AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ – ZSIDÓ EGYETEM

ZSIDÓ VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJA

KÉPZÉSI TERVE

A felvétel kritériumai

(1) Doktori képzésre hittudományi egyetemi végzettséggel, teológiai mesterfokozattal (MA), továbbá vallástudományi, bölcsészeti, társadalomtudományi és egyéb humán tudományos mesterfokozattal (MA) rendelkező pályázó jelentkezhet, legalább jó minősítésű oklevéllel.  A jelentkezőnek legalább egy világnyelvből  államilag elismert középfokú komplex „C” típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával szükséges rendelkeznie, és ezen túl elvárható a héber/ivrit nyelv igazolt ismerete.

(2) Az államilag finanszírozott és az önköltséges képzésre jelentkezők azonos követelmények és feltételek alapján vesznek részt a felvételi eljárásban.

(3) A DI a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad; a felvételi követelményeket évente a doktori képzés felvételi tájékoztatójában, a DI honlapján és az egyetemen közzéteszik.

(4) A DT dönt a jelentkezők felvételéről vagy a felvétel elutasításáról. A döntésről a jelentkezőt írásban értesíti.

(5) A felvételi pályázat benyújtásakor és a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéskor az alábbi idegen nyelvek fogadhatók el: angol; francia; német; orosz; olasz; spanyol: héber (bibliai vagy ivrit); valamint külön engedéllyel az EU egyéb nyelvei.

A felsorolt idegen nyelvek valamelyikéből legalább középfokú komplex típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával kell a PhD képzésre jelentkezőnek rendelkeznie (kritérium követelmény).

A szervezett képzés általános képzési követelményei

(1) A szervezett képzésben résztvevők tanulmányaikat szervezett ösztöndíjas, vagy szervezett önköltséges képzés keretében folytathatják.

(2) A szervezett doktori képzés időtartama hat félév.

(3) A DI a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb három alkalommal, összesen három évre engedélyezheti (évkihagyás). A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami doktori ösztöndíj nem folyósítható.

(4) A doktori képzés valamennyi képzési formájában, az abszolutórium megszerzésének feltételéül előírt követelmények teljesítését tanulmányi pontokban (kreditekben) mérik.

(5) A szervezett képzés segíti a doktoranduszt a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz egyéni kutatómunkát végez, és oktatási feladatokat vállalhat.

(6) A három éves képzés hat aktív félévből áll, ahol félévenként (szemeszterenként) átlagosan 22-30 kredit, a képzés ideje alatt összesen legalább 180 kredit megszerzése kötelező. A doktorandusz a képzés időszakában külön költségtérítés fizetése nélkül az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgyat felvehet, illetve teljesíthet. Így részére a képzés befejezésekor legfeljebb 198 kreditpont ismerhető el.

(7) A doktori képzés részterületei:

A doktori képzésben az alábbi tevékenységi formákkal szerezhetők kreditpontok: képzési – kutatási – beszámolási kötelezettségekkel.

(9) Képzési, tanulmányi kurzusokkal minimum 14 ((a+(b pont) - maximum 20 kredit/szemeszter szerezhető. A képzés három tárgycsoportból áll:

a) Két kötelező vallási tárgy mind a 6 félévben: összesen 8 kr (ezek a kurzusok a későbbi szigorlat kötelező témáit alkotják;

b) Három kötelezően választható tárgy az adott szemeszter kínálatából: összesen 6 kr;

c) Három szabadon választható speciálkollégium az első szemeszter kínálatából: összesen 6 kr.

d) Két szabadon választható speciálkollégium a második szemesztertől: összesen 4kr

e) Az első évfolyam második félévében – és azután minden évfolyam második félévében - választható: Témavezetői szeminárium (A témavezetőnél lehet felvenni, órarenden kívüli időpontra, egyéni foglalkozás formájában)2kr

A kötelező és választható tárgyak listái a Képzési tervben részletesen megtalálhatók. 

(10) A kreditek többsége kutatási és beszámolási kötelezettségekből áll össze a képzési tervben részletezett módon:

a) Kutatási napló (szemeszterenként kötelező): 4 kr

b) Szakirodalmi referátum (az első évfolyamon tanév végén kötelező): 4 kr

c) A többi kutatási és beszámolási kredit (témabemutatás 8kr, konferencia-előadás magyar 8kr vagy idegen nyelven10kr, publikáció8k, idegen nyelven 10kr, tanítás6kr, tudomány- és oktatásszervezési tevékenység4kr, beszámoló külföldi tanulmányútról6kr, fejezetvédés10kr) bármelyik szemeszterben választható, teljesítését a témavezető és a DI vezetője igazolja a leckekönyvben.

A fentiek közül beszámolási kötelezettségnek tekinthető a kutatási napló, a szakirodalmi referátum, a témabemutatás, a beszámoló külföldi tanulmányútról, valamint a fejezetvédés (a második v. harmadik tanév végén)

A fentiekben részletezett többi önálló tevékenység (konferencia-előadás, publikáció, tanítás, tudomány- és oktatásszervezési tevékenység) a doktorhallgató önállóan választott munkája.

A hallgató az önálló kutatási tevékenységét a témavezető segítségével végzi és neki köteles rendszeresen beszámolni az eredményeiről, melyeket a témavezető értékel (témavezetői szeminárium/disszertációs témakonzultáció)   

(11) A hallgató akkor folytathatja tanulmányait, ha az adott félévben legalább 22 kreditpontot teljesített és a kritériumkövetelményeknek eleget tett.

Az egyéni doktori felkészülés

(1) Az egyéni felkészülés célja, hogy a hazai vagy külföldi egyetemen mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséget tanúsító oklevéllel, jelen szabályzatban rögzített tudományágak terén legalább 5 éve végzett és dokumentált oktatói, tudományos kutatói teljesítménnyel, vagy a felsőoktatásában különösen kiemelkedő gyakorlattal rendelkező szakemberek számára — a szervezett doktori képzésben való részvétel nélkül is — lehetővé tegye a doktori (PhD) tudományos fokozat megszerzését. Az egyéni felkészülés alapján történő fokozatszerzés csak különösen indokolt esetben alkalmazható.

(2) Az egyéni felkészülő a szervezett doktori képzés feladatai alól teljes mértékben mentesül, fokozatszerzési eljárásra képzés nélkül is jelentkezhet műhelyvitára alkalmas doktori disszertáció tervezettel.       

(3) Az egyéni felkészülő jelentkezésének és fokozatszerzési folyamatának egyéb részletei megtalálhatók az OR-ZSE DI Doktori Szabályzatában.

Tanulmányi munka

(1) Az OR-ZSE tanulmányi kurzusai három típusba sorolhatók: kötelező tanegységek, kötelezően választható tanegységek, szabadon választható tanegységek:

1. Kötelező tanegységek:

Mind a hat szemeszterben kötelező a két vallási főtárgy: T’nach és Talmud. Kreditértékük egyenként: 4kr (összesen: 2 x 4 = 8kr/szemeszter)

2. Kötelezően választható tanegységek:

Az adott szemeszter órarendben meghirdetett tantárgy-kínálatából kötelezően 3 tárgy választandó. Kreditértékük egyenként: 2kr (összesen: 3 x 2= 6kr/szemeszter)

3. Szabadon választható tanegységek az órarenden kívüli kínálatból választhatók:

Az első tanév első félévében maximum 3 tárgy. Kreditértékük egyenként: 2kr (Összesen: 3 x 2kr = 6kr)

Az első tanév második félévétől a hatodik félévig maximum 2 tárgy. Kreditértékük egyenként 2kr (Összesen: 2 x 2kr = 4kr)

Az első évfolyam második félévében – és azután minden évfolyam második félévében - választható: Témavezetői szeminárium (A témavezetőnél lehet felvenni, órarenden kívüli időpontra, egyéni foglalkozás formájában) 2kr

Tanulmányi kurzusokkal összesen szemeszterenként megszerezhető kredit:

minimum: 14 – maximum: 20 kredit

Kutatási munka

1. Kötelezően:

A kutatási tanegységekből az első szemesztertől kezdve a hatodik félévig:

Kutatási napló (szemeszterenként kötelező) kreditértéke 4 kr/szemeszter

Szakirodalmi referátum (az első évfolyamon tanév végén kötelező) kreditértéke: 4 kr

2. Szabadon választható kutatási munkával szerezhető kredit:

- Témabemutatás (az első évfolyamon tanév végén választható): 8 kr

- Konferencia-előadás: 8 kr

- Publikáció tudományos folyóiratban/tanulmánykötetben: 8 kr

- Konferencia-előadás idegen nyelven: 10 kr

- Publikáció tudományos folyóiratban/tanulmánykötetben idegen nyelven: 10 kr

- Tanítás (egy egész szemeszterben): 6 kr

- Beszámoló külföldi tanulmányútról: 6 kr

- Tudomány- és oktatásszervezési tevékenység: 4kr

- Fejezetvédés (a második v.harmadik tanév végén): 10 kr


A kreditek megszerzésének táblázatos összefoglalása:

180 kredit /3 év

Tanulmányi kurzusok/szemináriumok kreditértékei:

Kötelező tárgyak/ 4 kredit / tárgy

2 kötelező tárgy 4 kredittel = 8 kötelező kredit/ szemeszter

Kötelezően választható tárgyak/ 2 kredit/tárgy

3 kötelezően választható tárgy 2 kredittel = 6 kredit/ szemeszter

Szabadon választható tárgyak (speciálkollégium)/2 kredit/tárgy

Az első szemeszterben 3 tárgy vehető fel 2 kredittel = 6 kredit/ szemeszter

Az első tanév második félévétől maximum 2 tárgy vehető fel 2 kredittel = 4kr/szemeszter

A első tanév második félévétől témavezetői szeminárium vehető fel: 2kr

Tanulmányi kurzusokkal összesen szemeszterenként megszerezhető kredit:

minimum: 14 – maximum: 20 kredit

Kutatási tanegységek:

Kutatási napló (szemeszterenként kötelező): 4 kr

Szakirodalmi referátum (az első évfolyamon tanév végén kötelező): 4 kr

Témabemutatás (az első évfolyamon tanév végén választható): 8 kr

Konferencia-előadás: 8 kr

Publikáció tudományos folyóiratban/tanulmányköt.: 8 kr

Konferencia-előadás idegen nyelven: 10 kr

Publikáció tudományos folyóiratban/tanulmányköt. idegen nyelven: 10 kr

Tanítás (egy szemeszterben): 6 kr

Tudomány- és oktatásszervezési tevékenység: 4kr

Beszámoló külföldi tanulmányútról: 6 kr

Fejezetvédés (a második vagy harmadik tanév végén): 10 kr

A képzési tervben az alábbi tárgyak szerepelnek:

1. Vallási tárgyak:

1.1 Kötelező tárgyak mind a hat félévben:

T’nach I. (Brésit/Genezis/Mózes I. könyve) (Schőner Alfréd)

T’nach II. (Smot/Exodus/Mózes II. könyvétől Dvárim/Deuteronomium/Mózes V. könyvéig) (Schőner Alfréd)

T’nach III.(Növiim risonim/Profeta priores/Korai próféták) (Schőner Alfréd)

T’nach IV. (Növiim ácháronim/Profeta postariores/Késői próféták) (Schőner Alfréd)

T’nach V. (Ketuvim I./Hagiographa/Egyéb szentiratok)(Schőner Alfréd)

T’nach VI. (Ketuvim II./Hagiographa/Egyéb szentiratok)(Schőner Alfréd)

Talmud I (cursoriae) (Domán István)

Talmud II (statariae) (Schőner Alfréd)

1.2 Választható vallási tárgyak:

Zsinagógák térben és időben I.-VI. (Schőner Alfréd)

Halacha (Fényes Balázs)

A rabbinikus irodalom egyes kérdései (Fényes Balázs)

1.3 Választható bölcsész tárgyak:

Zsidóság és klasszika-filológia (Dr. Uhrman Iván)

Zsidóság és medievisztika (Dr. Uhrman Iván)

A zsidóság története a Hászkálától az I.világháború végéig (Dr. Haraszti György)

A zsidóság története – Soá/Holokauszt (Dr. Haraszti György)

Társadalomlélektan – propaganda – antiszemitizmus (Dr. Kiss Endre)

Az antiszemitizmus és a modern zsidóság tudásszociológiája (Dr. Kiss Endre)

A zsidóság problematikája az európai filozófia egyetemes történetében (Dr. Kiss Endre)

Magyarországi zsidó művelődéstörténet 1848-1914 (Dr. Kiss Endre)

Zsidó egzisztencia- és sorsparadigma Franz Kafka elbeszéléseiben (Dr. Kiss Endre)

A cionista eszme és Izrael állam története (Dr. Balázs Gábor)

Zsidó eszmetörténet – a kiválasztott nép tana a zsidó bölcseletben (Dr. Balázs Gábor)

Vallásfilozófia (Dr. Gábor György)

Bevezetés a zsidó irodalom történetébe és kultúrájába (Dr. Rugási Gyula)

Messianizmus és zsidó filozófia a 20. század első felében (Dr. Rugási Gyula)

A reneszánsz és a zsidó kultúra (Dr. Rathmann János)

Moses Mendelssohn és kora (Dr. Rathmann János)

A modern gondolkodás irányai és ellenirányai (Dr. Rathmann János)

Zsidó irodalomtörténet – a Szentírástól a mai magyar irodalomig (Dr. Pelle János)

Folklór és irodalom–mese és népköltészet a szefárd zsidó irodalomban (Dr. Peremiczky Sz.)

Dante és Manoello (Dr. Peremiczky Szilvia)

Irodalomtudomány – Szentírás és szépirodalom (Dr. Lichtmann Tamás)

Irodalomtudomány – Ami a nyelven túl van (Dr. Lichtmann Tamás)

A művészet mint szakrális-profán kommunikáció (Dr. Lichtmann T.)

A szövegelemzés módszerei – Kafka-tanulmányok (Dr. Lichtmann T.)

A magyar Soá (Dr. Ungvári Tamás)

History of Culture (Dr. Ungvári Tamás)

Jewish stereotypes in Modern Europe (Dr. Ungvári Tamás)

Társadalomtörténet és irodalom (Dr. Fenyves Katalin)

Synagogue Music (Dr. Frigyesi Judit)

History of Jewish Cantoral Music (Dr. Frigyesi Judit)

Edot Hamizrach – Keleti zsidók Izraelben (Dr, Kárpáti Judit)

Zsidó pasztorális pszichológia (Ungárné dr. Komoly Judit)

Zsidó folklór (Dr. Oláh János)

A doktoranduszok részvétele az intézmény tudományos és oktatói munkájában:

1. Konferencia

A doktorhallgatók számára lehetőség van konferencián való részvételre és előadások tartására. Ennek egyik egyetemen belül szervezett formája az MTA Tudomány hónapja (általában november) alkalmából rendszeresen évente több konferenciát meghirdető rendezvénysorozat, melynek egyik része a doktoriskola indulása óta a minden évben megrendezett doktorandusz-szekció. Ezen a DI valamennyi hallgatója tarthat előadást, saját kutatási témájából vagy egyéb elkészült tanulmánya alapján. Az elsőévesek kivételével a felsőbb évesek számára a részvétel kötelező. (Természetesen az elsőévesek is jelentkezhetnek előadással)

2. Külföldi konferencia

Az egyetem rendszeresen értesül az országban egyetemi doktori szinten meghirdetett konferenciákról, melyekre szintén jelentkezhetnek a PhD-hallgatók előadásokkal. A hallgatók ezen túl nemzetközi doktorandusz-konferenciákon is részt vehetnek, amennyiben ezek szervezőitől meghívás érkezik az OR-ZSE doktoriskolájába. Ezekről a DI titkára értesíti valamennyi regisztrált és beiratkozott doktorhallgatót. Az egyetem saját erejéből, a HÖK segítségével és professzorai révén pályázatokhoz adott támogató ajánlásokkal igyekszik segíteni a részvételt.

3. Publikáció

A konferenciák után az előadások publikálhatók az egyetem elektronikus, ISBN/ISSN számmal rendelkező lektorált folyóirataiban (Hacofe, Új Javne könyvek, Yerusha) valamint könyv alakú tudományos kiadványaiban (Magyar Zsidó Szemle Új Folyam, Magyar Zsidó Szemle Füzetek, Magyar Zsidó Szemle Könyvek).

4. Kutatócsoport

A doktorhallgatók bekapcsolódhatnak az egyetemen korábban működött MTA vallás- és kultúratudományi kutatócsoportjának jogutódjaként jelenleg is működő „Kaufmann Dávid vallástudományi kutatócsoport” munkájába is, ami folyamatos kutatási feladatokat, konzultációkat, publikációs lehetőségeket, futó vagy tervezett tudományos projektekbe való bekapcsolódást jelent a számukra.

5. Tanítás

A DI hallgatói a második tanévtől kezdődően lehetőséget kapnak arra, hogy disszertációs témájuk és egyéb kutatásaik eredményeit kredittel elismert szemináriumok formájában oktathassák az alsóbb szintű (BA) egyetemi szakok hallgatóinak. A szemináriumi leírásokat a témavezetővel és az illetékes tanszék vezetőjével konzultálva hirdethetik meg.

6. Tudomány- és oktatásszervezési tevékenység

A DI hallgatói szabadon választható formában részt vehetnek témavezetőik tanszéki adminisztrációs tevékenységében (elektronikus jegyzetek készítése, sokszorosítása, oktatási szakirodalom összeállítása, irodalmi példatár elektronikus előállítása, könyvek szkennelése, más könyvtárakból kikölcsönzött könyvek összegyűjtése, konferenciák rendezésében végzett szervezési feladatok…)

7. Kreditek

Valamennyi itt felsorolt tudományos fórumon az igazoltan elvégzett munka eredménye jóváírásra kerül a képzési tervben szereplő kreditekkel (ld. a Kutatási tanegységek felsorolásában).

 

A képzés lezárása

(1) A végbizonyítvány (abszolutórium) a tantervben előírt tanulmányi kötelezettség, tudományos kutatómunka és tanóratartás (ha a hallgató választotta) követelményeinek, az előírt 180 kreditpont megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a doktorandusz a részére előírt képzési követelményeknek mindenben eleget tett.

(2) A képzés lezárásának és az abszolutórium kiállításának részletei az OR-ZSE DI Doktori szabályzatban megtalálhatók.

A fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés feltételei

(1) A doktori fokozatszerzési eljárásra a szervezett doktori képzés befejezését és az abszolutórium megszerzését követően két éven belül kell jelentkezni és a kérelem elfogadásától számított két éven belül a doktorjelöltnek a fokozatszerzés minden feltételével rendelkeznie kell.

(2) A DT döntésének időpontjától a kérelmező doktorjelölti jogviszonyba kerül az egyetemmel. Ha a hallgató a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is.

(3) Az egyéni felkészülő sikeres felvételét követően azonnal jelentkezik fokozatszerzési eljárásra.

(4) Amennyiben a doktorjelölt a kérelem benyújtásától számított két év elteltével sem nyújtja be doktori értekezését, a fokozatszerzési eljárást meg kell szüntetni.

(5) A fokozatszerzési eljárásra való jelentkezés egyéb részletei az OR-ZSE DI Doktori szabályzatában megtalálhatók.

A doktori fokozat megszerzésének általános feltételei

(1) A doktori fokozat megszerzésének általános feltételei:

a. az önálló tudományos munkásság dokumentálása tudományos folyóiratokban, könyvekben, konferencia kiadványokban, stb. megjelent — többségében a jelölt kutatási témájához kapcsolódó — publikációkkal, közleményekkel;

b. két idegen nyelvből legalább középfokú, komplex állami típusú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga igazolása, melyek közül az egyik a héber (bibliai-héber vagy ivrit), a másik egy világnyelv, az OR-ZSE DI Doktori Szabályzatának 27.§, (3) és (4) pontjában felsoroltak közül.  

- nem magyar állampolgárságú doktorjelölt ugyancsak két középfokú komplex típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát köteles igazolni (természetesen az anyanyelve ebbe nem számít bele). melyek közül az egyik a héber (bibliai-héber vagy ivrit);

- a doktori szigorlat eredményes letétele;

- a doktori értekezés elkészítése és az eredmények megvédése nyilvános vitában.

A doktori szigorlat

(1) A doktori szigorlat a doktorjelölt kutatási témájának tudományágában és tudományszakában szerzett ismeretek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája, melyet a szigorlati bizottság előtt nyilvánosan kell letenni.

(2) A doktori szigorlat tárgyainak jegyzéke, a lebonyolítás rendje és a szigorlat egészének minősítése megtalálható a Doktori Szabályzatban, valamint az 1. sz. és 2. sz. mellékletében.

(3) A szigorlat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni és közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni.

(4) Sikertelen szigorlat esetén annak letételét — hat hónap elteltével — egyszer meg lehet ismételni.

(5) Az abszolvált összevont doktori szigorlat a letétel napjától számított 3 év elteltével hatályát veszti.

A doktori értekezés műhelyvitája

(1) Az értekezés benyújtása előtt műhelyvitát kell lefolytatni (egyéni felkészülésen résztvevők esetében is).

(2) A műhelyvita célja, hogy az értekezés tervezet témáját jól ismerő, szakmailag kompetens közönség feltárja a dolgozat hiányosságait, megerősítse a jelöltet az értekezés értékeiről, és segítséget nyújtson a végleges értekezés minél jobb minőségben történő kidolgozásához.

(3) A műhelyvitáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és a benyújtott értekezéshez azt mellékelni kell. A jegyzőkönyv mellett jelenléti ívet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a résztvevők nevét, tudományos fokozatát, munkahelyét, elérhetőségeit és aláírását.

(5) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a résztvevők körét, kérdéseik és megállapításaik lényegét, valamint a vita összegzett állásfoglalását, mely szerint az értekezés átdolgozás nélkül vagy a lényeget nem érintő átdolgozásokkal újabb műhelyvita megtartása nélkül további eljárásra alkalmas, vagy csak teljes átdolgozással, újabb műhelyvita megtartásával alkalmas a további eljárásra.

A doktori értekezés védése

(1) A doktori értekezést bírálóbizottság előtt kell megvédeni.

(2) A doktori védésre csak eredményes doktori szigorlat után kerülhet sor.

(3) A védés részletei megtalálhatók az OR-ZSE DI Doktori Szabályzatában. A doktori fokozat minősítésének kiszámítása megtalálható a Szabályzat 1.sz. mellékletében.

A doktori fokozat odaítélése

(1) A fokozat odaítéléséről a bírálóbizottság közvetlenül a nyilvános védést követően dönt. A DT a bírálóbizottság döntését csak eljárási kérdések tekintetében bírálhatja felül. A fokozat odaítéléséről szóló szavazásban nem vehet részt a Doktori Tanács azon tagja, aki témavezetőként vagy opponensként közreműködött az eljárásban, és nem vehet részt a szavazásban a külső opponens sem.

(2) A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott határozatok kizárólag jogszabálysértés illetőleg eljárási szabály megsértése miatt fellebbezhetők meg, azaz tartalmi kérdésekben felszólalni nem lehet. A fellebbezést a rektor bírálja el. A fellebbezést elbíráló határozat vagy a kifogásolt eljárási cselekmény megismétlését írja elő, vagy a fellebbezés elutasításáról rendelkezik.

(3) A doktori cím csak az oklevél átadásának napjától használható. A fokozat odaítélésének napján a doktorjelölt jogviszony megszűnik.