Az OR-ZSE Könyvtárának
új
könyvei |
Papp
Richárd: Van-e zsidó reneszánsz
Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2004
A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben sokféleképpen
tették fel és válaszolták meg ezt a kérdést. Papp Richárd
kulturális antropológus a budapesti Bethlen téri zsinagóga
közösségének bemutatásával igyekszik rávilágítani e kérdés
összetettségére. A szerző a Bethlen téri zsinagóga életének
megismerésével a magyarországi zsidó kultúra sajátos
keresztmetszetét világítja meg. Ebben a közösségben a mai magyar
zsidó társadalom szinte minden jellemző rétege, a legkülönfélébb
identitású, a tradíciót másképp gondoló-követő tagja
megtalálható. Ezt a közösséget vizsgálva a zsidó kultúra olyan
egyedi olvasatait ismerhetjük meg, mint a vallási vezető szerepe
a közösség életében, az egymásra következő nemzedékek eltérő
világa. És a zsidóság látása, a hagyomány átadásának fokozatai
és a nők rituális szerepköreinek változásai, valamint a zsidó
idő- és térszerkezet struktúrái. Az etnikai konfliktusok,
sztereotípiák, gyűlöletek (különösen itt Közép-Kelet-Európában)
elsősorban abból fakadnak, hogy semmit sem tudunk a velünk
együtt élőkről. Tudatlanságunkból fakadóan pedig nem
rendelkezünk olyan szókészlettel, tudással, amely bármely
szélsőséges politikai szélirány frázisait megcáfolhatná. A könyv
feladata, hogy ebbe a sötétségbe fénysugarat bocsásson.
Szalai Miklós: Létezik-e Isten? - Ateista érvek a mai
angolszász filozófiában
L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005
Életünk során csaknem valamennyien feltesszük magunknak azt a
kérdést: létezik-e Isten? A kérdés fontosságát talán nem kell
különösebben megindokolnunk. Amennyiben Isten létezik, akkor
végső soron az Ő akarata határozza meg úgy az emberiség, mint az
egyes ember életének végső rendeltetését, s ebben az esetben
feltehetően minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy
akaratát megismerjük és teljesítsük. Amennyiben viszont Isten
nem létezik, akkor az emberiség és az egyes ember az életére
vonatkozó legfontosabb kérdésekben végső soron egyedül van.
Magának kell választ adnia arra: milyen értékek, célok alapján
érdemes és kell élni. Mai ismereteink fényében továbbá nincs
különösebb valószínűsége annak, hogy az emberi élet a testtől
függetlenül fennmaradhatna a halál után is, tehát ha Isten nem
létezik, akkor valószínűleg túlvilág és halhatatlanság sincs, és
életünket ennek tudatában kell berendeznünk. A legtöbben
valamilyen ösztönös, érzelmi alapon, vagy a bennünket körülvevő
társadalmi közeg vélekedéseit elfogadva döntünk a kérdésben,
azonban sokakat az ilyen válasz nem elégít ki. Az istenkérdésben
átgondolt, racionális döntésre törekvő emberek közül pedig sokan
a filozófiai reflexióhoz fordulnak válaszért.
Ez a könyv az istenkérdésnek csupán két - igaz, nagyon fontos -
aspektusát vizsgálja meg. Az első a "rossz problémájának"
nevezett kérdéskör. Ezen azt a kérdést értjük: miért engedi meg
Isten a meg nem érdemelt emberi és állati szenvedést. A második
a "hitetlenség problémája": az a kérdés, hogy amennyiben Isten
létezik, és - ahogyan azt a nagy világvallások általában
tanítják - azt várja az emberektől, hogy higgyenek benne, és
meghatározott formákban tiszteljék és szolgálják, akkor miért
engedi meg azt, hogy oly sok ember nem hisz, s nincsenek is a
hitre megfelelő alapjai. A két probléma szorosan össze is függ
egymással. Habár - mint látni fogjuk - a hitetlenség problémája
nem gyengébb, hanem erősebb érvet jelent a hagyományos
istenfogalom ellen, mint a rosszé, a filozófia és a teológia
története során a rossz kérdése aránytalanul nagyobb figyelemben
részesült.
Küllős Imola-Vasvári Zoltán (szerk.): Áldozatok. A második
világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek
folklórjából
Európa Folklór Intézet-L'Harmattan Kiadó, 2006
"Ezt a könyvet azoknak a nemzedékeknek szántuk, akik számára a
második világháborút követő évek törvénytelenségei, majd az
50-es évek súlyos politikai hibái már olyan távoli, "történelemi
tények", amelyeket részben elhallgattak előttük, részben pedig
tudatosan félremagyaráztak.
Nem pusztán történelmi adattárat állítottunk össze, inkább
olvasmányos történelmi segédkönyvet akartunk a téma iránt
érdeklődők kezébe adni, hiszen egy kötetbe válogattunk össze
verseket és életrajzi visszaemlékezéseket a keleti és nyugati
hadifogságot, valamint a sztálini kényszermunkatáborokat megjárt
emberektől. Tudjuk, hogy nem volt egyforma a sorsa annak, aki
"csak" 9-l8 hónapot töltött a "nyugati" (amerikai, francia,
angol) hadifogságban és annak, aki a szó szoros értelmében
végeláthatatlan éveket, olykor 10 évnél is többet raboskodott a
Szovjetunió hadifogolytáboraiban és lágereiben. Másként élték át
a fogságot a katonák és másként a vétlenül elhurcolt és
ártatlanul elítélt civilek. Mégis egy közös kötetben kellett
közreadnunk ezeket a személyes emlékeket, mert a fogolytáborok
lakóit mindenütt ugyanazok a problémák foglalkoztatták: mi
történik otthon a családjukkal? Mikor szabadulnak? Mindenütt a
gondviselésbe vetett hit és a hozzátartozóik utáni vágy
segítette őket, hogy legyőzzék az éhséget, az erejüket meghaladó
fizikai és lelki gyötrelmeket, hogy túléljék a fogságot.
A kötet néprajzos szerkesztőiként egy speciális történelmi
helyzetet mutatunk be, azt vizsgáljuk, hogy milyen volt a
lágerek, a lágerviselt emberek élete és folklórja. A tudományos
vizsgálat során nem válogathattunk, nem súlyozhattunk a
kényszermunka- és hadifogolytáborok szenvedései között.
Meggyőződésünk, hogy a "szerencsés" túlélők és családtagjaik
egyformán áldozatok voltak, a 20. századi közép-európai
történelem áldozatai, akiknek egész további életét,
gondolkodásmódját megváltoztatta a fogság.
A történelmi olvasókönyvként is forgatható írásokkal, a
folklorisztikai tanulmányokkal és a Láger-antológiával nemcsak
az áldozatok emléke előtt szeretnénk tisztelegni, hanem
emlékeztetni akarjuk az utókort is, hisz jól tudjuk Illyéstől:
"S jogunk van / - hisz halandók s életadók vagyunk - / mindazzal
szembenézni, / mit elkerülni úgysem tudhatunk. / Mert növeli, ki
elfödi a bajt."
A második világháború nekünk, magyaroknak súlyos és nem minden
vonatkozásában őszintén feldogozott történelmi lecke. E lecke
megértésében, tanulságai elfogadásában és érvényesítésében sokat
segíthet e kötet is."
/Friss Róbert kritikája könyvről a Népszabadság Online-on/
2007.12.05
Időskorú
értelmi fogyatékos emberek kísérése, segítése.
Budapest, Akadémiai Kiadó 2006, 178 p.
Kézikönyv, mely osztrák és magyar szerzők együttműködésében
megpróbál olyan ismereteket nyújtani, melyek hozzájárulhatnak
ahhoz, hogy az értelmi fogyatékossággal élő idős emberek
tartalmasabb életet és jobb életminőséget érjenek el. Továbbá
igyekszik a mindennapokban alkalmazható tudást adni azoknak,
akik időskorú értelmi fogyatékos emberekkel dolgoznak vagy
élnek, és számukra jobb életminőséget tesznek lehetővé.
Demetrovics Zsolt: A droghasználat funkciói
Budapest, Akadémiai Kiadó 2007. 158 p.
A szerző azokat a funkciókat tekinti át, amelyek a drogfogyasztó
személység számára a Szerhasználatot különösen kívánatossá
tehetik, tehát a hozzászokáshoz hozzájárulnak, és azt
megerősítik.
Az összefoglalás szakemberek számára fontos, de a művelt
közönség számára is érthető és tanulságos. Az összeállítás
szinte hiánytalanul mutatja be az eddigi kutatások eredményeit,
magyar nyelven ilyen mű még nem jelent meg. Hiánypótló.
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról
Budapest, Akadémiai Kiadó 2003. 171 p.
A munkavégzés – tágabban fogalmazva – olyan tevékenység, amely
az emberi szükségletek kielégítését foglalja magában. Ez
fogyasztói, szociális és pszichológiai szükségleteket is jelent.
A munka társadalmilag meghatározott, változatos formát ölthet –
lehet önellátó tevékenység, kényszermunka, bérmunka.
A munkanélküliség fogalma a bérmunkához kapcsolódik,
munkanélküli csak bérmunkás lehet, mégpedig olyan, aki szándéka
és szükséglete ellenére nem dolgozhat.
A munkanélküliség szociálpszichológiai hatásait vizsgálva a mű
az elméletalkotás történelembe ágyazott fejlődését és a
szociálpszichológiai vizsgálatok eredményeit mutatja be.
Feuer Mária: A firka lélektana
Budapest, Akadémiai Kiadó 2002, 320 p.
Ez a mű a felnőttek spontán firkáinak bonyolult és rendkívüli
izgalmas világába kalauzolja az olvasót.
Az általános szimbolikus tartalmakon túl megismerhetjük a rajzok
születésének lélektani motívumait a kapcsolódó személység
jegyeket és tulajdonságokat is.
2007.11.07
MEZEI BALÁZS
Vallás és hagyomány
Bp. L’Harmattan Kiadó,2003. 324 p.
Ez a könyv a vallás és hagyomány filozófiailag érett kapcsolatáról
szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai
felfogásáról esik szó; és nem általában a hagyományról, hanem a
gondolkodás hagyományának néhány fontos eleméről.
GÖRÖG-KARÁDY VERONIKA: Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete.Erdélyi
Lajos: Régi zsidó temetők művészete
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest , 1980. 34 p.
Jan Assmann: A kulturális emlékezet
Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskulturákban
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999. 313 p.
Mi a láthatóvá tett kollektív emlékezet, a jelek, a szimbólumok, az
írás szerepe a korai államok kialakulásában? Írás, emlékezés és
etnikai, közösségi identitás kölcsönviszonyát Jan Assmann professzor
az antik Egyiptom, Izrael és Görögország példáján mutatja be, melyek
írásbeliségükkel addig bejáratlan területekre léptek: Egyiptom az
államiság, Izrael a vallás, Görögország a tudomány területére. "Az
irodalmi kommunikáció archeológusa" a modern etnológia, történeti
kutatás és filozófia nézőpontjából tárja fel a klasszikus
társadalmakkal való szoros kapcsolatunkat. Könyve az utóbbi évek
egyik legnagyobb hatású kultúraelméleti munkája.
Harald Weinrich: Léthé
A felejtés művészete és kritikája
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997. 318 p.
"Kultúrának azt nevezzük, ami akkor is megmarad az emberben, ha
mindent elfelejtett"
Európa kulturális emlékezetének tájait kezdettől fogva Léthé, a
felejtés folyója kanyarogja be. nemcsak Odüsszeusz ismerte a
felejtés varázslatát, Ovidius egyenesen a Léthé-i Ámor oltárához
küldi gyógyító feledésért a szerelmi bánatban szenvedőket. Előbb
Platónnál igazi filozófiai, majd Ágostonnál Danténál teológiai
kérdéssé válik a felejtés. A felejtés művészetének olyan újkori
virtuózai, mint az öreg korában persze már mindenre emlékező
Casanova, a megismerést előre űző Faust vagy a feledést dicsőítő
Nietzsche után feledékenységünk Freuddal veszíti el ártatlanságát. A
XX. század azután megkerülhetetlenné tette a felejtés kritikáját, a
szellem ellenállását Auschwitz feledésével szemben.
Mezei Balázs: A lélek és a másik
Jan Patocka és a fenomenológia
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 399 p.
"A jelen kötetben korábban már megjelent vagy előadásban elhangzott
munkáim egy részét gyűjtöttem össze, de mindegyik írásomat alaposan,
egyes esetekben a leglényegesebb pontokat is érintve átdolgoztam. Az
íj módon kialakult gyűjtemény egységét a történetileg
fenomenológiának nevezett tárgy, ezen belül is Jan Patocka
munkásságának némely vonatkozása adja."
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2002.649 p.
E könyv Feyerabend fő műve. Szerzője a kortárs gondolkodás talán
legprovokatívabb szelleme. Volt, aki csak Wittgensteinhez,
Lessinghez, Heinéhez mérhető zseninek tartotta - sokan az újkori
tudomány pusztító ördögének, aki után kő kövön nem maradt. És
tényleg.
Perczel István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése
Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és misztikája
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999, 248 p.
"Az ember még egy angyalt sem láthat meg egykönnyen..."
Ágoston és János két eltérő szellemiség bölcsőjénél áll. Az egyik a
világot siralomvölgynek tekinti, a jelenvalóval soha meg nem
elégszik, értelmében bízva kutatja a teremtés és a Teremtő elrejtett
titkait, és minden kudarcát önnön személyes nyomorúságának tudja be,
míg a másik mindenről lemondva, s az értelem képességeit mély
gyanakvással szemlélve, az istentiszteletben próbálja felemelni
lelkét a Felfoghatatlanhoz. Ágoston az intellektuális nyugati
kereszténység előhírnöke, míg János a liturgikus és egyre
anti-intellektuálisabbá váló bizánci kereszténység egyik
legfontosabb őse.
Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 512 p.
"Tisztázni kívántam valamennyire a katolikus teológia törekvéseinek
értelmét és igazságát, hatalmas gazdagságát és szívós korlátait..."
A teológiai gondolkodás történetét és állandónak bizonyuló formáit
egyaránt bejáró nagyszabású szellemi kalauz szerzője, Ghislain
Lafont (1928) francia teológus, bencés szerzetes a Szent Anzelm
Athenaeum és a Gergely Egyetem tanára Rómában.
David Hume: Beszélgetések a természetes vallásról
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2006. 166 p.
Hume vallásfilozófiai fő művét nem csak a szerző rejtegette
fiókjában - halála után barátai sem merték kiadni. 255 év múltán
most magyarul is olvasható az újkori filozófia kulcsszövege.
Mesék,teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések./ Afrika,Európa/
Bp. L’Harmattan Kiadó,2006. 427 p.
A kötet célja hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki
az olvasóban Görög-Karády Veronika fő kutatásairól: az etnikai,
illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és
értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak a magyar folklórban.
BERKELEY,GEORGE:
Tanulmányok az emberi megismerés alapelveiről és más írások.
Bp. L’Harmattan Kiadó,2006. 390 p.
Az Argumentum sorozat új kötete Berkeley filozófiai műveinek és kisebb
tudományelméleti írásainak második, jórészt változatlan kiadása.
XERAVITS GÉZA {szerk.}
Ikonográfia – ökumenikus megközelítésben.
Bp. L’Harmattan Kiadó,2005. 143 p.
Horizontok; a Pápai Református Teológiai Akadémia sorozata
A Pápai Református Teológiai Akadémián 2004 őszén egy blokkszeminárium
került megszervezésre, melynek témája a kereszténység képi
ábrázolások, illetve az ikon mint tárgy és teológiai valóság volt a
témája. Különböző felekezetekhez tartozó előadók és a hallgatóság
lelkesültsége igazolta az egymás értő megismerésének fontosságát.
„Horizontok” címmel új könyvsorozatot indít a szerkesztőség kettős
céllal:
- lehetőséget teremteni annak bemutatására, hogy a különböző
szakstúdiumok hogyan tudnak egységesen körüljárni alapvető kérdéseket
- illetve közös fórum teremtése a kölcsönös megértés jegyében
DAFTARY,FARHAD:
Az iszmá’iliták rövid története. Egy moszlim közösség hagyományai
Bp. Múlt és Jővő Kiadó,1999. 558 p.
Az iszmaeliták a második legnagyobb si’ita közösség a muszlim
világban. Eredetük több évszázados multra, az iszlám korai időszakára
nyúlik vissza. Napjainkban vallási kissebbségként több mint huszonöt
országban Ázsiában,Afrikában, Európában és Észak-Amerikában élnek
sztétszórtan. A könyv célja, hogy az olvasóközönség szélesebb köre
számára összefoglalja az iszmá’ilita kutatások modern tudományos
eredményeit.
FLUSSER,DAVID:
A judaizmus és a kereszténység erdete
Bp. Múlt és Jővő Kiadó,1999. 558 p.
A szerző fő érdeklődési területe:a kereszténység hogyan vált le a
judaizmusról. E világtörténelmi mozzanat legnagyobb szakértőjének
tartják. A mű a témáról készült írásainak
Monografikus igényű gyűjteménye.
2007.06.14
FÉDER ZOLTÁN:
Zsidók Háromszéken. Történelmi adat - és szöveggyűjtemény 1690-2004
Charta, 2006. 758 p.
"...a zsidók története Háromszéken ott kezdődik, ahol kirekesztettségük - kirekesztésük.
Történetük a megtűrtek, a mindig mindent bizonyítani kényszerülők története. A legyőzöttek
története."
SOROS GYÖRGY:
A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása.
Budapest, Scolar Kiadó, 2000. 406 p.
Soros György egy új meghökkentő szemszögből veszi nagyító alá eddigi elképzeléseit, oly módon, hogy közben a legfrissebb globális gazdasági és politikai fejleményeket is bevonja
elemzési körébe feltárva ezzel a gazdasági és politikai rendszer összehangolatlanságát.
FILA LAJOS:
Bölcselettudomány
Bp. Kariosz Kiadó, 2005. 300 p.
A műben bölcseletről van szó kifejezetten tudományos szigorral kezelve a témát.
A szemlélődés dialektikáját óhajtja feltérképezni többnyire közismert ismeret-tényekkel, melyeket a filozófia kimunkált. Nem a bölcselet szaktudományos irodalmának
Kézikönyvét tartja kezében az olvasó, hanem a bölcseletet, mint tudományt ismeri meg.
VÁRALLYAY GYULA: "Tanulmányúton". Az emigráns magyar diákmozgalom 1956 után.
Bp. Occidental Press, 1992. 341 p.
A forradalom leverése után a Nyugatra menekült egyetemisták tíz éven át tartották fenn
Az 56-os emigráns diákszervezetet, mely tizennégy országban, közel nyolcezer taggal működött Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége, majd MEFESZ néven.
A szövetség elnöke Várallyay Gyula ebben a kötetben foglalja össze a szervezet történetét.
A könyv a korszak kutatói és az érdeklődő olvasók számára forrásmunka, a diákság számára segédanyagként is szolgálhat.
2007.06.06
RICOEUR, PAUL-LACOCQUE, ANDRÉ:
Bibliai gondolkodás.
Budapest, Európa Könyvkiadó, 2003. 581 p.
A Biblia két olvasója párbeszédben igyekszik feltárni a bibliai gondolkodásmód néhány dimenzióját. A kiválasztott bibliai szakaszokat, a teremtéstörténetet, a "Ne ölj!" parancsolatát, A csonttemető látomását Ezékiel próféta könyvéből, a 22. zsoltárt ("Én
Istenem, én Istenem miért hagytál el engemet?"), Isten talányos önmegnevezését az Exodusban("Vagyok aki vagyok") és az Énekek énekét előbb La Cocque , a bibliatudós feszegeti keletkezésük és irodalmi formájuk
szerint. Ehhez történeti, régészeti és bibliai eszközöket alkalmaz Ricoeur "a filozófus aki
hisz". Elsőrendű cél annak feltárása, hogy a bibliai szövegből hogyan bomlik ki az értelemtöbblet, mely a bibliai beszédmód sajátossága.
A két szerző kétféle szemlélet-és gondolkodásmód hatáskörében
marad, izgalmas és gazdag olvasmányt kínálva, szellemes és olykor szikrázó vitát
hozva.
MAROSSY ENDRE:
Hol őseink vére folyt..
Történelem másképpen.
Coldwell Könyvek. Budapest, 2003,263 p.
Tíz híres magyar csatát elemez Marossy Endre régész-hadtörténész izgalmasan és újszerűen: harminc éve járja a csatamezőket, fényképezi az egyetemes és magyar kultúra tárgyi emlékeit, helyszíneit. 110 fényképet válogatott össze ebbe a kötetbe, melyek segítik az olvasót a
csataterek, történelmi emlékhelyek és emlékművek megismerésében.
Ezek a helyek: Augsburg, Morvamező, Mohács, Buda vára, Isaszeg, Komárom,
Piski, Segesvár, Premysl, és a Doni Emlékkápolna.
TSCHUY, THEO:
Becsület és bátorság.
Carl Lutz és a budapesti zsidók.
Simon Wiesenthal előszavával
Miskolc, Well-Press Kiadó Kft. 2002,383 p.
Elsősorban a svájci követség alkonzuljának, Carl Lutznak(1895-1975) köszönhető, hogy 1942 és 1945 között több mint százezer budapesti zsidó menekült meg a halált jelentő gázkamrák elől. Tevékenységének központja az általa irányított Idegen Érdekeket Képviselő Osztály volt, mely Svájc budapesti követségének keretén belül működött. A háború után Carl Lutzot Svájc és a világ szinte teljesen
elfelejtette: még 1949-ben is Megrovásban részesítette őt a svájci külügyminisztérium, azzal vádolva, hogy a budapesti zsidók mentésére irányuló tevékenysége során túllépte hatáskörét.
WELLHAUSEN, JULIUS:
A farizeusok és a szadduceusok
Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója
Budapest, 2001, 163 p.
A tárgyban számos tanulmány született már. Az író szándéka az volt, hogy kiegészítse
azt, amit mások már elmondtak eddig.
A tanulmány célja nem a két zsidópárt részletekbe menő képének
rajza, csupán vázlat.
A szerző külön-külön tárgyalja a két pártot, majd rátér az egymáshoz való viszonyukra, úgy ahogyan a zsidó nép története során
alakult.
2007.05.11
A TÓRA NÉPE
Írta és fényképezte Demecs Zsolt; 2006, Budapest; 9s Műhely
Fotóalbum, amely 160 színes riportfotóval mutatja be a hazai, főként a budapesti vallásos zsidó életet, annak mindhárom jelentős irányzatát (ortodox, neológ és lubavicsi haszid).
A könyv első része a születéstől az elmúlásig követi a családi élet eseményeit. Körülmetélés, hajvágási ünnepség, Bar Micva, rabbiavatás, esküvő, hétköznapok és az elmúlás képei láthatók. A második részben a zsidó vallási év összes ünnepéről láthatók művészi igényességű fotók. A fotókat és az ünnepeket magyarázó szöveget is a fotós szerző írta, nem zsidó nézőpontból, de szeretetteljesen azonosulva a bemutatott eseményekkel. A szöveget neves rabbik lektorálták. A szerző fotói és írásai a nem zsidók számára is könnyen érthető módon mutatják be a zsidó vallást, annak egyetemes és örökérvényű erkölcsi alapjait. A fotóalbum érdekessége -túl az igényességén, az alaposságán és a szépségén az-, hogy nem zsidók számára is érthető módon mutatja be a zsidó szokásokat és a vallási hagyományokat.
Keményné dr. Pálffy Katalin: ALAPOZÓ PSZICHOLÓGIA
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest; 2006
A könyv elsősorban azoknak a felsőoktatásban tanuló (jogász, bölcsész, közgazdász stb.) hallgatóknak készült, akik különböző alkalmazott pszichológiai stúdiumokat tanulnak a tudomány rendszerének, alapvető témáinak ismerete nélkül. Azaz úgy építkeznek, hogy hiányoznak a megfelelő alapok. Az Alapozó pszichológia ezt a hiányt kívánja pótolni azzal, hogy tömören, érthetően, tanulhatóan mutatja be, tárgyalja, rendszerezi a pszichológia alapvető ismereteit.
EURÓPAI KÖZJOG ÉS POLITIKA
Szerkesztők: Kende Tamás- Szűcs Tamás
Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.; Budapest, 2006
Bár robbanásszerűen nő az Európai Unióval foglalkozó írások száma, ez a könyv páratlan a hazai piacon. Az először több mint egy évtizede kiadott mű legutóbbi, 2002-es megjelenése óta mind az integrációs folyamat egészét, mind a magyar EU kapcsolatokat illetően dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi. A mostani kiadás már a Magyarországot is magába foglaló legutóbbi bővítést, az Európai Konventet és az Európai Alkotmányszerződést, valamint a 2004-ben megalakult új Európai Parlamentben és a José Manuel Barroso vezetése alatt felállt új Európai Bizottságban bekövetkezett legfrissebb változásokat is kimerítően tárgyalja.
Ábrahám Vera: "Hol sírjaink domborulnak..."
Elhagyott zsidó temetők Somogy Megyében; Kaposvár, 2006
"Somogyi zsidó temetők monográfiája Ábrahám Vera "Hol sírjaink domborulnak..." elhagyott zsidó temetők Somogy megyében című, a Bét Olam alapítvány kiadásában Kaposvárott megjelent könyve kiemelkedik a változó színvonalú honismereti munkák sorából. Mivel Somogy megye zsidó temetőivel foglalkozó könyv eddig még nem született, hiányokat pótol, a szerző alapossága, felkészültsége valóságos monográfiává teszi. Vallásunk mindig nagy gondot fordított a kegyeletre, az elhunytak temetésére, a temetőt az élet házának, örök háznak is mondják, a Halácha pontos előírásokat tartalmaz ezekről. Sajnos az ismert tragikus történelmi események, a zsidó közösségek pusztulása elhagyott zsidó sírkertek sorát hagyta ránk egész Európában, így Magyarországon is. Somogyban sincs másként, ezért különösen értékes a szerzőnek, a szegedi egyetem könyvtárosának elhatározása szülőföldje zsidó temetőinek megörökítésére az utókor számára."
/Róbert Péter; www.or-zse.hu/konyv135.htm/
2007.05.03
|