TANTÁRGYLEÍRÁS

A zsidó filozófia története
(Szaadjá gáóntól Móse Maimuniig.)
KULTÚRATÖRTÉNET MESTERSZAK (MA) 2.-fé.

A tárgy kreditpontja: 4
Heti óraszám: 2
Szervezeti egység: Művelődéstörténet Tanszék

A tárgy tematikája:
A kurzus a középkori zsidó filozófia rövid életű, mintegy három évszázados tündöklését állítja a vizsgálódás homlokterébe, s elsősorban a szóban forgó korszak sajátos „genealógiájának” feltérképezésére koncentrál. Köztudott, hogy a görög filozófia örökségét – Arisztotelésztől a kései neoplatónikus kommentár irodalomig – szír közvetítéssel fordították le arabra, s az arab fordítások kerültek át a zsidó szerző műveibe is, (így lesz például Plótinosz szövegeiből „Arisztotelész teológiája”), vagyis a hagyományozás rendkívüli torzító erejével kell számolnunk.

Ugyancsak rendkívül homályos és nehezen nyomon követhető a korai kabbala – s általában a misztikus hagyomány – szerepe, noha a kabbala jelenléte a Széfer Jecirától a Siúr Qómáig a középkori auctoroknál még rangrejtetten is nyilvánvaló. Az említett területekhez képest viszonylag világos a héber nyelvű halákhikus irodalomból átemelt filozófiai exemplumok, vagy éppen a muszlim jogi szemlélet (fiqh) hatása, illetve szerepe. Mindamellett az „aranykor” szerzőinek gondolkodásában igazi, filozófiatörténeti léptékű áttörést Arisztotelész, vagy még inkább az arisztotelizmus térhódítása jelenti, (körülbelül egy évszázaddal korábban, miként az majd a nyugati skolasztikában, a XIII. század hatvanas éveiben, főleg Aquinói Tamás nevével fémjelezve történik); Móse Maimuni filozófiai életműve egyértelműen ennek a folyamatnak a bizonyítéka. Valamivel korábban, Ábrahám ibn Daud esetében viszont (még) egyértelműen összefonódnak a platonizáló, valamint az arisztotelészi logika hatását tükröző elemek.

Az elsősorban a muszlim világgal szimbiózisban élő, legjelentősebb zsidó auctorok (Szaadjá gáón, Slomó ibn Gabirol, Ábrahám ibn Daud, Móse Maimuni, illetve a filozófiát megtagadó Jehuda Halévi) életművének vizsgálata az említetteken túl három, nehezen megválaszolható kérdésre keres választ: (1) Miért nem létezett „philosophia iudaica” Philón és al-Muqamis, Jichák Jiszráéli kora közt eltelt háromnegyed évezred során? (2) Hogyan illeszkedik a IX-XIII. század közötti időszak abba a kultúrák fölötti szellemi koinéba, amelybe a – Bizánc kivételével – a zsidó filozófia mellett a mutalizita kalam és a nyugati skolasztika bizonyos irányzatai egyaránt beletartoznak? (3) Miért hallgatta, rejtette el kabbalisztikus gyökereit a zsidó filozófiai irodalom, s miért nem volt képes érdemi hatást kifejteni a Pireneusoktól északra?

b. A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: Az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

c. Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: A hallgatóknak nem szükséges igazolniuk távolmaradásukat, de legyenek figyelemmel a megengedett 25% hiányzásra.

c. A félév végi aláírás követelményei: A hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint.

d. Az osztályzat kialakításának módja: A kollokviumi osztályzat kialakítása (ötfokozatú minősítéssel) a félévközi ellenőrzések (zárthelyi dolgozatok) és a szóbeli vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével történik (szóbeli vizsga). A szóbeli vizsga osztályzata a kihúzott tételekre (...db) adott rövid felelet tartalma alapján, ötfokozatú minősítéssel történik.

g. A vizsga típusa: kollokvium

h. A vizsgára való jelentkezés módja: Feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.

i. A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: A vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

j. A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: Nem elfogadható, megismételt vizsgát kell tennie!

k. A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

- Szaadjá gáón: Hit és tudás könyve. (ford. Hegedűs Gyöngyi. Goldziher Intézet – L Harmattan, Bp 2005).
- Jehuda Halévi: Kuzári. (ford. Maróth Miklós. Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete, Piliscsaba, 2004.)
-Ábrahám ibn Daud: A magasztos hit. (ford. Kohn Zoltán, Logos, Bp. 2004 reprint)
-Móse Maimuni: A tévelygők útmutatója. (ford. Klein Mór. Logos, Bp. 1997. reprint).

Történeti áttekintések:

-Colette Sirat: A középkori zsidó filozófia története. (ford. Saly Noémi. Logos, Bp. 2002).
-Georges Vajda: Bevezetés a középkori zsidó gondolkodásba. (ford. Saly Noémi. Logos, Bp. 2002).
-Maróth Miklós: A görög logika Keleten. (Akadémia, Bp. 1980).
-Borbély Gábor: Civakodó angyalok. (Akadémia, Bp. 2008).
-Gerschom Scholem: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. I-II (Atlantisz, Bp. 1995).
-Rugási Gyula: A bölcsesség gyöngyszemei. Vallásos költészet és neoplatónikus filozófia Slómó ibn Gabirolnál. in. Költészet és apokalipszis. Hebrasztikai tanulmányok. (Universitas – Országos Főrabbi Hivatal, 2000).
Babits Antal: Végtelen ösvények. Zsidó bölcsészet és misztika. (Logos, Bp. 2010).