Biblikus Konferencia – A Tánách könyvei
 SEMUÉL I-II – Sámuel két könyve

2017 novembere jelentős vallás- és felekezetközi konferenciának adott helyet az egyik az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem. Az OR-ZSE biblikus konferenciái a Magyar Tudomány Ünnepe tudományos konferenciáinak sorába tartozik, immár 10. alkalommal.

A 2017-es konferencia érdekessége (november 6.), pontosabban várt jellemzője az az előadók biblikus látásmódjában, érdeklődésében rejlett. Az OR-ZSE biblikus konferenciának előadói egyrészt az Intézet tanárai, másrészt külső előadók.

A vendégelőadók általában katolikus és protestáns teológiai fakultásoknak élvonalbeli tanárai, vagy világi egyetemek professzorai. A katolikus és protestáns előadók előadásaiknak jelentős, vagy teljes része a bibliai könyvek szövegkritikai elemzését hozza, míg a zsidó egyetem előadói a Tánách értelmezésének, magyarázatának színes zsidó irodalmi anyagát fogalmazzák meg, tehát egy izgalmas, élő tanítási rendszert közvetítenek és nem egy szükséges, de igazából nagyon sivár szövegkritikai elemzést, analizálást.

Tehát amíg - nem sértő szándékkal jegyezzük meg - hogy zsidó részről élvezhető teológiát, vallásfilozófiát hallunk, addig keresztény részről egy segédtudományt. Természetesen mindkettő szükséges, a szövegelemzés és az értelmezés, tanítás is, de nem szerencsés, ha egy segédtudomány központi elem lesz.

 

Enghy Sándor, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanszékvezetője, a masszóra igazából egyetlen magyar kutatója Sámuel  néhány ketib-köré (írva-olvasva) olvasatát elemezte.

 

 

   

 

 

 

 

 

Karasszon István egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetemről a Bírák könyvének és Sámuel két könyvének összetartozási kérdéseit analizálta.

 

 

 

 

 

 

Kőszeghy Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára pedig Dávid és Jeruzsálem összetartozó geográfiáját mutatta be. Az ő előadása vezethetett át a konferencia egy központi kérdésének, Dávid alakjának a tárgyalásához.

 

 

 

 

  

Schőner Alfréd, az OR-ZSE rektora a hárfázó Dávid király motívumát mutatta be a VI. századi gázai zsinagógában, egy szélesebb zsinagógabéli ábrázolás-kontextusba ágyazva.

 

 

 

 

 

 

Peremiczky Szilvia, az OR-ZSE adjunktusa Dávid művészetéről a zsidó és európai hagyományban értekezett, bemutatva a tudománytörténeti elemzés módszereit is.

 

 

 

 

 

 

 

Szécsi József az OR-ZSE c. docense pedig Dávid alakjáról a Tánáchot követő zsidó, keresztény és iszlám hagyományvilágban adott elő.

 

 

 

 

 

 

Uhrman Iván az OR-ZSE tanszékvezetője Batsebáról egy bibliaelemzési gyakorlatot mutatott be, ami mellőzve a szövegkritikai kérdéskört egy közérthető, rendkívül érdekes előadás volt.

 

 

 

 

  

 

Oláh János egyetemi tanár, az OR-ZSE rektor-helyettese a zsidó folklór egyik gyöngyszemét mutatta be, egy ún. Gyermekágyi táblát, melynek színes világát kitárva a konferencia legérdekesebb előadásává tette.

 

 

 

 

Darvas István, az OR-ZSE tanársegédje Kórách fiait járta körbe nagy tudással és kiváló előadói vénával.

 

 

 

A konferencia két vallásnak, a zsidóság és kereszténység párbeszédének és a keresztény-keresztyén kapcsolatoknak volt egy szerény, de hasznos állomása.

2017.12.01
Szécsi József
vallásfilozófus