Sebestyén Mihály:
Penelopé ruhája
 

Sebestyén Mihálynak a Mentor Könyvek gondozásában megjelent esszékötete az erdélyi zsidóság történetével foglalkozó írásait gyűjti csokorba, címét Lőw Lipót 1847-es nyilatkozatából kölcsönzi, amelyben a rabbi azt a reményét fejezi ki, hogy "a zsidókérdés nem lesz többé hasonlatos Penelopé ruhájához, mely ma szövetik, hogy holnap felbontassék." Hát a könyvet olvasva nem osztozunk optimizmusában!

Bevezetője - amelyet szerényen "nyúlgátnak" nevez az idő sodrában - érzékelteti a téma bonyolult voltát, az erdélyi zsidók történelmileg kialakult sajátos helyzetét , majd tanulmányok követik egymást Bethlen Gábor befogadó oklevelétől a második világháború tragédiájáig. Gyakran kitekint a szomszédos román fejedelemségekre, ahol Európában utolsónak lettek egyenjogúak a zsidók.

Nem szabad elfelejteni, hogy a kiegyezésig Erdély közigazgatásilag nem tartozott Magyarországhoz, aminek a zsidók számára előnyös oldala volt, hogy pl. a türelmi adót nem kellett fizetniük. (A szomszédos Partiumban igen!) Már korán voltak tervek beillesztésükre, idézi az erről tanúskodó tervek dokumentumait, amelyek találkoznak a zsidók saját emancipációs törekvéseivel, amelyekre jó példa a Kemény Józsefhez, a politikus grófhoz intézett kérvényük.

Részvételük a szabadságharcban majd' két évtized múltán hozta meg az egyenjogúságot számukra, de a földbirtokok zsidó kézre jutása felkavarta az antiszemitizmus "indulat- és féligazsághabarékját", hiába szólal fel ellene Jókai a képviselőházban.

Elemzéseket olvashatunk az erdélyi zsidóság rétegződéséről, állásfoglalásairól a történelem néha viharos változásai során. Trianon után ugyan nemzetiségként tartja őket számon a román statisztika, de hűségesek maradnak a magyar nyelvhez és kultúrához, még az itt az anyaországnál erősebb cionista mozgalom is. (A ma Izraelben megjelenő Új Kelet kolozsvári hetilap volt!) Felvázolja az alternatívák "aranyalmáit", amelyeket oly nehéz volt leszakasztani!

A Soá borzalmai megváltoztatják az erdélyi zsidóság helyzetét, az északiak osztoznak a magyar vidéki hitsorsosok végzetében, a délieket a kivándorlás emészti fel.

A könyv másik, terjedelmében kisebb része esettanulmányokat, arc- és jellemképeket közöl, mindegyik jól eltalált valóságízű írás. Családtörténetek - köztük a szerző famíliája is - hozzák közel az olvasóhoz a nagy történelmi változásokat, ahogy azt a "gyalogzsidók"megélték.

Nevek és adatok hitelesítik mondanivalóját.
Sokrétű, érdekes olvasmánnyal találkozik, aki kézbe veszi Sebestyén Mihály művét!

Róbert Péter
2017.02.22



Vissza