Tóth Szilárd, Zsidó Művelődéstörténet szak, IV. évf.:

A textus és a vizualitás kapcsolata a zalaegerszegi zsinagóga történetében
(A zalaegerszegi zsinagóga és héber nyelvű feliratának vizsgálata)

Dolgozat első részében a zalaegerszegi zsidóság történek rövid ismertetése, majd az épület históriája található. Ezután a zsinagóga homlokzatán szereplő héber felirat exegézisét, majd a történelemmel való hipotetikus összevetését kíséreltem meg. Ezenfelül néhány gondolat erejéig megemlítem a zsinagóga zárókövében megtalált dokumentumot, melynek mind a héber, mind a magyar nyelvű szövege megerősített a végső konklúzió kialakításában.

A zalaegerszegi zsinagóga épületének, és közösségének története nagyjából megegyezik a magyarországi vidéki zsidóság életének alakulásával, virágzásával és szörnyű tragédiájával. Ha megnézzük a zalaegerszegi zsidóság közel háromszáz éves történelmét, a társadalmi megvetés és elfogadás között hullámzó történelem szemtanúi lehetünk.

A zsidóság megjelenését Zalaegerszegen a XVIII. Század elejére tehetjük, bár kevés történelmi feljegyzés szól az első, a városban letelepedett zsidókról. Az első hiteles írásos dokumentum (1711) feljegyzi, hogy a rohonczy közösségből egy zsidó kereskedő több alkalommal megfordult üzleti célból Zalaegerszegen, de nem élt ott. Az első magyarországi zsidóösszeírás Zala megyei adataii 1728-ból viszont már említést tesznek néhány Zalaegerszeg környékén, Alsólendván letelepedett rohonczy zsidóról, 1736-ban pedig már 16 személyről tudunk, akik Batthyány Ádám birtokán éltek, és tanítással foglalkoztak. 1746 -ban kilenc zsidó család élt Zalaegerszegen, többségük kereskedő, illetve kézműves, és iparos.

A város vezetőségének és lakosságának hozzáállása a helyi zsidósághoz sokszor barátságtalan és a XIX. Század végére egyre több az antiszemita megnyilvánulás. (Akár máshol az országban például 1882-ben Tiszaeszlár.) A levéltári okiratok között olvashatjuk már 1814-ben2, hogy Perlaki Somogyi Leopold szombathelyi püspök, Zalaegerszeg mezőváros földesura meginti nemes Tüttősy Györgyöt, aki egy kölcsönügylet folytán önkényesen megbontotta a zsinagóga cserépfedelét és száz zsindelyt eltávolított. 1848 áprilisában jegyzőkönyv készült Csány László kormánybiztoshoz3 a helyi zsidóellenes zavargások miatt. 1886-ban egy másik, teljesen erőszakos megnyilvánulás, mikor a tömeg megtámadta a helyi zsidóságot egy a parlamentben elhangzó antiszemita felszólalás nyomán. 1880 és 1890 között Zalaegerszegre és környékére az antiszemita megnyilvánulások megszaporodása volt jellemző. Ezzel szemben a századvég egyértelmű jelét adta a nemzeti elfogadásnak, ám mint később kiderült, ez csak csalfa jel volt...

Ebben az időben épülhetett fel az új zsinagóga és került fel homlokzatára a felirat ,4 ami Jesaja könyvének 56. fejezet 7. versének töredéke. Jól jelzi, az 1900-as évek első felében virágzó közösséget. Az asszimiláció erősödése azonban csak később mutatta meg valódi hatását. Az akkori statisztikai adatok összevetése alapján jól látszik, hogy a zsidóság számaránya a város lakosságához képest jelentős volt, majd az 1920-as évektől rohamosan csökken. Később, 1934-ben Dr. Winkler Ernő nagykanizsai rabbi statisztikai elemzésében négy fő okot sorol fel ennek a tendenciának az igazolására.5

A zsidóság számarányának alakulását tükrözi az alábbi táblázat.6

Mindenesetre az új templom építésének és működésének első évei tükrözik a közösség és a város egymás iránti kölcsönös szimpátiáját. A már akkor is frekventált helyen álló zsinagóga a város kiemelkedő, impozáns épületévé vált, amit az ekkor megjelent képeslapok is jól illusztrálnak. Kép alul baloldalt7, alul jobbra8.

A jelenleg az Ady Endre u. 14. szám alatt megtekinthető zsinagóga nem az első zsinagóga volt a városban, hiszen elődjéről (elődjeiről) hacsak keveset is, de tudunk (lásd később: zárókőben megtalált emlékirat).

Az első zalaegerszegi zsinagóga egy, a szombathelyi püspök (aki egyben Zalaegerszeg mezőváros földesura volt) által adományozott telken épült. 1848-ig a közösségnek a földterületért szimbolikus bérleti díjat kellett fizetnie, ezután került a közösség tulajdonába. 1867 után, a kiegyezést követően, a magyarországi zsidóság emancipációjának hosszan elhúzódó ügye megoldódni látszott és talán ennek is tulajdonítható gyülekezet létszámának növekedése. Viszont, ahogy közösség fejlődött, egyre nagyobb igény mutatkozott a már meglevő épület restaurálása, vagy egy új, nagyobb zsinagóga felépítése. Sokáig nem lehetett halogatni a kérdés megoldását, mivel az akkori épület állaga egyre romlott, helyenként a tetőszerkezet már-már életveszélyessé vált, így 1883-ban az építkezés mellett döntöttek. Ám a szükséges anyagi tőke hiányában a munkálatokat Stern József műépítész tervei alapján csak 1903-ban kezdték meg, viszont egy év múlva Morandini Tamás - aki a belső berendezéssel együtt 100.000 koronáért elvállalta a munkálatokat - zalaegerszegi építész vállalkozó segítségével elkészült az új zsinagóga. Amelynek díszes voltát sajnos a régi képeslapi emlékeken kívül ma már más nem őrzi.

A Stern József tervei alapján elkészült zsinagóga eklektikus stílusban épült. A homlokzat jellegzetessége a két vaskos, gömbsisakos torony, melyek között csúcsíves oromzat van. Alaprajzi mérete 15,34x30,01 m. A romanizáló és a gótikus stíluselemek, melyek végigfutnak mind a fő, mind a mellékhomlokzaton (kis, félköríves végződésű ablaksorok, egy keretbe foglalva a díszes nagy körablakokkal) egyaránt megtaláljuk az épületen. A szépen felújított épület, ma kiállító és hangversenyterem sem kerülte el a holokauszt pusztítását, a berendezési tárgyakat tönkretették, vagy ellopták (államhatalom által nemzeti vagyonnak minősítetett), mindössze a Tóraolvasó asztal két oldalsó eleme, maradt meg, melyek jelenleg a zalaegerszegi hitközség Eötvös utcai termében kaptak helyet. 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetsége úgy döntött, hogy a zsinagógát eladja a Magyar Államnak 400.000 forintos vételárért. Ezután az épületet raktárnak használták, főként ezalatt az idő alatt romlott a legtöbbet a belső állapot. 1973-ban a zsinagóga gondozója a zalaegerszegi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat lett és nagyrészt az ő közreműködésük folytán 1983-ban átadhatták a zenei és képzőművészeti élet új reprezentatív otthonát.

1993-ban a Béke-Shalom Baráti Társaság kezdeményezésére nyugati oromzatára visszakerült a két kőtábla (fémből), valamint a bejárat feletti hármas oromfalra elosztva az egykor is olvasható bibliai idézet, Németh János keramikusművész betűivel.

Maga a felirat, mely magyarul: "mert házam imádság házának neveztetik minden nép számára" kettő, egymástól részben eltérő jelentést hordoz magában. Jesaja könyvének 56. fejezetében kifejezésre jut az Örökkévalónak azon ígérete a prófétán keresztül, hogy akik hűségesen ragaszkodnak a parancsolatokhoz, különösképp a szombatot említi, és követik a jogot, igazságot cselekednek, visszatérnek a fogságból és összegyűjtetnek a Szentélybe: 9 De vajon ennek az ígéretnek akart emléket állítani a zalaegerszegi hívő közösség feloldva a századvég zsidóvádjait? Avagy az imádság házának kiemelésével akarták kifejezni az asszimiláns törekvések rosszallását? Mindkét magyarázat megállná a helyét ismerve a történelmet, ám figyelembe kell venni, hogy ebben az időben éppenséggel nyitottság és elfogadás volt tapasztalható a város vezetése, lakossága és a zsidóság körében is. Ugyanakkor fontos momentum, hogy a történelmi Zala vármegyében, a 17 működő hitközség többsége a neológ vallási irányzatot követte, mindösszesen négy, a balatonfüredi, a hahóti, a kővágóörsi és a zalaszentmihályfai közösség képviselte az ortodox vonalat.10 Zalaegerszegen egy minden szempontból modern gondolkodású, nyitott közösséget találunk. Vagyis nem annyira vallási, mint inkább társadalmi oldalról kell vizsgálnunk a szöveg és a zsinagóga épületének, történetének kapcsolatát. Az épület felirata annak a kölcsönös elfogadásnak a bizonyítéka, mely az 1900-as évek elején megmutatkozott. Ezt bizonyítja az avatás napján 1904. szeptember 1.-én, a városháza nagytermében tartott díszgyűlésen elhangzottakat megörökítő dokumentum, ahol Boschán Gyula hitközségi elnök beszédében is hangot adott a zsidóság magyar nemzethez való szoros kapcsolódásáról. Ezen az alkalmon számos tekintélyes vendég is részt vett a város részéről.

"Felvétetett a zalaegerszegi izr. Hitközségnek 1904. évi szeptember 1.-én az új templom felavatása alkalmából a Városháza nagytermében tartott díszgyűléséről.

Elnök: Boschán Gyula

Elnök megnyitván a közgyűlést és azt alapszabályaink értelmében határozatképesnek nyilvánítja; a hitközség hálás köszönetét fejezi ki a nagylétszámban megjelent díszes vendégeknek, kik megjelenésükkel a hitközséget megtisztelték, és a díszközgyűlésnek ezáltal fényt kölcsönöztek, nem különben a városi hatóságnak azon előzékenységéért, mellyel a termet rendelkezésünkre bocsátani szíves volt.
A közgyűlés lefolyásáról felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére
Dr. Oberschon Mór
És Schwarcz Mór
Hitk. Tag urakat kéri fel.
Elnök ezután a következő magvas és gyönyörű vallásos érzéstől, emberszeretettől és hazafiságtól áthatott beszédet mondta el:

"A sorompók, melyek a hazában élő vallásfelekezetek közt léteztek, lehullottak, és ha már harcznak, versengésnek lennie kell, legyen az az eszmék harcza, és küzdjük azt végig az erkölcs fegyverével. Ne ismerjünk ezentúl más végczélt, más pályabért, mint a haza boldogságát. Törekedjünk mindannyian a hazát minél jobban szeretni és mindenikünk saját templomában szándékozzék a haza jólétéért.
Véssük be szívünk legbelsőbb rejtekébe kiolthatatlan érczbetűkkel koszorús költőnk e vers szavait:

A nagy világon e kívül nincsen számodra hely,
Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell!!"11

Ezen dokumentumon kívül bizonyító erővel bír az a tény, hogy az avatási ünnepségen is részt vettek a város vezetői és előkelő rétege. "Az avató ünnepen részt vett a város mindenik osztálya valláskülönbség nélkül."12 Sőt a másnapi, pénteki istentiszteleten is megjelentek, részt vettek ezek a vendégek: "Az első pénteki istentiszteletet szeptember 2.-án tartották. "A felavatás ünnepének kellemes hatása alatt" zsúfolásig megtöltötték a látogatók az új templomot, hogy az istentiszteletnek tanúi lehessenek. "Részt vett azon a város intelligenciájának - vallási és társadalmi állásra tekintet nélkül - jó része s örömmel gyönyörködtek Leichner Herman főkántor vonzóan szép énekében, valamint Mátrai Ferenc székesfehérvári tanárnak elragadó orgonajátékában."13

Végezetül szeretném megemlíteni a zsinagóga zárókövéből előkerült oklevelet, mely igazán kifejezi a hitközség vágyait, szándékát és egyértelművé teszi, hogy miért pont az a bizonyos Jesaja idézet szerepel a zsinagóga oromzatán:1"Imádság háza, minden népnek.14

Az Oklevél díszes emlékirat a zárókő ünnep tiszteletére. Kartonpapírra tollal rajzolt, kézzel írt. A zsidó temetők sírköveit idéző ábra, a szélén körbefutó díszítés: keretbe foglalt Dávid-csillagok és körök. Tetején félkör alakú lezárás, felette palmetták töredékei, benne az ívet követő, elmosódott héber nyelvű felírat a zsoltárok könyvének 27. fejezetéből,
15 mely a középre helyezett építési évszám(a héber időszámítás szerint 5664) alatt folytatódik. Ezután következik az oklevél magyar szövege, helyenként olvashatatlan részekkel, melyeket zárójel jelöl. Tartalmazza röviden a zsinagóga építésének történetét, és kifejezésre jut benne a közösség vágya a jövő nemzedékét illetően.

"Mi, Zalaegerszeg rendezett tanácsú városban élő (izraeliták) gyülekezete adjuk tudtára a késő utódoknak, akik ezen írásunkat nyugvó helyiből ki fogják emelni, hogy Istennek kedvező kegyelméből a Teremtés 5664. évében Elul hó 21-én (...) hóján új templomunkat befejezvén annak zárókövét a (...) fala közepének aljában elhelyeztük. Gyülekezetünk keletkezésének írásbeli hiánya (folytán) előttünk ismeretlen. Szájhagyomány útján csak annyit tudunk, hogy (a gyülekezet) első imaháza ugyanazon helyen állott, melyen a múlt század negyvenes éveiben a szombathelyi püspök által adományozott telken templomunk felépült. A gyülekezet tagjainak megszaporodása és a régi templomunk tetőzetének megromlása folytán alkalmatlanná vált. Hitközségünk előljárósága már 21 évvel ezelőtt foglalkozott azon a gondolattal, hogy új imaház építessék. Ezen óhaj azonban csak két évvel ezelőtt volt megvalósítható, midőn a magas kormány (...) támogatása mellett sikerült országos tanítói nyugdíjalapból 120.000 korona kölcsönt kieszközölni. Ezen új templom kiépítése Stern József budapesti műépítész tervei alapján 1903. évi március 19.-én kezdődött és tizenhét hónap alatt elkészült és a mai napon adatik át a szent rendeltetésnek. Az immár befejezett művet a mennyei Gondviselésnek oltalmába ajánljuk, óhajtván, hogy kései unokáink olyan hitbuzgósággal szolgálják (...) őseik hitét, aminő ragaszkodással o(ttho)nuk vallásához mi Istennek e hajlékát megalkottuk. Maradjon mindig a vallásosság és a (ho)nszeretet melegágya. Készült a zárókő ünnep (...). Délután 3 egész" órakor a fent kitett napon."16

A rabbi, az elnök és a titkár felirat felett olvashatatlan aláírások és kivehetetlen pecsétnyomat.

Ezen történelmi dokumentumok fényében kijelenthetjük, hogy a Jesaja könyvéből vett felirat egyértelműen a nyitottság és az elfogadás végett került fel a zsinagóga oromzatára. 1904. Szeptember 1.-én nemcsak a templom kapui nyíltak meg a közösség tagjai és a város polgársága számára, hanem az emberi szívek is. Ez a közhangulat érezhető volt Zalaegerszegen kívül is, így eme textus más a korban épült zsinagógán is olvasható volt, illetve olvasható ma is. Az épület és a textus között bizonyítottan szoros kapcsolat van. A szöveg megfelelő értelmezése nagyrészt függ az épület és az építtetők történetének ismeretétől és viszont, a megismert történet természetes folyománya kell legyen, ha konkrétan nem is ez, de egy hasonló biblikus, vagy talmudikus szöveg.

Hogy mi a helyzet ma?

Aki ma feltekint a zsinagóga épületére, a textus értelmének hiányában nem is tudja, hogy milyen nemes cél lebegett az építtetők előtt. A vidéki zsidóság mostoha sorsa pedig azt mutatja, hogy lassan elfogynak azok, akik megvalósítói lehetnének ennek az ősök által megálmodott szép jövőnek.

Ugyanakkor, az a momentum, hogy a zsinagóga épületére visszakerült a régi felirat, jel lehet, amely mintegy összekapcsolva a múltat, jelent és jövőt, emlékeztet azon zalaegerszegi zsidó polgárokra, akik Jesaja szavaival a mai és a jövő nemzedékekhez is szólnak:


További forrásanyag a zsinagóga történetéhez:

Gazda Anikó - Kubinyi András - Pamer Nóra - Póczy Klára - Vörös Károly. Szerk. Gerő László. Bp. 1989.; Magyarországi zsinagógák.
Gazda Anikó ; Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatóközpont, Bp. 1991.

i Németh László: Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849; Zalaegerszeg, 2002; 16.oldal
2 uo.: 59. oldal
3 uo.: 176-177. oldal
4 Idézet magyarul: "Mert házam imádság házának neveztetik minden nép számára."
5 Első ok, a természetes szaporodás mérséklődése, melynek oka a zsidó polgári családokban is divattá vált egyke. Második ok a kitérés, vagy vallásváltoztatás, melynek során a kitért egyén 'eltűnik' a zsidóság látóköréből. Harmadik ok a kivándorlás, bár ennek tendenciája szerinte alacsony. Negyedik, végső okként a Vegyes házasságot említi; 1920-24 között Nagykanizsán kötött 166 házasságból 35 esetben tapasztalható. - Winkler Ernő: Statisztikai Függelék a kiegészítő szabályzat indoklásához. Közzéteszi a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája, Budapest, 1934
6 Forrás; http://www.jewishgen.org/yizkor/pinkas_hungary/hun290.html
7 http://regikepeslap.atw.hu 1904. szeptember 1-jén avatták fel a Stern József budapesti műépítész tervei szerint elkészült izraelita templomot a Wlassics Gyula utcában. Az utca névadója ebben az utcában született, később vallás és közoktatási miniszterként jelentős szerepe volt a zalaegerszegi iskolahálózat fejlesztésében. (1910 körül)
8 Zsinagóga belülről (1930 körül)
9 Idézet magyarul: "Szól az Úr, az Örökkévaló, aki összegyűjti Izrael száműzöttjeit" Jes. 56:8; az ígéret folytatása tartalmazza, hogy még másokat is gyűjt az Örökkévaló a népéhez, emlékeztetve a Salamoni Templom avatásakor is megjelenő üzenetre, mely szerint, minden nép eljön Istent imádni.
10 Magyarországi zsidó hitközségek. 1944. április. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. I. szerk. Schweitzer József, adattár s. a r. Fromijovics Kinga, Budapest, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1994. 786-795. oldal
11 Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete. Zalai Múzeum 2004. 13. szám. 230-231. oldal
12 Magyar Paizs ; 1904. szeptember 8.
13 Zala ; 1904. szeptember 4.
14 Fenn a bal sarokban szereplő fénykép a templom avatásakor készült. Antal Béla felvétele Morandini Tamás hagyatékából, 1904.
15 Idézet magyarul: "Egyet kérek az Örökkévalótól és esedezem, hogy lakjam az Örökkévaló házában életem minden napján, hogy lássam az Örökkévaló gyönyörűségét és felkeressem Szentélyében" 27. Zsoltár 4. vers
16 A zárókő és a tartalma jelenleg Zalaegerszegen, a Göcsej Múzeumban megtekinthető.

Tóth Szilárd, 2008
Zsidó Művelődéstörténet szak, IV. évf.