Az  OR-ZSE Könyvtárának
új könyvei

 

Papp Richárd: Van-e zsidó reneszánsz
Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2004

A rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben sokféleképpen tették fel és válaszolták meg ezt a kérdést. Papp Richárd kulturális antropológus a budapesti Bethlen téri zsinagóga közösségének bemutatásával igyekszik rávilágítani e kérdés összetettségére. A szerző a Bethlen téri zsinagóga életének megismerésével a magyarországi zsidó kultúra sajátos keresztmetszetét világítja meg. Ebben a közösségben a mai magyar zsidó társadalom szinte minden jellemző rétege, a legkülönfélébb identitású, a tradíciót másképp gondoló-követő tagja megtalálható. Ezt a közösséget vizsgálva a zsidó kultúra olyan egyedi olvasatait ismerhetjük meg, mint a vallási vezető szerepe a közösség életében, az egymásra következő nemzedékek eltérő világa. És a zsidóság látása, a hagyomány átadásának fokozatai és a nők rituális szerepköreinek változásai, valamint a zsidó idő- és térszerkezet struktúrái. Az etnikai konfliktusok, sztereotípiák, gyűlöletek (különösen itt Közép-Kelet-Európában) elsősorban abból fakadnak, hogy semmit sem tudunk a velünk együtt élőkről. Tudatlanságunkból fakadóan pedig nem rendelkezünk olyan szókészlettel, tudással, amely bármely szélsőséges politikai szélirány frázisait megcáfolhatná. A könyv feladata, hogy ebbe a sötétségbe fénysugarat bocsásson.


Szalai Miklós: Létezik-e Isten? - Ateista érvek a mai angolszász filozófiában
L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2005

Életünk során csaknem valamennyien feltesszük magunknak azt a kérdést: létezik-e Isten? A kérdés fontosságát talán nem kell különösebben megindokolnunk. Amennyiben Isten létezik, akkor végső soron az Ő akarata határozza meg úgy az emberiség, mint az egyes ember életének végső rendeltetését, s ebben az esetben feltehetően minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy akaratát megismerjük és teljesítsük. Amennyiben viszont Isten nem létezik, akkor az emberiség és az egyes ember az életére vonatkozó legfontosabb kérdésekben végső soron egyedül van. Magának kell választ adnia arra: milyen értékek, célok alapján érdemes és kell élni. Mai ismereteink fényében továbbá nincs különösebb valószínűsége annak, hogy az emberi élet a testtől függetlenül fennmaradhatna a halál után is, tehát ha Isten nem létezik, akkor valószínűleg túlvilág és halhatatlanság sincs, és életünket ennek tudatában kell berendeznünk. A legtöbben valamilyen ösztönös, érzelmi alapon, vagy a bennünket körülvevő társadalmi közeg vélekedéseit elfogadva döntünk a kérdésben, azonban sokakat az ilyen válasz nem elégít ki. Az istenkérdésben átgondolt, racionális döntésre törekvő emberek közül pedig sokan a filozófiai reflexióhoz fordulnak válaszért.

Ez a könyv az istenkérdésnek csupán két - igaz, nagyon fontos - aspektusát vizsgálja meg. Az első a "rossz problémájának" nevezett kérdéskör. Ezen azt a kérdést értjük: miért engedi meg Isten a meg nem érdemelt emberi és állati szenvedést. A második a "hitetlenség problémája": az a kérdés, hogy amennyiben Isten létezik, és - ahogyan azt a nagy világvallások általában tanítják - azt várja az emberektől, hogy higgyenek benne, és meghatározott formákban tiszteljék és szolgálják, akkor miért engedi meg azt, hogy oly sok ember nem hisz, s nincsenek is a hitre megfelelő alapjai. A két probléma szorosan össze is függ egymással. Habár - mint látni fogjuk - a hitetlenség problémája nem gyengébb, hanem erősebb érvet jelent a hagyományos istenfogalom ellen, mint a rosszé, a filozófia és a teológia története során a rossz kérdése aránytalanul nagyobb figyelemben részesült.


Küllős Imola-Vasvári Zoltán (szerk.): Áldozatok. A második világháborús hadifogolytáborok és a sztálini lágerek folklórjából
Európa Folklór Intézet-L'Harmattan Kiadó, 2006

"Ezt a könyvet azoknak a nemzedékeknek szántuk, akik számára a második világháborút követő évek törvénytelenségei, majd az 50-es évek súlyos politikai hibái már olyan távoli, "történelemi tények", amelyeket részben elhallgattak előttük, részben pedig tudatosan félremagyaráztak.
Nem pusztán történelmi adattárat állítottunk össze, inkább olvasmányos történelmi segédkönyvet akartunk a téma iránt érdeklődők kezébe adni, hiszen egy kötetbe válogattunk össze verseket és életrajzi visszaemlékezéseket a keleti és nyugati hadifogságot, valamint a sztálini kényszermunkatáborokat megjárt emberektől. Tudjuk, hogy nem volt egyforma a sorsa annak, aki "csak" 9-l8 hónapot töltött a "nyugati" (amerikai, francia, angol) hadifogságban és annak, aki a szó szoros értelmében végeláthatatlan éveket, olykor 10 évnél is többet raboskodott a Szovjetunió hadifogolytáboraiban és lágereiben. Másként élték át a fogságot a katonák és másként a vétlenül elhurcolt és ártatlanul elítélt civilek. Mégis egy közös kötetben kellett közreadnunk ezeket a személyes emlékeket, mert a fogolytáborok lakóit mindenütt ugyanazok a problémák foglalkoztatták: mi történik otthon a családjukkal? Mikor szabadulnak? Mindenütt a gondviselésbe vetett hit és a hozzátartozóik utáni vágy segítette őket, hogy legyőzzék az éhséget, az erejüket meghaladó fizikai és lelki gyötrelmeket, hogy túléljék a fogságot.
A kötet néprajzos szerkesztőiként egy speciális történelmi helyzetet mutatunk be, azt vizsgáljuk, hogy milyen volt a lágerek, a lágerviselt emberek élete és folklórja. A tudományos vizsgálat során nem válogathattunk, nem súlyozhattunk a kényszermunka- és hadifogolytáborok szenvedései között. Meggyőződésünk, hogy a "szerencsés" túlélők és családtagjaik egyformán áldozatok voltak, a 20. századi közép-európai történelem áldozatai, akiknek egész további életét, gondolkodásmódját megváltoztatta a fogság.
A történelmi olvasókönyvként is forgatható írásokkal, a folklorisztikai tanulmányokkal és a Láger-antológiával nemcsak az áldozatok emléke előtt szeretnénk tisztelegni, hanem emlékeztetni akarjuk az utókort is, hisz jól tudjuk Illyéstől: "S jogunk van / - hisz halandók s életadók vagyunk - / mindazzal szembenézni, / mit elkerülni úgysem tudhatunk. / Mert növeli, ki elfödi a bajt."
A második világháború nekünk, magyaroknak súlyos és nem minden vonatkozásában őszintén feldogozott történelmi lecke. E lecke megértésében, tanulságai elfogadásában és érvényesítésében sokat segíthet e kötet is."
/Friss Róbert kritikája könyvről a Népszabadság Online-on/

2007.12.05


Időskorú értelmi fogyatékos emberek kísérése, segítése.
Budapest, Akadémiai Kiadó 2006, 178 p.

Kézikönyv, mely osztrák és magyar szerzők együttműködésében megpróbál olyan ismereteket nyújtani, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az értelmi fogyatékossággal élő idős emberek tartalmasabb életet és jobb életminőséget érjenek el. Továbbá igyekszik a mindennapokban alkalmazható tudást adni azoknak, akik időskorú értelmi fogyatékos emberekkel dolgoznak vagy élnek, és számukra jobb életminőséget tesznek lehetővé.


Demetrovics Zsolt: A droghasználat funkciói
Budapest, Akadémiai Kiadó 2007. 158 p.

A szerző azokat a funkciókat tekinti át, amelyek a drogfogyasztó személység számára a Szerhasználatot különösen kívánatossá tehetik, tehát a hozzászokáshoz hozzájárulnak, és azt megerősítik.
Az összefoglalás szakemberek számára fontos, de a művelt közönség számára is érthető és tanulságos. Az összeállítás szinte hiánytalanul mutatja be az eddigi kutatások eredményeit, magyar nyelven ilyen mű még nem jelent meg. Hiánypótló.


Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség szociálpszichológiájáról
Budapest, Akadémiai Kiadó 2003. 171 p.

A munkavégzés – tágabban fogalmazva – olyan tevékenység, amely az emberi szükségletek kielégítését foglalja magában. Ez fogyasztói, szociális és pszichológiai szükségleteket is jelent.
A munka társadalmilag meghatározott, változatos formát ölthet – lehet önellátó tevékenység, kényszermunka, bérmunka.
A munkanélküliség fogalma a bérmunkához kapcsolódik, munkanélküli csak bérmunkás lehet, mégpedig olyan, aki szándéka és szükséglete ellenére nem dolgozhat.
A munkanélküliség szociálpszichológiai hatásait vizsgálva a mű az elméletalkotás történelembe ágyazott fejlődését és a szociálpszichológiai vizsgálatok eredményeit mutatja be.


Feuer Mária: A firka lélektana
Budapest, Akadémiai Kiadó 2002, 320 p.

Ez a mű a felnőttek spontán firkáinak bonyolult és rendkívüli izgalmas világába kalauzolja az olvasót.
Az általános szimbolikus tartalmakon túl megismerhetjük a rajzok születésének lélektani motívumait a kapcsolódó személység jegyeket és tulajdonságokat is.
 

2007.11.07


MEZEI BALÁZS
Vallás és hagyomány
Bp. L’Harmattan Kiadó,2003. 324 p.

Ez a könyv a vallás és hagyomány filozófiailag érett kapcsolatáról szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó; és nem általában a hagyományról, hanem a gondolkodás hagyományának néhány fontos eleméről.


GÖRÖG-KARÁDY VERONIKA: Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete.Erdélyi Lajos: Régi zsidó temetők művészete
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest , 1980. 34 p.


Jan Assmann: A kulturális emlékezet
Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskulturákban
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999. 313 p.

Mi a láthatóvá tett kollektív emlékezet, a jelek, a szimbólumok, az írás szerepe a korai államok kialakulásában? Írás, emlékezés és etnikai, közösségi identitás kölcsönviszonyát Jan Assmann professzor az antik Egyiptom, Izrael és Görögország példáján mutatja be, melyek írásbeliségükkel addig bejáratlan területekre léptek: Egyiptom az államiság, Izrael a vallás, Görögország a tudomány területére. "Az irodalmi kommunikáció archeológusa" a modern etnológia, történeti kutatás és filozófia nézőpontjából tárja fel a klasszikus társadalmakkal való szoros kapcsolatunkat. Könyve az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású kultúraelméleti munkája.

Harald Weinrich: Léthé
A felejtés művészete és kritikája
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997. 318 p.

"Kultúrának azt nevezzük, ami akkor is megmarad az emberben, ha mindent elfelejtett"

Európa kulturális emlékezetének tájait kezdettől fogva Léthé, a felejtés folyója kanyarogja be. nemcsak Odüsszeusz ismerte a felejtés varázslatát, Ovidius egyenesen a Léthé-i Ámor oltárához küldi gyógyító feledésért a szerelmi bánatban szenvedőket. Előbb Platónnál igazi filozófiai, majd Ágostonnál Danténál teológiai kérdéssé válik a felejtés. A felejtés művészetének olyan újkori virtuózai, mint az öreg korában persze már mindenre emlékező Casanova, a megismerést előre űző Faust vagy a feledést dicsőítő Nietzsche után feledékenységünk Freuddal veszíti el ártatlanságát. A XX. század azután megkerülhetetlenné tette a felejtés kritikáját, a szellem ellenállását Auschwitz feledésével szemben.


Mezei Balázs: A lélek és a másik
Jan Patocka és a fenomenológia
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 399 p.

"A jelen kötetben korábban már megjelent vagy előadásban elhangzott munkáim egy részét gyűjtöttem össze, de mindegyik írásomat alaposan, egyes esetekben a leglényegesebb pontokat is érintve átdolgoztam. Az íj módon kialakult gyűjtemény egységét a történetileg fenomenológiának nevezett tárgy, ezen belül is Jan Patocka munkásságának némely vonatkozása adja."


Paul Feyerabend: A módszer ellen
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2002.649 p.

E könyv Feyerabend fő műve. Szerzője a kortárs gondolkodás talán legprovokatívabb szelleme. Volt, aki csak Wittgensteinhez, Lessinghez, Heinéhez mérhető zseninek tartotta - sokan az újkori tudomány pusztító ördögének, aki után kő kövön nem maradt. És tényleg.


Perczel István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése
Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és misztikája
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999, 248 p.

"Az ember még egy angyalt sem láthat meg egykönnyen..."
Ágoston és János két eltérő szellemiség bölcsőjénél áll. Az egyik a világot siralomvölgynek tekinti, a jelenvalóval soha meg nem elégszik, értelmében bízva kutatja a teremtés és a Teremtő elrejtett titkait, és minden kudarcát önnön személyes nyomorúságának tudja be, míg a másik mindenről lemondva, s az értelem képességeit mély gyanakvással szemlélve, az istentiszteletben próbálja felemelni lelkét a Felfoghatatlanhoz. Ágoston az intellektuális nyugati kereszténység előhírnöke, míg János a liturgikus és egyre anti-intellektuálisabbá váló bizánci kereszténység egyik legfontosabb őse.

Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 512 p.

"Tisztázni kívántam valamennyire a katolikus teológia törekvéseinek értelmét és igazságát, hatalmas gazdagságát és szívós korlátait..."
A teológiai gondolkodás történetét és állandónak bizonyuló formáit egyaránt bejáró nagyszabású szellemi kalauz szerzője, Ghislain Lafont (1928) francia teológus, bencés szerzetes a Szent Anzelm Athenaeum és a Gergely Egyetem tanára Rómában.

David Hume: Beszélgetések a természetes vallásról
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2006. 166 p.
Hume vallásfilozófiai fő művét nem csak a szerző rejtegette fiókjában - halála után barátai sem merték kiadni. 255 év múltán most magyarul is olvasható az újkori filozófia kulcsszövege.


Mesék,teremtéstörténetek, etnoszemiotikai elemzések./ Afrika,Európa/
Bp. L’Harmattan Kiadó,2006. 427 p.

A kötet célja hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az olvasóban Görög-Karády Veronika fő kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak a magyar folklórban.


BERKELEY,GEORGE: Tanulmányok az emberi megismerés alapelveiről és más írások.
Bp. L’Harmattan Kiadó,2006. 390 p.

Az Argumentum sorozat új kötete Berkeley filozófiai műveinek és kisebb tudományelméleti írásainak második, jórészt változatlan kiadása.


XERAVITS GÉZA {szerk.} Ikonográfia – ökumenikus megközelítésben.
Bp. L’Harmattan Kiadó,2005. 143 p.
Horizontok; a Pápai Református Teológiai Akadémia sorozata

A Pápai Református Teológiai Akadémián 2004 őszén egy blokkszeminárium került megszervezésre, melynek témája a kereszténység képi ábrázolások, illetve az ikon mint tárgy és teológiai valóság volt a témája. Különböző felekezetekhez tartozó előadók és a hallgatóság lelkesültsége igazolta az egymás értő megismerésének fontosságát.
„Horizontok” címmel új könyvsorozatot indít a szerkesztőség kettős céllal:
- lehetőséget teremteni annak bemutatására, hogy a különböző szakstúdiumok hogyan tudnak egységesen körüljárni alapvető kérdéseket
- illetve közös fórum teremtése a kölcsönös megértés jegyében

DAFTARY,FARHAD: Az iszmá’iliták rövid története. Egy moszlim közösség hagyományai
Bp. Múlt és Jővő Kiadó,1999. 558 p.


Az iszmaeliták a második legnagyobb si’ita közösség a muszlim világban. Eredetük több évszázados multra, az iszlám korai időszakára nyúlik vissza. Napjainkban vallási kissebbségként több mint huszonöt országban Ázsiában,Afrikában, Európában és Észak-Amerikában élnek sztétszórtan. A könyv célja, hogy az olvasóközönség szélesebb köre számára összefoglalja az iszmá’ilita kutatások modern tudományos eredményeit.


FLUSSER,DAVID: A judaizmus és a kereszténység erdete
Bp. Múlt és Jővő Kiadó,1999. 558 p.


A szerző fő érdeklődési területe:a kereszténység hogyan vált le a judaizmusról. E világtörténelmi mozzanat legnagyobb szakértőjének tartják. A mű a témáról készült írásainak
Monografikus igényű gyűjteménye.

2007.06.14


FÉDER ZOLTÁN: Zsidók Háromszéken. Történelmi adat - és szöveggyűjtemény 1690-2004
Charta, 2006. 758 p.

"...a zsidók története Háromszéken ott kezdődik, ahol kirekesztettségük - kirekesztésük. Történetük a megtűrtek, a mindig mindent bizonyítani kényszerülők története. A legyőzöttek  története."


SOROS GYÖRGY: A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása.
Budapest, Scolar Kiadó, 2000. 406 p.

Soros György egy új meghökkentő szemszögből veszi nagyító alá eddigi elképzeléseit, oly módon, hogy közben a legfrissebb globális gazdasági és politikai fejleményeket is bevonja elemzési körébe feltárva ezzel a gazdasági és politikai rendszer összehangolatlanságát.


FILA LAJOS: Bölcselettudomány
Bp. Kariosz Kiadó, 2005. 300 p.

A műben bölcseletről van szó kifejezetten tudományos szigorral kezelve a témát. A szemlélődés dialektikáját óhajtja feltérképezni többnyire közismert ismeret-tényekkel, melyeket a filozófia kimunkált. Nem a bölcselet szaktudományos irodalmának Kézikönyvét tartja kezében az olvasó, hanem a bölcseletet, mint tudományt ismeri meg.


VÁRALLYAY GYULA: "Tanulmányúton". Az emigráns magyar diákmozgalom 1956 után.
Bp. Occidental Press, 1992. 341 p.

A forradalom leverése után a Nyugatra menekült egyetemisták tíz éven át tartották fenn Az 56-os emigráns diákszervezetet, mely tizennégy országban, közel nyolcezer taggal működött Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége, majd MEFESZ néven. A szövetség elnöke Várallyay Gyula ebben a kötetben foglalja össze a szervezet történetét. A könyv a korszak kutatói és az érdeklődő olvasók számára forrásmunka, a diákság számára segédanyagként is szolgálhat. 

2007.06.06


RICOEUR, PAUL-LACOCQUE, ANDRÉ: Bibliai gondolkodás.
Budapest, Európa Könyvkiadó, 2003. 581 p.

A Biblia két olvasója párbeszédben igyekszik feltárni a bibliai gondolkodásmód néhány dimenzióját. A kiválasztott bibliai szakaszokat, a teremtéstörténetet, a "Ne ölj!" parancsolatát, A csonttemető látomását Ezékiel próféta könyvéből, a 22. zsoltárt ("Én Istenem, én Istenem miért hagytál el engemet?"), Isten talányos önmegnevezését az Exodusban("Vagyok aki vagyok") és az Énekek énekét előbb La Cocque , a bibliatudós feszegeti keletkezésük és irodalmi formájuk szerint. Ehhez történeti, régészeti és bibliai eszközöket alkalmaz Ricoeur "a filozófus aki hisz". Elsőrendű cél annak feltárása, hogy a bibliai szövegből hogyan bomlik ki az értelemtöbblet, mely a bibliai beszédmód sajátossága.
A két szerző kétféle szemlélet-és gondolkodásmód hatáskörében marad, izgalmas és gazdag olvasmányt kínálva, szellemes és olykor szikrázó vitát hozva.


MAROSSY ENDRE: Hol őseink vére folyt..
Történelem másképpen.
Coldwell Könyvek. Budapest, 2003,263 p.

Tíz híres magyar csatát elemez Marossy Endre régész-hadtörténész izgalmasan és újszerűen: harminc éve járja a csatamezőket, fényképezi az egyetemes és magyar kultúra tárgyi emlékeit, helyszíneit. 110 fényképet válogatott össze ebbe a kötetbe, melyek segítik az olvasót a csataterek, történelmi emlékhelyek és emlékművek megismerésében.
Ezek a helyek: Augsburg, Morvamező, Mohács, Buda vára, Isaszeg, Komárom, Piski, Segesvár, Premysl, és a Doni Emlékkápolna.


TSCHUY, THEO: Becsület és bátorság.
Carl Lutz és a budapesti zsidók.
Simon Wiesenthal előszavával
Miskolc, Well-Press Kiadó Kft. 2002,383 p.

Elsősorban a svájci követség alkonzuljának, Carl Lutznak(1895-1975) köszönhető, hogy 1942 és 1945 között több mint százezer budapesti zsidó menekült meg a halált jelentő gázkamrák elől. Tevékenységének központja az általa irányított Idegen Érdekeket Képviselő Osztály volt, mely Svájc budapesti követségének keretén belül működött. A háború után Carl Lutzot Svájc és a világ szinte teljesen elfelejtette: még 1949-ben is Megrovásban részesítette őt a svájci külügyminisztérium, azzal vádolva, hogy a budapesti zsidók mentésére irányuló tevékenysége során túllépte hatáskörét.


WELLHAUSEN, JULIUS: A farizeusok és a szadduceusok
Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója
Budapest, 2001, 163 p.

A tárgyban számos tanulmány született már. Az író szándéka az volt, hogy kiegészítse azt, amit mások már elmondtak eddig.
A tanulmány célja nem a két zsidópárt részletekbe menő képének rajza, csupán vázlat.
A szerző külön-külön tárgyalja a két pártot, majd rátér az egymáshoz való viszonyukra, úgy ahogyan a zsidó nép története során alakult.

2007.05.11


A TÓRA NÉPE
Írta és fényképezte Demecs Zsolt; 2006, Budapest; 9s Műhely

Fotóalbum, amely 160 színes riportfotóval mutatja be a hazai, főként a budapesti vallásos zsidó életet, annak mindhárom jelentős irányzatát (ortodox, neológ és lubavicsi haszid).
A könyv első része a születéstől az elmúlásig követi a családi élet eseményeit. Körülmetélés, hajvágási ünnepség, Bar Micva, rabbiavatás, esküvő, hétköznapok és az elmúlás képei láthatók. A második részben a zsidó vallási év összes ünnepéről láthatók művészi igényességű fotók. A fotókat és az ünnepeket magyarázó szöveget is a fotós szerző írta, nem zsidó nézőpontból, de szeretetteljesen azonosulva a bemutatott eseményekkel. A szöveget neves rabbik lektorálták. A szerző fotói és írásai a nem zsidók számára is könnyen érthető módon mutatják be a zsidó vallást, annak egyetemes és örökérvényű erkölcsi alapjait. A fotóalbum érdekessége -túl az igényességén, az alaposságán és a szépségén az-, hogy nem zsidók számára is érthető módon mutatja be a zsidó szokásokat és a vallási hagyományokat.


Keményné dr. Pálffy Katalin: ALAPOZÓ PSZICHOLÓGIA 
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest; 2006

A könyv elsősorban azoknak a felsőoktatásban tanuló (jogász, bölcsész, közgazdász stb.) hallgatóknak készült, akik különböző alkalmazott pszichológiai stúdiumokat tanulnak a tudomány rendszerének, alapvető témáinak ismerete nélkül. Azaz úgy építkeznek, hogy hiányoznak a megfelelő alapok. Az Alapozó pszichológia ezt a hiányt kívánja pótolni azzal, hogy tömören, érthetően, tanulhatóan mutatja be, tárgyalja, rendszerezi a pszichológia alapvető ismereteit.


EURÓPAI KÖZJOG ÉS POLITIKA
Szerkesztők: Kende Tamás- Szűcs Tamás
Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.; Budapest, 2006

Bár robbanásszerűen nő az Európai Unióval foglalkozó írások száma, ez a könyv páratlan a hazai piacon. Az először több mint egy évtizede kiadott mű legutóbbi, 2002-es megjelenése óta mind az integrációs folyamat egészét, mind a magyar EU kapcsolatokat illetően dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi. A mostani kiadás már a Magyarországot is magába foglaló legutóbbi bővítést, az Európai Konventet és az Európai Alkotmányszerződést, valamint a 2004-ben megalakult új Európai Parlamentben és a José Manuel Barroso vezetése alatt felállt új Európai Bizottságban bekövetkezett legfrissebb változásokat is kimerítően tárgyalja.


Ábrahám Vera: "Hol sírjaink domborulnak..."
Elhagyott zsidó temetők Somogy Megyében; Kaposvár, 2006
"Somogyi zsidó temetők monográfiája Ábrahám Vera "Hol sírjaink domborulnak..." elhagyott zsidó temetők Somogy megyében című, a Bét Olam alapítvány kiadásában Kaposvárott megjelent könyve kiemelkedik a változó színvonalú honismereti munkák sorából. Mivel Somogy megye zsidó temetőivel foglalkozó könyv eddig még nem született, hiányokat pótol, a szerző alapossága, felkészültsége valóságos monográfiává teszi. Vallásunk mindig nagy gondot fordított a kegyeletre, az elhunytak temetésére, a temetőt az élet házának, örök háznak is mondják, a Halácha pontos előírásokat tartalmaz ezekről. Sajnos az ismert tragikus történelmi események, a zsidó közösségek pusztulása elhagyott zsidó sírkertek sorát hagyta ránk egész Európában, így Magyarországon is. Somogyban sincs másként, ezért különösen értékes a szerzőnek, a szegedi egyetem könyvtárosának elhatározása szülőföldje zsidó temetőinek megörökítésére az utókor számára."
/Róbert Péter; www.or-zse.hu/konyv135.htm/

2007.05.03