AZ OR-ZSE NYELVVIZSGAKÖZPONTJÁNAK BELSŐ
MŰKÖDÉSI RENDJE
I. A vizsgaközpont személyi állománya:
Az OR-ZSE NYVK személyi állománya mindenben megfelel a 137/2008. (V.16.) Korm.
rendelet (továbbiakban: R) 8. §-ban előírtaknak.
A vezetőség létszáma:
vizsgaközpont vezető: 1
szakmai vezető: 1
gazdasági vezető: 1
Munkatársi létszám:
adminisztrátor: 1
informatikus: 1
modern héber vizsgafejlesztő: 4, bibliai héber vizsgafejlesztő: 3
vizsgáztató: 7
II. A vizsgafejlesztés módszertana
Az OR-ZSE NYVK modern héber (általános) nyelvvizsgája az Európa Tanács Közös
Referenciakeretben ajánlott rendszere szerint B1, B2 és C1 szinten történik.
Az írásbeli feladatok fejlesztésének módszere, folyamata:
Nyelvvizsgaközpontunk valamennyi szinten méri
az olvasott szöveg értésének
készségét, az írott szöveg létrehozásának készségét, illetve a közvetítői
készséget és elkülönülten értékeli azokat. Ezen kívül egy nyelvismereti mérési
egység (nyelvtani teszt) megíratásával ellenőrzi a vizsgázó grammatikai
tudásszintjét.
A feladatfejlesztés folyamata:
1. Feladattervek elkészítése az olvasott szöveg értése, az írott szöveg
létrehozása és a közvetítői készség tárgykörében, valamint nyelvtani teszt
elkészítése a vizsgáztatók, vizsgafejlesztők közreműködésével.
2. A feladatsorok megvitatása a vizsgafejlesztők és vizsgáztatók jelenlétében
3. A szükséges módosítások elvégzése
4. A feladatok előterjesztése
5. Előtesztelés
6. Az eredmények elemzése
7. A vizsgaanyag elkészítése
8. A vizsgaanyag karbantartása
9. Az eredmények összesítése és értékelése
A szóbeli feladatok fejlesztésének módszere, folyamata:
Nyelvvizsgaközpontunk valamennyi szinten méri a
beszédkészséget és a hallott
szöveg értésének készségét, és elkülönülten értékeli azokat.
A vizsgafejlesztés folyamata:
1. Vizsgatervek elkészítése a
beszédkészség és a hallott szöveg értésének tárgykörében
2. A témakörök megvitatása a vizsgafejlesztők és vizsgáztatók közreműködésével
3. A szituációs feladatok színvonalának, illetve lehetséges szereplőinek
kipróbálása a vizsgáztatók segítségével
4. A rendelkezésre álló hanganyagok kiválogatása, megfelelő szinten való
felhasználása
5. A módosítások elvégzése
6. Előtesztelés
7. A vizsgaeredmények elemzése
8. A vizsgaanyag karbantartása
9. Az eredmények összesítése és értékelése
Mindezekkel a módszerekkel biztosítjuk, hogy a vizsga mérési hiba nélkül
mérjen, valamint azt, hogy adekvát módon mérje, amit mérni hivatott. Így
gondoskodni tudunk a vizsgafejlesztés folyamatának szabályozottságáról,
valamint a vizsga értékelésének kompatibilitásáról.
III. A vizsgáztatók képzése, továbbképzése
A vizsgáztatók továbbképzésére nagy gondot fordít nemcsak
nyelvvizsgaközpontunk, hanem a nyelvvizsgaközpontot működtető egyetemünk, az
OR-ZSE is. Alapvetően fontos ez a héber nyelv oktatásában és vizsgáztatásában
egyaránt, hiszen az egyetemen belül modern héber nyelvből nemcsak
nyelvvizsgázni lehet, de egyes szakokon kötelező a szigorlat is azok számára,
akik nem óhajtanak nyelvvizsgázni.
Így elsőrendű érdeke a nyelvoktatás és vizsgáztatás, feladatírás, és
vizsgafejlesztés valamennyi szereplőjének, hogy minél magasabb szintű
képzettséggel rendelkezzen. Ez igazán nagy motiváció valamennyiünknek, hogy
továbbképzéseken vegyünk részt, hogy így minél modernebb módszerek
segítségével adekvátabb, a KER előírásainak megfelelően, minél hatékonyabb
nyelvtanítási - vizsgáztatási képességre tegyünk szert.
Ennek érdekében, illetékes tanáraink kétféle módon juthatnak héber nyelvi
továbbképzéshez.
1. Adott témára Izraelből évente Magyarországra érkező továbbképző tanárok
segítségét vesszük igénybe.
2. Vizsgaközpontunkban vizsgafejlesztőként vagy vizsgáztatóként dolgozó
tanárainkat hosszabb - rövidebb időre kiküldjük Izraelbe, és az ottani
különböző felsőfokú intézményekkel együttműködve foglalkoznak az adott
témákkal.
Ennek az együttműködésnek az eredményeképpen utazhattak Izraelbe
vizsgáztatóink, vizsgaíróink és vizsgafejlesztőink, hogy részt vegyenek a
Melton Centre for Jewish Education of the Hebrew University of Jerusalem, vagy
a Schechter Institute for Jewish Studies, HUG különböző nyelvi továbbképző
programjaiban.
További elképzeléseink között szerepel az ELTE Hebraisztika szakával
együttműködve közös továbbképzések szervezése nemcsak saját vizsgáztatóink
számára, hanem minden olyan tanár számára, aki az emeltszintű érettségi
vizsgák vizsgafejlesztői és vizsgáztatói. Fontos ez azért, mert a törvénynek
megfelelően az emeltszintű érettségi héber nyelvből B2 szintű nyelvvizsgával
egyenértékű. Ezekhez a továbbképzésekhez is - nagy valószínűség szerint -
érdemes lesz izraeli szakembereket igénybe venni. Remélhetőleg meg tudjuk majd
valamilyen módon ennek anyagi feltételeit is teremteni.
Mindezeken kívül nyelvvizsgaközpontunk folyamatos kapcsolatot tart fenn
nyelvoktatási és vizsgáztatói módszertani kérdések tárgykörében izraeli
felsőoktatási intézmények szakértőivel.
IV. A vizsgáztatással kapcsolatos tájékoztató felületek kialakítása és
karbantartása
A vizsgák követelményrendszeréről, lebonyolításáról elektronikus felületen
folyamatosan tájékoztatjuk a vizsgázókat.
Az OR-ZSE NYVK minden évben
közzéteszi a TÁJÉKOZTATÓ című felületen a honlapon és nyomtatott formában. A
TÁJÉKOZTATÓ-t évente frissíti a R-nek és az AK-nak megfelelően.
* a vizsgára való jelentkezés módját (14 éves korhatár, állampolgárság,
jelentkezési lap, vizsgadíj befizetését igazoló bizonylat)
* vizsgarendszerei folyamatos fejlesztését
* a vizsga lebonyolításának módját
* minden akkreditált nyelvből, minden szinten a szóbeli, az írásbeli és a
komplex típusú vizsga tartalmi követelményeit
* a nyelvvizsga értékelésének módját
* a sikeres nyelvvizsga feltételeit
* a segédeszközök használatát
* a bizonyítvány kiadásának módját
* a héber nyelvvizsga általános jellemzését
* a fellebbezés módját
* írásbeli vizsgamintákat
* szóbeli témalistákat a beszédkészség vizsgálatához szintenként a modern
héberhez és bibliográfiát a bibliai héber kulturális témaköréhez
V. A vizsgaközpont vizsgarendszereiben akkreditált
nyelvek vizsgáinak szervezése
A vizsgák szervezése az alábbiak szerint történik:
* a vizsgák meghirdetése a honlapon
* évente kétszer (májusban és novemberben) hirdet a NYVK nyelvvizsgát modern
héber (általános) és bibliai héber (szaknyelv) nyelvből
* egy-egy készség mérésére
irányuló feladat, változatlan formában, évente legfeljebb egy vizsgaalkalommal
használható fel
* teljes körűen dokumentálja a vizsgával kapcsolatos eseményeket, illetve az
OH elektronikus felületén (REX) vezeti a nyelvvizsga anyakönyveket
* az OH REX-en keresztül elkészítteti a vizsgabizonyítványokat
A héber nyelvvizsgáról szóló tudnivalók megtalálhatók az OR-ZSE
honlapján: www.rabbi.hu
VI. A vizsgára történő jelentkezés rendje
Az OR-ZSE NYVK minden évben közzéteszi a következő évi vizsgaidőpontokat,
valamint szintenként a szóbeli, írásbeli és komplex típusú vizsgák tartalmi
követelményeit.
Nyelvvizsgára minden, a jelentkezés naptári évében 14. életévét betöltő
személy jelentkezhet.
A jelentkezés Jelentkezési lapon történik, melyet a vizsgázó a honlapról
kinyomtatva, vagy személyesen vehet kézhez. A jelentkezési lapon fel kell a
jelöltnek tüntetnie, hogy a héber nyelv melyik változatából (bibliai
–szaknyelv -, illetve modern – általános), milyen szintű és milyen típusú
nyelvvizsgát kíván tenni. A kitöltött jelentkezési laphoz csatolni kell a
vizsgadíj befizetését igazoló bizonylatot is.
A nyelvvizsgára elektronikus úton is lehet
jelentkezni, mikor is a jelentkezési lap elküldésével egyidejűleg a befizetett
csekkszelvény másolatát is mellékelni kell az e-mailhez.
A vizsgadíj a vizsgáról való távolmaradás esetén nem követelhető vissza.
Igazolt távolmaradás (pl. betegség, érettségi, stb.) esetén a vizsgázó kérheti
a vizsga elhalasztását. A jelentkezés nyilvántartása számítógépen történik.
A jelentkezési határidő az OR-ZSE honlapján megjelenik, vagy telefonon,
illetve postai úton is megtudható. A vizsgára a vizsgázónak a vizsgát megelőző
10. napig kell jelentkeznie.
A vizsgázók értesítése a vizsgaidőpontról írásban, vagy telefonon, illetve
elektronikus úton történik. A vizsga beosztásról legkésőbb a vizsgát megelőző
10. napon küldünk értesítést.
VII. A fogyatékkal élők számára biztosított
megfelelő körülmények
Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a fogyatékos személyek számára a
törvény által előírtak alapján a fogyatékosságának megfelelő körülményeket
teremtünk.
A mozgáskorlátozottak számára lift áll rendelkezésre, hogy feljussanak az első
emeleten működő nyelvvizsgaközpontba.
A gyengén látók esetében, ha ezt igazolni tudja a vizsgázó, az írásbeli
feladatokat felnagyítjuk, esetleg meghosszabbítjuk a rendelkezésre álló időt,
hogy a közvetítői készség vizsgálatában a szótárhasználat lassúsága miatt ne
érje csorba a teljesítményt.
Ez esetben, ha a gyengén látó vizsgázó igényt tart rá, használhat nagyítót is.
A diszgráfiás, diszlexiás vizsgázók - megfelelő igazolás mellett
-
időhosszabbítást kaphatnak, illetve kérésre nem fehér, hanem drapp papírra,
dupla sorköz használatával írt feladatsort kapnak, hogy vizuálisan számukra
könnyebben áttekinthető legyen a szöveg. A hallott szöveg értése esetében
esetleg még egyszer meghallgathatják a szöveget. A szóbeli vizsgán a
vizsgáztató lassabban beszél, hogy a félreértéseket elkerülje.
A nyelvi vizsgáztató egység technikailag alkalmas szükség esetén egy-egy
audióegység különleges felhangosítására anélkül, hogy a többi vizsgázót ez
zavarná. Ezzel lehetőséget biztosítunk esetleges nagyothalló vizsgázók
számára, hogy teljesítményük ne csorbuljon. A szóbeli vizsgán a vizsgáztató
hangosabban, lassabban beszél, hogy a félreértéseket elkerülje.
VIII. Az írásbeli vizsgák és a beszédértés vizsgák
szervezése és értékelése
A vizsgaközpont megfelelő algoritmus kidolgozásával biztosítja, hogy egy éven
belül egy készség mérésére irányuló feladat változatlan formában ne forduljon
elő.
A szóbeli nyelvvizsgát az OR-ZSE NYVK által szervezett legalább kéttagú
bizottság előtt kell letenni. Nem lehet a vizsgabizottság tagja a vizsgázó
hozzátartozója, tanára. Az írásbeli vizsgákat két vizsgáztató javítja
egymástól függetlenül javítókulcs alapján, majd az eredményt egybevetik.
A szóbeli nyelvvizsgáról – a vizsgázó erre irányuló beleegyezése alapján -
hangfelvétel készül. A hangfelvételeket ugyanúgy őrizzük meg, mint a papír
alapú vizsgadolgozatokat.
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgaközpont páncélszekrényében őrizzük,
és a vizsga napján a lezárt, lepecsételt borítékokban levő vizsgalapokat az
írásbeli helyszínén a vizsgaközpont vezetője, vagy egyik vizsgáztatója bontja
fel. A vizsgalapokat tartalmazó zárt borítékok felbontásának helyét,
időpontját és sértetlenségét a vizsgázók ellenőrzik, és ezt az ezt igazoló
jegyzőkönyv aláírásával igazolja két vizsgázó.
A beszédértés vizsgarész feladatlapjai ugyanilyen módon kerülnek felbontásra,
melyről szintén jegyzőkönyv készül.
A teremfelügyelők számára összeállított lebonyolítási forgatókönyv: (AK
4/I. 10.) /1 sz. melléklet/
Az írásbeli és a beszédértési vizsgarészek befejezése után a vizsgaanyagokat a
teremfelügyelő átadja a vizsgaközpont vezetőjének, vagy egyik
vizsgáztatójának, aki elzárja azokat.
Az OR-ZSE NYVK a vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókról,
követelményrendszeréről, lebonyolításáról elektronikus felületen tájékoztatja
a vizsgázókat.
A vizsga elbírálása azon a szinten történik, melyre a vizsgázó jelentkezett. A
modern héber vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az elérhető pontszám 60%-át
teljesítette mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán, és minden egyes nyelvi
készségben külön-külön elérte a 40 %-os teljesítési minimumot.
A bibliai héber vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az elérhető pontszám
60%-át teljesítette mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán. A bibliai héber
nyelvvizsga mindhárom szinten csak komplex típusú lehet.
A modern héber nyelvvizsga mindhárom szinten lehet szóbeli, írásbeli és ezek
kombinációja, azaz komplex típusú.
A vizsgázók értesítése a vizsgaidőpontról írásban történik. A vizsga
beosztásról a vizsgázót legkésőbb a vizsgát megelőző 10. napon értesítjük.
A vizsgaeredményekről - azonosító szám alapján - az Országos Rabbiképző –
Zsidó Egyetem honlapján is adunk tájékoztatást.
Az OR-ZSE NYVK a vizsgákról az OH elektronikus felületén nyelvvizsga
anyakönyvet állít ki a vizsgára történő beosztás, a vizsgázók, a vizsgáztató
és értékelő személyek és a vizsga értékelésének adataival.
A vizsgák lefolytatása az alábbiak szerint történik:
* A vizsgázó személyének azonosítása a személyazonosságot igazoló okmánnyal a
szóbeli és az írásbeli vizsgán egyaránt
* Az írásbeli vizsgák meghatározott ülésrend szerint folynak
* Az írásbeli vizsgáról jegyzőkönyv készül, mely a felügyelő fegyelmi
felelősségét és a vizsga tisztaságát hivatott biztosítani.
* Az írásbeli vizsgajegyzőkönyv tartalmazza a vizsga kezdő- és befejező
időpontját, a vizsgázók névsorát, illetve dolgozatuk beadásának időpontját, az
ülésrendet és a vizsgaközpont-vezető ellenőrzésének időpontjait.
* Az írásbeli vizsgákat és a beszédértés vizsgarészt lemásolják, hogy két
vizsgajavító javíthassa azokat. A kijavított írásbeli vizsgákat a javító
tanárok aláírják.
* A szóbeli vizsgán szintén jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a vizsgázók
által kihúzott tételszámot, s az elért pontszámot, valamint a legalább kéttagú
vizsgabizottság tagjainak a nevét.
* Miután az írásbeli és a szóbeli vizsgákon is két-két vizsgáztató értékel,
így megvalósul a kettős értékelés. Az objektíven értékelhető feladatokat
megoldó kulcs alapján értékeljük. A szemi-objektíven és szubjektíven
értékelhető feladatokhoz a javítási szempontokat tartalmazó táblázatokat
készítünk, melyek segítségével javítjuk (írásbeli), illetve értékeljük
(szóbeli) a vizsgateljesítményeket.
* Az értékelt dolgozatokat 10 évig őrizzük, melyhez csak a vizsgaközpont
vezetője férhet hozzá.
* A nyelvvizsgákról elektronikus anyakönyv készül.
*Nyelvvizsgaközpontunkban számítógépes vizsgára nincs mód.
A beszédkészség vizsgák szervezése során a vizsgaközpont a vizsgabizottságot a
törvénynek megfelelően úgy alakítja ki, hogy a bizottságnak nem lehet tagja a
vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv törvényei szerinti hozzátartozója, vagy az,
aki a jelentkezőnek a nyelvvizsgára történő felkészítésében részt vett.
Esetünkben a vizsgáztató egység és a vizsgahely azonos. Nyelvvizsgát a
vizsgaközponton kívül nem szervezünk.
A modern héber nyelvvizsga során az alkalmazott feladattípusok összhangban
vannak a célcsoport valós nyelvhasználói igényeivel.
A vizsgafeladatokat olyan szempontok szerint állítjuk össze, amelyek
egyértelműen bizonyítják a vizsgázónak az adott szinten minden egyes
készségben megfelelő nyelvtudás meglétét.
Vizsgaközpontunkban minden vizsgaidőszakra, azaz évente kétszer új
feladatsorokat állítanak össze a vizsgafejlesztők. Különösen fontos ez az
Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott rendszerhez történt
szintillesztés tükrében. Ezzel együtt a feladatsorokat évenként és
vizsgaidőszakonként osztályozzuk, évszámmal ellátjuk és szigorúan őrzött
helyen tároljuk. Így csak a vizsgaközpont vezetője férhet hozzá a már
lefolytatott vizsgák anyagához. Mivel vizsgaközpontunkban évente csak kétszer
van nyelvvizsgáztatás, ezért ez még hosszú távon sem áttekinthetetlen. A
feladatsorok vizsgaidőszakonkénti felcímkézése is biztosítja, hogy mely
régebbi vizsgafeladatot lehet, illetve nem lehet az adott vizsgaidőszakban
felhasználni.
A vizsgaanyagok semlegességét és a diszkriminációmentességét is biztosítjuk
úgy, hogy sem nemet, sem társadalmi- és korcsoportot, kisebbséget, erkölcsöt
sértő anyagokat nem alkalmazunk.
Mivel kis nyelvről, így kisszámú vizsgázóról van szó, továbbra is fontos
számunkra, hogy nyelvvizsgánk minden igényt kielégítő legyen, így az is, hogy
ne történjen meg, hogy egy éven belül egy készség mérésére irányuló feladat
változatlan formában kétszer forduljon elő. Ennek érdekében továbbra is
célunk, hogy minden vizsgaidőszakra új feladatsorokat készítsünk el.
Ezzel együtt minden vizsgaidőszak előtt szakmai értekezletet tartunk, melyen
áttekintjük az előttünk álló feladatokat, átvizsgáljuk az előző
vizsgaidőszakok feladatsorait, és a vizsgafejlesztők és a vizsgáztatók közösen
meghatározzák a következő vizsgafeladatok főbb irányvonalait.
Az írásbeli vizsgadolgozatokat - miután a vizsgázók beadták - fénymásoljuk,
hogy két javító tanárnak ki tudjuk adni azokat.
Ezután a javító tanárok a vizsgaközpontban, minthogy onnan nem vihetik ki,
értékelési útmutató alapján kijavítják egymástól függetlenül. Javításukat
aláírásukkal hitelesítik. Ezután összevetik a két javítást, majd kialakítják a
pontszámokat. Így valósul meg a kettős értékelés.
Az értékelt dolgozatokat a vizsgaközpont vezetőjének irodájában zárt
szekrényben őrizzük 10 évig, melyhez csak a vizsgaközpont vezetője férhet
hozzá.
IX. A beszédkészség vizsgák szervezése és értékelése
A beszédkészség vizsga vizsgabizottság előtt történik, mely legalább két
tagból áll. Nem lehet a bizottság tagja a vizsgázó hozzátartozója, vagy olyan
vizsgáztató, aki a vizsgázó felkészítésében részt vett. Ennek biztosításául
minden vizsgáztató - fegyelmi felelősség mellett - írásbeli nyilatkozatot
tesz, hogy e kritériumoknak megfelel.
Alább közöljük a nyilatkozat szövegét:
NYILATKOZAT
Alulírott……………………………………………………….. vizsgáztatói felelősségem tudatában ezúton
nyilatkozom, hogy az OR-ZSE Nyelvvizsgaközpontban a jelöltek között saját
felkészítésű tanítványom nincs.
A vizsgázók névsorában szereplők egyikével sem állok személyes, rokoni, vagy
üzleti kapcsolatban.
A Ptk-ban és az egyéb jogszabályokban foglaltak alapján összeférhetetlenségi
ok nem áll fenn közöttem és a vizsgázók között.
Kelt.:
………………………………………
Aláírás
A beszédkészség vizsga battériáit a nyelvvizsgaközpontban tároljuk, és csak a
vizsgaközpont vezetője férhet hozzá. A battériák és az egyes feladatsorok
összeállítása a Nyelvvizsgaközpontban történik.
A beszédkészség vizsgáról jegyzőkönyvet vezetünk, mely tartalmazza a vizsgázók
névsorát, az általuk kihúzott tételek számát és a vizsgáztatók nevét. A
jegyzőkönyveket a feladatsorokkal együtt megőrizzük.
A vizsgázóknak a témakifejtés részvizsgára 20 perc felkészülési idejük van.
Ezért, hogy minden vizsgázó azonos hosszúságú időt kaphasson, illetve senki ne
kaphasson több időt, zsiliprendszerben folyik a vizsga. Ez természetesen több
terem használatát és több vizsgáztató, illetve felügyelő munkáját feltételezi.
A beszédkészség vizsgákról, mint már említettük, hangfelvétel készül. A
hangfelvétel készítéséről a vizsgára jelentkező már a Jelentkezési lapon
nyilatkozik. A hangfelvételeket zárt szekrényben 10 évig tároljuk, melyhez
csak a vizsgaközpont vezetője férhet hozzá.
X. Milyen óvintézkedéseket tesz a vizsgaközpont a vizsgacsalások, bérvizsgák
kiküszöbölésére?
Az írásbeli vizsgákra kiválasztott és megbízott felügyelő tanár felelősséggel
tartozik, hogy felügyelete alatt ne forduljon elő csalás. A felügyelő tanárt a
vizsgaközpont vezetője jelöli ki.
A teljes vizsgaidőtartam alatt legalább egy felügyelőnek jelen kell lennie.
A vizsga felügyelője csak szervezésre vonatkozó információt adhat.
Az egy helyiségben vizsgázók maximális létszáma 25 fő lehet
A vizsgázó személyének azonosítása a személyazonosságot igazoló okmánnyal
történik, így a bérvizsga lehetősége a minimumra csökken.
A vizsgázók meghatározott rendben ülnek a teremben úgy, hogy egymással ne
érintkezzenek, azonos szinten vizsgázók nem ülnek egymás közelében. Az
írásbeli vizsga jegyzőkönyvében feltüntetjük az ülésrendet, hogy bármikor
vissza lehessen nézni, ki kinek a közelében ült.
A vizsga megkezdése előtt a mobiltelefonokat a tanári asztalra, a táskákat a
teremfelügyelő által kijelölt helyre kell kitenni a vizsgázóknak.
A vizsgázók csak a vizsgaközpont által kóddal ellátott vizsgalapokon
dolgozhatnak, más papírt nem használhatnak az írásbeli vizsga alatt.
A közvetítői készség vizsgálatához, azaz a fordításhoz vagy a vizsgaközpont
által kiadott szótárt, vagy a teremfelügyelő által átvizsgált szótárt lehet
használni.
Az írásbeli vizsga két részből áll, csak a két rész közti szünetben lehet
elhagyni a vizsgatermet, ha az első feladatsort megoldotta, és beadta a
felügyelőnek.
A teremfelügyelő a jegyzőkönyvben feltünteti az egyes vizsgarészek kezdési és
befejezési időpontját.
Az egyes vizsgarészek beadásakor a teremfelügyelő a beadott vizsgalapon és a
jegyzőkönyvben is rögzíti a beadás időpontját.
A vizsgaközpont vezetője többször is ellenőrzi, hogy megfelelő rendben
történik-e az írásbeli vizsga, s ezt a jegyzőkönyvben is rögzítjük.
A vizsgákra szánt idő lejártával, a teremfelügyelő összeszedi a még a
vizsgázóknál lévő feladatlapokat, ráírja a beadás legvégső időpontját, majd
átadja a vizsgaközpont vezetőjének, vagy az egyik vizsgáztatónak. A kitöltött
feladatlapokat elzárják.
Ha azonban mindennek ellenére mégis tetten érhető a vizsgacsalás, a vizsgázót
felfüggesztjük, s csak a vizsgának a következő vizsgaidőszakban történő
megismétlésével igazolhatja nyelvtudását. Az esetleges bérvizsga, illetve más
csalás esetén a vizsgázót az összes többi vizsgarésztől eltiltjuk abban a
vizsgaeseményben, amelyben a csalás megvalósult.
A helytelenül, etikátlanul eljáró munkatárs fegyelmi felelősséggel tartozik.
XI. Az eredmény közlése, a megtekintés és felülvizsgálat szabályozása
A vizsga eredményét a vizsgaközpont a vizsgát követő legkésőbb 30. napon közli
személyesen, postán, illetve e-mailben. A vizsgaeredményekről - azonosító szám
alapján - az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem honlapján is adunk
tájékoztatást.
A vizsgaközpont irodájában biztosítjuk a vizsgázó számára az értékelt
vizsgafeladatok, illetve az értékelési útmutatók megtekintését, valamint a
szóbeli teljesítmények értékelésének átnézését, melyről a vizsgázó jegyzetet
készíthet. Ehhez legalább 45 perc áll rendelkezésére. Az értékelő személyes
adatai a vizsgázó számára nem publikusak. A megtekintés előre egyeztetett
időpontban történhet, melyet írásban kell kérvényezni. A beadvány
kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül meg kell adni az értékelt vizsgák
megtekintésének a lehetőségét.
A vizsga eredményéről a vizsgától számított 30 napon belül értesítjük a
vizsgázókat. Az OR-ZSE NYVK döntése ellen a vizsgázó az eredmény közlésétől
számított 15 napon belül fellebbezhet. A vizsgaközpont megvizsgálja a
felülvizsgálati kérelmet, és ha egyetért a kérelemben foglaltakkal, a
vizsgaközpont döntését módosítja. A döntést a fellebbezés benyújtásától
számított 15 napon belül meghozza, és erről értesíti a vizsgázót. Ha a
vizsgázó nem ért egyet e döntéssel, 15 napon belül a döntés ellen az Oktatási
Hivatalhoz címzett, de a vizsgaközponthoz benyújtandó panasszal élhet. A
panaszt a Hivatal bírálja el. Ha a vizsgát sikeresnek ítéli, a jogerős döntés
közlésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgaközpont a
vizsgabizonyítványt a vizsgázó rendelkezésére bocsátani.
Ha a vizsgázó számszaki hibára, vagy jogszabálysértésre hivatkozva él
felülvizsgálati kérelemmel, a vizsgaközpont vezetője kivizsgálja a
felülvizsgálati kérelmet, és ha egyetért a kérelemben foglaltakkal, a
vizsgaközpont döntését módosítja 15 napon belül, és erről értesíti a
vizsgázót.
XII. Az elektronikus anyakönyvek
Az elektronikus anyakönyvekhez két személy fér hozzá: az anyakönyv vezetője és
szükség esetén az egyetem informatikusa.
A vizsgaközpont többszörös ellenőrzéssel gondoskodik arról, hogy az
elektronikus anyakönyvek hiteles, hibátlan és minden szempontból helytálló
adatokkal legyenek feltöltve.
Ennek érdekében először az anyakönyvet vezető kolléga ellenőrzi, hogy az
adatok pontosak-e.
A következő lépésben a vizsgaközpont egyik munkatársa összeolvassa az összes
adatot (jelentkezési lapok) és eredményt (eredménylapok) az anyakönyv
vezetőjével.
Ezután a vizsgaközpont vezetője is összeolvassa az elektronikus anyakönyvbe
felvitt adatokat az anyakönyv vezetőjével.
XIII. A vizsgaközpont és a vizsgahelyek közötti munkamegosztásról milyen
megállapodás/szerződés van érvényben?
Esetünkben a vizsgaközpont és a vizsgahely azonos. Nyelvvizsgát a
vizsgaközponton kívül nem szervezünk.
XIV. Vis maior
A vis maior esetek kezelése:
1. Vis maior esetekben vizsgaközpontunk a vizsgát vagy a vizsgarészt a
NYAK-kal egyeztetve más időpontra teszi át. A vizsga napján a vizsgaközpont
vezetője legalább telefonon állandóan elérhető. Ha a vizsga ideje alatt
bármilyen nem várt esemény történik, amely megzavarja a vizsgát vagy a
vizsgázó teljesítményét (áramszünet, bomba,- tűzriadó, természeti katasztrófa,
közlekedési sztrájk stb.) a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amit a
vizsgázók is aláírnak. Az esetet a vizsgaközpont kivizsgálja és szükség estén
új vizsgaidőpontot jelöl ki. Ebben az esetben a vizsgázókra nem hárul plusz
költség. Ha a vizsgázó egyéni vis maior miatt a vizsgán indokoltan nem jelenik
meg, a megfelelő igazolás bemutatásával a befizetett vizsgadíj a következő
vizsgaidőszakra érvényes.
2. A vizsga során előforduló fizikai akadályok (számítógép meghibásodás,
fejhallgató elégtelen működése, stb.) kiküszöbölése érdekében az egyetem
technikusa rendelkezésre áll, és más eszköz rendelkezésre bocsátásával
kisegíti a vizsgaközpontot.
A vizsgaanyag esetleges sérülésére nem kerülhet sor, hiszen a vizsgaközpont
irodájából kell a terembe vinni.
3. Ha a vizsgázó késik, a vizsgázó számára kevesebb idő marad feladatainak
megoldására. Ha a vizsgáztató, illetve a teremfelügyelő késik, erre az esetre
mindig rendelkezésre áll egy másik vizsgáztató, illetve teremfelügyelő. Ha a
vizsgázó távol marad a vizsgáról, ha indokolt a távolmaradás, a XIV./1.
pontban foglaltak az irányadók. Ha a vizsgázó, a vizsga közben lesz rosszul,
orvost, szükség esetén mentőt hívunk hozzá. A vizsgáztató, teremfelügyelő
vizsga közben történő rosszulléte esetén a tartalék vizsgáztató, illetve
teremfelügyelő lép a helyükre.
4. A vizsgahelyszínnel kapcsolatos technikai problémák kiküszöbölését az
egyetem logisztikai háttere biztosítja.
XV. Hogyan gyűjt a vizsgaközpont visszajelzéseket a vizsgázóktól, a
vizsgáztatóktól és a vizsgák lebonyolításában részt vevőktől?
A vizsgaközpont visszajelzéseket vár a vizsgázóktól, a vizsgáztatóktól és a
vizsgák lebonyolításában részt vevőktől.
A vizsgázók egy része egyetemünkön végzett, akik személyesen felkeresik a
vizsgaközpontot, hogy beszámoljanak a vizsga nehézségéről, illetve annak
menetéről. Sok esetben az idegen vizsgázók is felkeresnek minket, hogy számot
adjanak arról, hogy valamelyik vizsgarész számukra könnyebb, vagy nehezebb
volt. Ezeket az észrevételeket feljegyezzük, összegyűjtjük, és a
vizsgafejlesztőkkel, vizsgáztatókkal feldolgozzuk, értékeljük, s ha releváns,
beépítjük a következő vizsgafejlesztésbe.
A vizsgáztatók tapasztalataikat értekezleten osztják meg a vizsgaközpont többi
vizsgáztatójával és vizsgafejlesztőjével. A tanulságok levonásának érdekében
visszahallhatják a rögzített vizsgák hanganyagát, majd összesítjük a
tanulságokat.
A vizsgák lebonyolításában részt vevő többi szereplő (teremfelügyelő,
technikus, stb.) beszámol az esetleg felmerült nehézségekről, hogy azt a
következő vizsgákon már ki tudjuk küszöbölni.
Vizsgaközpontunk Belső Működési Rendjét a mindenkor érvényes Akkreditációs
Kézikönyv változásait figyelembe véve évente frissítjük.
1. sz. melléklet a Belső
Működési Rendhez
A teremfelügyelők számára összeállított lebonyolítási
forgatókönyv
A teremfelügyelők
kiválasztásának szempontjai:
* a teremfelügyelők nem
tudhatnak héber nyelven, azaz sem a modern, sem a bibliai héberhez nem
érthetnek
* a teremfelügyelőket az
egyetem munkatársai közül kell választani
Cselekvési terv:
* a teremfelügyelőknek az
írásbeli (modern héber általános, bibliai héber szaknyelvi) és beszédértés
készségét ellenőrző (modern héber általános) vizsga megkezdése előtt 10
perccel meg kell jelenniük a vizsga helyszínén
* segíteniük kell a vizsgázók
személyazonosságának ellenőrzésében
* jelen kell lenniük a
vizsgafeladatok borítékjainak felbontásánál
* a feladatlapok borítékjainak
sértetlenségéről szóló jegyzőkönyveket alá kell íratniuk két vizsgázóval
* a jegyzőkönyvre rá kell
írniuk a vizsga kezdési és befejezési időpontját nyelvenként és szintenként
(ezeket az információkat a vizsgázók számára jól látható helyen – táblán – is
fel kell tüntetni)
* a vizsgázók mobiltelefonját
ki kell tetetniük a tanári asztalra, táskájukat pedig az általuk meghatározott
helyre, hogy a csalás lehetőségét kizárják
* az ülésrendet rá kell
vezetniük a jegyzőkönyvre
* az olvasott szöveg értése, az
írott szöveg létrehozásának készsége, illetve a nyelvismereti mérési egység
megoldása és a közvetítői készség vizsgálata között 15 perc szünetet kell
elrendelniük.
* a közvetítői készség
vizsgálatához használható papíralapú - a vizsgaközpont által biztosított -
szótárakat ki kell osztaniuk
* ha a vizsgázó saját szótárát
kívánja használni, a teremfelügyelőknek át kell azt vizsgálnia, hogy
segédeszközmentes legyen
* mindkét feladat elvégzése
után, miután a vizsgázó a megjelölt időben, vagy azelőtt beadta a
feladatlapját, a feladatlapra és a jegyzőkönyvre rá kell írniuk a beadás
időpontját
* gondoskodniuk kell arról,
hogy a két vizsgarész közötti szüneten kívül, a vizsgázó ne hagyja el a
vizsgatermet
A teremfelügyelőknek a vizsga teljes ideje alatt gondoskodniuk kell arról,
hogy a vizsgázók egymással NE KOMMUNIKÁLHASSANAK.
A teremfelügyelők fegyelmi
felelősséggel tartoznak az esetleges csalások kiküszöböléséért. |