TISRI HÓNAP
ÉS A FENSÉGES NAPOK

   


Létezik néhány hónap, amely nem rendelkezik ünneppel. Tisri hónap nem panaszkodhat, mert ezen a területen a leggazdagabb.

Első két napja a naptári év eleje, Ros Hásáná. A Tóra úgy említi e napot, (mert a két nap egy hosszúnak számít), mint az emlékezés, vagy a kürt harsona napja. Bölcseink hozzáteszik, az Ítélet Napja. Emlékezni kell arra, hogy volt egyszer egy Ábrahám, aki úgy szerette az Örökkévalót, hogy amikor őt próbára tette, a Moria hegyére vitte szeretett fiát, mert parancs szerint fel kellett áldoznia. De a Mindenhatónak nem kedves az emberáldozat, ezt kívánta a világ tudtára adni, egy angyal lefogta Ábrahám kezét és egy kost tett elébe. "A kos szarva fennakadt a bozótban, ennek emlékére a kos szarvát (a sófárt) megfújják Ros Hásánákor, 100 hangot hallatva.

Megfújják, mert ahogy felszáll a hang tisztán az égbe, úgy jusson fohászunk oda. Megfújják, azt kívánva, hogy az Örökkévaló a bíró székéből üljön át az Irgalom Trónusára. Legyen kegyes és az Élet Könyvébe írja be nevünket. Ítélkezzék az egész világra kegyesen, a béke áldását bocsátva az emberiségre.

Bölcseink kiszámították a Szentírás alapján, hogy az első ember, Ádám, 5766 évvel ezelőtt jött a világra. Innen számítják az élet megindulását, ezért a naptári év kezdete ez az időszak.
Számunkra az Újév nem a dáridó alkalma, hanem az imáé, a bűnök megbánásáé. Azonban optimisták vagyunk, bízunk a Teremtő jóságában. Egymásnak boldog új esztendőt, "jó beírást" kívánunk.

Az év első munkanapja Tisri 3, böjtnap. Gedáljára emlékezünk, akit Nabukanedcár nevezett ki helytartójának Júdeában, i.e. 586-ban. Ez bizonyos autonómiát biztosított. Sajnos rossz tanácsra a királyi származású, de gyenge jellemű Ben Natanja meggyilkolta. Ezután zsidó nem maradhatott Judeában. Megszűnt a zsidó államiság. Ez a böjt hajnalhasadtától napnyugtáig tart.

A Ros Hásánát Jom Kipurral összekötő tíz napot bűnbánó napoknak nevezzük. Ilyenkor a liturgiában bizonyos változásokat alkalmaznak. Például minden nap felolvassák a 130. zsoltárt, "A mélységből kiáltok hozzád"-ot.

A Jom Kipurt megelőző szombatot Hósea próféta szavaival a megtérés sábátjának mondjuk. A rabbi ilyenkor prédikál, méltatva ezen időszak jelentőségét. Jom Kipur az egyetlen böjtnap, amelyet a Tóra meghatároz. Bár úgy fogalmaz, sanyargassátok a lelketeket, a bölcsek szerint ez a test sanyargatásával érhető el.

Ötféle tilalom van:
1. Nem szabad enni-inni.
2. Bőrcipőt viselni.
3. Fürödni.
4. Illatos szerrel vagy spray-vel kenni, illetve szórni magunkat.
5. Házaséletet élni.

Ez a böjt akárcsak Áv hó 9.-e, 25 órás koplalást jelent.
A Talmud szerint kevés olyan jó napja van Izrael gyermekeinek, mint a Jom Kipur. Hiszen, mint Elul hónapnál írtuk, Mózes a megbocsátás hírével jött le e napon a Szináj hegyéről.

Sátán, a gonosz tanú, egész évben vádolhat minket, az engesztelés napján azonban nem. De ha ilyen jó számunkra ez a nap, miért böjtölünk? Az angyalokra akarunk hasonlítani. Az angyalok fehérben járnak. Mi is így öltözünk akkor. Az angyalok nem esznek, nem isznak. Mi sem tesszük aznap. Az angyalok egész nap imádkoznak. Ezt követjük mi is ekkor.

Említettük, hogy Ros Hásánákor a nevek a nagy könyvekbe kerülnek, a pecsételés napján, Jom Kipurkor rákerül a végzés, a megerősítés, a pecsét. Úgy is köszöntjük egymást: Jó pecsételést kívánunk.

A böjt minden 12 éven felüli hölgynek és 13 éven felüli férfinak kötelessége. A pikuách nefes, az élet védelme erre a napra is vonatkozik. A beteg embernek gondolni kell egészségére.

A böjt végét sófár kürt jelzi. Ha áhítatosan imádkoztunk, és őszinte volt a megbánásunk, bizonyára nem marad el sem a beírás, sem a pecsételés.

Böjt után a hónap 10.-én a hold már fényesen ragyog. Érdemes a szabad ég alatt köszönteni. Ha nem bujkál a fellegek mögött, akkor ezt meg is tehetjük. Vacsora után hozzákezdenek a szuká, a sátor készítéséhez.

A sátoros ünnep Tisri hó 15-én köszönt be. (A zsidó naptár szerint 14.-én este a csillagok feljövetelével áll be az ünnep és nyolc napig tart.) Izraelen kívül 9 napig.
A diaszpóra egy plusz napot vállal.

Szukot a három zarándok ünnep egyike, mindegyiknek közös jellemzője, hogy van mezőgazdasági jellege, és kapcsolódik az Egyiptomból való kivonuláshoz. A betakarítás ünnepének tekintjük ezt az időszakot, mert Izraelben a mezőgazdasági munkák ekkor fejeződnek be. 40 évig az Egyiptomból való kivonulás után a pusztában vándoroltak őseink, sátrakban laktak, ezért mi is sátrat építünk, ahol a fő étkezéseket elköltjük. Igazság szerint aludni is ott kellene, ha ez lehetséges. A Talmud szerint dicsfelhők borították a vándorlók sátrát, óvva hidegtől, széltől, vihartól.

A sátornak két oldalán és a harmadikból 10-10 cm-t kell építeni, a többi lehet akár házfal is. A tetőt faágakból vagy nádból készítjük, az ágakat le kell vágni a fáról, a nádat nem szabad összekötni. Több legyen az árnyék, mint a fény, de látni lehessen a csillagokat. Ha annyira esik az eső, hogy befolyásolja az étel ízét, akkor nem kell ott tartózkodni.

Az ilyenkor szokásos ünnepi csokor a betakarításra utal Magyarországon az aratás idején készítenek búzakoszorút, hazai virágokkal tarkítva.
Keleti országokban az ott honos növényekből áll a csokor. Pálmaág, (lüláv), ez a csokor közös neve. Összetevői: a pálmaág (lüláv), a citrusfa gyümölcse (etrog), a mirtusz (hádászá) és a fűzfa (árává), ezt kell lengetni a négy égtáj irányába, valamint fel- és lefelé. Áldást mondunk minden nap a csokorra, törekedni kell, hogy mindenkinek legyen ebből sajátja.

Az első két napon és utolsó kettőn, Izraelben az első és utolsó napon, szombati tilalmak vonatkoznak. A kivétel, hogy a köztéren, tehát az utcán szabad vinni, szabad főzni, lángot ugyan nem gyújtunk, de a meglévő tűzforrásból lehet venni. Az első két és utolsó napokat fél ünnepek kötik össze, amikor ha szükséges, a munkavégzés lehetséges és a közlekedési eszközök használata sem tilos.

Az utolsó félünnep napját Hosáná Rábának nevezzük, ez az utolsó kiskapu. Ha nem bocsájtott meg a Teremtő eddig, még megteheti, ha őszinték a fohászaink. Ilyenkor szoktak egész éjjel imádkozni, tanulni.

A nyolcadik napon az esőért fohászkodnak. És megemlékeznek az elhunytakról, mászkírt mondva. Ezt azok mondják, akiknek egyik szülője vagy Isten ments meg, mind a kettő elhunyt. A hét rokonért szoktak Jizkor emlékező fohászt recitálni. Apa-anya-fivér-nővér- és (Ég ne adja) fia, lánya, hitestársa.

Izraelben a nyolcadik napon tartják a Szimchász Tórát, amely nálunk és mindenütt a szétszórattatásban külön napon tartandó ünnep. Az öröm ünnepe, tulajdonképpen egy befejezés. Héberül szijum. Ha egy traktátus vagy könyvnek végére értünk, akkor kis ünnepséget rendeznek, és mindjárt folytatják vagy újra kezdik a tanulást.

A Tórát 54 hetiszakaszra osztották fel, az éves ciklusnak ezen a napon jutnak a végére és az első könyv első fejezetéből olvasva a folyamat újra kezdődik, mert a körforgás állandó, amíg ember él a földön. A befejezést és újrakezdést vidáman ünnepeljük, ezért zászlóval, Tórával körmenetet rendeznek, apró és idős ember a zsinagógában a nap előestéjén és délelőtt a Tóra olvasást megelőzően körmenetet tart. Száll a dal, pereg a tánc, bízunk abban, hogy az egész esztendőben minden hétfőn, csütörtökön és Sábátkor meghallgathatjuk a Tóra felolvasását.

2005.10.04
Deutsch Gábor

Vissza