Szociális munkások Gilvánfán
2015. április 20-21-22-én az OR-ZSE első éves
szociális munkás hallgatói egy féléves projektfeladat keretében a gilvánfai Tanodát vizsgálták. A projekt vezetője, a
Társadalomelmélet tantárgy oktatója, Dés Júlia volt.
a résztvevők
Gilvánfa egy kis, 400 fős falu Baranya megyében. A települést
kizárólag mélyszegénységben élő, rosszul iskolázott cigány családok
lakják. Szinte 100%-os a munkanélküliség. A Kászá Dásztyiszá -
Nyitott Házat, vagyis a Tanodát, két civil szervezet alapította
2008-ban pályázati források segítségével. A Tanoda működésének célja
hármas. Elsődleges szempont a középiskolás gyerekek eljuttatása az
érettségiig és lehetőleg valamilyen szakmát adó oklevélig. Emellett
a szabadidő eltöltéséhez értelmes teret, eszközöket, és programot
kínál a gyerekeknek. Valamint igyekszik a szülőket is segíteni
gyerekneveléssel, ügyintézéssel és munkakereséssel kapcsolatos
ügyekben.
Gilvánfai látkép
A munka tetőpontját a háromnapos gilvánfai terepgyakorlat
jelentette. A helyszíni látogatást azonban több hónapos, szakmai
előkészítő munka előzte meg. A csoport egész félévben szorgalmasan
gyűjtötte a szükséges elméleti anyagokat, amiből a terepre indulás
előtt részletes helyszíni kutatási tervet állítottak össze.
a Tanoda
A
kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják a gilvánfai Tanoda
működését, infrastruktúráját, valamint környezetét.
|
gyerekek a Tanodában |
A projektünket tovább színesítette, hogy Gilvánfán a Tanodán kívül
még több másik szociális kezdeményezés is működik. A Biztos Kezdet
Háza a fiatal anyákat segíti, a fóliasátorokban pedig közmunkások
bevonásával zöldséget termelnek. Emellett folyamatban vannak még
pályázatok az orvosi rendelő felújítására és újabb munkahelyek
létesítésére.
Bár a kutatás fókusza a Tanoda volt, elengedhetetlennek tartottuk,
hogy képet kapjunk a Házat körülvevő tágabb környezetről is. Ezért a
terepmunka tervet úgy alakítottuk ki, hogy lehetőségünk legyen a
környéket minél átfogóbban megismerni.
A főhadiszállást a Gilvánfával szomszédos, Magyarmecskén rendezték
be. Magyarmecske fontos szerepet játszik a falu életében, hiszen ide
járnak általános iskolába a gilvánfai gyerekek.
|
a Polgármesteri Hivatal |
Gilvánfára érkezve, kisebb csoportokban, és - az interjúkészítésről
eddig szerzett minden tudást latba vetve - beszélgettünk a helyi
élet minden fontos szereplőjével. A Tanoda dolgozóin és alapítóin
kívül interjúkat készítettünk többek között, a Biztos Kezdet Ház, a
polgármesteri hivatal és a fólia sátrak dolgozóival, Lankó József
lelkésszel és a mecskei tanítókkal is. A helyiek nyitott és kedves
fogadtatásának köszönhetően értékes információkra tettünk szert sok
spontán kialakult beszélgetés során is. A falut fényképezőgéppel
bejárva láttuk és megtapasztaltuk a mélységesen szegény helyiek
életkörülményeit és mindennapjait.
Az interaktív dobbemutató, amit Bársony Robi első évfolyamos
hallgató tartott, nagy sikert aratott a gyerekek körében és ennek
köszönhetően az oldott és közvetlen hangulatot is sikerült
megteremteni. A mélyszegénységben élő cigány falvakban tett
kutatómunka mellett megismertük a környék zsidóságának történetét
is.
Ellátogattunk Pécsre is, ahol Goldmann Tamás, a Pécsi Hitközség
elnöke vezette végig a csoportot a csodálatosan szép zsinagógán és
történeti kiállításon.
A projekt során mindenki nem csak egyénileg tanult és rengeteget
fejlődött, de a csoportban igazi csapatmunka alakult ki és a tanárok
segítségének köszönhetően értékes szakmai anyag is készült. A
kutatásban részt vett és szakmailag segített még Neumann Péter
szociológus és Dr. Háberman Zoltán tanszékvezető is.
Réti Erzsébet
első évf. szociális munkás
2015.05.11
|