Ámosz Oz gyermekkora

Újra kiadta az Európa Könyvkiadó Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi jellegű művét. Erre feltehetőleg nemcsak a 2010-es Budapesti Könyvfesztivál, amelynek díszvendége Izrael és Budapest Nagydíjjal megtisztelt részvevője e könyv szerzője volt, hanem a mű hazai sikere és kétségtelen erényei ösztönözték.

A népszerű izraeli író regénye a születő Izraelben játszódik, hasonlóan 1982-ben kiadott Mikáél, Mikáél című előző könyvéhez. Kis hőse az országépítés romantikus hőskorát a mindennapiság, a nehéz, sokszor szürke hétköznapok során, az édesanyját lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis tanújaként éli meg.

A hőskorszak romantikája, a függetlenség kalandja látszólag kívül marad életén, de 15 éves korában - anyja halála után - mégis szakit eddigi életmódjával és kibucban új életet kezd. Persze ez már csak a regény vége felé következik be, addig alaposan megismerkedünk Jeruzsálem bizonyos negyedével, ahol hagyományos életformájukhoz, emlékeikhez kötődő, bár cionista meggyőződésű kelet-európai bevándorlók próbálnak beilleszkedni az "úton lévő ország" körülményeibe.

A kis Ámosz Klausner családja is lengyelországi és odesszai emlékeket, beidegződéseket hordoz, egy egész fejezet szól a régi Rovno zsidóságáról, de olvashatunk Vilna, a "litván Jeruzsálem" háború előtti hétköznapjairól is. Nemcsak egyszerű emberekről ír, sok közéleti és kulturális kiválóság jelenik meg a könyv lapjain, Csernyikovszkijtól Beginig.

Családtörténet, köztörténet és szépirodalom egyszerre ez a mű, a fiú, a család és az állam históriája fonódik össze benne. Drámai Izrael születésének, az érte vívott harcoknak a leírása, sok az áldozat, 12 éves pajtását házuk udvarán öli meg az arab lövész célzott golyója. Édesapja tudós könyvtáros, hazulról kapja a szellemi muníciót, rengeteget olvas. Mégis megállja helyét a kibucban, új ember lesz belőle, nem véletlenül veszi fel az Oz (bátorság) nevet. Itt kezd írogatni, egyik cikke felkelti Ben Gurion figyelmét, aki meg is hívja magához egy beszélgetésre.

Kibuca egyetemre küldi, de ő a 80-as évekig ott marad, közben híres író lesz, honoráriumait a kibucnak utaltatja. Nemzetközi hírnevet szerez, igyekszik az izraeli-arab megbékélést előmozdítani, szóba kerül neve a Nobel - díj kapcsán. 1985-ben egy nemzetközi emberi jogi bizottság küldötteként jön először Budapestre, kapcsolatba lép a későbbi rendszerváltó értelmiséggel.

Ezt a művét 27 nyelvre fordították le, egy millió példányban látott napvilágot, még ar4ab országokban is sikeres.

Elolvasása talán segíthet a világ talán legbonyolultabb problémájának megértéséhez.