Zsidó közösségszervező szakos hallgatók az Országházban

1825. november 3.-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalapítására. A jeles alkalomra emlékezve az Országgyűlés 2003-ban a napot a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.

Mi, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem közösségszervező szakos hallgatói, hogy eleget tegyünk tudományok iránti érdeklődésünknek, 2017. november 6-án, a Magyar Tudomány Ünnepe alakalmából látogatást tettünk országunk házában Sommer László egyetemi docens és Negyela László doktorandus kíséretében. Kirándulásunkat az Örökkévaló gyönyörű napsütéssel aranyozta be.

Rövid biztonsági ellenőrzés után, Lukács József az Országház főépítésze, aki már 1982 óta tölti be e megtisztelő állást, kalauzolta végig tanárainkat és a hallgatóságot. Végre megtekinthettük belülről is ezt a hatalmas építészeti csodát, melyben rólunk és nemzetünk sorsáról döntenek az éppen arra megbízást kapott politikusok.

Az épület Steindl Imre épületterve alapján készült. A historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építés az első kapavágástól, 1885.október 12.-től 1904-ig tartott.

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, 1896. június 8.-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.

Az építkezés során tizenhét éven keresztül, átlagosan ezer ember dolgozott itt. 176 ezer köbméter földet mozgattak meg, 40 millió téglát, félmillió díszkövet és 40 kiló aranyat használtak fel. Építési költsége 38 millió osztrák-magyar korona volt.

Érdekesség, hogy a ház fűtési- és szellőzőrendszere az egyik legmodernebbnek számított az építéskor Európában.

Országházunk Európa második, és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. A kupolacsarnok, ahol a Szentkoronát is őrzik, 96 méter magas. A csarnok oszlopain királyaink és erdélyi fejedelmeink szobrai láthatók. A királyszobrok, s a társalgókban, termekben, folyósokon elhelyezkedő megannyi társuk alkotói a kor legnevesebb szobrászai közül valók: többek között Bezerédy Gyula, Hollós Barnabás, Kiss Antal, Kiss György, Kallós Ede és még hosszan sorolhatnám a nemes kezű alkotókat. A szobrok anyaga a horganyöntvény mellett a modern magyar kerámiaipar európai rangú műhelyében, Zsolnai Vilmos pécsi gyárában készült különlegesség, a pirogránit.

Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok. A Rudnay Gyula által tervezett gyönyörű gobleinek 30 szövőnő 2 évi munkáját testesítik meg. Az allegorikus freskók Lotz Károly remekei. A társalgókat Vajda Zsigmond festményei díszítik. A Delegációs terem folyosóját Dudits Andor képei dekorálják.

Összességében véve nagyon értékes és hasznos látogatást tettünk a "Haza házában". Ez a három órás séta mindenképpen örök élmény lesz mindannyiunknak.

A sok remekmű láttán elszomorítja lelkünket az a tudat, hogy ebben az impozáns történelmi épületben hozták meg a számunkra megalázó zsidótörvényeket, melyek érthetetlenek, diszkriminálóak és meghatározták valamennyi Magyarországon élő zsidó család sorsát. Ezen törvények meghozatala és végrehajtása Magyarország egyik szégyenfoltja.

Ezennel megköszönjük kedves tanárainknak a szervezést és lebonyolítást.

Nádori Lídia
Közösségszervező szak 2. évfolyam
2017.11.15