Domán István:
Szembesülés

Domán István főrabbi-professzor könyvek sorával gazdagította a zsidó kultúrát. Munkái bizonyos mértékig önéletrajzi jellegűek, de mivel nemzedéki sors jutott neki osztályrészül, tükröződnek bennük a magyar zsidó XX.századi magyar-zsidó történelem fordulatai és nagy kérdései is.

Menekülés című regénye után - amely egy 1956-ban Amerikába disszidált zsidó fiatalember kalandjait meséli el - a Háttér kiadónál most megjelent Szembesülés, a Kádár-korszakba vezeti az olvasót, egy hivatását vidéken gyakorló rabbi szemüvegén keresztül láttatva a sokak által szidott, sokak által visszasírt idők hitközségi viszonyait.

Szociológiai tanulmánnyal felérő megállapításai sokat elárulnak a Holokausztot túléltek anyagi gondjairól, amelyeket ekkor még semmiféle kárpótlás nem próbált enyhíteni. Rontja helyzetüket a valami okból a fővárosinál jobban érezhető fel-feltörő antiszemitizmus is, amelyet a helyi kiskirályok nem mindig utasítanak el kellő következetességgel. Példaként egy báli esetet hoz fel, ahol a jelenlévő rendőrtiszt nem reagált a mikrofonba elhangzó fenyegetődzésre. Meg kell mondani, hogy az 1967-es hatnapos háború - a hivatalos állásfoglalással szemben - határozottan javította a közvélekedést - Izraelnek köszönhetően - a zsidóságról.

Ír a megmaradtak párválasztási nehézségeiről, melyek a családalapításra készülő fiatal rabbit is sújtják, a háttérben egy sajnos viszonzatlan szerelem finom rajza színezi a cselekményt.

Domán István alkotása kulcsregény. Idealista, a közösségéért tiszta szívvel tenni akaró főhőse szembekerül a felekezet akkori vezetőivel, akiket nem nevez néven, de mindenki rájuk ismerhet, aki egy kissé is tájékozott zsidó ügyekben. Nem valami díszes társaság ők, kivéve a nagy tudású professzort, akit nemzetközi tudományos hírneve megóv a retorzióktól, s aki arra is szán időt és fáradságot, hogy elősegítse zsidó fiatalok egymásra találását, ha másként nem megy, külföldi partnerrel. Megdöbbentő olvasni a külföldi segélypénzek sorsáról, az identitásukat védelmező zsidó pártfunkcionáriusok félreállításáról.

Minden állítását az életből vett példákkal támasztja alá. Ezek az élmények nem kellemesek, gondoljunk csak a vonatra felszálló zsidógyalázó tisztiiskolásokkal való találkozásra.

A regény hűen ábrázolja a Kádár-rendszer sajátos társadalmi és politikai közegét, de a történet a későbbi eseményekhez is kulcsot kínál.

Mindenkinek érdemes elolvasni Domán István könyvét. Aki átélte ezeket az éveket azért, aki kora vagy netán külföldi tartózkodása miatt nem, annak azért. Egyikőjük sem fog unatkozni!
 

Róbert Péter

vissza