Zsidó
képzőművészet története I.
(Bibliai kor kezdetétől -
i.sz.
XVI. század)
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA) I. évfolyam 2. szemeszter
A tárgy kreditpontja:
3 (három)
Heti óraszám: 2 óra
Szervezeti egység: Szentírás és Talmudtudomány Tanszék
a. A tárgy tematikája:
A kurzus célja bemutatni inter, trans - és
multidiszciplinaritás eszközeivel:
- a zsidó építő és iparművészet első alkotásait az
i.sz.
előtti XII. és X. század között a korabeli írott és az
archeológiai források feltárása tükrében;
- az első és második Szentély korának (i.e. IX- I.sz. 70.-ig )
izraeli, illetve júdeai művészetét;
- a diaszpóra zsinagógáinak, mint a korabeli művészet
hordozóinak formavilágát és motívum kincsét, valamint az ókori
és a kora-középkori zsinagógák építészeti típusait a korabeli
építőművészet relációjában;
- a Templom pusztulását (i.sz. 70.) követő évszázadok Róma
megszállása alatt lévő szentföldi zsinagógák hellenisztikus
ábrázolásait, a korabeli mozaik művészet és freskóművészet
tükrében;
- az illusztrált héber kéziratosság formavilágának variációi a
X.-XIII. századi európai illusztrált kéziratosság tükrében.
A szemeszter előadásainak:
1. Az Óhel Moéd, illetve a Miskán, azaz a sivatagi vándorlás
korának művészeti aspektusai a Pentateuchus tükrében.
2. Az I. és a II. Jeruzsálemi Szentély évszázadainak művészete
a talmudi irodalom tükrében.
3. Az ókori alexandriai zsinagóga artisztikuma és a
postbiblikus irodalom.
4. A diaszpóra első évszázadainak zsinagóga művészete -
architektúrák és mozaikművészet (Intercisa).
5. A Dura Europos zsinagóga (i.sz.
III. – IV. század) freskóinak analízise I.
6. Szentírás motívumok az
i.sz.
I. századok mozaikművészetén és freskófestészetén.
7. Görög-hellenista hatás a szentföldi zsinagógáknak
architektúráján és mozaikművészetében.
8. Róma hatása a Galileában lévő zsinagógák architektúráján és
belső enteriőrjében.
9. Figurális ábrázolások interdiszciplináris elemzése a i.sz.
III-VII. századi szentföldi zsinagógák ábrázoló művészetében.
10. Az illusztrált hébernyelvű kéziratok archetípusai.
11. Az illusztrált hébernyelvű hággádák spanyolországi
típusai.
12. Az illusztrált hébernyelvű hággádák francia-német nyelvű
típusai.
13. A i.sz. XII-XIV. századi szakrális kéziratok (pld. Magyar
Tudományos Akadémia Kaufmann gyűjteményében lévő Misné Torá)
analízise.
14. A zsinagóga architektúrájának fejélődésének főbb állomásai
az
i.sz.
III.-XIV. század között.
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a
távolmaradás pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum
75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben
az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése
/13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a
pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A
hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de
legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
d. A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi
dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és
javításuk lehetősége: A szemeszter témaköréhez illő, s az
oktatóval egyeztetett Írásbeli dolgozat elkészítése. A beadási
határidőt a szemeszter elején határozzák meg.
e. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a
félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele
szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának
rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
f. Az osztályzat kialakításának módja: A kollokviumi
osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi
ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok) és a szóbeli vizsgán
mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik
(szóbeli vizsga). A szóbeli vizsga osztályzata a kihúzott
tételekre (...db) adott rövid felelet tartalma alapján,
ötfokozatú minősítéssel történik.
g. A vizsga típusa: kollokvium
h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a
Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány
Osztályon.
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja:
Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek,
tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
- Amar, Ariella- Jacoby Ruth: Ingathering of the Nations.
Treasures of Jewish Art: Documenting an Endang Legacy
ered.Jerusalem, 1998
- Jacoby,Ruth- Talgam, Rina: Ancient Synagogues: Aechitrctural
Glossary. Jerusalem, 1988.
- Roth, C.B.K: Háománut Hájehudit, Jerusálájim, 1998
- Goodenough E., Ancient Symbols int he Greco-Roman Period,
Volume Four.. The Problem of Method. Symbols from Jewish Cult.
NY. 1958.
- Elie Kedorie: The Jewis World. London, 1979.
- Grace Cohen Grossman: Jewish Art. Hugh Lauter Ass. 1995.
- Roth, C.B.K: Háománut Hájehudit, Jerusálájim, 1998
- Harlap, Ámirám: Bátéi Kneszet Beerec Jiszráél, Tel Aviv,
2000.
- Ilán, Cvi: Bétéi Kneszet Kedumim Beerec Jiszráél,
Jerusálájim, 1991
- Wischnitzer, Rachel: From Dura To Rembrandt: Studies int the
History of Art. Jerusalem, 1990.
Ajánlott irodalom:
1. The Kaufmann Haggadah, Facinile Edition of MS of The
Kaufmann Collction int he Oriental Library of Hungaran Academy
if Sciences, Bp. 1957.
2. A Májmúni kódex. A válogatás és a bevezető tanulmány
Scheiber Sándor munkája, a művészettörténet tanulmányt és a
képanyagot Sed-Rajna Gabriella írta. Budapest, 1980.
3. Schőner A.: A Dua Europos.i zsinagóga freskósorozata. Múlt
és Jövő, Bp, 1993.
4. Bros, Námá : Szipuré HáTenách BeCijur HáMuszlemi.
Jerusalajim, 1991
5. Veisz, Zeev- Necer, Éhud: Hávtáchá uGeelá. Beszifász Bét
HáKneszet MiCipori. Jerusalajim, 1999.
6. Nave, Joszef: Ál Peszifász VáEven.
7. Ávigád, N.: Ricpát Bét HáKneszet BeVét Álfá Umekomá
BeOmánut HáJehudit. Tel Aviv, 1978.
8. The Jews. A Treasury of Art and Literature. Ed. Sharon
Keller. New York, 2000.
9. Rimonim. A periodical of Jewish Art (in Hebrew) Jerusalem.
1983-
10.Yaniv, Bracha-Hanegbi, Zohar.Hebrew Insciptions and Their
Translation, Jerusalem, 1988
11. E. R. Castello- U. M. Kapon: A zsidók és Európa. Corvina,
2000.
. 2000 בתי כנסת בארץ ישראל,
תל אביב עמירים חרל''פ-
|