2004 októberében újra
szerkesztve, az előző kiadásnál jobban olvasható kottákkal ellátva, egy kötetben
jelent meg Kármán György könyve. Az 1999-ben, két kötetként kiadott mű, melyet az
Egyetem oktatási tananyagként használt, teljesen elfogyott, az új kiadást a MAZSIHISZ
anyagi támogatása tette lehetővé.
A budapesti - de talán az egész ország -
zsinagógáinak többségében az a gyakorlat, hogy szombaton és ünnepnapon a
gyülekezet első kántora a szertartás csúcspontján, a Tóra, a Szent Tekercs,
ünnepélyes elővételekor az emelvényre lép, hogy elénekelje a legismertebb imát, a
Halljad Izraelt. A Tóra felolvasása után a liturgia legismertebb részét, az ünnepi
mellékletet énekli el.
Kármán György, a kiváló zongoraművész-tanár, pontosan ismeri a hagyományos zsidó
dallamvilágot. Kottákkal illusztrálva, olvasmányosan és jól követhetően
magyarázza el e könyvben a dallam és a szertartás kapcsolatát. Megmutatja, hogy mit
akar érzékeltetni az ima szövege, mit kell halkan és hangosan énekelni, mikor
kell suttogni és mikor szárnyaljon a dal, hogy a szent szövegek megragadják a
hallgatóságot, érzelmeket váltsanak ki belőle, hogy hatása alatt karizmatikus
élményben legyen része. A szerző, aki jól ismeri az ősi és mai dallamok eredetét,
keletkezésük körülményeit, tudását boldogan osztja meg a könyv lapjain
olvasóival.
Az európai askenáz zenei liturgia
kialakulásával és történelmi fejlődésével párhuzamosan fontos megismerni
szombati, ünnepi dallamaink eredetét, ezek jellemző zenei fordulatait. A jegyzetben a
szerző kizárólag az esti és a délelőtti istentiszteletekről szól. Elsősorban
azért, mert ez a két alkalom vonzza a legtöbb hívőt a zsinagógákba, imatermekbe,
emiatt az ilyenkor elhangzó dallamok a legismertebbek. Másodsorban azért, mert ezeken
az istentiszteleteken hallhatjuk a legösszetettebb zenei liturgiát, követhetjük nyomon
a többezeréves történeti fejlődést. A legfontosabb dallamokról szükséges
judaisztikai és zenei tudnivalókat mindenki számára érthetően közli, ahol csak
lehetséges, a tények forrását lábjegyzetben megjelöli. Azok számára, akik kottát
olvasni nem tudnak, de a dallamokat ismerik, ezáltal zenei, judaisztikai és történelmi
szempontból útmutatást is ad.
Számozott kottapéldákkal a zenei alapokkal rendelkezőknek kíván segítséget
nyújtani ahhoz, hogy a tudnivalók mellett a dallamokat, az istentiszteleteken kívül
is, önmaguk számára felidézhessék. A Jegyzet alapjául az Országos Rabbiképző -
Zsidó Egyetem Zsinagógájának liturgikus zenei gyakorlatát vette figyelembe.
|