TANTÁRGYLEÍRÁS

 

ÚJKORI ZSIDÓ TÖRTÉNELEM
MAGYAR ZSIDÓ TÖRTÉNELEM III.
History of Jewish People -Modern Times I.
(az Országos Izraelita Kongresszustól az első zsidó törvényig)
JUDAISZTIKA ALAPSZAK 5.félév (BA)

A tárgy kreditpontja: 2
Heti óraszám: 2 , félévi 30 óra
Szervezeti egység: Történelem és Vallásbölcselet Tanszék


A tantárgy feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam, vallásközösség) újkori történetével a váltakozó földrajzi helyszíneken a felvilágosodás korától A 19-20. század fordulójáig A hangsúly a kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a világ (egyik) legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált mind aktív mind passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a maga komplexitásában vizsgálja a zsidó gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet és eszmetörténet több évezredes útjának a megadott időkeretek közé eső szegmensét, nem öncélként, hanem mint a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. Az előadások egyben általános bevezetőül szolgálnak a forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz hozzájárulva ily módon a hallgatók jövőbeli önálló kutatómunkájához is.

A tananyag leírása:
1) Felvilágosodás Európában
2) A Haskala
3) Az első emancipáció
4) Az orosz birodalom zsidósága a 18-19. század folyamán
5) A modern antiszemitizmus és a fajelmélet
6) Magyarországi zsidó történet a 18. században
7) Viták az emancipációról a reformkorban
8) Zsidó csoportstratégiák a 19. század első felében Magyarországon
9) Emancipáció, recepció és a szakadás
10) Nemzeteszme és középosztályvita a zsidókérdés összefüggésében a dualizmus korában
11) Politikai antiszemitizmus Magyarországon
12) Zsidó csoportstratégiák a felekezeti sajtó tükrében az első világháború előtt

A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetőségei: az előadások minimum 75 %-án részt kell venniük a hallgatóknak, ellenkező esetben az OR-ZSE Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint vizsgát nem tehetnek. Előadás lévén a pótlásra lehetőség nincs!

Az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: a 25% megengedhető mulasztás nincs igazoláshoz kötve.

A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontjai, pótlásuk és javításuk lehetősége: Szemeszterenként egy (1) szóbeli és egy (1) írásbeli beszámoló (formai követelmény: gépelt szöveg, min. 6.000 karakter), legalább 3 ajánlott forrás, monográfiai felhasználásával), melyek témakörét a megadott tematika határozza meg. A zárthelyi dolgozat időpontja: a szemeszter utolsó órája. A szóbeli beszámoló időpontját a hallgatóval közösen, előzetes egyeztetés alapján határozzuk meg. A zárthelyi dolgozat a szemesztert követő vizsgaidőszakban (a vizsga időpontjáig) pótolható, vagy javítható, a beszámolók esetében erre nincs lehetőség.

A félév végi aláírás követelményei: a hallgatóknak a félév végi aláíráshoz az előadások 75 %-án való részvétele szükséges az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /13. § (7)/ szerint. Az aláírás feltétele a szóbeli beszámoló megtartása.

Az osztályzat kialakításának módja: a kollokvium eredménye határozza meg az osztályzatot.

A vizsga típusa: kollokvium.

A vizsgára való jelentkezés módja: feliratkozás a Tanulmány Osztályon a "Vizsgára való jelentkezés" űrlapon.

Vizsgakövetelmény: a tematikában felsorolt tananyag tételes ismerete, az előadások valamint a kötelező irodalom alapján.

Az osztályzat kialakításának módja: a tételes szóbeli vizsga eredménye (3/5 részben) + az évfolyam dolgozat értékelése (1/5 részben) + az ajánlott irodalomban való tájékozottság (1/5 részben).

A vizsgára való jelentkezés módosításának rendje: a vizsgaidőpont előtt három munkanappal írásban, a Tanulmány Osztályon.

A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: az OR-ZSE Kredites Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának rendelkezése /1. § (4)/ szerint a vizsgáról való távolmaradást három munkanapon belül igazolni kell.

Irodalom
Kötelező irodalom:
1) Gerő András: 2004: Képzelt történelem. Eötvös kiadó.
2) Katzburg, Nathaniel: 1999: Fejezetek az újkori történelemből Magyarországon. Budapest, Osiris.
3) Katz, Jakov: 1999: Végzetes szakadás. Az orthodoxia kiválása a zsidó hitközségekből Magyarországon és Németországban. Budapest, Múlt és Jövő.
4) Konrád Miklós: 2005: A neológ zsidóság útkeresése a századfordulón, in.: Századok 2005 (6), 1135-1167.
5) Gyurgyák János: 2001 A zsidókérdés Magyarországon politikai eszmetörténet. Budapest, Osiris.
6) Kövér György: 2003 Középrend vagy középosztály(ok). Társadalomteremtő fogalomalkotás Magyarországon a reformkortól az első világháborúig (1119-1168), in: 2003 (5).
7) Pietsch, Walter: 1999. Reform és ortodoxia. A magyar zsidóság belépése a modern világba. Budapest, Múlt és Jövő

Ajánlott irodalom:
1) Prepuk Anikó: 2002. A Millennium ünnepe az izraelita sajtó tükrében. In: Ünnep - hétköznap - emlékezet. Szerk.: Pásztor Csilla. Salgótarján. 121-130.
2) Silber, Michael K.: 2006. A német zsidóság történelmi tapasztalata és hatása a magyarországi zsidó felvilágosodásra és vallásreformra, in: Múlt és Jövő 2006 (4), 14-44.
3) Smart, Ninian: 1998 Traditon, retrospective perception, nationalism and modernity. In.:Religion and Modernity. Religion, modernity and postmodernity. Edited by: Paul Heelas. Blackwell Publusher Ltd, Massachusets, 79-87.
4) ASSMANN, Jan: 2004. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest Atlantisz könyvkiadó
5) Yerushalmi, Yosef Hayim: 2000. Záchor zsidó történelem és zsidó emlékezet (ford. Tatár György). Megjelenés: Budapest, Osiris
6) Don-Yehiya, Eliezer: 2005. Traditionalist strands. In.: Modern Judaism. Edited by: Nicholas de Lange and Miri Freud-Kandel. Oxdord University Press, Oxford. 93-105.
7) Eisen, Arnold M.: 1994. Rethinking Jewish Modernity, in: Jewish Social Studies, New Series 1994 (1). /1-21./