Kármán György: A zsidó liturgikus zene I. - II.

2004 októberében újra szerkesztve, az előző kiadásnál jobban olvasható kottákkal ellátva, egy kötetben jelent meg Kármán György könyve. Az 1999-ben, két kötetként kiadott mű, melyet az Egyetem oktatási tananyagként használt, teljesen elfogyott, az új kiadást a MAZSIHISZ anyagi támogatása tette lehetővé.

A budapesti - de talán az egész ország - zsinagógáinak többségében az a gyakorlat, hogy szombaton és ünnepnapon a gyülekezet első kántora a szertartás csúcspontján, a Tóra, a Szent Tekercs, ünnepélyes elővételekor az emelvényre lép, hogy elénekelje a legismertebb imát, a Halljad Izraelt. A Tóra felolvasása után a liturgia legismertebb részét, az ünnepi mellékletet énekli el.
Kármán György, a kiváló zongoraművész-tanár, pontosan ismeri a hagyományos zsidó dallamvilágot. Kottákkal illusztrálva, olvasmányosan és jól követhetően magyarázza el e könyvben a dallam és a szertartás kapcsolatát. Megmutatja, hogy mit akar érzékeltetni az ima szövege, mit kell halkan és hangosan énekelni, mikor kell suttogni és mikor szárnyaljon a dal, hogy a szent szövegek megragadják a hallgatóságot, érzelmeket váltsanak ki belőle, hogy hatása alatt karizmatikus élményben legyen része. A szerző, aki jól ismeri az ősi és mai dallamok eredetét, keletkezésük körülményeit, tudását boldogan osztja meg a könyv lapjain olvasóival.

Az európai askenáz zenei liturgia kialakulásával és történelmi fejlődésével párhuzamosan fontos megismerni szombati, ünnepi dallamaink eredetét, ezek jellemző zenei fordulatait. A jegyzetben a szerző kizárólag az esti és a délelőtti istentiszteletekről szól. Elsősorban azért, mert ez a két alkalom vonzza a legtöbb hívőt a zsinagógákba, imatermekbe, emiatt az ilyenkor elhangzó dallamok a legismertebbek. Másodsorban azért, mert ezeken az istentiszteleteken hallhatjuk a legösszetettebb zenei liturgiát, követhetjük nyomon a többezeréves történeti fejlődést. A legfontosabb dallamokról szükséges judaisztikai és zenei tudnivalókat mindenki számára érthetően közli, ahol csak lehetséges, a tények forrását lábjegyzetben megjelöli. Azok számára, akik kottát olvasni nem tudnak, de a dallamokat ismerik, ezáltal zenei, judaisztikai és történelmi szempontból útmutatást is ad.

Számozott kottapéldákkal a zenei alapokkal rendelkezőknek kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tudnivalók mellett a dallamokat, az istentiszteleteken kívül is, önmaguk számára felidézhessék. A Jegyzet alapjául az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Zsinagógájának liturgikus zenei gyakorlatát vette figyelembe.
 

Vissza.