konyv7.jpg

blue.gif (53 bytes)   

Lau, Israel Méir: A zsidó élet törvényei.


Antikváriumok polcain, könyvtáraink kínálatában (különösen az Országos Széchényi Könyvtárra, minden magyar vonatkozású kiadvány gyűjtőjére gondolunk), néha feltűnnek a megszokott külsejű könyveinktől kissé különböző, de magyar nyelvű kötetek. Ezeket kézbe véve nyomban szembe ötlik, hogy a kiadás helye Jeruzsálem, vagy Tel-Aviv. Sokan nem is tudják, hogy Izraelben viszonylag számottevő magyar nyelvű könyvkiadás van, hetilapok és egy napilap is megjelenik nyelvünkön.

Néhány hete látott napvilágot Tel-Avivban Israel Méir Lau, Izrael askenázi főrabbijának fő műve, helyesebben ennek magyar nyelvű fordítása. A terjedelmes, szép kiállítású, keménykötésű könyv bizonyosan az olvasók szélesebb körének érdeklődésére tarthat számot, mint amelyre a szerző előszavában gondolt. A könyvben lapozgatva olyan fogalmak részletes és szakszerű magyarázatára találunk, amelyek nemcsak a vallásos zsidó ember gondolatvilágában vannak jelen, hanem az általános érdeklődésű könyvolvasók, mozi- TV-nézők is időről-időre felfigyelnek rájuk. Ilyenek a zsidó vallási szokások, a vallásgyakorlás mozzanatai és eszközei, az ünnepek, a szertartások, valamint sok-sok olyan jelenség, amelynek néprajzi vonatkozásai, vagy szólásmondások formájában megörökített részletei Magyarországon többé-kevésbé ismertek. Összegezve, Lau főrabbi könyve a zsidó vallási törvényeknek, előírásoknak, és mindennek, ami a zsidó vallással kapcsolatos, mintegy enciklopédiája.

Könyvünk a benne foglalt sok-sok információt sajátos, de logikus sorrendben tárja olvasója elé. A vallását gyakorló zsidó embert a “kandi kamera” módszerével követi a reggeli felkeléstől az esti nyugovóra térésig. Bemutatja a közvetlenül felkelés után elmondandó imát, az azt követő szertartásos kézöblítést, majd a közösségben elmondandó reggeli imarendet. Mindeközben elmondja a fej kötelező befedésének (a kalap, vagy sapka állandó viselésének) magyarázatát, elgondolkodtatva azon, hogy csupán több évszázados szokásra, vagy kifejezett vallási előírásra vezethető-e vissza. Megtudjuk, hogy milyen bibliai előírásból ered a hagyományosan vallásos zsidók ajtókeretére szögezett “mezuza” (népiesen: mezüze). A zsinagógáról, mint intézményről, valamint architektúrájáról és berendezéséről és az ottani szokásokról stb. is sokat megtudhatunk.

I. B. Singer, B. Malamud és a zsidó életet megörökítő írók sok műve megjelent magyarul. Ezekben gyakran előforduló fogalmak a “tallit” (talesz), vagyis az imalepel, a “töfillin”, az imaszíjak, vagy a “kaddis” nevű ima. Minderől és még sok másról, pl. az étkezési előírásokról (kaserolás stb.), étkezési szokásokról is minden lényeges ismeretet elénk tár Lau főrabbi. Aki kevésbé ismeri a zsidó vallást, bizonyára meglepődik, amikor a szombatról olvas. Nem is gondolta volna, hogy az évnek ez a hetenként ismétlődő napja a legszentebb ünnep. A szombatra vonatkozó előírásokról, szertartásokról és szokásokról ugyanúgy megtalálunk itt mindent, mint az egyéb ünnepekről (Újév, Engesztelés napja, Sátrak ünnepe stb.) A zsidó naptár, a családi élet, a házasság, a születés és az elmúlás különféle tudnivalói is szinte a legapróbb részletekig megismerhetők e könyv lapjain.

keksor.gif (227 bytes)

Tel-Aviv, 2000.              488 lap.            Ára:1990 Ft.

Chabad Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület.

Borsányi-Schmidt Ferenc  

blue.gif

Vissza.gif