Szociális munkások Gilvánfán
 

2015. április 20-21-22-én az OR-ZSE első éves szociális munkás hallgatói egy féléves projektfeladat keretében a gilvánfai Tanodát vizsgálták. A projekt vezetője, a Társadalomelmélet tantárgy oktatója, Dés Júlia volt.



a résztvevők

Gilvánfa egy kis, 400 fős falu Baranya megyében. A települést kizárólag mélyszegénységben élő, rosszul iskolázott cigány családok lakják. Szinte 100%-os a munkanélküliség. A Kászá Dásztyiszá - Nyitott Házat, vagyis a Tanodát, két civil szervezet alapította 2008-ban pályázati források segítségével. A Tanoda működésének célja hármas. Elsődleges szempont a középiskolás gyerekek eljuttatása az érettségiig és lehetőleg valamilyen szakmát adó oklevélig. Emellett a szabadidő eltöltéséhez értelmes teret, eszközöket, és programot kínál a gyerekeknek. Valamint igyekszik a szülőket is segíteni gyerekneveléssel, ügyintézéssel és munkakereséssel kapcsolatos ügyekben.


Gilvánfai látkép

A munka tetőpontját a háromnapos gilvánfai terepgyakorlat jelentette. A helyszíni látogatást azonban több hónapos, szakmai előkészítő munka előzte meg. A csoport egész félévben szorgalmasan gyűjtötte a szükséges elméleti anyagokat, amiből a terepre indulás előtt részletes helyszíni kutatási tervet állítottak össze.


a Tanoda

 

 

A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják a gilvánfai Tanoda működését, infrastruktúráját, valamint környezetét.

 

 

gyerekek a Tanodában


A projektünket tovább színesítette, hogy Gilvánfán a Tanodán kívül még több másik szociális kezdeményezés is működik. A Biztos Kezdet Háza a fiatal anyákat segíti, a fóliasátorokban pedig közmunkások bevonásával zöldséget termelnek. Emellett folyamatban vannak még pályázatok az orvosi rendelő felújítására és újabb munkahelyek létesítésére.

Bár a kutatás fókusza a Tanoda volt, elengedhetetlennek tartottuk, hogy képet kapjunk a Házat körülvevő tágabb környezetről is. Ezért a terepmunka tervet úgy alakítottuk ki, hogy lehetőségünk legyen a környéket minél átfogóbban megismerni.
A főhadiszállást a Gilvánfával szomszédos, Magyarmecskén rendezték be. Magyarmecske fontos szerepet játszik a falu életében, hiszen ide járnak általános iskolába a gilvánfai gyerekek.

a Polgármesteri Hivatal

Gilvánfára érkezve, kisebb csoportokban, és - az interjúkészítésről eddig szerzett minden tudást latba vetve - beszélgettünk a helyi élet minden fontos szereplőjével. A Tanoda dolgozóin és alapítóin kívül interjúkat készítettünk többek között, a Biztos Kezdet Ház, a polgármesteri hivatal és a fólia sátrak dolgozóival, Lankó József lelkésszel és a mecskei tanítókkal is. A helyiek nyitott és kedves fogadtatásának köszönhetően értékes információkra tettünk szert sok spontán kialakult beszélgetés során is. A falut fényképezőgéppel bejárva láttuk és megtapasztaltuk a mélységesen szegény helyiek életkörülményeit és mindennapjait.

Az interaktív dobbemutató, amit Bársony Robi első évfolyamos hallgató tartott, nagy sikert aratott a gyerekek körében és ennek köszönhetően az oldott és közvetlen hangulatot is sikerült megteremteni. A mélyszegénységben élő cigány falvakban tett kutatómunka mellett megismertük a környék zsidóságának történetét is.

 

Ellátogattunk Pécsre is, ahol Goldmann Tamás, a Pécsi Hitközség elnöke vezette végig a csoportot a csodálatosan szép zsinagógán és történeti kiállításon.

 

 

A projekt során mindenki nem csak egyénileg tanult és rengeteget fejlődött, de a csoportban igazi csapatmunka alakult ki és a tanárok segítségének köszönhetően értékes szakmai anyag is készült. A kutatásban részt vett és szakmailag segített még Neumann Péter szociológus és Dr. Háberman Zoltán tanszékvezető is.

Réti Erzsébet
első évf. szociális munkás

2015.05.11