Maklári Jenőné tanítónő és oktatási központ-vezető volt hosszú ideig. Pedagógiai munkásságán kívül szép eredménnyel munkálkodik a helytörténet terén is, ennek bizonyítéka a Flaccus Kiadónál most megjelent Újpest hőskora képekben (1830-1950) című kötet.
Visszatekintés ez a kiadvány az egykor önálló város alapítására és gyors növekedésére, történetének sikereire és a megpróbáltatásokra.
Újpest születésekor már ott voltak a zsidók, akiket a Károlyi birtokokon hagyományosan szívesen láttak. Az alapító Károlyi grófi család mellett megtaláljuk benne az első bíró, Lőwy Izsák érdemeit, a káposztásmegyeri majorság falusias életének leírását, az ipar kezdeteit, a földrajzi adottságok ismertetését. Idéz monográfiákból, sokat a korabeli sajtóból, de a lényeget a képek adják, néhány metszet után rengeteg fényképen elevenednek meg az egykor újpesti lakosok hétköznapjai és szabadideje. Mindkettőben nagy szerepe volt a népes zsidó közösségnek, a nagyszerű Venetianer Lajos rabbi lapot szerkeszt, ifjúsági klubot teremt.
Több mint háromszáz oldalon tárgyalja témakörökre bontott anyagát, felvillantva kultúra, közigazgatás és igazságszolgáltatás, élet és vagyonvédelem, infrastruktúra, egészségügy, temetők, vallási élet, szociálpolitika, gazdasági élet jellemző és megörökítésre érdemes mozzanatait. Mindenütt megtaláljuk a zsidóság kezenyomát, a gyárak neveitől a sportig jelen vannak. 1944-ben ennek vetett szörnyű véget a deportálás iszonyata.  Utolsó fejezete a Mozaikok Újpest politikai életéből az 1848-as forradalomtól az önálló városi lét megszűnéséig követi a nagy történelem eseményeinek helyi hatásait.
Képanyaga sok újdonságot, eddig nem ismert felvételt közöl. Vannak ellesett pillantok, de a többségükön az alanyok tudják, hogy fényképeik őket, ünneplő ruhájukban néznek a lencsébe. Erre vall  például az Egyesült Izzó tanoncainak 1924-es csoportképe, ahol a  gyerekek öltönyben, nyakkendősen feszítenek, ami nem volt jellemző az akkori inasokra! Sok adatot, érdekességet megtudhatunk a könyv lapozgatásakor, mint azt, hogy angol író Nobel díjából üzemeltetet népkonyhát, megismerhetjük a „csőszposta” intézményét és még sok más körülményt Újpest múltjából.
Tudományos értéke a műnek  az alapos bibliográfia és a közölt dokumentumok lelőhelyének pontos közlése. Elsősorban diákoknak és tanáraiknak szól a szép kiállítású kiadvány, de nemcsak a helytörténet oktatásának kiváló segédanyaga, kellemes és érdekes olvasmány is.

Róbert Péter
2010.02.08.