TANTÁRGYLEÍRÁS

Zsidó képzőművészet története I.
(Bibliai kor kezdetétől - i.sz. XVI. század)
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA) I. évfolyam 2. szemeszter

A tárgy kreditpontja: 3 (három)
Heti óraszám: 2 óra
Szervezeti egység: Szentírás és Talmudtudomány Tanszék


a. A tárgy tematikája:
A kurzus célja bemutatni inter, trans - és multidiszciplinaritás eszközeivel:

- a zsidó építő és iparművészet első alkotásait az i.sz. előtti XII. és X. század között a korabeli írott és az archeológiai források feltárása tükrében;
- az első és második Szentély korának (i.e. IX- I.sz. 70.-ig ) izraeli, illetve júdeai művészetét;
- a diaszpóra zsinagógáinak, mint a korabeli művészet hordozóinak formavilágát és motívum kincsét, valamint az ókori és a kora-középkori zsinagógák építészeti típusait a korabeli építőművészet relációjában;
- a Templom pusztulását (i.sz. 70.) követő évszázadok Róma megszállása alatt lévő szentföldi zsinagógák hellenisztikus ábrázolásait, a korabeli mozaik művészet és freskóművészet tükrében;
- az illusztrált héber kéziratosság formavilágának variációi a X.-XIII. századi európai illusztrált kéziratosság tükrében.

A szemeszter előadásainak:

1. Az Óhel Moéd, illetve a Miskán, azaz a sivatagi vándorlás korának művészeti aspektusai a Pentateuchus tükrében.
2. Az I. és a II. Jeruzsálemi Szentély évszázadainak művészete a talmudi irodalom tükrében.
3. Az ókori alexandriai zsinagóga artisztikuma és a postbiblikus irodalom.
4. A diaszpóra első évszázadainak zsinagóga művészete - architektúrák és mozaikművészet (Intercisa).
5. A Dura Europos zsinagóga (i.sz. III. – IV. század) freskóinak analízise I.
6. Szentírás motívumok az i.sz. I. századok mozaikművészetén és freskófestészetén.
7. Görög-hellenista hatás a szentföldi zsinagógáknak architektúráján és mozaikművészetében.
8. Róma hatása a Galileában lévő zsinagógák architektúráján és belső enteriőrjében.
9. Figurális ábrázolások interdiszciplináris elemzése a i.sz. III-VII. századi szentföldi zsinagógák ábrázoló művészetében.
10. Az illusztrált hébernyelvű kéziratok archetípusai.
11. Az illusztrált hébernyelvű hággádák spanyolországi típusai.
12. Az illusztrált hébernyelvű hággádák francia-német nyelvű típusai.
13. A i.sz. XII-XIV. századi szakrális kéziratok (pld. Magyar Tudományos Akadémia Kaufmann gyűjteményében lévő Misné Torá) analízise.
14. A zsinagóga architektúrájának fejélődésének főbb állomásai az i.sz. III.-XIV. század között.

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.

d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: A szemeszter témaköréhez illő, s az oktatóval egyeztetett Írásbeli dolgozat elkészítése. A beadási határidőt a szemeszter elején határozzák meg.

e. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

f. Az osztályzat kialakításának módja: A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok) és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik (szóbeli vizsga). A szóbeli vizsga osztályzata a kihúzott tételekre (...db) adott rövid felelet tartalma alapján, ötfokozatú minősítéssel történik.

g. A vizsga típusa: kollokvium

h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája: 

 Kötelező irodalom:

- Amar, Ariella- Jacoby Ruth: Ingathering of the Nations.
Treasures of Jewish Art: Documenting an Endang Legacy ered.Jerusalem, 1998
- Jacoby,Ruth- Talgam, Rina: Ancient Synagogues: Aechitrctural Glossary. Jerusalem, 1988.
- Roth, C.B.K: Háománut Hájehudit, Jerusálájim, 1998
- Goodenough E., Ancient Symbols int he Greco-Roman Period, Volume Four.. The Problem of Method. Symbols from Jewish Cult. NY. 1958.
- Elie Kedorie: The Jewis World. London, 1979.
- Grace Cohen Grossman: Jewish Art. Hugh Lauter Ass. 1995.
- Roth, C.B.K: Háománut Hájehudit, Jerusálájim, 1998
- Harlap, Ámirám: Bátéi Kneszet Beerec Jiszráél, Tel Aviv, 2000.
- Ilán, Cvi: Bétéi Kneszet Kedumim Beerec Jiszráél, Jerusálájim, 1991
- Wischnitzer, Rachel: From Dura To Rembrandt: Studies int the History of Art. Jerusalem, 1990.

Ajánlott irodalom:


1. The Kaufmann Haggadah, Facinile Edition of MS of The Kaufmann Collction int he Oriental Library of Hungaran Academy if Sciences, Bp. 1957.
2. A Májmúni kódex. A válogatás és a bevezető tanulmány Scheiber Sándor munkája, a művészettörténet tanulmányt és a képanyagot Sed-Rajna Gabriella írta. Budapest, 1980.
3. Schőner A.: A Dua Europos.i zsinagóga freskósorozata. Múlt és Jövő, Bp, 1993.
4. Bros, Námá : Szipuré HáTenách BeCijur HáMuszlemi. Jerusalajim, 1991
5. Veisz, Zeev- Necer, Éhud: Hávtáchá uGeelá. Beszifász Bét HáKneszet MiCipori. Jerusalajim, 1999.
6. Nave, Joszef: Ál Peszifász VáEven.
7. Ávigád, N.: Ricpát Bét HáKneszet BeVét Álfá Umekomá BeOmánut HáJehudit. Tel Aviv, 1978.
8. The Jews. A Treasury of Art and Literature. Ed. Sharon Keller. New York, 2000.
9. Rimonim. A periodical of Jewish Art (in Hebrew) Jerusalem. 1983-
10.Yaniv, Bracha-Hanegbi, Zohar.Hebrew Insciptions and Their Translation, Jerusalem, 1988
11. E. R. Castello- U. M. Kapon: A zsidók és Európa. Corvina, 2000.

. 2000 בתי כנסת בארץ ישראל, תל אביב עמירים חרל''פ-