SYNOPSIS

A zsidó vallástudományok százhuszonkét esztendeje, a Ferencz József Rabbiképző Intézet életrehívása óta, hivatalosan is jelen vannak a magyar tudományosságban. Goldziher Ignáctól Scheiber Sándorig hosszasan sorolhatnánk azokat a magyar tudósokat, akik a zsidó vallástudományoknak határainkon túl is elhíresült művelésével a magyar tudomány világhírnevét öregbítették.
A zsidó vallástudomány ennek az intézménynek a falai között fejlődött mind a mai napig. Jóllehet, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a konzervatív - liberális - neológ irányzatú rabbiképzés és a zsidó vallástudomány meghatározó színhelye volt, nem kaphatta meg a doktoráltatás jogát.
Szükségképpen, az itt végzetteknek más tudományterületeken, nem a zsidó vallástudományban kellett megszerezniük a doktori fokozatot, és még csak nem is vallástudományból, hiszen a másik három történelmi felekezet a keresztény teológia meghatározó tárgykörében nyújthatott volna doktoráltatási lehetőséget. A zsidó vallástudomány doktoráltatási hiátusa tragikusan hátráltatta az utóbbi évtizedekben a judaisztika és hebraisztika hazai fejlődését ( még ha néhány kiemelkedő egyéni teljesítmény akadt is ), a magas szintű tudományos dialógus lehetetlenné tételével a zsidó és a keresztény tudományok között, a legkevésbé sem használt a keresztény teológiai tudományok hazai művelőinek, és - nem utolsósorban múlhatatlan károkat okozott a hazai társadalomtudománynak.

A Magyarországon és Közép és Kelet-Európában élő zsidó vallási közösségek számára lelki és szellemi vezetőket képző intézmény, az Országos Rabbiképző Intézet, a fenti meggondolásokból kiindulva építi újra a zsidó vallástudomány ősi és mégis olyannyira modern struktúráját.

A zsidó vallástudományok voltaképpen négy tudományterületi aspektust jelentenek: a Szentírás- és Talmud-tudományit vallástörténetit, a filozófiait, és az irodalomtudományi- és nyelvészetit. Ezeket a területeket ma már csak azzal a szintetikus metodikával lehet vizsgálni, amelyet az "inter-, multi-, transz- és intradiszciplinaritás" fogalomegyüttes fejez ki. A zsidó vallás partikuláris jellege fejeződik ki abban, hogy a tudományos megközelítések alapvetően nem inkább "teológiaiak", mint inkább a szellemi hagyaték strukturális és diakronikus vizsgálatában mutatkoznak meg. Ehhez a sajátossághoz társul még a Tanach és a Talmud héber szövegrepertoárjainak hermeneutikai specialitásokat sem nélkülöző felfejtése, vagy a Kabbalah - misztikára rákérdező összehasonlító medievalisztika és vallásfilozófia.

A Szentírás - tudomány, összehasonlító vallástudományi vonatkozásban rendkívül széles terület. Ami a zsidó Szentírás - tudományt illeti, a filológiai, historikai, historiográfiai, epigráfiai, és exegetikai vizsgálódások igen széles skáláján folynak kutatások, következésképpen, az említett területeket ( a doktoriskola keretein belül, legalábbis ) sokkal inkább a szóban forgó Tanach-ikus és Talmud-ikus textusok "módszertanaként" célszerű alkalmazni. Az intézményben folyó kutatások igen hasznos tudományos background - ját adják azok az izraeli és amerikai társintézményi vizsgálatok ( ld. Midraset Jerusalaim, University of Haifa, University of Judaism Tel Aviv, Jewish Theological Seminary of America N.Y., ) , amelyek a - főképpen - epigrafikus vizsgálatok multidiszciplináris jellege miatt is hozhatnak izgalmas végeredményt.

A programban résztvevő hallgatók in vivo ismerkedhetnek meg a legfontosabb nemzetközi zsidó Szentírás- és Talmud-tudományi projektekkel. Az Izraelből és az Amerikai Egyesült Államokból meghívott társintézeti professzorok és kutatók ehhez a megfelelő garancia. Nemkülönben, a kurzus időtartama alatti, - remélhetően: többszöri, - izraeli egyetemeken történő hosszabb tartózkodás.

Izrael - archeológia, folklorisztika, történeti antropológia, kultúrantropológia, művészettörténet, - ezek a diszciplínák a Szentírás- és Talmud-tudományi mainstream szükségképpeni kiegészítéseit jelentik, akár egy-egy tanegység erejéig.
A történeti tömb Izrael történelmének, az ókori és az újkori Erec Jiszrael történetének csakúgy, mint a diaszpóra - elsősorban, természetesen a közép-kelet-európai galuti közösségek - történelmének legfontosabb, Izrael vallásának megélésével mindenekelőtt összefüggő állomásain vezeti át a doktorandust.

A program irodalomtudományi szubdiszciplinái a Tanach esszenciális és paradigmatikus történeteit veszik górcső alá. Vizsgálják azok világirodalmi megjelenését éppúgy, mint a - főleg - keresztény interpretációit, és az iszlám átvételeket, a történet-kezeléseket, a komparatisztikai problémákat, vagy a szöveganalízis nyomán felbukkanó hermeneutikai sajátosságokat.

A filozófia igen sokrétűen illeszkedik a programba. Megjelenik a vallásfilozófia, az etika, a vallás szociális etikája, a történelembeli vallási elágazások ideológiái, a morálfilozófiai kérdéseknek a galuti sociétas -hoz való viszonya, a zsidó történelemfilozófia "nagy" problémái (ld. Holocaust, stb.), a zsidó filozófia "rendszeres" történeti kifejtése. Ez utóbbi esetben egy igen elhanyagolt területet kell újraéleszteni. A modern filozófiatörténet - talán mondhatjuk: hegeli / schleiermacheri értelemben, - eszme-evolúció felfogását már többen alkalmazták a zsidó filozófia történeti kezelésében, és - úgy tűnik: sikerrel.

Legutóbb, a kitűnő francia tudós, Colette Sirat, aki a középkori zsidó filozófia történetét írta meg. Már csak azért sem lehet szó "nemzeti" filozófiatörténetről a mi programunkban, mert a zsidó filozófusok nem-zsidó kultúrákban éltek, gondolataik lefejthetetlenek az iszlám és a keresztény kultúráról. Néhány kivételtől eltekintve, mellőzésük az egyetemes filozófiatörténet tanításában az autentikus zsidó filozófiai ( és nemcsak filozófiai ) gondolkodás mellőzését jelentette századokon keresztül.
A program ebben is szeretne változtatni.