Ha zsinagógáról és annak feliratairól ír dolgozatot valaki,
általában a saját körzetét választja. Hogy most mégsem a Károli
Gáspár téri, idén felújított apró zsinagóga feliratait szeretném
elemezni annak egy honlap, egy „filmes kurzus”, és az elmúlt fél év
az oka. Szabadkáról 6 hónappal ezelőtt nem sokkal tudtam többet,
mint hogy kisváros Szeged után a határon túl. /az
ország-meghatározás bizonytalansága a körülményekből adódik: a
terület neve ma Szerbia – Vajdaság /.
Az SOS Szabadka honlapon szereplő kép:
keltette fel
érdeklődésünket, így amikor szóba került, hogy a Surányi András
filmrendező által tartott „zsidó identitás a filmművészetben ”
kurzus részeként jó lenne filmkészítéssel is foglalkozni, a
szabadkai Zsinagógát választottuk témául. Mivel a film más műfaj,
másfajta keretet biztosít, szabadkai tanulmányaink sok részlete
bizonyosan nem kerül ott feldolgozásra. Ezekből szeretnék néhányat
itt felhasználni, Gleszer Norbert fotóival, és saját
videó-felvételeimből kivett képekkel illusztrálva.
A szabadkai zsidóság
A mai Szabadka
1391-óta ismert. Mária Terézia 1743-ban mezővárosi, majd szabad
királyi városi jogot adott a településnek, mely ekkoriban az ő nevét
viseli.
A városban 1775-tól
élnek zsidók. Számuk a XIX. században gyorsan nő: 1828-körül 201 fő,
1851-re számuk megkétszereződik, a XX. század elején pedig már több
mint 3500.1 A zsidó közösség a város közepén
végighúzódó negyedben él - valószínűleg általában háborítatlanul:
erre utal az elhúzódó településforma is.
A zsinagóga
építése
A tervezők: Komor Marcell, és Jakab Dezső. Mindketten Lehner
Ödön tanítványai, Korb Flórissal, Bálint Zoltánnal, és Jámbor
Lajossal /utóbbiak a Dohány zsinagóga tervpályázatán értek el
második helyezést. A terv „Belső berendezésében gazdag ízléssel
uralkodik a magyar díszítőelem” 2/ . Lajta
Béla, számos budapesti zsidó
intézmény tervezője /pl.: Vakok Intézete, Szeretetház, Salgótarjáni
úti
temető bejárati épület/, szintén Lehner Ödön tanítványa.
A szabadkai zsinagóga tervét Komor Marcell és Jakab Dezső eredetileg
Szegedre készítette, a szegediek azonban túl különlegesnek találták.
Így jutott hozzá a kevesebb pénzzel, és több fantáziával rendelkező
szabadkai hitközség – közel fél áron. A költség még így is
meghaladta
forrásaikat.
Milkó Izidor 1900 május 8-án folyamodott engedélyért a városi
tanácshoz.Az engedély megadásának feltétele az volt, hogy a terveket helyi
építésszel
kell kiviteleztetni. A korabeli viszonyokat jelzi, hogy a város 200
000 koronával
járult hozzá a költségekhez. 3
1903-ban avatták fel a zsinagógát. Az épület nemcsak külsejében, de
szerkezetileg is különleges: a laza talaj nem bírta volna a hatalmas
kupolát, így
azt a földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. A beton használata
a XX századi
megújult technológia egyik első esete.
A zsinagógaépítés kezdetén az idős
Kuttna Mór Szabadka főrabbija, akinek
rabbi-jubileumát 1902 márciusában
tartották. Utóda Singer Bernát lett.
Az építkezést egy apró incidens
zavarta csak meg, ami, bár
könnyen tragédiák okozója
lehetett volna, végül humoros
epizódként maradt ránk:
Az épület 1903-ban készült el, avatására szeptember 17-én került
sor.
A négyszögletes alaprajzú épület 776 m2 –es
alapterületű. Hogy a számok mögött érezzük
a nagyságrendet is: az újpesti zsinagóga
alapterülete 422 m2 a miskolcié 450 m2.
Csak a Dohány zsinagóga nagyobb: 967 m2. (4) A Szabadkai zsinagógának csak a karzata
476 m2 - mindez egy kisvárosban, ahol
3400 zsidó él abban az időben!
A belső tér kiképzése érdekes kettősséget mutat. A négyzetes
elrendezés,
mintha a bimá középen lenne - a régebbi hagyományos, illetve későbbi
ortodox
zsinagógák elrendezésének felel meg: ahol mindenki a tóraolvasás
felé fordul.
A tóraszekrény fölött viszont orgonát látunk, ez a XIX. század végén
vált
szokássá a neológ zsinagógákban. /bár a nagykanizsai jóval korábbi –
1836-os/
A tóraszekrény előtti tér megemelt, elválasztott.
A körben elhelyezkedő
női karzat, lépcsőzetesen
emelkedő széksoraival
alkalmas volt rá, hogy
a hölgyek jól halljanak és
jól lássanak is, így
könnyebben követhették
az imát.
A zsinagóga feliratai
A nyugati homlokzaton látható felirat:
Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.
(5)
A feliratból csupán egy sin hiányzik a sár-kapu szóból. A 118.
zsoltár a Hállél
része, itt talán a közösségnek az új zsinagógáért érzett örömét,
háláját jelzi.
A tóraszekrény felirata hiányos, elmosódott: Csak a négy betűs név
olvasható tisztán, és talán az utolsó szó: támid. A zsinagógák
feliratainak
jelentős része a zsoltárokból vett idézet. Ha tudjuk, mit kell
keresnünk, egy számítógépes keresőprogram segítségével, és némi
szerencsével
megtalálható az eredeti idézet.
A 15. zsoltár 8. mondata szerint retusálva a következő lehetett a
felirat:
Az Örökkévalót mindig
magam előtt tartom (6)
A tóraszekrény felett jobbra a 150. zsoltárból való idézet:
….dícsérjétek lanttal
és hárfával. (7)
A szöveg és környezetének kapcsolata egyértelmű: a XIX század
végétől
sok zsinagógában – így a szabadkaiban is – megjelent az orgona.
A hangszeres zene az orthodoxia szerint nem megengedhető a szentély
pusztulása után. A neolog zsinagógák ebben a kérdésben általában a
150 zsoltárt tekintették alapnak.
A tóraszekrény felett a falon futó végig felirat:
Dícsérjétek dobbal és körtánczczal…
(8)
A bal oldali felirat szövege:
…dícsérjétek zeneszerekkel és fuvolával
(9)
A bal oldali feliraton folytatódik a mondat. A minim - a
zeneszerekre fordított
kifejezés - valamilyen húros hangszert jelöl. Az ókori zsidóság
zenéjét közvetlen forrásból - ránk maradt dallamból, vagy kottából –
nem ismerhetjük. A zenei életről azonban a Tóra és a Zsoltárok
leírásaiból részletes ismereteket kaphatunk.A 150. zsoltár a sáhrit része, de Ros Hásáná délelőttjén a Muszáf
Ámidá-ban
a Sofárot-ban is szerepel.
A hangszerek nevének fordítása nem pontosan felel meg a mai hasonló
hangszereknek / a mai ivritben az ugab orgonát jelent, a bibliában
egy fafúvós hangszer neve volt /, de az biztos, hogy voltak köztük
húros, fúvós, és ütő hangszerek. A második szentélyben egy fajta
orgona is működött: a magreppa.
Az orgonát ennek utódjaként tekintik.
A szabadkai szecesszió
A szabadkai Zsinagóga nem csak romos állapota miatt a New York-i
World
Monuments Fund listájára, melyen a világ 100 legveszélyeztetettebb
zsidó
műemléke szerepel. A magyar szecesszió meghatározó szerepe ezzel a
zsinagógával kezdődött Szabadkán, és hozott létre a mai napig
egyedülálló
hangulatú városképet. A zsinagóga romló falai halványan még mutatják
az egykori
gazdag díszítést. Képzeletünknek a XXI századi számítógépes
fototechnika ad
segítséget:
|
 |
|
a mai
látvány |
 |
|
és az
egykori színek varázsa |
A virágmotívumok, az indadíszek, – a népművészet kedvelt eszközei –
számtalan alakban,
különféle feldolgozásban
jelennek meg az épület
belső falain, mennyezetein.
Az épület külső pilléreit a népi
fafaragás motívumai díszítik.
A zsinagóga üvegablakait Róth Miksa tervezte, akinek számos
híres munkája közt szerepel pl. Zeneakadémia lépcsőháza,
a Parlament, és a
Gresham palota.
Üvegfestő műhelyében készült szinte minden korabeli üvegkép.
A mai kerítésnek ez a része
még eredeti. Stílusában ez
is igazodik az épülethez.
A városháza
A zsinagóga épülete megnyerhette
a városi polgárok tetszését, hiszen
alig 4 év múlva az új városháza
építésével is Komor Dezsőt, és
Jakab Marcellt bízták meg.
Az épület, melyet nemrégiben
felújítottak, a mai napig is a
szabadkaiak büszkesége.
A városháza belső tereiben egy
fehér alapú, a zsinagógáétól
különböző, de azzal rokon,
szinte népi hímzés hatású
motívumrendszer érvényesül.
Későbbi, díszesebb épület.
A város ma ezekről az
épületekről híres.
A mai Szabadka
A kisváros lakótelepektől fojtogatott óvárosát ma már gondos
műemlékvédelmi tervek őrzik. A városháza felújítása városháza kész,
a legtöbb szép régi épületé is.
A zsinagóga épületét az 1964
őszi nagyünnepek idején kellett
életveszélyesnek nyilvánítani.
Ezután a romlás hosszú időszeke következett.
Először az állagmegóvást
kellett megoldani.
A tető színes cserepei eredetileg a pécsi Zsolnay gyárban készültek,
mint legtöbb
szecessziós épületünk tetőcserepe. Felújításukhoz ismét a Zsolnay
gyárat keresték
meg. A leszedett cserepeket pedig a városi népművészet bolt
árusítja, bevételét a zsinagóga felújítására fordítják.
A tetőcserepek cseréje még nem felújítás. A zsinagóga teljes
rendbehozataláig még hosszú az út. De kezdetnek jó. A zsidó közösség
is magára találni látszik, a szerb és
magyar ajkú zsidók együtt élnek itt. A hitközség épületének „kis
zsinagógáját” használják. Közösségi élet, saját imakönyv,
Talmud-tóra jelzi erőfeszítéseiket.
Az emlékezet
 Az udvar sarkában 5 nyelvű tábla áll:
A világháború fasiszta haláltáboraiban 4000 zsidó polgártársunk
veszett oda, akikkel együtt éltünk,
és építettük Szabadkát.
Szabadka polgárai 1994 július 10-én
Bár ezt a szöveget nem kell fordítani, mégis csonkának éreztem volna
nélküle
ennek a különleges hangulatú helynek a bemutatását.
És végül: Az épület mai arca – a Szabadkai zsinagóga 2006 nyarán
Szabadka, 2006. augusztus – Budapest, 2006. október
Kollányi Irén
műv. tört. 2. évf.
Felhasznált szakirodalom:
Zsidó Biblia - IMIT 1939-1942 alapján a 3. hasonmás kiadás
Chabad Lubovics zsidó nevelési és oktatási egyesület 1996.
Naftali Krausz : Dávid zsoltárai - ősi forrás sorozat 8. kötet
Göncöl kiadó 1999
Magyarországi zsinagógák
Műszaki könyvkiadó Budapest, 1989
Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó közösségek magyarországon
MTA judaisztikai kutatócsoport 1991
P. Brestyánszky Ilona : Budapest zsinagógái
Cicero 1999
Éri György – Jobbágy Zsuzsanna : A magyar századforduló 1896-1914
Corvina 1997
Egyenlőség – folyóirat számai 1901-1903
OSZK mikrofilmtár
Magyar Szó – folyóirat 2005 december 10.
SOS Szabadka - internetes honlap
www.sos-sinagoga.org.yu
Gyermán Tibor : 100 éves a szabadkai zsinagóga
www.remeny.org - a Remény c. folyóirat alapján
Hivatkozások
1: Dr. Gazda Anikó
Zsinagógák, és zsidó közösségek Magyarországon 186 oldal
2: P. Brestyánszky Ilona : Budapest zsinagógái 104 oldal, a
Vasárnapi Újság 1899-es közlése alapján
3: Milkó Izidor és könyvtára – Életjel sorozat : 36 és 42 oldal
4: Dr. Gazda Anikó id. mű 134-137 oldal
5: Zsoltárok könyve 118. zsoltár 20 mondat – IMIT Biblia
6: Zsoltárok könyve 16. zsoltár 8 mondat – IMIT Biblia Ez a mondat
sok helyen a kántor helye előtti van felírva
7: Zsoltárok könyve 150. zsoltár 3 mondat vége – IMIT Biblia
8: Zsoltárok könyve 150. zsoltár 4 mondat eleje – IMIT Biblia
9: Zsoltárok könyve 150. zsoltár 4 mondat vége – IMIT Biblia
 |
