Bárány Katalin:
Miért ?

- Egy boldog, reményteljes gyermekkorától megfosztott 14 éves falusi zsidó kislány története -

Az utóbbi években jelentős számban láttak napvilágot a vészkorszak túlélőinek visszaemlékezése. Bár általában érződik rajtuk a személyes átélés, inkább dokumentumértékűek, kevesen adnak igazi élményt.

Bárány Katalinnak a keszthelyi Filadelfia Kultúrális és sport alapítványnál megjelent Miért? című munkája viszont ezek közé tartozik. Alcímének megfelelően a gyerekkor bemutatásával érzékelteti a somogyi kis faluban élő zsidó kereskedőcsalád meleg légkörét, ahol nevelkedett.

Magyar ruhában szaval az iskola március 15-i ünnepélyén, de már van akinek ez nem tetszik. Ez már jelzi a bekövetkező tragédiát. Elvesztik vagyonukat, gettó majd deportálás százezrekkel együtt a sorsuk. Szomorúan ismert történet a csendőri brutalitástól az Auschwitzba érkezésig.

Szelektálás után Bergen Belsenbe kerül, ahol találkozik a Kasztner-vonaton érkezett szerencsésekkel. Tulajdonképpen ő is az, mert munkatáborba kerül nem a krematóriumba. Persze a munka csákányozás, rakodás hidegben éhezve, de erős akarata és hite segít kibírásában. Fatalpú bakancsa elvásik, mezítláb szabadul fel Theresienstadtban, világháborúban kitüntetett édesapja belehal a deportálás szenvedéseibe.

Édesanyjával próbálják folytatni az életet, de itthon a fogadtatás elég vegyes. Nem akarják visszaadni elprédált javaikat, nem igazán örülnek visszajövetelüknek. Pedig keményen dolgoznak és nagyon szegényesen élnek. A kislány naponta órákat kerékpározik, hogy beszerezze újranyitott kifosztott kis üzletük készletét. Hiába volt példás magaviseletű jó tanuló, iskoláról szó sem lehet.

Férjhez megy, a további megpróbáltatásokat együtt viselik, mert jönnek csőstül. Az újabb diktatúra kuláklistára helyezi a lágerből érkezett két nőt, zaklatásukban a volt fasiszta tanácselnök jár az élen. Üzletüket elveszik, padlásukat kisöprik. Férje csak messze kap munkát, négyéves gyermeke mellől jár az állami gazdaságba  - disznókat őrizni!

A könyvnek az 1945 utáni része a legértékesebb, mert a visszaemlékezések általában nem számolnak be az itthoni fejleményekről. Függelékként dokumentumokat közöl, de belül is találunk képeket, szép kivitelű gyermekrajzokat.

Szarka Lajos, a mű történész lektora előszavában a hazai holokauszt történetének rövid elemzését adja, nem mentegetve a magyar felelősséget. Ő is felteszi a szerző kérdését: "Miért történhetett?", de továbbmegy: "Miért ne történhessen meg mindez?"

Bárány Katalin visszaemlékezése ehhez járul hozzá!
 

Róbert Péter
2014.06.28