Vissza

Dusan Simko: Eszterházy lakája

Dusan Simko a Kassán született, Svájcba emigrált és ott egyetemi tanárrá lett szerző a 18. századi magyar határszéli Eszterházy- birtokot választja regénye színhelyének.

Főhőse, Abeles Izsák, a helyi hitközség elöljárójának unokaöccse, nagy kegyként 17 éves korában a herceg, a híres "fényes Miklós" szolgálatába lép, és a korban hitsorsosai számára szokatlan pályát fut be. Lekűzdve előítéletet és rosszindulatot lakájból a házi opera - ahol Haydn is muzsikált- intendánsa lesz, elnyerve munkaadója elismerését és - ami nem érdektelen - Anna Zannini, az ünnepelt operaénekesnő szerelmét.

Közép-európai téma jelenik meg, közép-európai környezetben a regény lapjain: német, osztrák és cseh zenészek, olasz énekesek, magyar parasztok és nemesek, szláv urasági alkalmazottak, görög kereskedők, cigányok és herceg által védelmezett zsidók váltakoznak és kavarognak az olvasó előtt, hiteles korrajzot adva a "magyar Versailles" életéből.

Szinte minden jelentősebb szereplő más-más embercsoporthoz tartozik. Abeles Izsák az Esterházy-birtokon hét községben (ez volt a híres "seva kehilot") letelepített zsidók közül jött, akik a herceg védelmét élvezték gazdasági szolgálataikért.

Kismarton volt a hét közül a legjelentősebb (ma is zsidó múzeum működik az Ausztriához került községben), vezetői el tudták érni a törekvő fiatal zsidó hercegi szolgálatba lépését.
Szokatlan kívánság ez ekkortájt, hiszen a lakáj külseje, borotvált álla, libériája elütött a jámbor zsidókétól, a személyzeti étkezés nem volt kóser, munkarendje se alkalmazkodott a zsidó naptárhoz. Nem csoda, hogy néhány év múlva karrierje egyik követelményeként Izsák elhagyja ősei hitét és keresztényként szolgálja tovább hercegét.

A könyvet forgatva részesévé válunk a hercegi birtokon és Bécsben zajló eseményeknek, Mária Terézia látogatását, férje, Ferenc császár temetését és az opera rejtélyes leégését és újjáépítését is beleértve.

Apró érdekességek hozzák közelebb a kort, amelyben már megjelennek a felvilágosodás eszméi, de még érintetlen Európa Keletén a feudalizmus, és az embereket, akik még rabjai a középkor gondolatvilágának, de életvitelük már a polgári korszakot vetíti elénk.

Az uradalmi zsidók még úgy élnek mint őseik néhány nemzedékkel előbb, de olvashatunk előkelő "udvari zsidókról", akiknek öltözéke már a gazdag polgárokéra hasonlít.
Felvillannak a század nagy kérdései, a Habsburg-birodalom sorsa éppúgy, mint a magyar nemesek immár korszerűtlen adómentessége.

Adatok, történetek színesítik, teszik olvasmányossá a könyvet az örökmozgótól kezdve színházi eseményekig, a művelődéstörténet barátai és az érdeklődő közönség örömére.

A Kalligram kiadónál megjelent mű bizton számíthat az olvasók érdeklődésére!

Róbert Péter