ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ-ZSIDÓ EGYETEM
MTA Zsidó Vallástudományi Kutatócsoport

A KUTATÓCSOPORT
2003-2006 közötti években elért tudományos eredményei
Dr. habil. Staller Tamás, Cs.C., Ph.D.

A kutatócsoport A magyar és kelet-európai zsidó közösségek vallástudományi vizsgálata című kutatását egy - meglehetősen - széles spektrumú vizsgálódással indította. Ennek az volt az oka, hogy a judaizmus tanulmányozása nem egyszerűen a vallás tudományos és praxis-orientált megközelítését igényli, hanem egy igen intenzív, multi-, inter-, és transz-diszciplináris kutatási indíttatást és irányultságot, egyúttal.

A kutatócsoport, az MTA és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem segítségével újra megindította a 19. század nyolcvanas éveitől indult és a kommunista hatalomátvétel után betiltott zsidó vallástudományi folyóiratot, a Magyar Zsidó Szemlét, Magyar Zsidó Szemle új folyam néven. A Szerkesztőbizottság elnöke: Schőner Alfréd (az OR-ZSE rektora), Főszerkesztő: Staller Tamás (az MTA Kutatócsoport vezetője), Felelős szerkesztő: Lichtmann Tamás (az MTA Kutatócsoport főmunkatársa)

2003. A zsidó filozófiai kutatások például kifejezetten azzal a szándékkal kezdődtek, hogy egy relatíve pontos kép alakuljon ki azokról az európai zsidó vallás-kulturális enklávékról, amelyekben a zsidók éltek a századok folyamán. Az első századi Alexandriai Philon-ról (Philo Judeus) készült tanulmány a zsidók és a másvallásúak közti - nemcsak intellektuális és spirituális - feszültségek indítékait keresi, hanem az írástudásból adódó szociológiait is. Az Ábrahám lbn Daud-tanulmány, ami a 12. századi szerző "A magasztos hit" című opusa magyar kiadásának bevezető írása, a hitnek és a tudásnak azokat az összeköttetéseit keresi, amelyek az egész középkori zsidóság gondolkodását determinálta. A filozófiától a mindennapok gondolkodásáig, bezárólag. A Martin Buberről szóló írás voltaképpen hatásvizsgálat, ami nem kifejezetten a 20. századi zsidó gondolkodó oeuvre-jét célozza meg, hanem sokkal inkább a hatását. A két világháború közti és a Soá-t követő korszakok zsidó értelmiségére. Az első világháború idején a Magyarországon élő zsidók életével foglalkozó tanulmány szerzője a következő történetszociológiai kulcsfogalmak mentén építkezik: emancipáció, asszimiláció versus disszimiláció, identitás és krízishelyzetek, etnikai politika, nacionalizmus, rasszizmus, antiszemitizmus, menekülési pszichózis versus nemzeti gyökerek, cionizmus versus anticionizmus. Kulturális és történelmi antropológia annak a két tanulmánynak a tudományterülete, amely a hászid zsidók kulturálódási szokásait kísérli meg bemutatni, ill. amiben a hászidok világközösségének életforma-specialitásairól és vallásos megtapasztalásairól ír a szerző.

Az antijudaizmusról írt esszé egy nagyobb vizsgálat részeként keresi a zsidók elleni ressentiment indulatok gyökereit, amit a kereszténység kezdeti időiben vél a szerző megtalálni. A Septuaginta hatalom és karizma szavaihoz írt kommentárok - hermeneutikai jellegűek. A metodika alkalmazása, a szerző szerint, alkalmasnak mutatkozott a zsidó és a keresztény szentírási szövegek közötti átvezetések föltárására. A bibliai (zsinagógai) műtörténet körébe tartozik az a tanulmány, amely a magyar építészettörténet keretei közé is illeszkedik. Témája a Budai Zsinagóga építészettörténete. A XIX századi magyarországi zsidókról szól egy igen gazdag - levéltári - forrásanyagra utaló tanulmány. A példabeszéd, mint irodalmi műforma, és mint szemantikai vizsgálódás tárgya, ezzel foglalkozik egy másik tanulmány. A magyarországi zsidóság 1790-1867 közötti társadalomtörténeti részkutatás szerzője az éves - esszé jellegű - beszámolójában szociológiai, demográfiai és sajtó-dokumentációs anyagokra támaszkodik.

2004. Nagyon hosszú idő után, modern magyar filozófiai nyelven készült el Moses Mendelssohn Phaidon című opusa, az avatott filozófiaprofesszor és germanista magyar fordítása, az eredeti 18. századi német mű alapján. A fordítás 2006-ban jelent meg. A Mendelssohn-bibliográfia célja az volt, hogy felkutassa a filozófus zsidó és keresztény recepcióit a hazai kutatások számára. A vészkorszak néven ismert 1944-45-ös időszak mindezidáig ismeretlen budapesti történései a történész kutató témája.

A hászidizmus kutatások további darabja az egyes írásművek teológiai, filozófiai, és pszichológiai analízise. Az Imádság böjttel című írás szerzője a címben jelzett két liturgikus tevékenységnek a Tanachban, és az újszövetségben megjelenő helyeit hasonlítja össze.

Az emlékezés hermeneutikája. Tanúság és értelmezés. Josephus Flavius és a 70-es háború című tanulmány szerzője azt vizsgálja, hogy mennyire van koincidencia a Názáretivel egy időben élt Flavius munkája, és az ugyanazon eseménnyel foglalkozó más, zsidó, keresztény és pogány írások között.

Az Über einen negativen Positivismus. Bernát Alexander's Interpretationen Spinozas szerzője azt vizsgálja, milyen intellektuális motivációi voltak a két világháború között alkotó magyar-zsidó filozófiaprofesszornak, amikor Spinozáról írt. Az Über die Differenz zwischen Interpretation und Erklaerung. Bernát Alexander's Einführung Spinoza in die disziplinaer gezvordene Philosophie Ungarns az előző írás folytatásaképpen, és nyelvelméleti-nyelvfilozófiai jelleggel, Alexander Spinoza interpretációját vizsgálja egy önálló magyar filozófiai felvilágosodás hagyomány kialakulásában.

Judentum in Siebenbürgen - mit ungarisch jüdischen Augen gesehen címmel öszszefoglaló jelent meg a kutatócsoport egyik tagja tollából az Erdélyben fönnmaradt judaista tradíciók kutatásáról, a keresztény-zsidó párbeszéddel foglalkozó osztrák konferenciát bemutató Zeitschrift für Kirche und Judentum-ban.
Does Mass Psychology Renaturalize Political Theory? Ön the Methodological Originality of Crowds and Pozver. A The European Legacy-ban közölt tanulmányban a szerző Elias Canetti osztrák-zsidó író tömeglélektan-teóriájával foglalkozik.

2005. Geistige des Judentums in der Ungarische Kultur: Károly Pap als Reprasentant der ungarisch-jüdischen Literatur című esszé egy nagyszabású tanulmány indító darabja. A kutatás célja az volt, hogy a magyar kultúra huszadik századi történelmében a zsidó írók, mint Pap Károly, hatását bemutassa. A Das Theresianum - und Wien: Zzuei Gesichter der Wahrheit azt próbálja bizonyítani, hogy a magyar művelődés és tudományosság 18. századi bécsi központja és a Habsburgok közép-európai birodalmi központja, Bécs, hogyan voltak egymásra hatással.

Szináj és Jabne. Zsidó emlékezet a történelmen innen és túl c. monográfia az úgynevezett narratíva problematika ókori, de a legújabb korban kulmináló vallásfilozófiai és valláslélektani eredőit keresi.

A High Middle Age zsidó költője és filozófusa, Juda HaLévi a témája annak a tanulmánynak, amely a zsidó filozófia történeti portréi egyikeként, a gondolkodó oeuvre-je és szociális miliője mellett, a kazár legenda történeti vonatkozásait is feldolgozza. A szerző behatóan foglalkozik HaLévi Kuzari című opusával, valamint Arthur Koestler The Thirteen Tribe című történetfilozófiai parabolájának társadalomlélektani összetevőivel.

A judaizmus és a katolicizmus komparatív platformján született tanulmányokban, mint A Miatyánk és a Káddis, a Prayer with Fasting: Tobias 12:8, A megtérés fogalma a zsidó gondolkodásban, A zsidóság ábrázolásának szempontjai a keresztény hitoktatásban, A magyarországi katolikus hittankönyvek zsidóságképe, a katolikus teológus és holocaustkutató szerző recepcióvizsgálatot folytatott.

Budapest zsidósága 1944 tavaszától 1945 januárjáig. A történész szerző a mai napig ismeretlen részleteket tár föl a fővárosi zsidóság hazai történetének legszörnyűbb időszakában történtekről. Az Auschwitz-jegyzőkönyvek c. kötetben a történész-professzor szerző a legújabb kor történettudománya által még nem minden részletében vizsgált dokumentumot elemzi.

2006. Magyar zsidó író tudásszociológiai analízise, a Kösztler Artúr munkásságáról készülő monografikus munka első része. Az elemző úgy gondolta, hogy a rendkívül tág spektrumban munkálkodott, ellentmondásos Kösztler életművének ilyen jellegű megközelítése fényt deríthet olyan, a hagyományos módszerekkel nem mindig megközelíthető tartalmakra, amelyek a közép-európai zsidó élet-paradigmák elkerülhetetlen velejárói. Mind a mai napig.

A Habsburgok már az emancipáció előtt adományoztak nemességet zsidóknak. Az emancipáció után ez gyakrabban fordult elő. Olyan zsidók kapták ezeket, akik a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a technika területén tűntek ki. Az Armálisok a Budapesti Zsidó Levéltárban című írás szerzője a Magyarországon élő zsidóknak adományozott litterae armales azaz armális azaz nemesi levél apropóján heraldikai és genealógiai kutatásokat folytatott. A magyar zsidó nemesi családok történetéhez.

A prágai Károly Egyetemen működő zsidó tudós, Rákos Péter, életútját követi már a kassai gyermekévektől, a dolgozat. Vázolja a családi háttért, foglalkozik a magyar nyelvű felvidéki zsidóság különleges, kisebbségi helyzetével. Trianon, majd a bécsi döntések után. A szerző foglalkozik a tudós magyar irodalomhoz kötődésével, a tudományos munkássággal, a pedagógiai és iskolateremtő oeuvre állomásaival. A dolgozat kitűntetett figyelmet szentel Rákos hungarológiai és a nemzet-felfogással összefüggő gondolatainak, valamint a zsidók, mint hármas kisebbség problémájának.

Salomon Maimon a tárgya annak a dolgozatnak, amelyet a szerző a Haszidától a Haszkáláig (a zsidó - leginkább - német felvilágosodás) eljutott filozófusról ír. Ahhoz, hogy a magyar nyelven egyáltalán nem tanulmányozott Maimonról, a műveit eredetiben olvasáson túl, hozzávetőleges képet adhasson, áttekintette L. Bendavid és S. Nikolai korabeli filozófus-szerzők Hászkáláról írt munkáit, valamint a Mitwoch-Gesellschaft egyes publikált előadásait.

A zsidó meditáció, az imádkozás és az ima pszichológiájához című esszé Rabbi Ábrahám Májmuni, Ávrahám Józsua Heschel, és hászid írások alapján közelíti meg a címben jelzett fogalmakat. Az orientalista és tibetológus szerző ezután a távolkeleti meditációk és ima-technikákkal foglalkozik. A vallásos élet lelki konzekvenciáinak voltaképpeni komparatív áttekintését kapjuk.

Válogatott közlemények 2003-2006

Staller Tamás: Zsidóság és filozófia. Történelmi vázlat. (Logosz Kiadó. Budapest, 2006. 2201.)

Lichtmann Tamás(szerk.): Scholien - zu Arendt, Celan, Hölderlin, Bernhard - (Hrsg. Von Tamás Lichtmann) Debrecen, 2006. Kossuth Egyetemi Kiadó, 114 S. (Arbeiten zur deutschen Philologie - Német Filológiai Tanulmányok. Band XXVII.

Villányi András - Lichtmann Tamás: Az utolsó harminc év (a magyar zsidóság életéből) - The Last Thirty Years (In the life of Hungarian Jewry) Budapest, 2006. Villányi Kiadó, 178 1. (Kétnyelvű kiadás)

Magyar Zsidó Szemle új folyam 3. szám. 2006. (Megjelenés előtt): BorsányiSchmidt Ferenc: A zsidó meditáció, az imádkozás és az ima pszichológiája; Oláh János: A magyarországi zsidó tudomány nagyjai-atyjai. Néhány mondat a Rabbiképző első három rektoráról (Bloch, Bacher, Blau); Gantner Brigitta Eszter: Zsidó messianizmus és a baloldal - egy toposz vizsgálata; Karl Katschthaler: A Megváltó és a megváltás alakjai Hermann Broch műveiben; Lichtmann Tamás: A bennünk lévő lerombolhatatlan. Franz Kafka hite; Staller Tamás: Egy nem-zsidó zsidó író esete a huszadik századdal - Arthur Koestler; Ungvári Tamás: Az apokaliptikus messianizmus Füst Milán műveiben; Balázs Edit: Armálisok a Budapesti Zsidó Levéltárban.

Tamás Lichtmann: Geistige Positionen des Judentums in der ungarischen Kultur Károly Pap als Reprásentant der ungarisch-jüdische literatur. In: Verdrángter Humanismus - verzögerte Aufklárung [Geschichte der österreichische Philosophie seit 1400] Band V. Im Schatten der Totalitarismen. Vom philosophischen Empirismus zur kritischen Anthropo-logie. Philosophie in Österreich 1920 - 1951. (Hg. Michael Benedikt, Reinhold Knoll, Cornelius Zehetner, unter Mitarbeit von Endre Kiss). Wien, 2005. WUV Facultas Verlags- und Buchhandels AG, S. 1215- S. 1036-1046

Magyar Zsidó Szemle Új folyam 2. szám. 2005.: Szécsi József: A másái a Bibliában és a korai zsidó irodalomban (9-30 o.); Borsányi-Schmidt Ferenc: A kábbáláról mai szemmel (31-56 o.); Moses Mendelssohn: Szókratész élete és jelleme (Fordította és a jegyzeteket készítette: Rathmann János. 57-76 o.); Staller Tamás: Jehuda ha-Lévi. A judaizmus, mint poézis és mint antifilozófia (77-112 o.); Gábor György: A diadalív árnyékában. Az emlékezés hermeneutikája. Josephus Flavius és a hetvenes háború (113-128 o.); Haraszti György: Az igazi Fortunátus (129-152 o.); Kiss Endre: Elias Canetti lélektan és politika között. A Tömeg és hatalom a jelen értelmezésében (153-164 o.); Rácz Gabriella: Művészi maskara. Arnold Zweig Claudia-novelláiról (165-178 o.); Schőner Alfréd: Adalékok a csontváz-motívum variánsokhoz (179-188 o.); Oláh János: Kohlbach Bertalan, a folklorista (189-212 o.); Szabó Etelka: Kunstetter Jób lázadása. Egy modern parabola olvasatai. Efrájim Kishon: Jóbból is megárt a sok! (213-226 o.).

Ábrahám ibn Dá'ud: A magasztos hit (Előszó: Staller Tamás) Logosz Kiadó. Budapest, 2004.

Magyar Zsidó Szemle új folyam 1. szám. 2004. : Gábor György: A személyes haragtól a kollektív gyűlöletig. A kisebbségellenesség anatómiája az Eszter könyve alapján (11-32 o.); Szécsi József: Jegyzetek a Septuaginta hatalom és karizma szavaihoz (33-48 o.); Borsányi-Schmidt Ferenc: A vallásos tapasztalás és életmód misztikája a chaszidizmusban. A chaszidizmus keletkezése és formálódása Kelet-Európában (49-70 o.); Staller Tamás: Philo Judeus, akit Alexandriai Philonnak hívtak, és aki i.e. cca. 20. és i.sz. cca. 40. közt élt és gondolkozott (71-94 o.); Schőner Alfréd: Nem, te törlöd le a mi emlékünket (129140 o.); Haraszti György: A magyar-zsidó kapcsolatok antinómiái az első világháború után (141-156 o.); Róbert Péter: Magyar zsidók az I. világháborúban (157-184 o.).

MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája
2008.02.25