Sipos Péter:
Horthytól Rákosiig.
Írások Magyarország 20.
századi történetéből
|
Nemrég
vesztettük el a hazai történetírás egyik jelentős személyiségét.
Sipos Péter gazdag életműve összekapcsolódott a szakma
változásaival, kutatott, volt szakértő, opponens, lektor
egyetemi professzor, szakfolyóirat szerkesztőségi tagja - hogy
csak a legismertebb tevékenységeit említsük. Könyvei, írásai
rengeteg dokumentum forrásvizsgálatán alapultak, igyekezett őket
elemezve szintézist alkotni. Ezekből nyújt át egy válogatást a
Napvilág Kiadó "Horthytól Rákosiig. Írások Magyarország 20.
századi történetéből" címmel.
Az első tanulmány a társadalmi tagozódást és a művelődési
viszonyokat mutatja be, a gazdasági élettel kezdve. Kiemeli a
parasztság jelentőségét, nagy a szegénység, de nem "koplal"
senki. A sokat emlegetett "szegedi gondolat" utólagos
eszmeszülemény. Említi az egykori sláger 200 pengős "fix"
jövedelmét, amely csak egyedülállóknak volt elegendő!
Részletesen tárgyalja az 1935-ös választás eredményeit, különös
tekintettel Gömbös Gyula változásaira, de helyet kap Kenyeres K.
Miklós választási ügye is akinek eredeti nevét viszont Kahannak
említi, holott Kaufmann volt.
A statisztikai adatok nagyon érdekesek a zsidóság
polgárosulásáról, ezek mintegy előkészítik "A zsidóság viszonya
a Horthy-rendszerhez" fejezetet, amelyben új adatokat hoz
társadalmi és politikai megoszlásukról. Hiába támogatják Gömbös
pártját, bizakodásuk indokolatlan, hiszen elhangzik: "Hitler már
Bécsben van!" Felrója a szociáldemokratáknak a nemzeti kérdés
iránti kezdeti közönyt, bár később következetesen pártolták a
magyar érdekeket.
Nem igaz, hogy nem támogatták a földreform tervét!
A könyv középső harmadát Sipos Péter tervezett, de be nem
fejezett Horthy-életrajza tölti ki, amely bővelkedik új
adatokban. Indokolva témáját megjegyzi, hogy 25 évig nem
történhetett nélküle fontos esemény Magyarországon. Meglepően
nagy súlyt kap tengerészparancsnoki működése, talán későbbi
beidegzettségét, reagálásait indokolva. Kiemeli az 1919.november
5-i megállapodás fontosságát, amelyben Horthy ígéretet tett
arra, hogy Budapesten nem lesz fehérterror. Elismeri, hogy
megnyerő személyiség volt, de államfőként hozott döntései nem
átgondoltak. Sok új részletet hoz, pl. Károly halála után úgy
féltek Habsburg Ottó esetleges megjelenésétől, hogy 1930-ban
rendőri körözést adtak ki ellene, édesanyjával együtt.
Alfejezetben összegzi Horthy viszonyát a zsidósághoz. Nem
hivatalosan többször is antiszemitának vallotta magát, de ez
nála szelektív volt, megkülönböztetett "jó" és "rossz" zsidókat.
1944-ig sikerült megakadályozni a magyar zsidók kiszolgáltatását
a náci Németországnak, utána viszont lényegében szabad kezet
adott zsidóellenes intézkedésekre, azaz szabad utat a vidéki
zsidóság deportálására. Noha tudott a tömeggyilkosságokról, a
gázkamrák részleteiről valószínűleg nem és ez közrejátszhatott a
budapesti zsidóság megmentésében -amelyet azért a hadihelyzet
megváltozása is ösztönözhetett.
Ezeket a sokszor tárgyalt eseményeket rövidebbre veszi, viszont
külön alfejezeteket olvashatunk Horthy gondolkozásáról,
családjáról, feleségével külön fejezet foglalkozik, bár nem
említi az akkoriban feltételezett zsidó felmenőit.
Kár, hogy a szerző halála megakadályozta a Horthy-biográfia
befejezését, mert ahogy az Utóhang írja hozzájárult volna egy
tárgyilagos, tudományosan megalapozott Horthy-kép
kialakításához!
A kötet legterjedelmesebb része nagyhatalmak játékterén címmel a
magyar külpolitika 1920 utáni harmadfél évtizedét tekinti át.
Trianon sokkja meghatározó társadalmi, politikai és
gyakorlatilag minden tekintetben, bár ez a szerződés
tulajdonképpen nem Magyarországról, hanem a szomszédoktól szól,
csak az ő igényeikkel számoltak. A magyar "területi integritás"
követelése, kompromisszum, közbeeső javaslatok nélkül már a
béketárgyaláson, de utána is nagyon hátrányos és eredménytelen
taktika volt.
Tárgyalva a magyar szereplést a második világháborúban
elismeréssel adózik Teleki törekvésének a semlegességre, amely
sajnos 1940 szeptemberében a tengelyhatalmakhoz való
csatlakozással ért véget. Részletezi a háborúba lépés
elkerülhetőségét és a később kihagyott más magyar lehetőségeket.
A kiugrás sikertelensége maga után vonzza az "utolsó csatlós"
felelősségét, amelyből egy újabb szigorú békeszerződés
következik.
Semmi se marad az 1938-41 között visszacsatolt területekből,
pedig a nyugati nagyhatalmak hajlandóak lennének bizonyos
szerény magyar igények támogatására, Sztálin azonban
hajthatatlan. Még a jóvátételbe sem számítják be a szovjet
hadsereg magas ellátási költségeit pl.52 tonna cukorka a nem
dohányzó katonák számára!. Sikerült viszont megakadályozni a
felvidéki magyarok teljes kitelepítését, folyt az újjáépítés.
A kommunista hatalomátvétel új helyzetet teremtett, a hadiipar
fejlesztése nagyon megterhelte az országot. Rákosi Mátyás
1953-ig áll az ország élén, leváltása Moszkvából indul ki,
részben zsidó származása miatt. 1956-ig még érvényesül
befolyása, de a forradalom mindent megváltoztat.
Sipos Péter nemzedéke kiváló történésze volt. Ez a kötet méltó
emléket állit komoly és sokrétű munkásságának! Róbert Péter
Róbert Péter
2017.12.29
|