10.00 - 13.00                 Plenáris előadások             Oktogonális terem

Schőner Alfréd: Az újrasarjadzó zsidó élet a feszültségek forrásává is vált... (A zsidó család a XXI. század elején Magyarországon)

Schőner Alfréd az 1945 utáni magyarországi zsidóság fejlődésének egészében értelmezte a család-problémát. Utalt számos válsághelyzetre, a "kettős nevelés" fogalmára, a demográfiai vándorlásra (vidék-Budapest), a zsinagóga új funkcióira. Az 50-es évektől folyamatosan az állam erőszakszervezetének hatására egyre több magyarországi zsinagógát veszítettek, a magyarországi rabbikar tagjainak jelentős részét üldözésben részesítették. 1989 és 1990 körül új helyzet állt elő. Új helyzetbe került a zsidó család is. Újjászerveződött a pedagógiai élet, és az elmúlt tizenhárom év alatt vertikumában kialakult az a rendszer, melynek lényege, hogy az óvodától egészen az egyetemig immár van lehetőség zsidó vallási intézményekben tanulni.
 

Barna Gábor gazdagon illusztrált előadást tartott az Élő Rózsafüzér kunszentmártoni társulatának múltjáról és jelenéről. Az előadás teljes képet adott e mozgalom szabályairól, szerveződéséről, a részvevők vállalásairól és arról a gazdag életvilágról, ami az alapvető hitélet gyakorlására épült
 

Staller Tamás a sajátosan zsidó család-problematika néhány különlegesen fontos vonatkozását értelmezte, így például az ún. "genealogikus" migrációkat vagy az ún. névadás-"teológiák"-at. Kitért az európai arisztokrácia és a zsidók: genealógiai szempontból analógiás jelenségeire is. 
 

Kiss Endre a család komplexitását és történeti változékonyságát állította előadása középpontjába. Róheim Géza pszichoanalitikus néprajza és Hegel Jogfilozófiája alkották az előadás két szélső pólusát, hogy utána Émile Durkheim szociológiai család- és öngyilkosság-koncepcióit elemezze.
 

Elnököl: Staller Tamás

Róbert Péter: Zsidó házasságok létrejöttének vizsgálata történelmi és szociális szempontból 

Hrotkó Larissza, az OR-ZSE doktorjelöltje a 19. századi zsidó populáris antikvitások kutatásában megjelenő nőképet elemezte a gender studies - posztmodern paradigmaváltást követően megjelenő szempontjai felől.

Tóth Judit Gabriella: Etnocentrizmus vagy asszimiláció? A család megváltozott a szerepe a bükki szlovákok és az őrségi szlovének körében

Tóth Judit Gabriella kulturális antropológus kitért a lokális öntudat és a nemzetiségi oktatásban megjelenő modern nemzeteszme eltéréseire, generációs önértelmezésbeli ellentéteire. A főként a szlovénok esetében a párhuzamos közösségi emlékezetek kérdéskörét is érintette.

Fenyves Katalin: A 19. század végének zsidó családjai Magyarországon

Kárpáti Judit: "Béjn hámécárim - Szorongattatásban." A zajdi imámok árvákra vonatkozó rendelete és a jemeni zsidó családszerkezet változásai

Kárpáti Judit, az OR-ZSE docense a zajdi imámok árvákra vonatkozó rendeleteinek és a jemeni zsidó családszerkezet változásainak mentalitástörténeti példáin keresztül mutatta be a vallástörvénytől látszólag eltérő gyakorlatoknak kisebbségi kiszolgáltatott helyzetben a lokális vallási élet megőrzésében játszott szerepét. A gyermekkorban kötött házasságok ugyanis az árvaságra jutott zsidó gyerekek erőszakos iszlám kényszertérítését voltak hivatottak megelőzni.

15.30 - 16.00 szünet

Szendrei Eszter: A nukleáris- és a törzscsalád viszonyának alakulása a rendszerváltás után

Háberman Zoltán: A család szerepe a középkori kehilában.

Háberman Zoltán az ELTE és az OR-ZSE adjunktusa Ferdinand Tönnies modellje mentén, Jakov Katz kutatásaira támaszkodva, a premodern közösségek családmodelljeit mutatta be. A középkori zsidó család a hatalom által testületiségében kezelt, számos kérdésben saját hagyományaira bízott communitas judeorum része volt.

Lehotay Veronika: Szabadságmegvonó intézkedések a családjog területén a Horthy-korszak második felében

Miklós Péter : Az identitásszerveződés kérdései a magyar zsidó polgárcsaládokban a huszadik század első felében

Miklós Péter a SZTE Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének tanára előadásában Kecskeméti Ármin, Sík Sándor és Radnóti Miklós életútján keresztül mutatta be az 1920-as évek megváltozott nemzetkoncepciójával párhuzamos, magyar zsidó önértelmezéseket. A 19. század asszimilatív nemzeteszméjében megfogalmazott önmeghatározások és nemzeti kötődések a Monarchia utódállamaiban megjelenő etnicista nemzetfelfogások ellenében a neológ, illetve a vallást elhagyó zsidóság körében tovább éltek.

Radnóti Zoltán: Az európai zsidók és a kísértés (responsum irodalom)

Marsó Judit, az OR-ZSE doktorandája északkelet-magyarországi példákon a születés-szabályozás; etikai, gazdasági és társadalmi kérdései vizsgálta a fiatalok körében.

Zima András: "A zsidóságért és a zsidó gyermekekért" Zsidó nemzeti családmodell a budapesti cionista sajtóban

Simonyi Gyula: A fogamzásgátlás kompetenciája mint az emberré válás evolúciós ugrása.

Simonyi Gyula harmadik világbeli tapasztalatairól tartott előadást.

3. szekció         Oktogonális terem

4. szekció       Scheiber terem

Elnököl: Barna Gábor

Elnököl: Miklós Péter

Báti Anikó: Családi kapcsolatok és ismeretátadás. A főzés tudományának átadása/ átvétele a családban és azon kívül

  A kihívások a 19-20. században elsősorban a családi kapcsolatok lazulását idézték elő. Ebben a helyzetben megváltoztak a családon belüli kapcsolatok a generációk között, egyúttal pedig az ismeretátadás csatornái is. A család ellátására, a főzés kultúrájára vonatkozó ismereteket mindinkább külső forrásokból kapták, kapjuk.

Komoly Judit: A női szerep változásai a bibliai időktől napjainkig

A szekció nyitó előadásában Komoly Judit, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem professzorasszonya áttekintette azokat a Tóra asszonyképétől a pszichoanalitika és gender studies által vizsgált és leírt modern és posztmodern női szerepekig.

Frauhammer Krisztina: Imakönyvek a katolikus lány- és nőnevelés szolgálatában a 19. és 20. század fordulóján

Szükségessé válik a leánynevelés szempontjainak és értékeinek megfogalmazása, amire a különböző felekezeteknél imakönyveket jelentettek meg.

Fényes Balázs: Segítő - ellenében

Glässer Norbert: Az opera tündérei vagy a sábesz angyalai? A szocializációs minták vitái a budapesti magyar nyelvű orthodox sajtóban

A változó szocializációs minták tükröződnak a budapesti magyar nyelvű orthodox zsidó sajtóban is.
Ha az egyes szerepekre reflektáltak, akkor konfliktusok keletkezhettek. Ennek következtében terjedt a vallási közöny, de felbukkant a kompenzáció igénye is.

Szécsi József: Újszövetségi teológiai képzetek életforma-következményei

Szécsi József címzetes egyetemi docens az újszövetségi teológiai képzetek életforma-következményeit vizsgálta referátumában. Az ószövetségi apokaliptikus részek mellett a jánosi Jelenések könyve volt nagy hatással a keresztények első generációira, akiknek mindennapjaira is kihatott a reményteljes várakozásuk Jézus második eljövetelére. Ennek jegyében a házasság és a családos életállapot helyett azokban az időkben - döntőrészt Szent Pál hatására - inkább nőtlen vagy hajadon, illetve tiszta (értsd szűzi) állapotot tartották üdvözítőbbnek.

Nébliné Baráth Ágota: A "családteremtő" fiktív önéletrajz

Felbukkan az identitás átszerkesztésének igénye több önéletrajzinak mondott regényben is, megszületik a fiktív önéletrajz. Ez azután nagy társadalmi viták gerjesztője lesz, hiszen szerzőik lelepleződtek.

Gyertyános Éva: Szent hitves: család és életszentség viszonya Árpád-házi Szent Erzsébet ferences rendi kultuszában

Gyertyános Éva, a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézet tudományos munkatársa a család és az életszentség viszonyát mutatta be Árpád-házi Szent Erzsébet életútjában és kultuszában. A tizenharmadik századi szent ugyanis - legendája és a hagyomány szerint - egyszerre volt szerető feleség, odaadó édesanya (három gyermeke születet), majd férje korai halála után példás jámborságú özvegyasszony, akinek szociális (szegény- és beteggondozó tevékenysége) már korában ismert volt.

12.00 - 12.30 szünet

Menyhárt Krisztina: A család képe 60 évvel ezelőtti falusi elbeszélések tükrében

A nyelvjárástörténeti, dialektológiai anyaggyűjtéseknek a hagyományosnak mondott parasztcsalád élete szempontjából lehet bizonyos forrásértéke.

Bodosi-Kocsis Nóra: Olvasatok a férfi és női szerepről két magyar vaisnava közösségben

Bodosi-Kocsis Nóra, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza két magyar vaisnava közösségben vizsgálta a férfi és női szerepekről alkotott nézeteket. A nemi szerepek a hindu csoportokban megfigyelhető olvasatait az előadó társadalomtudományi módszerekkel - szövegelemzés (blog), megfigyelés, interjú - rekonstruálta, s arra jutott, hogy azokat a vallási közösség (belső világa) versus az őket körülvevő (külső) világ oppozíciója befolyásolja.

Örsi Julianna: A család összetartásának és védelmi mechanizmusának szerepe a helyi társadalomban

A családnak mindig volt összetartó, s ezáltal tagjai számára egyfajta védelmi szerepe is. Az elmúlt évtizedek, a széthulló családok, a nagy társadalmi mobilitás e körülményekben is nagy változást hoztak.

Baracs Gabriella: Családminták az Ószövetségben, a mai családok változatos szerkezete

Baracs Gabriella, a Tiszántúli Református Egyházkerület hódmezővásárhelyi vallástanára didaktikai tárgyú előadást tartott: arra kereste a választ, hogy az Ószövetségben leírt családminták hogyan alkalmazhatók, párhuzamosíthatók a mai kor változatos szerkezetű családmodelljeivel (egyszülős családok, többedik házasság, féltestvérek stb.).
Baracs Gabriella az elmondottakat saját oktatási tapasztalatiból vett példákkal és esetleírásokkal támasztotta alá.

A szekció előadásai sok témában, eltérő módszerrel, de történeti szemlélettel azokat a folyamatokat mutatták be, hogy a gazdasági és társadalmi változásokra hogyan reagált a család intézménye. Csupán egy előadás maradt el: Szalma Anna-Mária felszólalása, amiben a családi fényképek identitásteremtő szerepét vizsgálta.

A kihívások a 19-20. században elsősorban a családi kapcsolatok lazulását idézték elő. Ebben a helyzetben megváltoztak a családon belüli kapcsolatok a generációk között, egyúttal pedig az ismeretátadás csatornái is. A család ellátására, a főzés kultúrájára vonatkozó ismereteket mindinkább külső forrásokból kapták, kapjuk. (Báti Anikó)
A változó szocializációs minták tükröződnak a budapesti magyar nyelvű orthodox zsidó sajtóban is.
Ha az egyes szerepekre reflektáltak, akkor konfliktusok keletkezhettek. Ennek következtében terjedt a vallási közöny, de felbukkant a kompenzáció igénye is. (Glässer Norbert)
Szükségessé válik a leánynevelés szempontjainak és értékeinek megfogalmazása, amire a különböző felekezeteknél imakönyveket jelentettek meg. (Frauhammer Krisztina)
Felbukkan az identitás átszerkesztésének igénye több önéletrajzinak mondott regényben is, megszületik a fiktív önéletrajz. Ez azután nagy társadalmi viták gerjesztője lesz, hiszen szerzőik lelepleződtek. (Nébliné Baráth Ágota)
A nyelvjárástörténeti, dialektológiai anyaggyűjtéseknek a hagyományosnak mondott parasztcsalád élete szempontjából lehet bizonyos forrásértéke. (Menyhárt Krisztina)
A családnak mindig volt összetartó, s ezáltal tagjai számára egyfajta védelmi szerepe is. Az elmúlt évtizedek, a széthulló családok, a nagy társadalmi mobilitás e körülményekben is nagy változást hoztak. (Örsi Julianna)

Ábrahám Vera: A közösségi emlékezet gyászesemény kapcsán (Löw temetés)

Ábrahám Vera, a Szegedi Zsidó Hitközség Birnfeld Sámuel Könyvtárának vezetője két szeged gyászesemény - Löw Lipót főrabbi (1875) és Pap Róbert (1947) hitközségi elnök elhunyta - kapcsán mutatta be a halálhoz és temetkezéshez kötődő hagyományos zsidó rítusok (át)alakulását a tizenkilencedik-huszadik században.

15.00 - 18.00            Plenáris előadások                   Oktogonális terem

Elnököl: Komoly Judit

G. Tóth Péter: Zákányok. Egy középkori szegedi patrícius család története

Szabó Erika: Morvaországtól a Pick szalámigyárig

Oláh János: Egy "angyal" egykor és ma - Az Engel család felemelkedése, nagysága és...

Kozma György: Tormay Cécile család-képe
(az előadás itt olvasható)

Kunt Gergely: A család és az iskola hatása egy diáklány önmeghatározásának az alakulására a két világháború között

Lichtmann Tamás: Apák és fiúk - Levelek az apának

Zárszó: Kiss Endre és Kozma Gábor

A plenáris ülésen szerencsés csoportosításban családok generációi kerültek bemutatásra.
Érdekfeszítő tanulságos családfákkal ismerkedhetett meg a hallgatóság. A Zákányok, Pickek, az Engelek jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben, különös tekintettel a magyar polgárosodásra és a zsidóságnak ebben játszott fontos szerepére.
Meglepetést okozott "egy középiskolás diáklány" naplójának bemutatása, amikor kiderült, hogy a napló írója nem más mint Szenes Anikó.
A tudományos ülésszak méltó befejezése volt az az előadás, amely Franz Kafkának az apjához fűződő megrendítően izgalmas viszonyát mutatta be.
Zárszavában Kiss Endre, Barna Gábor és Schőner Alfréd professzor egybehangzóan szólt a konferencia magas tudományos színvonaláról és a két intézmény együttműködésének fontosságáról.