FÉLÜNNEP
Bölcseink előrelátók voltak, mikor
Pészách és Szukkot első és hetedik napja közé félünnepeket iktattak be (chol
hámoéd). Mert lehet ugyan hét napig maceszt enni, lehet hét napig örvendezni, de
nehéz hét napig szüneteltetni a közlekedést, zárva tartani a bankokat, üzleteket,
stb. Így van ünnepünk is, hétköznapunk is. Ki-ki azt a részt helyezi előnybe, ami
neki hasznosabb, kellemesebb. Félünnep szombatján nem olvasunk hetiszakaszt, hanem egy
részletet Mózes 2. könyvéből. (Ex. 33/12-34) A Tórarészlet Isten és Mózes
párbeszédét tartalmazza és a Gondviselés útjait vizsgálja. Az aranyborjú imádása
után Mózesnek sikerült Istent kiengesztelni és haragját Izraelről elhárítani.
Mózes szavai: "Ha kegyet találtam szemedben, tudasd velem a te útjaidat" (Ex.
33/13).
A Talmud szerint (Beráchot trac.) Mózes az isteni igazság útjait kereste. "Miért
jó a sorsa a gonosznak és rossz az igaznak?" Választ nem kapott rá.
"Megkönyörülök akaratom szerint" - szólt Isten (Ex. 33/19).
Mózes felmutatja az új
kőtáblákat |
Mózes látni akarta Istent.
"Nem láthat engem élő ember" (u.o. /20). "Láthatod mögöttes
részemet, de a nem képemet" (u.o. /23). Természetesen nem érthetjük e mondatot
szó szerint. Talán azt jelenti: a megtörténteket megismerheted, de nem a jövőt.
Mózes két új kőtáblát hozott le a
hegyről azok helyett, amiket haragjában összetört. Az összetört táblák is helyet
kaptak a Frigyszekrényben, mert nem a kő szent, hanem a rávésett Tízparancsolat
szelleme!
Végül Isten kinyilatkoztatta Mózes
előtt u.n. 13 tulajdonságát (sloseszre midot), melyek központjában a könyörület
foglal helyet. Mózes tovább könyörgött a nép számára bocsánatért az aranyborjú
bűne miatt. Arra hivatkozott, hogy Izrael "nyakas" nép, de jó értelemben is.
Hitéért sokan fognak közülük mártírhalált halni.
Ez a félünnepi Tóra-részlet megelőzi
az ünnepekről szóló részt.
Ezúttal a három zarándokünnep
mezőgazdasági hátterét írja le a Tóra. Pészách az első kalászérés ünnepe,
Sávuot a búzaaratás és a zsengék napja, végül Szukkot a betakarítás ideje.
Mindhárom ünnepen Jeruzsálembe kellett zarándokolni a húsz éven felüli férfiaknak
(u.o. 34/27).
Érdekes befejezése van az ünnepekről szóló résznek. A Sávuotról írt néhány
mondat ezzel a kitétellel fejeződik be: "Ne főzd meg a gödölyét anyja
tejében" (Ex. 34/26). Nehezen érthető, milyen kapcsolat van e mondat és Sávuot
ünnepe között.
Kutatók (köztük Áchád Háám) úgy
találták, hogy az aratás ünnepén közös áldozatot mutattak be a bálványimádók a
termékenység és a szerencse isteneinek. Astarténak, a termékenység istenének a tej
volt a jelképe. Gádnak, a szerencse istenének a gödölye. Így ez a bálványimádók
hálaáldozata volt, ami természetesen tilos volt nálunk az aratás ünnepén,
Sávuotkor. Ez csupán kutatók feltevése. Egyébként ez a mondat az alapja a húsos és
tejes ételek keverési tilalmának.
Külön érdemes megemlíteni az e napra
rendelt prófétai szakaszt (Ezekiel, 38. fejezet). Szukkot első napján Zechárjá
próféta felhívást intézett a világ népeihez, hogy ünnepeljék meg Jeruzsálemben
Szukkot ünnepét. A sátor ugyanis a béke szimbóluma. "És lészen, hogy az
összes népek közül évről évre feljönnek Jeruzsálembe leborulni a Seregek Ura
előtt és megünnepelni Szukkot ünnepét" (Zechárjá 14/16).
A próféta szerint az ünnep a világbéke
ünnepe lesz. Ahogy az esti imában mondjuk: "Terítsd reánk a béke sátrát"
(Mááriv-ima). Ugyanakkor a mai napon Ezekiel próféta látomását olvassuk Góg és
Magóg háborújáról.
Az idők vége előtt hatalmas seregek támadnak Jeruzsálemre. E seregek pusztulása
jelenti majd Izrael és a világ végső megváltását.
"Az idők végén eljössz majd Izrael hegyeihez, a néphez, mely sok országból
gyűjtetett egybe és biztonságban él. Azon a napon, mikor Góg Izrael földjére lép -
mondja az Örökkévaló Isten - felgerjed ellene haragom... És megszenteltetem sok nép
szeme láttára és tudni fogják, hogy én vagyok az Örökkévaló" (Ezekiel 38/18,
23).
Vajha vége lenne nemcsak Góg és Magóg,
hanem minden népek háborújának és az egész emberiség élvezhetné a béke
sátrának áldásait! |