SZILÁRD GYULA IRODALMI MUNKÁSSÁGA |
A kitűnő festőművész
félretéve az ecsetet és különleges technológiáját, három könyvet és két
jegyzetet adott ki saját költségén, mert fontos üzeneteket kíván velünk közölni.
A három könyv közül kettő verseskötet, a harmadik dokumentumregény. A versek
inkább az érzelemre, a regény inkább az értelemre hat.
Közös témájuk a churbán, a pusztítás rettenete. A háború pokla, amikor 50 millió
ember veszett el és ennek több, mint 10 százaléka származása miatt szenvedett
mártírhalált. Talán mondhatnánk, az élet megy tovább, ne háborgassuk a múltat, az
új generációk nyugalmát. A megtörténteken nem segíthetünk, nézzünk a jövőbe. A
választ a mottó Illyés Gyula sorai adják:A múltat is teremteni kell.
Egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják. A megíratlan idő egyszerűen el sem
megy, ködszerűen üli meg a tájat és az elmét.
A háromból két könyvének címe Babitstól kölcsönzött, találóan: "Sodrában
a szörnyű malomnak".
Szemtanú jelentkezik, egy a túlélők közül, és a nagyon kevés, még közöttünk
lévők közül, aki ifjan, de már huszonéves felnőttként élte át a borzalmakat.
Elraktározhatott minden élményt, amelyeket most elénk tár.
Tíz éve foglalkozik írással, nem véletlen, hogy élete alkonyán tárja elénk azt,
amely a szívét évtizedekig nyomta. Örökség, amelyet meg kell osztani unokával és
kortársaival. Elmondani csak ő tudja, úgy érzi, a Teremtő azért ajándékozta meg
tekintélyes életkorral, hogy teljesíthesse a "Beszéld el fiadnak"
parancsát.
1939-ben édesapja halálával kezdődik a történet, amikor rászakadt a család
eltartásának a gondja. Iparrajz, iskolai vizsgák után egy bútorüzletben helyezkedett
el 1941-ben nővére is meghalt. A fiatalembernek egyre jutott az élet
megpróbáltatásaiból. Nem politizál, nem minősít, csak hitelesen beszámol a
korról, amelyben élt, az eseménysor önmagáért beszél, Azért társadalmi rajz is,
amit kapunk. Erzsébetvárosból, (Király utca, Akácfa utca) hosszabb időre csak
kényszerűségből mozdult ki. Például az Akácfa utcában
csaknem hetven éve él. Aki annyira pontosan
emlékszik minden szereplőre, mozzanatra, annak élményeit itt kellett hagyni nekünk.
Tanulmányozzuk, csodálkozzunk, - ez volt? Ez volt.
Annyira plasztikusan és részletesen írja le az egy hónapos nagy menetelést,
társainak halálát, különösen egy barátjának elvesztését, annyira megrázóan
ábrázolja, hogy az olvasó érzi, ezt nem lehetett kitalálni. Ezt át kellett élni.
Számos tábor Günskirchen, Mathausen soroltatik fel és kerül bemutatásra. Számos
ember, jó és rossz, kendőzetlenül szerepel a könyvek soraiban. A kor beszél. Nagyon
nehéz vele szembenézni, néha kegyetlen dolog. De aki elolvassa a könyveket, annak
muszáj. A művész Szilárd Gyulát nem hagyja el vénája, a címlapot rajzai, a
verseskötetet illusztrációi díszítik...
***
Iskolák, tanintézetek
részére a könyvek
elérhetők az OR-ZSE Oktatási Osztályán. A regény hiteles tájékoztatás a tanároknak, főiskolai, egyetemi diákoknak. A
versek hatásosak minden iskolás számára. Több bennük az elbeszélő költemény,
amely szokatlan műfaj manapság. A költemények az értelmet és az érzelmet egyaránt
megérintik.
Szilárd Gyula élete
1921. március 15-én született Erdélyben, Szilárdsomorján. Faipari Szakiskolában iparrajzot tanult.
Bútorüzemben dolgozott, majd önálló kisiparos lett saját műhellyel. Rövid ideig dolgozott a Kisiparosok Országos Szövetségében.
1956-tól 1986-ig újra, mint önálló műbútorasztalos mester tevékenykedett.
Mint festő, különleges technológiával dolgozik: a festés és az égetés kombinációja. Faliképeinek az anyaga többnyire fa.
Motívumai többnyire judaisztikus gyökerűek, de magyar népi elemek is megtalálhatóak bennük.
Szédertála nyomán készült a Zsolnai porcelán szédertál.
Első kiállítása 1990-ben Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Garay utcai székházában volt látható.
Kiállítást rendezett Goldmark teremben, Taverna Szállóban, Zsidó Múzeumban, Elektrotechnikai Múzeumban (megnyitotta Várszegi Asztrik főapát) Debrecenben.
Tíz éve foglalkozik írással, egy dokumentumregényt és két kis verseskötetet adott ki, most dolgozik harmadik kötetén.
|
Deutsch Gábor |