ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ-ZSIDÓ EGYETEM
MTA Zsidó Vallástudományi Kutatócsoport
A
KUTATÓCSOPORT
2003-2006 közötti években elért tudományos eredményei
Dr. habil. Staller Tamás, Cs.C., Ph.D.
A kutatócsoport A
magyar és kelet-európai zsidó közösségek vallástudományi vizsgálata
című kutatását egy - meglehetősen - széles spektrumú vizsgálódással
indította. Ennek az volt az oka, hogy a judaizmus tanulmányozása nem
egyszerűen a vallás tudományos és praxis-orientált megközelítését
igényli, hanem egy igen intenzív, multi-, inter-, és
transz-diszciplináris kutatási indíttatást és irányultságot,
egyúttal.
A kutatócsoport, az MTA és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
segítségével újra megindította a 19. század nyolcvanas éveitől
indult és a kommunista hatalomátvétel után betiltott zsidó
vallástudományi folyóiratot, a Magyar Zsidó Szemlét, Magyar Zsidó
Szemle új folyam néven. A Szerkesztőbizottság elnöke: Schőner Alfréd
(az OR-ZSE rektora), Főszerkesztő: Staller Tamás (az MTA
Kutatócsoport vezetője), Felelős szerkesztő: Lichtmann Tamás (az MTA
Kutatócsoport főmunkatársa)
2003. A zsidó filozófiai kutatások például kifejezetten azzal
a szándékkal kezdődtek, hogy egy relatíve pontos kép alakuljon ki
azokról az európai zsidó vallás-kulturális enklávékról, amelyekben a
zsidók éltek a századok folyamán. Az első századi Alexandriai
Philon-ról (Philo Judeus) készült tanulmány a zsidók és a
másvallásúak közti - nemcsak intellektuális és spirituális -
feszültségek indítékait keresi, hanem az írástudásból adódó
szociológiait is. Az Ábrahám lbn Daud-tanulmány, ami a 12. századi
szerző "A magasztos hit" című opusa magyar kiadásának bevezető
írása, a hitnek és a tudásnak azokat az összeköttetéseit keresi,
amelyek az egész középkori zsidóság gondolkodását determinálta. A
filozófiától a mindennapok gondolkodásáig, bezárólag. A Martin
Buberről szóló írás voltaképpen hatásvizsgálat, ami nem kifejezetten
a 20. századi zsidó gondolkodó oeuvre-jét célozza meg, hanem sokkal
inkább a hatását. A két világháború közti és a Soá-t követő
korszakok zsidó értelmiségére. Az első világháború idején a
Magyarországon élő zsidók életével foglalkozó tanulmány szerzője a
következő történetszociológiai kulcsfogalmak mentén építkezik:
emancipáció, asszimiláció versus disszimiláció, identitás és
krízishelyzetek, etnikai politika, nacionalizmus, rasszizmus,
antiszemitizmus, menekülési pszichózis versus nemzeti gyökerek,
cionizmus versus anticionizmus. Kulturális és történelmi
antropológia annak a két tanulmánynak a tudományterülete, amely a
hászid zsidók kulturálódási szokásait kísérli meg bemutatni, ill.
amiben a hászidok világközösségének életforma-specialitásairól és
vallásos megtapasztalásairól ír a szerző.
Az antijudaizmusról írt esszé egy nagyobb vizsgálat részeként keresi
a zsidók elleni ressentiment indulatok gyökereit, amit a
kereszténység kezdeti időiben vél a szerző megtalálni. A Septuaginta
hatalom és karizma szavaihoz írt kommentárok - hermeneutikai
jellegűek. A metodika alkalmazása, a szerző szerint, alkalmasnak
mutatkozott a zsidó és a keresztény szentírási szövegek közötti
átvezetések föltárására. A bibliai (zsinagógai) műtörténet körébe
tartozik az a tanulmány, amely a magyar építészettörténet keretei
közé is illeszkedik. Témája a Budai Zsinagóga építészettörténete. A
XIX századi magyarországi zsidókról szól egy igen gazdag - levéltári
- forrásanyagra utaló tanulmány. A példabeszéd, mint irodalmi
műforma, és mint szemantikai vizsgálódás tárgya, ezzel foglalkozik
egy másik tanulmány. A magyarországi zsidóság 1790-1867 közötti
társadalomtörténeti részkutatás szerzője az éves - esszé jellegű -
beszámolójában szociológiai, demográfiai és sajtó-dokumentációs
anyagokra támaszkodik.
2004. Nagyon hosszú idő után, modern magyar filozófiai
nyelven készült el Moses Mendelssohn Phaidon című opusa, az avatott
filozófiaprofesszor és germanista magyar fordítása, az eredeti 18.
századi német mű alapján. A fordítás 2006-ban jelent meg. A
Mendelssohn-bibliográfia célja az volt, hogy felkutassa a filozófus
zsidó és keresztény recepcióit a hazai kutatások számára. A
vészkorszak néven ismert 1944-45-ös időszak mindezidáig ismeretlen
budapesti történései a történész kutató témája.
A hászidizmus kutatások további darabja az egyes írásművek
teológiai, filozófiai, és pszichológiai analízise. Az Imádság
böjttel című írás szerzője a címben jelzett két liturgikus
tevékenységnek a Tanachban, és az újszövetségben megjelenő helyeit
hasonlítja össze.
Az emlékezés hermeneutikája. Tanúság és értelmezés. Josephus Flavius
és a 70-es háború című tanulmány szerzője azt vizsgálja, hogy
mennyire van koincidencia a Názáretivel egy időben élt Flavius
munkája, és az ugyanazon eseménnyel foglalkozó más, zsidó,
keresztény és pogány írások között.
Az Über einen negativen Positivismus. Bernát Alexander's
Interpretationen Spinozas szerzője azt vizsgálja, milyen
intellektuális motivációi voltak a két világháború között alkotó
magyar-zsidó filozófiaprofesszornak, amikor Spinozáról írt. Az Über
die Differenz zwischen Interpretation und Erklaerung. Bernát
Alexander's Einführung Spinoza in die disziplinaer gezvordene
Philosophie Ungarns az előző írás folytatásaképpen, és
nyelvelméleti-nyelvfilozófiai jelleggel, Alexander Spinoza
interpretációját vizsgálja egy önálló magyar filozófiai
felvilágosodás hagyomány kialakulásában.
Judentum in Siebenbürgen - mit ungarisch jüdischen Augen gesehen
címmel öszszefoglaló jelent meg a kutatócsoport egyik tagja tollából
az Erdélyben fönnmaradt judaista tradíciók kutatásáról, a
keresztény-zsidó párbeszéddel foglalkozó osztrák konferenciát
bemutató Zeitschrift für Kirche und Judentum-ban.
Does Mass Psychology Renaturalize Political Theory? Ön the
Methodological Originality of Crowds and Pozver. A The European
Legacy-ban közölt tanulmányban a szerző Elias Canetti osztrák-zsidó
író tömeglélektan-teóriájával foglalkozik.
2005. Geistige des Judentums in der Ungarische Kultur: Károly
Pap als Reprasentant der ungarisch-jüdischen Literatur című esszé
egy nagyszabású tanulmány indító darabja. A kutatás célja az volt,
hogy a magyar kultúra huszadik századi történelmében a zsidó írók,
mint Pap Károly, hatását bemutassa. A Das Theresianum - und Wien:
Zzuei Gesichter der Wahrheit azt próbálja bizonyítani, hogy a magyar
művelődés és tudományosság 18. századi bécsi központja és a
Habsburgok közép-európai birodalmi központja, Bécs, hogyan voltak
egymásra hatással.
Szináj és Jabne. Zsidó emlékezet a történelmen innen és túl c.
monográfia az úgynevezett narratíva problematika ókori, de a
legújabb korban kulmináló vallásfilozófiai és valláslélektani
eredőit keresi.
A High Middle Age zsidó költője és filozófusa, Juda HaLévi a témája
annak a tanulmánynak, amely a zsidó filozófia történeti portréi
egyikeként, a gondolkodó oeuvre-je és szociális miliője mellett, a
kazár legenda történeti vonatkozásait is feldolgozza. A szerző
behatóan foglalkozik HaLévi Kuzari című opusával, valamint Arthur
Koestler The Thirteen Tribe című történetfilozófiai parabolájának
társadalomlélektani összetevőivel.
A judaizmus és a katolicizmus komparatív platformján született
tanulmányokban, mint A Miatyánk és a Káddis, a Prayer with Fasting:
Tobias 12:8, A megtérés fogalma a zsidó gondolkodásban, A zsidóság
ábrázolásának szempontjai a keresztény hitoktatásban, A
magyarországi katolikus hittankönyvek zsidóságképe, a katolikus
teológus és holocaustkutató szerző recepcióvizsgálatot folytatott.
Budapest zsidósága 1944 tavaszától 1945 januárjáig. A történész
szerző a mai napig ismeretlen részleteket tár föl a fővárosi
zsidóság hazai történetének legszörnyűbb időszakában történtekről.
Az Auschwitz-jegyzőkönyvek c. kötetben a történész-professzor szerző
a legújabb kor történettudománya által még nem minden részletében
vizsgált dokumentumot elemzi.
2006. Magyar zsidó író tudásszociológiai analízise, a
Kösztler Artúr munkásságáról készülő monografikus munka első része.
Az elemző úgy gondolta, hogy a rendkívül tág spektrumban
munkálkodott, ellentmondásos Kösztler életművének ilyen jellegű
megközelítése fényt deríthet olyan, a hagyományos módszerekkel nem
mindig megközelíthető tartalmakra, amelyek a közép-európai zsidó
élet-paradigmák elkerülhetetlen velejárói. Mind a mai napig.
A Habsburgok már az emancipáció előtt adományoztak nemességet
zsidóknak. Az emancipáció után ez gyakrabban fordult elő. Olyan
zsidók kapták ezeket, akik a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a
technika területén tűntek ki. Az Armálisok a Budapesti Zsidó
Levéltárban című írás szerzője a Magyarországon élő zsidóknak
adományozott litterae armales azaz armális azaz nemesi levél
apropóján heraldikai és genealógiai kutatásokat folytatott. A magyar
zsidó nemesi családok történetéhez.
A prágai Károly Egyetemen működő zsidó tudós, Rákos Péter, életútját
követi már a kassai gyermekévektől, a dolgozat. Vázolja a családi
háttért, foglalkozik a magyar nyelvű felvidéki zsidóság különleges,
kisebbségi helyzetével. Trianon, majd a bécsi döntések után. A
szerző foglalkozik a tudós magyar irodalomhoz kötődésével, a
tudományos munkássággal, a pedagógiai és iskolateremtő oeuvre
állomásaival. A dolgozat kitűntetett figyelmet szentel Rákos
hungarológiai és a nemzet-felfogással összefüggő gondolatainak,
valamint a zsidók, mint hármas kisebbség problémájának.
Salomon Maimon a tárgya annak a dolgozatnak, amelyet a szerző a
Haszidától a Haszkáláig (a zsidó - leginkább - német felvilágosodás)
eljutott filozófusról ír. Ahhoz, hogy a magyar nyelven egyáltalán
nem tanulmányozott Maimonról, a műveit eredetiben olvasáson túl,
hozzávetőleges képet adhasson, áttekintette L. Bendavid és S.
Nikolai korabeli filozófus-szerzők Hászkáláról írt munkáit, valamint
a Mitwoch-Gesellschaft egyes publikált előadásait.
A zsidó meditáció, az imádkozás és az ima pszichológiájához című
esszé Rabbi Ábrahám Májmuni, Ávrahám Józsua Heschel, és hászid
írások alapján közelíti meg a címben jelzett fogalmakat. Az
orientalista és tibetológus szerző ezután a távolkeleti meditációk
és ima-technikákkal foglalkozik. A vallásos élet lelki
konzekvenciáinak voltaképpeni komparatív áttekintését kapjuk.
Válogatott közlemények 2003-2006
Staller Tamás: Zsidóság és filozófia. Történelmi vázlat. (Logosz
Kiadó. Budapest, 2006. 2201.)
Lichtmann Tamás(szerk.): Scholien - zu Arendt, Celan, Hölderlin,
Bernhard - (Hrsg. Von Tamás Lichtmann) Debrecen, 2006. Kossuth
Egyetemi Kiadó, 114 S. (Arbeiten zur deutschen Philologie - Német
Filológiai Tanulmányok. Band XXVII.
Villányi András - Lichtmann Tamás: Az utolsó harminc év (a magyar
zsidóság életéből) - The Last Thirty Years (In the life of Hungarian
Jewry) Budapest, 2006. Villányi Kiadó, 178 1. (Kétnyelvű kiadás)
Magyar Zsidó Szemle új folyam 3. szám. 2006. (Megjelenés előtt):
BorsányiSchmidt Ferenc: A zsidó meditáció, az imádkozás és az ima
pszichológiája; Oláh János: A magyarországi zsidó tudomány
nagyjai-atyjai. Néhány mondat a Rabbiképző első három rektoráról (Bloch,
Bacher, Blau); Gantner Brigitta Eszter: Zsidó messianizmus és a
baloldal - egy toposz vizsgálata; Karl Katschthaler: A Megváltó és a
megváltás alakjai Hermann Broch műveiben; Lichtmann Tamás: A bennünk
lévő lerombolhatatlan. Franz Kafka hite; Staller Tamás: Egy
nem-zsidó zsidó író esete a huszadik századdal - Arthur Koestler;
Ungvári Tamás: Az apokaliptikus messianizmus Füst Milán műveiben;
Balázs Edit: Armálisok a Budapesti Zsidó Levéltárban.
Tamás Lichtmann: Geistige Positionen des Judentums in der
ungarischen Kultur Károly Pap als Reprásentant der
ungarisch-jüdische literatur. In: Verdrángter Humanismus -
verzögerte Aufklárung [Geschichte der österreichische Philosophie
seit 1400] Band V. Im Schatten der Totalitarismen. Vom
philosophischen Empirismus zur kritischen Anthropo-logie.
Philosophie in Österreich 1920 - 1951. (Hg. Michael Benedikt,
Reinhold Knoll, Cornelius Zehetner, unter Mitarbeit von Endre Kiss).
Wien, 2005. WUV Facultas Verlags- und Buchhandels AG, S. 1215- S.
1036-1046
Magyar Zsidó Szemle Új folyam 2. szám. 2005.: Szécsi József: A másái
a Bibliában és a korai zsidó irodalomban (9-30 o.); Borsányi-Schmidt
Ferenc: A kábbáláról mai szemmel (31-56 o.); Moses Mendelssohn:
Szókratész élete és jelleme (Fordította és a jegyzeteket készítette:
Rathmann János. 57-76 o.); Staller Tamás: Jehuda ha-Lévi. A
judaizmus, mint poézis és mint antifilozófia (77-112 o.); Gábor
György: A diadalív árnyékában. Az emlékezés hermeneutikája. Josephus
Flavius és a hetvenes háború (113-128 o.); Haraszti György: Az igazi
Fortunátus (129-152 o.); Kiss Endre: Elias Canetti lélektan és
politika között. A Tömeg és hatalom a jelen értelmezésében (153-164
o.); Rácz Gabriella: Művészi maskara. Arnold Zweig
Claudia-novelláiról (165-178 o.); Schőner Alfréd: Adalékok a
csontváz-motívum variánsokhoz (179-188 o.); Oláh János: Kohlbach
Bertalan, a folklorista (189-212 o.); Szabó Etelka: Kunstetter Jób
lázadása. Egy modern parabola olvasatai. Efrájim Kishon: Jóbból is
megárt a sok! (213-226 o.).
Ábrahám ibn Dá'ud: A magasztos hit (Előszó: Staller Tamás) Logosz
Kiadó. Budapest, 2004.
Magyar Zsidó Szemle új folyam 1. szám. 2004. : Gábor György: A
személyes haragtól a kollektív gyűlöletig. A kisebbségellenesség
anatómiája az Eszter könyve alapján (11-32 o.); Szécsi József:
Jegyzetek a Septuaginta hatalom és karizma szavaihoz (33-48 o.);
Borsányi-Schmidt Ferenc: A vallásos tapasztalás és életmód
misztikája a chaszidizmusban. A chaszidizmus keletkezése és
formálódása Kelet-Európában (49-70 o.); Staller Tamás: Philo Judeus,
akit Alexandriai Philonnak hívtak, és aki i.e. cca. 20. és i.sz.
cca. 40. közt élt és gondolkozott (71-94 o.); Schőner Alfréd: Nem,
te törlöd le a mi emlékünket (129140 o.); Haraszti György: A
magyar-zsidó kapcsolatok antinómiái az első világháború után
(141-156 o.); Róbert Péter: Magyar zsidók az I. világháborúban
(157-184 o.).
MTA
Támogatott Kutatóhelyek Irodája
2008.02.25
|