|
Ezen a héten a zsidó vizuális kultúra születésének is szemtanúi
lehetünk: "Üresen, táblákból készítsd azt, amint lett neked mutatva a
hegyen, úgy készítsék el". (27:8).
Rabbi Jichák Ábrábánel írja: "a Hajlék (Miskán) körül munkálatok
leírásánál négyszer kapott Mózes külön figyelmeztetést, hogy mindent úgy
alkosson meg, miként Isten megmutatta neki a Szináj-hegyen. Az első a
Hajlék épületéről szólt: "Egészen úgy, amint én mutattam neked a hajlék
mintáját és minden edényeinek mintáját, úgy készítsétek"(25:9).
A második ilyen vers a menóra készítésére vonatkozott: "Nézd meg és
készítsd el, az ő mintájuk szerint, mely neked mutattatott a
hegyen"(25:40).
A harmadik figyelmeztetést a Hajlék körüli munkálatok befejezése előtt
kapta Mose rábénu: "Azután állítsd fel a Hajlékot, annak rendje szerint,
amint neked mutattatott a hegyen"(26:30).
A negyedik, fent idézett pászuk a külső oltár építésével kapcsolatban
hangzott el. Úgy tűnik, e figyelmeztetések a legbonyolultabb
munkafolyamatok idején jöttek, és különösen fontos volt, hogy emlékezzen
Mózes a nehezen megalkotható tárgyak pontos leírására, mindarra, amit a
Szinájon látott".
"És vond be tiszta arannyal, belülről és kívülről vond be, és készíts rá
arany koszorút köröskörül" (25:11) – mármint a frigyládát. Ennek kapcsán
mondták bölcseink, hogy az a tálmidháhám, aki belülről nem olyan, mint
kívülről, nem méltó az említett (bölcs) jelzőre. Furcsa, de nem minden
embernek tesz jót, ha sokat tanul, mivel a megszerzett információk csak
egyéniségének sötétebb oldalát erősítik. A bizonytalan ember kötözködni
kezd, félelmei szüntelenül arra sarkallják, hogy harcban álljon az egész
világgal. Az ilyen embernek jót tesz, ha kibékül magával, hogy végül
belülről is "arannyal legyen bevonva".
 "A
láda karikáiban legyenek a rudak, ne távozzanak azokból" (25:15). Az
előírás szerint a Frigyláda sittimfából készített rúdjait soha nem volt
szabad eltávolítani a ládán lévő aranykarikákból. A Szefer HáHinuh
szerint azért volt erre szükség, hogy ha a Frigyládát gyorsan kellett
vinni valahova, akkor vigyázni kellett, nehogy leessen az esetleg nem
elég figyelmesen visszaillesztett rudakról, vagyis a micva oka a
Frigyláda és annak tartalma iránti tisztelet.
Rabbi Elijáhu Shlesinger szerint más ok is elképzelhető: a rudak a
Tórához való állandó kapcsolódás fontosságát szimbolizálják.
"És készíts menórát tiszta aranyból, vert munkával készíttessék a
lámpást: szára, ágai, kelyhei, gombjai és virágai belőle legyenek"
(25:31).
A
menóra különleges voltához szolgáltat új közelítést a Malbim: "a Tóra
minden könyvére láthatunk a tárgy kialakításában utalást: hét (7) ága
van, ahogy B’résit könyvének első verse is hét szóból áll. Tizenegy (11)
gombja, ami megegyezik Smot első paszukja szavainak számával, kilenc (9)
virága, épp ennyi szóból áll Vájikrá első verse. Tizenhét (17) amma a
magassága (leszámítva egy-ammás háromlábú talpazatát), pont ennyi szót
tartalmaz Bámidbár könyvének első mondata, és huszonkét (22) kelyhe
éppen annyi, mint ahány szóból Dvárim könyvének első verse áll.
A menóra nem csak tárgyként bír különleges jelentőséggel, hanem egyike a
legfontosabb zsidó szimbólumoknak is, gondoljunk csak a Knesszet épülete
előtt álló, Benno Elkan által készített menórára. Azt a kérdést, hogy
megelőzte-e vita annak felállítását, talán nem is lenne illendő
feltenni, hiszen
 annyira
magától értetődő a válasz.
Nem volt egyszerű a kérdés, mert a Gemárá három helyen (Ros Hasana 24a,
Ávodá Zárá 43a, Menáhot 28b) is megállapítja a szentélybeli eszközöket
utánzó tárgyak készítésének tilalmát, beleértve a menórát is.
A Sulhán Áruh is hasonlóan rendelkezik, innen szép nyerni! Szinte
lehetetlen lenne felsorolni az összes érvet és ellenérvet, melyet
felsorakoztattak bölcseink az elmúlt évszázadok során, de talán nem is
ez a lényeg, hanem a Misna (Ávot 5:17) igazságának újbóli felismerése:
“minden olyan vita, amely az ég nevében zajlik, végül megoldódik", ennek
megfelelően a különleges kialakítású menóra ott áll a Knesszet előtt.
"Egészen úgy, amint mutattam neked a hajlék mintáját és minden
edényeinek mintáját, úgy készítsétek" (25:9). Rási kiegészíti a verset:
“úgy készítsétek" - a későbbi nemzedékek.
Ráv Eliezer Zusia Portugal kérdezi: hogy lehet a Szentély-építés micvája
az eljövendő nemzedékeké is, amikor egyes vélemények szerint a harmadik
Szentély az égből fog alászállni?
A rabbi válasza szerint e jövendőbeli Szentély az általunk végrehajtott
micvákból épül, vagyis minden zsidó értelemben értelmezhető
cselekedetünk egy-egy téglával erősíti az épületet az égben, ezáltal
mind részesei lehetünk az építésnek.
Sábát sálom, hodes tov! Békés szombatot és jó hónapot mindenkinek!
Darvas
István
főrabbi |
