Az egyetemünkön folyó tudományos tevékenység egyik jelentős eredménye a Magyar Zsidó Szemle Füzetek megjelenése. Akik szeretik és értékelik a magyar zsidó kultúrát és tudományt már várják az egyes számok megjelenését, hiszen ezek sohasem okoznak csalódást a zsidó múlt iránt érdeklődőknek.

Most a nyolcadik jelent meg a szívünknek oly kedves sorozatból, ez a könyv a magyar zsidóság történetének legszomorúbb korszakába tekint vissza, amelynek szomorú következményeit ma is látjuk és érezzük.

Balázs Edit oktatónk Szubjektiv források a soá történetéhez címmel két munkaszolgálatos visszaemlékezéseit közli, amivel tulajdonképpen régebbi témájához, szülővárosa zsidó közösségének történetéhez nyit meg újabb forrásokat. A két zsidó fiatalember Szombathelyről vonul be munkaszolgálatra, a honvédelmi kötelezettségnek álcázott megalázó rabságba.

Szépen vezeti be szenvedéseik és viszontagságaik leírását Kiss Endre esszé-recenziója, amely a szintén szombathelyi zsidó polgár Ködkárpit című naplóját, azaz a Holocausthoz vezető utat értékeli, érintve a gyökértelenítés és bűnbakkeresés fogalmait Hoffmann János sorsparadigmájában. Így a kötetbe foglalt három írás rokon egymással, ugyanazon település zsidósága három fiának történetét idézve fel.

Balázs Edit a naplók közlése előtt tisztázza a szubjektív forrás fogalmát és a műfaj elméleti alapjait, majd bemutatja Szombathely zsidó közösségének történetét, kiemelve a tudós Bernstein Béla rabbi itteni működését és mártírhalálát, majd ismerteti a munkaszolgálat szomorú intézményét, nagyban hozzájárulva ezzel – valamint bőséges lábjegyzeteivel - a két visszaemlékezés megértéséhez.

Turán (Hoffmann) György beszámol a háború előtti polgári család életéről, egyetemi éveiről, amelyet a zsidóverő turulisták keserítenek meg és 1940-45 közötti munkaszolgálatáról. Külön fejezet 1945-ös naplója, amely a felszabadulást követő hetek kalandjait is tartalmazza. Mauthausenban találkozik az amerikaiakkal, éppen ideje mert a táborban már emberevés is előfordul az éhező foglyok között. Hazaérve soványan, rongyosan jelentkezik egykori munkahelyén, ahonnan azonnal kirúgják.

Havas Ernő anyaga ugyanarról szól, de kicsit másképpen. Levelei, melyeket hozzátartozóinak ír a munkaszolgálatból igyekeznek eltitkolni a bajokat, ha nem így tett volna valószínűleg nem továbbították volna, de egyébként is igyekezett jó fiúként otthonmaradt szüleit megnyugtatni Viszont ő is írt naplót s ez már őszinte.

Asszimiláltságára jellemző az otthoni karácsonyokra való meghatott emlékezés.

Epilógus és összefoglalás segíti a könyv jobb megértését. Oktatásban és kutatásban egyaránt jól felhasználható a Magyar Zsidó Szemle 8. füzete, Balázs Edit sikerült munkája.

 

Róbert Péter