|
|
|
-
Egy boldog, reményteljes gyermekkorától megfosztott 14 éves falusi
zsidó kislány története -
Az utóbbi években jelentős számban láttak napvilágot a vészkorszak
túlélőinek visszaemlékezése. Bár általában érződik rajtuk a
személyes átélés, inkább dokumentumértékűek, kevesen adnak igazi
élményt.
Bárány Katalinnak a keszthelyi Filadelfia Kultúrális és sport
alapítványnál megjelent Miért? című munkája viszont ezek közé
tartozik. Alcímének megfelelően a gyerekkor bemutatásával
érzékelteti a somogyi kis faluban élő zsidó kereskedőcsalád meleg
légkörét, ahol nevelkedett.
Magyar ruhában szaval az iskola március 15-i ünnepélyén, de már van
akinek ez nem tetszik. Ez már jelzi a bekövetkező tragédiát.
Elvesztik vagyonukat, gettó majd deportálás százezrekkel együtt a
sorsuk. Szomorúan ismert történet a csendőri brutalitástól az
Auschwitzba érkezésig.
Szelektálás után Bergen Belsenbe kerül, ahol találkozik a
Kasztner-vonaton érkezett szerencsésekkel. Tulajdonképpen ő is az,
mert munkatáborba kerül nem a krematóriumba. Persze a munka
csákányozás, rakodás hidegben éhezve, de erős akarata és hite segít
kibírásában. Fatalpú bakancsa elvásik, mezítláb szabadul fel
Theresienstadtban, világháborúban kitüntetett édesapja belehal a
deportálás szenvedéseibe.
Édesanyjával próbálják folytatni az életet, de itthon a fogadtatás
elég vegyes. Nem akarják visszaadni elprédált javaikat, nem igazán
örülnek visszajövetelüknek. Pedig keményen dolgoznak és nagyon
szegényesen élnek. A kislány naponta órákat kerékpározik, hogy
beszerezze újranyitott kifosztott kis üzletük készletét. Hiába volt
példás magaviseletű jó tanuló, iskoláról szó sem lehet.
Férjhez megy, a további megpróbáltatásokat együtt viselik, mert
jönnek csőstül. Az újabb diktatúra kuláklistára helyezi a lágerből
érkezett két nőt, zaklatásukban a volt fasiszta tanácselnök jár az
élen. Üzletüket elveszik, padlásukat kisöprik. Férje csak messze kap
munkát, négyéves gyermeke mellől jár az állami gazdaságba -
disznókat őrizni!
A könyvnek az 1945 utáni része a legértékesebb, mert a
visszaemlékezések általában nem számolnak be az itthoni
fejleményekről. Függelékként dokumentumokat közöl, de belül is
találunk képeket, szép kivitelű gyermekrajzokat.
Szarka Lajos, a mű történész lektora előszavában a hazai holokauszt
történetének rövid elemzését adja, nem mentegetve a magyar
felelősséget. Ő is felteszi a szerző kérdését: "Miért
történhetett?", de továbbmegy: "Miért ne történhessen meg mindez?"
Bárány Katalin visszaemlékezése ehhez járul hozzá!
Róbert Péter
2014.06.28
|
|
|
|