A zsidó filozófia története
(Szaadjá gáóntól Móse Maimuniig.)
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA)
2.-fé.
A tárgy kreditpontja: 4
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék
A tárgy tematikája:
A kurzus a középkori zsidó filozófia rövid életű, mintegy három
évszázados tündöklését állítja a vizsgálódás homlokterébe, s elsősorban
a szóban forgó korszak sajátos „genealógiájának” feltérképezésére
koncentrál. Köztudott, hogy a görög filozófia örökségét –
Arisztotelésztől a kései neoplatónikus kommentár irodalomig – szír
közvetítéssel fordították le arabra, s az arab fordítások kerültek át a
zsidó szerző műveibe is, (így lesz például Plótinosz szövegeiből
„Arisztotelész teológiája”), vagyis a hagyományozás rendkívüli torzító
erejével kell számolnunk.
Ugyancsak rendkívül homályos és nehezen nyomon követhető a korai kabbala
– s általában a misztikus hagyomány – szerepe, noha a kabbala jelenléte
a Széfer Jecirától a Siúr Qómáig a középkori auctoroknál még
rangrejtetten is nyilvánvaló. Az említett területekhez képest viszonylag
világos a héber nyelvű halákhikus irodalomból átemelt filozófiai
exemplumok, vagy éppen a muszlim jogi szemlélet (fiqh) hatása, illetve
szerepe. Mindamellett az „aranykor” szerzőinek gondolkodásában igazi,
filozófiatörténeti léptékű áttörést Arisztotelész, vagy még inkább az
arisztotelizmus térhódítása jelenti, (körülbelül egy évszázaddal
korábban, miként az majd a nyugati skolasztikában, a XIII. század
hatvanas éveiben, főleg Aquinói Tamás nevével fémjelezve történik); Móse
Maimuni filozófiai életműve egyértelműen ennek a folyamatnak a
bizonyítéka. Valamivel korábban, Ábrahám ibn Daud esetében viszont (még)
egyértelműen összefonódnak a platonizáló, valamint az arisztotelészi
logika hatását tükröző elemek.
Az elsősorban a muszlim világgal szimbiózisban élő, legjelentősebb zsidó
auctorok (Szaadjá gáón, Slomó ibn Gabirol, Ábrahám ibn Daud, Móse
Maimuni, illetve a filozófiát megtagadó Jehuda Halévi) életművének
vizsgálata az említetteken túl három, nehezen megválaszolható kérdésre
keres választ: (1) Miért nem létezett „philosophia iudaica” Philón és
al-Muqamis, Jichák Jiszráéli kora közt eltelt háromnegyed évezred során?
(2) Hogyan illeszkedik a IX-XIII. század közötti időszak abba a kultúrák
fölötti szellemi koinéba, amelybe a – Bizánc kivételével – a zsidó
filozófia mellett a mutalizita kalam és a nyugati skolasztika bizonyos
irányzatai egyaránt beletartoznak? (3) Miért hallgatta, rejtette el
kabbalisztikus gyökereit a zsidó filozófiai irodalom, s miért nem volt
képes érdemi hatást kifejteni a Pireneusoktól északra?
b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás
pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell
venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és
Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem
tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!
c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A
hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek
figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.
c. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév
végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE
Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.
d. Az osztályzat kialakításának módja: A kollokviumi
osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi
ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok) és a szóbeli vizsgán
mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik
(szóbeli vizsga). A szóbeli vizsga osztályzata a kihúzott
tételekre (...db) adott rövid felelet tartalma alapján,
ötfokozatú minősítéssel történik.
g. A vizsga típusa: kollokvium
h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány
Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.
i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A
vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.
j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem
elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!
k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek,
segédletek és szakirodalom listája:
- Szaadjá gáón: Hit és tudás könyve. (ford. Hegedűs Gyöngyi. Goldziher
Intézet – L Harmattan, Bp 2005).
- Jehuda Halévi: Kuzári. (ford. Maróth Miklós. Avicenna Közel-Kelet
Kutatások Intézete, Piliscsaba, 2004.)
-Ábrahám ibn Daud: A magasztos hit. (ford. Kohn Zoltán, Logos, Bp. 2004
reprint)
-Móse Maimuni: A tévelygők útmutatója. (ford. Klein Mór. Logos, Bp.
1997. reprint).
Történeti áttekintések:
-Colette Sirat: A középkori zsidó filozófia története. (ford. Saly
Noémi. Logos, Bp. 2002).
-Georges Vajda: Bevezetés a középkori zsidó gondolkodásba. (ford. Saly
Noémi. Logos, Bp. 2002).
-Maróth Miklós: A görög logika Keleten. (Akadémia, Bp. 1980).
-Borbély Gábor: Civakodó angyalok. (Akadémia, Bp. 2008).
-Gerschom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. I-II
(Atlantisz, Bp. 1995).
-Rugási Gyula: A bölcsesség gyöngyszemei. Vallásos költészet és
neoplatónikus filozófia Slómó ibn Gabirolnál. in. Költészet és
apokalipszis. Hebrasztikai tanulmányok. (Universitas – Országos Főrabbi
Hivatal, 2000).
Babits Antal: Végtelen ösvények. Zsidó bölcsészet és misztika. (Logos,
Bp. 2010).
|