2017. december 31 - 2018. január 6

Mózes II. könyve. 11 hetiszakasz 40 fejezet
Smot jelentése: Nevek

 


"És mondta Egyiptom királya a héber szülésznőknek, akik közül az egyiknek neve Sifra és a másiknak neve Puá" (1:15). A két rejtélyes héber bába, Sifra és Puá az egyik talmudi vélemény (Szota 11b) szerint nem volt más, mint Mózes anyja és nővére, vagyis Jokebed és Mirjám.

A lubavicsi rebbe, Rabbi Menahem Mendel Schneerson (1902-1994) így magyarázza: maga Sifra és Puá mondta ki, hogy a zsidó nőknek nem volt szüksége szülésznőkre (1:19: "mielőtt jön hozzájuk a szülésznő, már szültek.")

Kérdés, hogy akkor miért lettek egyáltalán szülésznők kijelölve? Azért, hogy a nőknek könnyebbséget jelentsen a tudat, hogy vannak elérhető szülésznők arra az esetre, ha szükség lenne rájuk. Ez a tudás csak akkor jelenthetett pluszt az asszonyoknak, ha a két bába ismert és elismert volt a közösségen belül, ezért fogadhatjuk el, hogy Jokebedről és Mirjámról van szó.

"Fáraó pedig megparancsolta egész népének, mondván: Minden fiút, aki születik, a folyamba vessetek, és minden leányt hagyjátok életben." (1:22).

A Fáraó kegyetlen rendelkezése nem csak a zsidó népre, hanem sajátjára is vonatkozott. Három rendeletet hozott. Az első, mellyel a bábákat kötelezte, hogy öljék meg a fiúgyermekeket, a következő parancsa szerint a folyóba kellett a kicsiket dobni, majd kiterjesztette a rendelkezést sajátjaira is: "megparancsolta egész népének" (Szota 12a alapján).

Tudósai idejekorán jelezték Fáraónak, hogy egy fiú segíti ki Izrael fiait a kezei közül, sőt később még születésének a napját is felismerték, azonban nem tudták, hogy egyiptomi, avagy zsidó családban látja meg a napvilágot az urukra oly veszélyes gyermek. (Rási 1:16 és 1:22). Nehéz a diktátorok élete.

"És ment egy férfiú Lévi házából"(2:1). Hová ment? Ráv Jehuda, Zeviná fia azt mondta: Ment, hogy lányával (Mirjám) tanácskozzon. Ámrám, a még meg nem született Mózes apja a nemzedék nagyja volt. Amikor látta, hogy mit mondott Fáraó (1:22): "minden fiút, aki születik, a folyamba vessetek"), így szólt: hiába fáradozunk.

Ment és elvált feleségétől, és emiatt mindenki elvált a feleségétől. Mondta neki a lánya: apám, a te rendeleted kegyetlenebb Fáraó rendeleténél, ő csak a fiúkra vonatkozólag hozott rendeletet, te viszont fiúkra, lányokra egyaránt. A Fáraó rendelete csak erre a világra vonatkozik, a tied az eljövendőre is, Fáraó róse, ezért vagy megvalósul rendelete, vagy nem, te viszont cádik vagy, ezért a tied biztosan megvalósul. Felállt és visszavette feleségét, felálltak és visszavették asszonyaikat." (Szota 11b)

"És mondta az Örökkévaló Mózesnek Midjánban: menj, térj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazon emberek, akik életedre törtek" (4:19). Mózesnek vissza kellett térni Egyiptomba, hogy megmentse a zsidó népet. Miért volt fontos, hogy az életére törő emberek már meghaltak?

Rabbi Meir Szimha HaKohen (1843-1926) azt válaszolja, hogy ez azt tanítja, hogy ember akkor sem köteles veszélyeztetni az életét, ha az egész zsidó nép sorsa is függ tőle.

Ráv Szimha folytatja: "És történt az úton a szálláson, megtámadta az Örökkévaló és meg akarta ölni Mózest (4:24). Bölcseink magyarázata szerint Mózes azért volt felelős, mert a fogadóba való megérkezésüket követően nem végezte el fián a brit milát.

Miért nem metélte körül mielőtt elhagyták Midjánt? Mert azt mondta: "ha én nem kockáztathatom az életem az egész zsidó nép miatt, akkor a fiam életét sem kell kockáztatnom azáltal, hogy körülmetélem őt az indulást megelőzően".

"Nosza, legyünk okosak vele szemben, hogy el ne sokasodjon, mert ha háború támadna, ő is csatlakozna ellenségeinkhez, harcolna ellenünk és felmenne az országból".

A Fáraó okfejtése kapcsán írja a Kli Jakar: "a testvérek minden erejükkel azon voltak, hogy tönkretegyék Józsefet és megakadályozzák álma megvalósulását, de tervük elbukott. Az Örökkévaló naggyá akarta tenni Józsefet és az Örökkévaló terve mindig érvényesül. Ugyanígy, amikor Fáraó azt mondta, hogy "el ne sokasodjon", és tervet alkotott (hogy megakadályozza), elbukott…Minden lépésével maga ellen dolgozott…"

"És megjelent neki az Örökkévaló angyala tűzlángban a csipkebokor közepéből" (3:2). A midrás (Smot rabba) szerint "egy pogány megkérdezte Rabbi Jehosua ben Korhá-t: miért pont a csipkebokrot választotta az Örökkévaló, hogy Mózessel beszéljen"?

A rabbi így válaszolt: "Ha az Örökkévaló egy karob-fát vagy egy szikamór-fát választott volna, akkor ugyanezt a kérdést tetted volna fel. Mindazonáltal nem hagyhatlak válasz nélkül. Nos, miért a csipkebokor? Hogy megtanítsa, nincs olyan hely ahol a Sehina ne lenne ott, még akár egy csipkebokorban is…"

Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!

Darvas István
rabbi

   Copyright © ORZSE.HU, 2018.
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet.

Vissza