"Szeresd felebarátodat…"
Doktorandusz konferencia az ORZSÉ-n
2013 november 26. kedd, 10.00

Mióta egyetemünket fölruházták a doktorrá avatás jogával, a doktoriskola hallgatói időnként tudományos konferencián mutatják meg felkészültségüket egyes, általuk választott témában. A november 26-i konferencia mottója "Szeresd felebarátodat…" volt, mivel a zsidóság szeretetteljes szellemi örökségéről, és egyes zsidók kiemelkedő pályafutásáról szóltak az előadások. Prof. Dr. habil. Schöner Alfréd, Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora és a Doktori Iskola vezetője, és Prof. Dr. habil. Haraszti György, a Doktori Tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket, és méltatta az esemény jelentőségét.

Ezután megkezdődtek és késő délutáni egymást követték az előadások, amelyek a zsidó tudomány egyes epizódjait dolgozták fel.

Finta Szilvia a PáRDéSZ betűszó eredetéről szólt, Dr. Kiss Erika a mauthauseni koncentrációs tábor foglyainak a rettenetes körülmények között is folytatott művészeti tevékenységéről emlékezett meg.

 

Kozma György egy időutazásra invitálta a konferencia résztvevőit, amelyet kényelmes módon a hetiszakasszal tehettünk meg. Délután Marsó Tamásné a tiszaeszlári per idején Nyíregyházán eluralkodott antiszemita hisztéria jelentkezését vizsgálta a sajtóban és a város társadalmi közhangulatában. Bizony a vérvád a legszívósabb rágalmak egyike volt és marad.

Torontáli Judit előadása feltette a kérdést: Létezik-e történelem, vagy csak a történelemről szóló történetek léteznek? Ezeknek a történeteknek az abszurd és szélsőséges voltára Slomo Sandnak a zsidó nép létezését tagadó, nagy port felkavart könyvét hozta példának.

Petri László a zsidóság helyzetét elemezte a Rákosi-korszakban, különös tekintettel a kitelepítésekre és más szerencsére csak tervezett antiszemita intézkedésekre, amelyektől csak Sztálin halála mentette meg Kelet-Európa zsidóságát.

Mezei Zoltán József Auer Lipót életét kísérte végig, ennek a veszprémi zsidó hegedűsnek a pályája a cári udvartól Amerikáig tanúsítja a zsidó tehetséget.

Balogh István Tengerre (izr.) magyar! Miről tanúskodnak a magyar-zsidó síremlékek az adriai pálmafák árnyékában? címmel Fiume és Abbázia zsidó emlékeit mutatta be, vetített képekkel. Utoljára Tóth Sándor A Zsidó Nemzeti Alap tevékenységének történetét ismertette meg a hallgatósággal.

Az előadások sok hozzászólásra inspiráltak, úgy hogy nehéz dolga volt a moderátoroknak, prof. Dr. Lichtmann Tamásnak és Dr. Uhrman Ivánnak. Haraszti professzor a konferenciát berekesztve, megköszönte az előadásokat és az előzőkhöz hasonlóan, eredményesnek minősítette a konferenciát.

Róbert Péter
2013.11.28.

SZERETTÜK FELEBARÁTAINKAT

Beszámoló az idei doktorandusz-konferenciáról

A doktorandusz-konferenciát, mely az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen immár hagyományosan az őszi konferencia-sorozat záróeseménye, idén november 26-án tartották egyetemünk Oktogonális termében. A kijelölt cím - Szeresd felebarátodat! - kétszeresen is találónak bizonyult. nemcsak, mert rektorunk, Schőner Alfréd arra hivatkozott rá megnyitó beszédében (hogy tudniillik a méltóságára hiú felsőbbség néha szereti önmagának fenntartani annak eldöntését, a Tízparancsolathoz tartozik-e ez a tórai idézet, avagy sem); hanem főképpen azért, mert az ez évi előadások túlnyomó része így vagy úgy kapcsolatban állt e parancsolattal. Mikor teljesül, mikor nem teljesül, meddig lehetünk képesek teljesíteni?

A konferenciát a már doktorált Finta Szilvia nyitotta. Beszámolója az eredetileg görög tőre visszamenő, betűszóvá csupán a rabbinikus irodalomban átértelmezett PáRDéSZ-ről filológiai ínyencség volt, amint azt részéről már máskor is tapasztalhattuk - nem mondom, hogy megszokhattuk, mert a az ilyen színvonalú intellektuális élményt megszokni szerencsére nem lehet.

Az őt követő Kiss Erika előadása kevésbé volt elméleti jellegű, s így annál felkavaróbb. Eddig is tudhattuk, hogy az igazi alkotó még egy koncentrációs tábor iszonyú körülményei között sem tud elhallgatni, hogy "ékezetek nélkül, csak sort sor alá tapogatva" is verset ír, mint Radnóti. De hogy még a mauthauseni halálgyárban sem hallgattak el a Múzsák, hogy még ott is hány művészeti ágban születtek nem is akármilyen alkotások, ezt dermesztő - egyben mégis felemelő volt hallani, s kivált, szisztematikus áttekintést kapni belőle.

Ezután kis fennakadás következett. A reménybeli harmadik előadó, Verő Tamás nem jelent meg a konferencián, s üzenetet sem küldött. A terv szerint utána következő Kozma György sem jelent még meg, a délutáni szekció első előadói viszont nem kívánták előadásaikat előrébb hozni. Így az ebédszünetre került sor a tervezettnél egy órával korábban.

Ezt követően hangzott el Kozma György előadása, melyet talán leginkább a "gondolkodóba ejtő" jelzővel lehetne jellemezni. A szerző régi kutatási témáit (az antiszemita irodalom egyik vezéralakjának tekinthető Ritoók Emma bizalmas kapcsolatát Szerb Antallal s más zsidó származású entellektüelekkel s ugyanezen írónő családfájának kapcsolatát a Rákócziak, Báthoriak, Szapolyaiak dinasztiáival) ezúttal bizonyos történelmi katasztrófák periodikus bekövetkeztével, s így a zsinagógai hetiszakaszoknak való megfeleltetésével igyekezett összekapcsolni, arra konkludálván, hogy a zene általánosan az antiszemitizmus fő ellenszere lehet. A merész, sok pontján szándékosan provokatív gondolatmenet minden korábbinál hevesebb vitát váltott ki.

Rögtön utána Marsó Tamásné áttekintése hangzott el a tiszaeszlári per szellemi környezetéről, illetve annak tükröződéséről a nyíregyházi sajtóban.

Majd őt követve Totontáli Judit izgalmas beszámolója hangzott el, melynek hangzatos címe mögött (a kiadott időkerettel is küzdve) két, egymással csak részben összefüggő kérdés állt: egy a jelenlegi hazai könyvpiacon nagy megütközést (bár némelyekben bizonyára lelkesedést) keltő munka, amelyben izraeli történész érvel amellett, hogy a cionizmus alapját képező "zsidó nemzet"- koncepció hamis, illetve az a manapság divatos, "posztmodern" megközelítés, mely általában tagadja a történelem, sőt a múlt létezését, s csak egyes történeteket ismer el, melyek viszont így egyenértékűek… Ez már egyenesen vitát provokált a közönség soraiban ülő tanárok között is. A vitának itt most gátat szabott az idő, eldöntésének még házon belül sem lehet a kerete egy ilyen konferencia. A szerzőt azonban többek között azért is elismerés illeti, hogy - noha nem elsőként, de - ismét felhívta a figyelmet a téma aktualitására.

Petri László előadásának témája a hazai zsidóság helyzete volt a Rákosi-diktatúrában: igen merész témaválasztás, hiszen nem kis számban élnek ma ez országban olyanok, akik e két fogalmat megkülönböztetni sem képesek és/vagy hajlandók.

E megrázó előadás után az utolsó három előadás: Mezei Zoltán Józsefé (Auer Lipót hegedűművészi karrierjéről), Balogh Istváné (az adriai parton található zsidó sírkövek kapcsán a zsidóság és a "Tengerre, magyar! "- program kapcsolatáról) s lezárásként Tóth Sándoré (a Zsidó Nemzeti Alap munkásságáról, különös tekintettel az ősi hagyományokra) a megdöbbentő vagy éppen felkavaró témák után a lelkesítőbb hatásúak felé fordult.

Ebben a hangulatban zárulhatott le végül a konferencia, mely összességében feltétlenül bizonyította nemcsak azt, hogy doktori iskolánk valóban kiemelkedő képességű és elkötelezettségű, alkotó tudósjelöltek sorát képes felmutatni, de azt is, hogy ezek munkáját valóban kíséri is közönségérdeklődés. Jövőre velük ugyanitt!

Dr. Uhrmann Iván
2012.12.09