MINDEN KEDVES LÁTOGATÓNKNAK
KÓSER-ÖRÖMTELI PESZÁCH-ot
KÍVÁNUNK!
Az ünneppel kapcsolatosak az alábbi honlapok:
AMIT
PESZACHRÓL TUDNI KELL
A PESZAH
TÖRTÉNETÉRŐL
PÉSZACH, A ZSIDÓ
HÚSVÉT
A CHÁMÉC ÉS A
MÁCÁ TÖRVÉNYEI
http://www.hebrewsongs.com/pesach.htm
http://galim.org.il/holidays/haggada/story.html
http://www.lehrercommunications.com/pesachMIDI.htm
A PESZÁCH DALLAMVILÁGÁBÓL:
http://www.613.org/passover.html
"ÉS
BESZÉLD EL FIAIDNAK"
(Pészachi gondolatok)
Közeledik a mindig várt tavasz és vele
Pészach, a kalászérés, az árpa aratás ideje. Legszebb családi ünnepünk első
napjaiban, a széder estéken egymás mellett foglal helyet a família apraja-nagyja,
nagyszülő, unoka, esetleg dédunoka.
Több hetes készülődés előzi meg e
jeles napokat. Kitakarítunk a házunkból minden kovászosat, kicseréljük az
edényeket, káseroljuk a tűzhelyeket. Gondoskodunk a maceszról, borról, húsvéti
fűszerekről. Purim után már nem eszünk maceszt Pészachig, hogy annál ízletesebb
legyen a "nyomorúság kenyere", amikor a széder vacsorájánál elfogyasztjuk.
Akár a gondosan rendezett közösségi széderen veszünk részt, vagy a meghitt
családin, mindkét esetben a főszereplő a gyermek. Ő teszi fel a Má nistáná négy
kérdését, neki válaszolva olvassuk fel a körülbelül kétezer éve ismert Hágádát. Megengedjük a kis gazembernek - figyelmét fenntartva -, hogy elcsenje az
utóételt, az áfikoment és csak feltételek mellett adja vissza. Neki olvassuk az
étkezés után szívderítő történetet a kis gödölyéről, tőle kérdezzük, hogy mi
van egy, kettő, három ébren tartva egész éjszakán, mert akkor teljesíthetjük a
parancsot "Higádtá lá binchá" - beszéld el fiaidnak. Elmondják a szülők,
hogy szolgák, foglyok voltak őseink Egyiptom országában, építettek két nagy várost, Pitumot és Rámszészt. De kivezette őseinket az Örökkévaló a szolgaság házából,
erős kézzel és kinyújtott karral.
Ehhez még biztosan hozzáteszik a jelenlévő nagyszülők, hogy szolgák, foglyok
voltunk a XX. században, a Király utca - Rákóczi út - a Nagy- és Kiskörút
közötti részen, bezárva a gettóba. Foglyok voltunk elcipelve határon kívülre,
gyenge ruházatban, fagynak kitéve a Don-kanyarba. Foglyok voltunk marhavagonokba
elhurcolva haláltáborokba, de megszabadított minket e poklokból az Örökkévaló,
küldve megmentő seregeket.
Pészach utolsó napján mondjuk el a holtakra emlékezve a mászkír imát, e párhuzam
vonása elkerülhetetlen. Ezért kérjük a ma gyerekét, hogy ne csak a két széder
estén, hanem mind a 8 napot betartva tartózkodjék a kovászos ételektől, mert ha
közeli elődeinknek a pokol megpróbáltatása jutott a XX. század negyvenes éveinek
derekán, akkor a ma gyerekeinek elviselhetőnek kell lennie, hogy csak kovásztalan
ételeket fogyasszanak 8 napon keresztül.
Rápillantva a szédertál jelképeire, az első a sült hús, valóban és kimondottan a
Pészachi áldozatra, az egyiptomi kivonulásra utal, de a többi szimbólum a nagyapa
érzéseit is kifejezi.
A tojás a gyászt idézi emlékezetünkbe, azokért, akik az egyiptomi városok
embertelen építkezése, robotja közben pusztultak el, de azokért is, akik máglyán
vagy a közelmúltban krematóriumban, vagy táborokban éhen halva fejezték be életüket
Isten szent nevéért.
A keserű gyökér a keserűséget,
a sós víz a könnyeket juttatja eszünkbe, jutott belőle bőven távoli és közeli
elődeinknek egyaránt.
A zöldség a reményt keltő tavaszt jelenti,
a gyümölcskeverék (chároszet) a maltert szimbolizálja, amelyet használtak a nagy
építkezéseken.
De ez finom édesség is, ellensúlyozandó a keserűségeket. Ugyanis - és ezt el kell
mondani a gyereknek - a Pészach a fogságból való megszabadulás ünnepe, örömnapok
ezek.
Ezért iszunk 4 pohár bort, vagy az ifjabbak kóser szőlőlét, "az ember szívét
bor vidítja" mondja a zsoltár és azért négyet, mert írva vagyon, az
Örökkévaló kivezetett, megmentett, megváltott bennünket és maga népévé tett,
adva a Tórát.
Hálatelt szívvel énekeljük ezért a
Hálél imát. Legyenek a gyermekeink vidámak, ahogy a Tóra írja, Vöszámáchtá
böchágechá... Vöchájitá ách száméách. Örülj az ünnepnek és légy mindig
vidám. Fogadjuk meg az Írás tanácsát, e gondolatok jegyében kívánunk boldog
ünnepeket.
Deutsch Gábor
|
|
|
Hágádá a XIV
századból |
Középkori Hágádá |
Egy
lap a Kaufmann Hágádából |
|
|
|
Egy
lap a
Szarajevói Hágádából |
Egy
francia Hágádá |
Az
izraeli hadsereg
Hágádája 1948-ból |
|
Marc Chagall: Széder |
|
|