Az OR-ZSE Könyvtárának
új
könyvei |
Hans
Belting: A művészettörténet vége
Atlantisz Kiadó, Budapest, 2006. 334 p.
Léteznek-e egyáltalán műalkotások művészettörténet
nélkül? Elbeszélhető-e még egyáltalán valamiféle
művészettörténet a modern művészetek lázadása után? S
vajon műtárgyak, stílusok, eszmék, kultúrák vagy önmaga
története volna? Átalakul-e a művészettudomány
valamilyen egyetemes képtudománnyá vagy még tágabban
értett kultúratudománnyá?
Belting 1983-ban írt, klasszikussá lett könyvét egy
évtized múltán újraírta, nemrég pedig új zárófejezettel
egészítette ki. Az Olvasó a művészettörténetről- a
művészet világunkban őrzött szerepéről- írt egyik
legjobb könyvet veheti a kezébe.
Naftali Kraus: A próféták népe. A háftárák könyve.
Ősi forrás 2.
Chábád Lubavics Egyesület, Budapest, 1992. 229. p.
A Háftárák könyve. Az Ősi Forrás sorozat második
kötete. Tankönyv zsidó gyerekek bár-micvá előkészítésére
és a heti Háftárá recitálására.
Bertrand Russel: A nyugati filozófia története
Göncöl Kiadó Budapest, 1996. 720 p
Mindenekelőtt néhány szó mentegetőzés és magyarázat
szükségeltetik, hogy a jelen könyv ne kapjon szigorúbb
kritikát, mint amilyet kétségkívül megérdemel. A
mentegetőzés az egyes iskolák, ill. filozófusok
szakértőit illeti. Talán Leibniz kivételével, az általam
tárgyalt filozófusok mindegyikét mások jobban ismerik
nálamnál. De ha egyáltalán szükség van átfogó
tanulmányok írására, akkor - mivel nem vagyunk
halhatatlanok - az ilyen jellegű könyvek írói
óhatatlanul kevesebbet időzhetnek egy-egy részkérdésnél,
mint azok a kutatók, akik csak egyetlen gondolkodóra
vagy rövidebb korszakra összpontosítanak. A megalkuvást
nem ismerő tudományos szigor ebből nyilván arra
következtet, hogy egyáltalán nem szabad átfogó
tanulmányt írni, vagy ha igen, akkor annak több szerző
által írt monográfiákból kell állnia. Ez utóbbi esetben
azonban valami mindig elsikkad. Ha létezik egység a
történelem menetében, ha van belső kapcsolat az
előzmények és a későbbi történések között, akkor ezek
kifejtéséhez az egyes korszakoknak szükségképpen egy
ember gondolkodásában kell összpontosulniuk. A
Rousseau-kutató esetleg nehezen boldogul kutatása tárgya
és a Platón- vagy Plutarkhosz-korabeli Spárta
összefüggéseivel, a Spárta történetével foglalkozóban
aligha tudatosul a hobbesi, fichtei vagy lenini
filozófiával való kapcsolat. A jelen mű egyikfő
célkitűzése éppen az, hogy rámutasson az ilyen
összefüggésekre, s ezt valóban csak átfogó tanulmány
képes megtenni. Számos filozófiatörténet létezik, de
tudomásom szerint egyetlen másik sem íródott ilyen
céllal.
Naftali Kraus: A heti szidrák. Ősi forrás 1.
Ulpius-ház Kiadó Budapest, 2001. 331. p.
Naftali Kraus most újra kiadott könyve a zsidó vallási
öntudat megerősödésének jelképe. Általa jobban
megismerjük múltunkat, az előző évtizedek, évszázadok,
évezredek örök értékű, a szináji kinyilatkoztatásra
visszavezethető gondolatvilágot. Identifikálhatjuk
önmagunkat.
Az ilyen jellegű publikáció üzenet értékei közül az
egyik legfontosabb az, hogy a nem zsidó társadalomban is
az objektivitás mértékegységévé válik. Előítéleteket old
fel, betekintést enged egy misztikusnak tűnő világba.
Egyszóval: tanít. Pedagógiai értéke szinte
felbecsülhetetlen. Közösségünknek nincs olyan
korcsoportja, generációja, amelynek ne tanítottak volna
belőle, s gyakran ott is megtestesíti az Írást, ahol
hiánycikk az avatott ajkú vallási vezető.
Schőner Alfréd: Te érted …
Bookmaker Kiadó Budapest, 2004. 328 p
Három évtized munkássága egy kötetben. Nem könnyű
vállalkozás egy annyira sokoldalú és termékeny szerző
esetében, mint amilyen Schőner Alfréd. Az Országos
Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora, az izraeli Haifa
Egyetem, a jeruzsálemi Schechter Institute of Jewish
Studies volt professzora nemzetközileg elismert
rabbi-művészettörténész, akinek zsidó tárgyú
tanulmányai, írásai rendszeresen megjelennek hazai és
külföldi szakfolyóiratokban, lapokban. Kötetünk a
szerteágazó munkásság művészettörténeti vonatkozásainak
néhány gyöngyszemét is felvillantja. Gyakorló rabbiként,
majd főrabbiként Szegeden, Budán, Újpesten és a Dohány
utcai főzsinagógában, az utóbbi években tiszteletbeli
debreceni főrabbiként több mint kétezer prédikációt
tartott. Ezekből készült összeállításunk - a teljesség
igénye nélkül - a maga útját következetesen járó neológ
rabbi pályaívét rajzolja meg. A Te érted... című kötet
tisztelgés a rabbi, a tudós és nem utolsósorban az ember
előtt.
Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket
Universitas Kiadó , 2005. 232 p
A zsidó történelem hazai kutatói – avagy a magyar
történelem zsidó vonatkozásainak búvárai – már eddig sem
kizárólag a korábban uralkodó szempontok, az
asszimiláció és az emancipáció összefüggéseiben
vizsgálták az újkori zsidóság történetét. Bár a
magyar-zsidó történetírás elmúlt százötven évét
többnyire a magyar-zsidó együttélés egysíkú felfogása
jellemezte, korunkban, mikor maga a történetírás is
megpróbálja feladatait más diszciplínákkal "szövetkezve"
újrafogalmazni, a magyar-zsidó történetírás
viszonylatában is új kérdések merültek fel.
2008.06.25
A szépség
története
Szerkesztette: Umberto Eco
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007. 438 p.
Noha minden idők remekműveinek százai illusztrálják, mégsem
művészettörténeti könyv ez. A képek, akárcsak a Püthagorasz
szövegeitől a legmodernebb írásokig terjedő hatalmas
szemelvénygyűjtemény, azt kívánják rekonstruálni, hogy a görög
ókortól máig miféle elképzeléseket alkottak maguknak, hogyan
gondolkodtak és hogyan vitatkoztak az emberek a Szépségről. Ez a
könyv bemutatja, mennyire sokféle módon fogták fel a természet,
a virágok, az állatok, az emberi test, a csillagok, a
matematikai viszonyok, a fény, a drágakövek, a ruhák, Isten és
az Ördög szépségét. Bár csak a filozófusok, írók, tudósok,
misztikusok vagy teológusok írásai s a művészek tanúságtételei
maradtak ránk, e dokumentumok segítségével azt is
rekonstruálhatjuk, milyennek érezhették a Szépséget az egyszerű
emberek, a társadalom számkivetettjei, az utca emberei.
Láthatjuk, hogy nem csupán más-más korokban, de egyazon kultúrán
belül is feszültség lehetett a Szépség különféle formái között.
Az olvasóra bízzuk, hogy e könyv átlapozása után maga döntse el,
vajon a Szépség e különféle megjelenési formáiban fellelhetőek-e
közös és állandó vonások. Annyi bizonyos, hogy mindenképpen
lenyűgöző szellemi és érzelmi kalandra invitálnak bennünket.
G.W.F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004. 373 p.
Mindazt, ami a prózai tudat számára csupán végesként létezik, a
művészetnek mindenütt áttetszővé kell tennie, úgy, hogy minden
ponton a lélek legyen hallható, a szellemi fedje fel magát.
Hegel legendás művészetfilozófiai előadásainak Hamburgban csak
nemrég kiadott eredeti lejegyzése döbbentette rá a művészet és a
filozófia barátait, hogy az eddig "Hegel esztétikájának" hitt
három vaskos kötet – utólagos hallgatói konstrukció. Az eredeti
szöveg először olvasható magyarul.
G.W.F. Hegel: Vallásfilozófiai előadások
Atlantisz Kiadó Budapest, 2000. 343 p.
A vallás a legmagasabb rendű tárgy, amellyel az ember
foglalkozhat - az abszolút tárgy. Az örök igazság, az örök erény
területén helyezkedik el, ahol feloldódik a gondolkodás minden
talánya és ellentmondása, a lélek minden fájdalma - ama örök
nyugalom területén, mely által az ember ember... A pszüché
italának, a feledés vizének hullámai itt az igazság tengerébe
ömlenek. A végcéllal foglalkozva a szellem megszabadul minden
végességtől - ez az ember igazi felszabadulása és a szabadság
maga, az igazság igazi tudata. A magyar nyelven most először
megjelenő vallásfilozófia a művészetfilozófiával és a
filozófiatörténettel együtt a hegeli rendszer csúcspontját
jelenti. A vallásfilozófiai irodalom máig nem ismer ezzel
összemérhető átfogó kezdeményezést.
Mannheim Károly: Ideológia és utópia
Atlantisz Kiadó Budapest, 1996. 294 p.
"Gottfried Keller jóslata szerint 'a szabadság végső győzelme
száraz lesz'...
Az utópia eltűnése statikus tárgyiasságot hoz létre, amelyben az
ember maga is dologgá válik...
Az ember, miután eljutott a tudatosság legmagasabb fokára - ahol
a történelem immár nem vak sors, hanem saját alkotása -,
elveszti történelemformáló akaratát és ezzel betekintését a
történelembe."
Friedrich Schiller: Művészet- és történelemfilozófiai írások
Atlantisz kiadó Budapest, 2005.527 p.
Megeshet, hogy a sors elfoglal minden külső védművet, melyre az
ember biztonságát alapozta, s neki nem marad más választása,
mint a szellemek szent szabadságába menekülni. Kötetünk Schiller
művészet- és történelemfilozófiai írásainak eddigi legteljesebb
magyar kiadása.
Ernst Cassirer: A felvilágosodás filozófiája
Atlantisz Kiadó Budapest, 449 p.
Az a szó, hogy "ész", számunkra már rég elveszítette egyszerű
voltát és egyértelmű meghatározottságát. Mi már aligha tudjuk
ezt a szót anélkül használni, hogy ne elevenedne meg előttünk
a története..
Ernst Cassirer ( 1874-1945) könyve a felvilágosodásról írt
alapvető szövegek egyike. Nem pusztán egyes filozófusok eszméit,
hanem a kor meghatározó gondolatainak összetartozását és
kumulatív hatását elemzi. Célja a felvilágosodás, a racionális
gondolkodás védelmező újraértékelése.
Iszlám művészet és építészet:Szerkesztette: Markus Hattstein
és Peter Delius
Az iszlámban sokféle kulturális és művészi forma létezik, a
sokszínűséget a közös vallás fogja össze.
A Nagy stílusok sorozat újabb kötetében világhírű szerzők
mutatják be és elemzik különleges illusztrációs anyag
segítségével az iszlám képző- és iparművészet, valamint
építészet emlékeit, műtárgyait. A kronologikus rend szerint
haladó történeti áttekintést komoly szakmai függelék -
dinasztiamutató, történelmi térképek, művészeti kislexikon és
bibliográfia - egészíti ki.
A magyarok története
Officina'96 Kiadó 1987. 241 p.
A magyarság, melynek történelme több ezer évvel ezelőtt keleten
kezdődött, 896 óta a Kárpát-medencében gyökeret verve, államot
alapítva, a nemzeti önállóság feladása nélkül igyekezett átvenni
Európától mindazt, amit átvenni érdemes volt, s ugyanakkor
gazdagította is annak kultúráját tudásával, sajátos
műveltségével. A könyv széles körképet rajzol a magyarság
szellemi arculatáról is, amikor bemutatja az irodalom, a
képzőművészet, a zene, a népművészet, a tudomány és a technika
területén elért eredményeinket.
Egyetemes művészettörténet
Park Kiadó 1999. 719 p.
A könyv valamennyi korszak és kultúra kiemelkedő művészeti
alkotásait öleli fel a legfrissebb kritikai szempontok szerint.
Az egyes korszakokból azokat a műveket válogatja ki, amelyek a
leghitelesebben tanúskodnak az adott időszak mentalitásáról és
ízléséről. A festészet, a szobrászat és az építészet
klasszikusain kívül foglalkozik a „kisművészetek" számtalan
formájával is az őskori agyagedényektől a kortárs formatervezés
termékeiig. A kötetet magyar vonatkozású kiegészítések teszik
teljesebbé. Az enciklopédia használatát megkönnyítik az időrendi
táblázatok, a művésznév-, helynév- és műcím-mutatók, valamint az
igényesen összeállított bibliográfia.
Rugási Gyula: A pillanat foglya
Palatinus Kiadó, Budapest, 2002. 269 p.
Rugási Gyula tanulmányai a korai kereszténység évszázadaiba
kalauzolják az olvasót. A vallási tanok kialakulása, a kései
antik gondolkodás jellegzetességei, a gnoszticizmus titokzatos
tanításai állnak...
Will Durant: A gondolat hősei
Göncöl Kiadó Budapest, 559 p.
A gondolat hősei nem filozófiatörténet, nem is mindig a
kronológia szerint halad. Durant maga "portréknak" nevezi
írásait, s a portrék alanyait filozófiatörténeti nagyságuk köti
össze. Kalandozások ezek, amelyeket a szerző megtett, s ott
szerzett élményeit úgy kívánja megosztani olvasóival, hogy
híveket toboroz az eredeti művek olvasásához.
Nem tételes filozófiatörténet tehát Durant műve, de - általános
műveltséggel rendelkező, a filozófia mint tudomány iránt
érdeklődő olvasók figyelmére különösen érdemes. A szubjektív
hangvétel, a filozófus portrék egyénítettsége, eszmetörténeti
párhuzamai sok örömet fognak szerezni az olvasóknak.
2008.06.03
Erdélyi Lajos:
Régi zsidó temetők művészete
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest , 1980. 34 p.
Raj Tamás: A szombat angyalai
Péntek esti imakönyv
Makkabi Kiadó kft., Budapest, 2004. 72 p.
A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény
Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 657 p.
A kötet a vallástudomány legjelentősebb művelőinek munkásságából
ad felekezeti szempontoktól mentes, tudományos igényű válogatást
a 19. század közepétől a Durkheim-iskola képviselőinek
színrelépéséig. Bemutatja a vallástudomány önállósodásától
kezdve a vallástörténeti kutatás legjelentősebb teljesítményeit,
s eközben bőséges figyelmet szentel a vallástudomány és egyéb
diszciplínák (nyelvészet, irodalomtudomány, ókortudomány,
antropológia, szociológia stb.) egymást kölcsönösen
megtermékenyítő találkozásainak, amelyek alapvetően
meghatározták a 20. századi kultúrát és közgondolkodást.
Bevezetésként ízelítőt ad az "előtörténet" néhány nagyhatású
teljesítményéből is (Xenophanész, Lucretius, al-Bírúni, Ibn
Khaldún stb.). A szövegek előtt Simon Róbert alapos bevezető
tanulmányai állnak, melyek a szerzők életéről és munkásságuk
egészéről adnak objektivitásra törekvő elemzést. Minden
tanulmányhoz kimerítő bibliográfia társul.
A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény
Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 681 p.
Szöveggyűjteményünk első része A modern irodalomtudomány
kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig (Osiris,
2001) a 19. század utolsó és a 20. század első kétharmadának
legfontosabb irodalomtudományi dokumentumait mutatta be. A
mostani kötet a 20. század vége, a strukturalizmus utáninak vagy
posztmodernnek nevezett időszak irodalomtudományának
eredményeiből nyújt válogatást. A két szöveggyűjtemény szándéka
az, hogy eredeti szövegekkel egészítse ki Bókay Antal
Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban (Osiris, 2001)
című, az irodalomtudomány rendszereit, elméleteit áttekintő
könyvét. A három kötet egységes metaelméleti logikát követ, több
szempontú, átfogó képét adja diszciplínánk belső műfajainak.
A judaizmus rövid története
Akkord Kiadó, 202 p.
A judaizmus rövid története közérthető és rövid, azonban mégis
átfogó tanulmányt nyújt a zsidó nép és hite hosszú történetéről.
Ösztönös megérzéssel és szimpátiával megírva, végigköveti ezt a
hosszú történetet, amely akkor kezdődött, amikor egy sémi törzs
kétezer évvel Jézus születése előtt letelepedett a Kánaán
földjére. Professzor Dan Cohn-Sherbok rabbi és társszerzője
Lavinia Cohn-Sherbok életteli képet fest a judaizmus
történetében kulcsfontosságú eseményekről és fogalmakról, a
száműzetés tapasztalataitól kezdve a jeruzsálemi templom
lerombolásán, illetve a náci holokauszton keresztül egészen a
feminizmus és az óhitű és nem ortodox zsidók között feszülő
modern kihívásokig.
Giacomo Filoramo: A gnoszticizmus története
Kairosz Kiadó , 420 p.
A kora kereszténység idején keletkezett szekta a II. században
élte virágkorát, de tanai máig virulensek a legkülönfélébb
területén a művészeteknek és a tudományoknak.
Tanításuk szerint a világban lévő rosszat nem Isten teremtette,
hanem valami "demiurgosz". Az emberben lévő szellemi, lelki rész
szerencsétlen bukás révén került az anyagi világba és szinte
fogolyként szenved az anyag börtönében.
Az ismert olasz szerző közérthetően, de tudományos igénnyel
számol be az ezoterikus tradíciók kezdeti vallástörténeti
helyzetéről, egészen napjainkig követve hatásukat. Munkájához
felhasználja a nemrégen megtalált Naq Hammadi kódex szövegeit
is.
A Budapesti Zsidó Múzeum
Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1996. 240 p.
A budapesti Zsidó Múzeum Európa egyik legjelentősebb ilyen
gyűjteménye. Az intézményt - mely az 1859-ben felavatott Dohány
utcai zsinagógával épült össze - 1832-ben nyitották meg a
nagyközönség számára. A kiállítás - eredeti dokumentumok,
kéziratok és fényképek segítségével - bemutatja a magyar
zsidóság történetét, egyes gyűjteményei pedig a zsidó művészeti
emlékekből nyújtanak gazdag válogatást.
Felkai László: A budapesti zsidó fiú- és a leánygimnázium
története
Felkai László, Budapest, 1992. 182 p.
A tanulmány végigtekint a nagy múltú magyarországi zsidó
iskolázás történetén, azon a folyamaton, amely II. József óta
mindig az európai normákat követte, s amely egyszerre kívánta
erősíteni a sajátos zsidó identitást és a magyar nemzethez
tartozás érzését. A szerző a tanulmány második részében a zsidó
iskolázás jelenét, az 1989 után újra fellendülőben lévő oktatás
eredményeit elemzi. Úgy látja, hogy a ma működő, rövid múltra
visszatekintő intézmények egyelőre keresik arculatukat, nevelési
filozófiájukat, s jelentős erőfeszítéseket kell tenniük annak
érdekében, hogy a zsidó iskolázás múltjában született jelentős
értékek újraéledjenek és továbbfejlődjenek.
Dan Kurzman: A béke katonája. Jichak Rabin élete
1922-1995.Aquila Könyvkiadó, 1999. 588 p.
Aki ezt a könyvet elolvassa, nem csupán Jichák Rabinnal, a nagy
formátumú politikussal köt közeli ismeretséget, hanem az
emberrel is, aki elválaszthatatlan a nagy eszméktől - a
szorongó, szenvedő, szerető, gyűlölő és tévedő emberrel, akit
idő előtt kioltott élete megakadályozott abban, hogy
beteljesítse a nagy gondolatot, és békét teremtsen az örök
ellenségeskedés földjén.
Micsoda tragédia, hogy nem is az ellenség, hanem saját népének
elvakult fanatikusai oltották ki a béke katonájának életét,
hosszú időre visszavetve a hihetetlenül bátor és merész
gondolat, az egyedül lehetséges megoldás, a zsidók és arabok
közti kézfogás megvalósítását!
A folyamat Rabin borzalmas halálával elakadt, de most, hogy
ismét hívei és követői kezébe került Izrael elvesztése, talán -
halkan, csendben - reménykedhetünk, hogy ez a nagy szellem nem
élt hiába, s utódai Ehud Barak vezetésével beteljesítik Oslo
szellemét.
A világhírű újságíró, Dan Kurzman sokáig élt és dolgozott Rabin
közelében, alapos kutatómunkája nyomán olyan világba kapunk
betekintést, amelynek ismerete és tárgyilagos elemzése e
nagyszerű könyv nélkül szinte lehetetlen.
Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető
Balatonfüred, 2004. 136 p.
Balatonfüred történetét részletesen leírja, majd a temetőről, és
az ott található sírokról ír, képekkel illusztrálva.
Gereben Ágnes: "Engedd el népemet !" Zsidók a háború utáni
Szovjetunióban
Athenaeum 2000 Kiadó, Szekszárd, 2003. 416 p.
Lényegében ezzel fejezi be a szerző a szovjet zsidóság
történetének tárgyalását, amely nemcsak a zsidó kisebbség, hanem
az egész Szovjetunió történetéről sok újat és érdekeset nyújt a
történelem iránt vonzódó olvasók táborának. Szép számmal
találunk magyar vonatkozásokat is, valamint a meglehetősen komor
szovjet mindennapok leírását, korabeli anekdotákat, történeteket
is. Rengeteg nevet, eseményt említ, amelyek megértéséhez
lábjegyzetek nyújtanak értékes segítséget. Függelékben gazdag
bibliográfia, névmutató és életrajzi kislexikon emeli a
monográfia tudományos értékét,eligazítva a további elmélyülést,
tájékozódást.
Gereben Ágnes könyve hozzásegít a kelet-európai zsidóság
történetének jobb megértéséhez, feltárva a sokáig elhallgatott,
néha fájdalmas tényeket.
Jan Assmann: A kulturális emlékezet
Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskulturákban
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999. 313 p.
Mi a láthatóvá tett kollektív emlékezet, a jelek, a szimbólumok,
az írás szerepe a korai államok kialakulásában? Írás, emlékezés
és etnikai, közösségi identitás kölcsönviszonyát Jan Assmann
professzor az antik Egyiptom, Izrael és Görögország példáján
mutatja be, melyek írásbeliségükkel addig bejáratlan területekre
léptek: Egyiptom az államiság, Izrael a vallás, Görögország a
tudomány területére. "Az irodalmi kommunikáció archeológusa" a
modern etnológia, történeti kutatás és filozófia nézőpontjából
tárja fel a klasszikus társadalmakkal való szoros
kapcsolatunkat. Könyve az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású
kultúraelméleti munkája.
Martin Buber: Angyal-, szellem, és démontörténetek.
Paul Klee rajzaival
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2002. 80 p.
E könyv angyalai, démonai és szellemei szomorú lények, maguk is
segítségre szorulnak. Valakire, aki ismeri a szót, amely
szárnyaik alá nyúl, hogy könnyebbé tegye terhüket. Vagy
valakire, aki ismeri azt, aki ismeri a szót.
Jó hír tehát az angyaloknak, ha vannak, akik még tudnak a
Harminchatokról, arról, hogy a világ sohasem marad harminchat
igaz ember nélkül, akik mindennap látják Isten színét. Buber még
tud róluk. Klee angyalai 1939-1940-ben már nem biztosak abban,
megvan-e még a világ. Megvannak-e még a megtartó igazak? Vagy
örökre magukra maradnak - a papírlapon. Kétségbeesetten
igyekeznek valahogyan mégis megfelelni hivataluknak.
Nemrég a bécsi Kunsthalle-ban angyaljelző készüléket mutattak
be, afféle riasztót, mely kékfényt bocsát ki, ha angyal repül át
a szobán. E kötetet ilyen helyre ne vigyük magunkkal...
Mezei Balázs: A lélek és a másik. Jan Patocka és a
fenomenológia
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 399 p.
"A jelen kötetben korábban már megjelent vagy előadásban
elhangzott munkáim egy részét gyűjtöttem össze, de mindegyik
írásomat alaposan, egyes esetekben a leglényegesebb pontokat is
érintve átdolgoztam. Az íj módon kialakult gyűjtemény egységét a
történetileg fenomenológiának nevezett tárgy, ezen belül is Jan
Patocka munkásságának némely vonatkozása adja."
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2002.649 p.
E könyv Feyerabend fő műve. Szerzője a kortárs gondolkodás talán
legprovokatívabb szelleme. Volt, aki csak Wittgensteinhez,
Lessinghez, Heinéhez mérhető zseninek tartotta - sokan az újkori
tudomány pusztító ördögének, aki után kő kövön nem maradt. És
tényleg.
Perczel István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése
Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és
misztikája
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999, 248 p.
"Az ember még egy angyalt sem láthat meg egykönnyen..."
Ágoston és János két eltérő szellemiség bölcsőjénél áll. Az
egyik a világot siralomvölgynek tekinti, a jelenvalóval soha meg
nem elégszik, értelmében bízva kutatja a teremtés és a Teremtő
elrejtett titkait, és minden kudarcát önnön személyes
nyomorúságának tudja be, míg a másik mindenről lemondva, s az
értelem képességeit mély gyanakvással szemlélve, az
istentiszteletben próbálja felemelni lelkét a Felfoghatatlanhoz.
Ágoston az intellektuális nyugati kereszténység előhírnöke, míg
János a liturgikus és egyre anti-intellektuálisabbá váló bizánci
kereszténység egyik legfontosabb őse.
Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 512 p.
"Tisztázni kívántam valamennyire a katolikus teológia
törekvéseinek értelmét és igazságát, hatalmas gazdagságát és
szívós korlátait..."
A teológiai gondolkodás történetét és állandónak bizonyuló
formáit egyaránt bejáró nagyszabású szellemi kalauz szerzője,
Ghislain Lafont (1928) francia teológus, bencés szerzetes a
Szent Anzelm Athenaeum és a Gergely Egyetem tanára Rómában.
David Hume: Beszélgetések a természetes vallásról
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2006. 166 p.
Hume vallásfilozófiai fő művét nem csak a szerző rejtegette
fiókjában - halála után barátai sem merték kiadni. 255 év múltán
most magyarul is olvasható az újkori filozófia kulcsszövege.
2008.05.08
Karsai
László: Befogadók
Írások az antiszemitizmus ellen 1882-1993
Budapest, Auróra Kiadó 1993, 256 p.
A kötetben olyan magyar politikusok, írók beszédeit,
írásait olvashatjuk, akik az elmúlt évszázad során
fölemelték szavukat az antiszemitizmus ellen. A kötet az
antiszemiták tevékenységét próbálja meg illusztrálni,
válogatva a gazdag anyagban.
Dr. Szabó Ödön: Az élő zsidó történelem
Budapest, Fémes Á. Könyvnyomda 1942. 238 p.
Az élő zsidó történelmet tartalmazza ez a könyv,- amelyet
nem kegyeletből ismerünk és nem beteges büszkeséggel
ismertetünk a világgal. E történelemnek csak a kezdetét
tudjuk, a végét nem, de hisz' magunk is folytatói vagyunk,
az események élő részesei.
Gereben Ágnes: Antiszemitizmus a Szovjetunióban
Budapest, PolgArt Könyvkiadó 2000.
A szovjet antiszemitizmus története bizonyára sok vitát
vált ki Magyarországon. Talán a szerző mentségére szolgál,
hogy a szovjet levéltárak megnyitása óta a kutatók még nem
vállalkoztak átfogó mű megírására.
Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet
A történelemfilozófia teológiai gyökerei
Budapest, Atlantisz Könyvkiadó 1996. 315 p.
A teológia és a filozófia előjoga empirikusan
megválaszolhatatlan kérdések felállítása. Ilyenfajták azok
a kérdések, melyek az első és a legvégső dolgokat érintik
- s éppen azért őrzik meg jelentőségüket, mert semmilyen
válasz nem hallgattatja el őket . Komolyan a történelem
végső értelmére kérdezni - ez túllép minden tudhatón és
elállítja lélegzetünket; vákuumba helyez bennünket, melyet
csak remény és hit tölthet ki. E klasszikus mű kihátrálás
a történelemfilozófiából - melybe ragyogó bevezetést
nyújt.
Halász Zoltán: Herzl
Magyar Világ Kiadó 1995. 244 p.
Theodor Herzl 1860-ban született a Dohány utcai zsinagóga
szomszédságában.
Egy párizsi szállodaszoba magányában háromhetes lázas
munkával alkotta meg a zsidó állam eszméjét.
A nagy álmodót sokan támadták, még többen megmosolyogták
rövid élete során, de álma - halála után fél évszázaddal -
valóra vált.
Nádas Péter: Egy családregény vége
Jelenkor Kiadó Pécs, 2005. 160 p.
"A Családregény vége... egy "Nem!" kiáltás. Ez a nagypapa
"nem"-je az örök zsidó szenvedéstörténetre, és ugyanakkor
a fiú "nem"-je a totalitárius elnyomásra... Ezzel Simon
Péter kilép a történelemből..."
Elie Wiesel: Bölcsek és történeteik
Biblia,talmudista és haszid mesterek arcképei
Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2007. 301 p.
A Nobel-békedíjas szerző mesteri tanárként osztja meg
velünk elragadó felismeréseit bibliai alakokról,
talmudista tudósokról és haszid rabbikról. Mesél Sára
ősanyáról, aki harciasan védelmezi fiát; Sámsonról,
népének védelmezőjéről; és a szent életű Jehósua ben Lévi
rabbiról, aki jó cselekedetei révén kiérdemelte, hogy még
életében a Mennybe kerüljön. Elie Wiesel hőseire egytől
egyig nagy feladat vár. Isten azért küldte őket hozzánk,
hogy segítsenek megtalálni a hozzá vezető utat. Ám ezek a
hősök hús-vér alakok is egyben, akik dühösek Istenre, mert
oly sokat követel, és az emberekre, mert oly keveset
tesznek. Sokszor hibáznak, és olykor még össze is
zavarodnak. Egy valami azonban állandó: az a szeretet,
amelyet népük iránt éreznek, kinek tanítását rájuk bízták.
Bókay Antal: Bevezetés az irodalomtudományba
Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 300 p.
Mindenki - tudattalanul - valamilyen "irodalomelmélettel"
kezd egy vers vagy egy regény olvasásához. Az irodalommal
magasabb szinten foglalkozónak azonban tudnia kell, hogy
az olvasás hátterében milyen irodalomtudományi irányzatok
rejlenek, és milyen megközelítésekre lenne szükség ahhoz,
hogy olvasatának szintjét, mélységét erősítse. A könyv
bemutatja az elmúlt kétszáz év irodalomtudományi irányait,
olvasati stratégiáit, ezek elméleti alapfogalmait és
interpretációs módszereit. A korai modern filológiai és
szellemtörténeti, a modern kor formalista és
strukturalista megközelítései és a posztmodern jelenkor
hermeneutikai, dekonstrukciós, posztstrukturalista és
kultúraelméleti tendenciái a főbb csomópontok.
Gerő András: A zsidó szempont
PolgArt Kiadó, Budapest, 2005. 179 p.
Engem az érdekelt, hogy miért csak az asszimiláció és
disszimiláció kettősségében zajlott a nyilvános beszéd? Mi
van az integrációval? Ha egykorúan ez nem fogalmazódott
meg, akkor lehet-e utólag úgy nézni a folyamatot, azaz
lehet-e utólagos nyelvet, kifejezésmódot teremteni ahhoz,
ami valószínűleg volt, de nem így mondták el? Mi van a
szimbolikus zsidóval? Mit szimbolizál és miért? Hogyan
bomlik szét a zsidó identitás? Ha szétbomlik, marad-e
valamiféle zsidó esszencia? Lehetséges-e zsidó szempont?
Ha igen, akkor ez miben áll? Ha nem, akkor miért mondták,
és mit értenek alatta? A származás-e a legfontosabb?
Összeérhet-e egy magát zsidónak valló nézőpont az
antiszemita konstrukcióval? Radnóti Miklóst, a XX. századi
honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli
antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta.
Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás
erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta
magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több
probléma együtt.
Bacskai Sándor: AZ ELSŐ NAP
Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2004. 230 p.
Ez a népesség, vagy inkább sajátos világ teljesen kimaradt
a magyar irodalom és művelődés figyelemköréből. Mintegy
megelőlegezve azt a közönyt és elutasítást, ami a
holokausztban jutott e nép osztályrészéül. Maradékuk -
diaszpóra a diaszpórában - szétszóródott Európában,
Amerikában és Izraelben, ahová Bacskai empatikus
mikrofonja követte őket. Az itt olvasható sorsinterjúk egy
életformának és filozófiának állítanak emlékkövet, amely a
magyar zsidóság meghatározó részére volt jellemző - és
amely soha nem lelt szellemi hazára a magyar kultúrában,
ezzel is megkönnyítve a nagy kiszántás mozzanatát.
Kötetünk a történeti narratíva rendjében a magyarországi
zsidó ortodoxia aranykorával kezdődik és a
munkaszolgálatból, a megsemmisítő táborokból történt
visszatéréssel: a visszaszánthatatlanság tapasztalatára
döbbenés mozzanatával zárul.
Erdélyi Lajos: Az élők háza
Héttorony Könyvkiadó
Béth Hácháim - az élők háza. Így nevezik temetőiket a
zsidók. Mert halottaikat, a halottak halhatatlan lelkét
élőnek tekintik.
E kötet korunk leghozzáférhetőbb, egyszersmind
legnemzetközibb nyelvén, a látvány, a fényképek
segítségével ráirányítja kortársaink figyelmét a száz
évnél idősebb kelet-európai , zsidó temetők fájdalmasan
szép művészetére, a névtelen kőfaragó mesterek
népművészeti alkotásaira.
Anthony Giddens: Szociológia
Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 771 p.
A kötet elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a
szociológia általános fogalmaiba, illetve a
szociológusokat ma leginkább foglalkoztató kutatási
problémakörökbe. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy
részletes társadalmi leírásba illessze, illetve frappáns
példákkal illusztrálja azokat. Ezáltal átfogó
társadalomképet nyújt, amely alapján közvetlenebbül
értelmezhetők a főbb elméleti, metodológiai és módszertani
irányzatok, megközelítési módok.
A szerző az egyes fejezetek végén további irodalmakat (a
külföldi kiadványokat kiegészítettük megfelelő hazai
könyvekkel és tanulmánygyűjteményekkel) ajánl a témában
elmélyedni kívánók számára. A kötet párhuzamosan
használható az oktatásban Andorka Rudolf: Bevezetés a
szociológiába című tankönyvével, mert míg az utóbbi egy
magyar szociológus szempontjából a magyarországi
társadalmi jelenségekre összpontosítva, addig Giddens műve
egy külföldi szociológus szempontjából, a
világjelenségekre összpontosítva tárgyalja a bevezető
szociológiai ismereteket.
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona
Makkabi kiadó kft., Budapest, 2001. 117 p.
Kevesen tudják, milyen komoly részt vállalt magára a hazai
zsidóság a magyar gyógyítás területén. Gergely András műve
jól érzékelteti a magyarsághoz, a zsidósághoz és az
egyetemes tudományhoz való szoros elkötelezettségét. Műve
nem törekszik tudományos teljességre, a téma iránti
érdeklődés felkeltését és a kutatás folytatását kívánta
szolgálni.
Szenes Sándor: Befejezetlen múlt
Keresztények és zsidók, sorsok
Budapest, 1986. 332 p.
"Zsidó honfitársaink sorsáról önmagában véve is kevés
közlemény jelent meg hazánkban, s még kevesebb, amely
éppen a keresztény-zsidó viszonyt elemezte volna. Ezekben
az interjúkban elsosorban nem azokról hallunk, akik
halálba küldték a zsidókat, vagy akik végrehajtották
ezeket a rendelkezéseket, azokról sem, akik haszonélvezoi
voltak a világtörténelem legnagyobb méretű népirtásának,
hanem egyrészt felelős helyzetben lévő, magas rangú
egyházi személyiségekről, akik késlekedtek időben
felemelni szavukat, másrészt olyan egyházi személyekről,
püspökökről is, és hívő keresztényekről, akik felsőbb
segítség nélkül, kellő anyagi eszközök híján is
megkísérelték a lehetetlent; mentették az embereket,
méghozzá nem is eredmény nélkül" - írja a mű előszavában
dr. Nyíri Tamás. A könyvben közölt beszélgetésekből
egyebek mellett megismerhetjük az Auschwitz-jegyzőkönyv
történetét is.
Strba Sándor - Lang Tamás: Az érsekújvári zsidóság
története
Kalligram, Pozsony, 2004. 431 p.
A kötet több éves levéltári kutatás és gyűjtőmunka után
látott napvilágot, hogy képet adjon az érsekújvári
zsidóságról a városban való letelepedésüktől napjainkig.
Vizsgálja a zsidóság szerepét a város életében, hitéletét,
művelődését, sportéletét, bemutatja rabbijait és neves
közéleti személyiségeit.
2008.04.17
BENOSCHOFSKY
IMRE: Zsidóságunk tanításai
Budapest, Makkabi Kiadó. 1997, 96 p.
Ez a könyv kiemelkedik a témába vágó egyéb művek közül, mert a
vallást és a kultúrát egyszerre tárja fel mind a zsidó, mind a
nem zsidó érdeklődők irányában, élvezetesen, olvasmányos
eszközökkel.
Remek áttekintést nyújt a közel négyezer éves zsidó vallás,
kultúra, filozófia és gondolkodásmód egészéről, miközben sok
irodalmi és kulturális példával szolgál.
VERMES GÉZA: A Passió
Budapest. Osiris Kiadó, 2005. 115 p.
Vermes Géza ebben a művében a szenvedéstörténetet teszi alapos
vizsgálat tárgyává. Az evangélium szövegét elemezve sorra veszi
a passió egyes stációit, és a tőle megszokott alapossággal és
lenyűgöző háttértudás birtokában igyekszik minél közelebb
kerülni a történetileg hiteles szenvedéstörténethez.
SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY: Írd fel házad kapujára…
Budapest, Helikon. 2004. 164 p.
A Paletta-sorozat újabb, második kötete a zsidóság több ezer
esztendős történetéről mesél.
Illetve vallásról, hagyományokról, hétköznapokról és ünnepekről,
szokásokról és jelképekről.
A könyvet nem tudós írta, hanem szépíró, és nem tudományos
szándékkal, hanem hogy
Szórakoztasson. Nem törekszik teljességre, nem a zsidó vallásról
mesél, hanem emberekről. Mindannyiunkról. Rólunk zsidó és nem
zsidó emberekről.
BROWN, PETER: Szent Ágoston élete
Budapest, Osiris Kiadó. 2003, 615 p.
Ritkán fordul elő, hogy a legmagasabb tudományos igényeket
kielégítő szakmunka egyben lebilincselő olvasmány is. Peter
Brown Ágoston-életrajza ilyen könyv. Összefoglalja és értékeli
az Ágoston kutatásokat, melyek új megvilágításba helyezték
Ágoston püspökségének első és utolsó évtizedét. Peter Brown
tudós pontossággal, bájos humorral kiváló szépírói stílusban
hozza közel hozzánk a késő antikvitás letűnt világát, mely
jobban hasonlít korunkra, mint gondolnánk
Erdő Péter, Schweitzer József, Vizi E. Szilveszter: HIT
ERKÖLCS TUDOMÁNY
Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2006. 219 p.
A könyv üzenetet hordoz a mának és a jövőnek, mégpedig azt, hogy
a gazdasági érvényesülés mellett milyen fontos az emberek egymás
közötti kapcsolata, milyen fontos szerepe van az erkölcsnek.
Olyan örök kérdéseket feszeget, amelyek fontosak, de sokszor
mégsem találunk rájuk választ. Állandó téma az egyén
felelőssége, egyén és közösség gondolkodása, a rossz , a téves
belátása, megvallása és a bocsánat.
A kötet célja, hogy ráirányítsa figyelmünket olyan gondolatokra
és igazságokra, melyek kapaszkodókat jelenthetnek ebben a
gyorsan változó világban.
Popper Péter: Az Írás
Az Ószövetség
A teremtés Könyvéből Malakiás prófétáig
Budapest, Saxum Kiadó 2004. 247 p.
A szerző hűségesen követve a Bibliában leírt legfontosabb
eseményeket és történeteket érdekesen és olvasmányosan ismerteti
az Ószövetség könyveit. A hitelesség érdekében idéz az eredeti
szövegből és mint a 21. század embere, arról is mesél az
olvasónak, amit saját hite, gondolatai, töprengései, kétségei és
korunk ellentmondásai sugallnak.
Popper Péter: Az Írás
Az Újszövetség
Máté evangéliumától a Jelenések könyvéig
Budapest, Saxum Kiadó 2004. 239 p.
Az Írás Az Ószövetség című könyv második kötetének
középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az
apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve.
Ezt az anyagot még kiegészítettem némely egyéb irat részletével
is, hogy az érdeklődő olvasó képet kapjon a Krisztus utáni
századok szellemi atmoszférájáról és a későbbi eretnekségek
keletkezéséről.
Naftali Kraus: A zsidó nép őstörténete
Ősi forrás (16)
Budapest, Wesley János Kiadó, 2007. 347 p.
A zsidó nép első felső-garnitúrája a próféták voltak, akik Isten
szavát közvetítették, mind az uralkodónak mind a népnek.
Bölcseink számítása szerint 48 próféta és hét prófétanő volt,
akik egyfajta "ellenőrző bizottság"-ként működtek az uralkodó
osztály és a kohanita papság felett.
Mind a prófétai korszakot, mind a királyságot megelőzte az un.
"Bírák" kora. Ez volt a kedélyes anarchia korszaka, amikor - a
Biblia tanúsága szerint - "mindenki azt csinált amit akart". 366
évig tartott, amíg felváltotta a fejlettebb és modernebb
monarchia rendszere.
Naftali Kraus: A
zsidó Jesájáhu
Izrael prófétái (2)
Az ősi forrás (17)
Budapest, Wesley János Kiadó, 2007. 299 p.
Jesájáhu (vagy röviden Jesájá = Jezsajás) Izrael egyik
legnagyobb és legjelentősebb prófétája. Négy júdeai király
idejében működött, és könyve 66 fejezetében egy hosszú emberélet
cselekedetei jutnak kifejezésre, indirekt módon, az események
tükrében, de csak nagy ritkán autobiografikus stílusban. Ebből
következik, hogy a próféta életrajzát nagyon nehéz, úgyszólván
lehetetlen, kihámozni próféciája mondanivalójának sűrűjéből…
További problémát képez Jesája könyvében a keresztény exegetika,
amely kisajátítja a próféta bizonyos verseit, és azt dogmái
bizonyítására, alátámasztására használja. A középkori zsidó
exegéták nagy erőfeszítéseket tettek ezen propaganda
ellensúlyozására.
2008.04.04
KOLBACH
BERTALAN dr.: A zsidó néprajzról
Bp. Gabbiano Print Kft.224 p.
/Magyar Zsidó Tudományok , 4.kötet; Szerkesztő: Oláh
János/
Kolbach Bertalan munkálkodását a zsidó néprajz terén így
foglalja össze:
"A zsidó néprajz ősrengetegében néhány járható ősvényt
feltártam. "
Egy jellemző mondata a Libanon c. folyóiratból: "A zsidó
folklore van olyan fontos,
Mint a zsidó história, talán még fontosabb, mert
testünkről, lelkünkről számol be önmagunknak és válaszol
embertársainknak..."
POPPER PÉTER: A széthasadt kárpit.Írások hitről és a
vallásról
Bp.-Szarvaskő, Saxum Bt. 2007.471 p.
Ez a könyv a pszichológus-író valláslélektani tanulmányait
tartalmazza.
Könyvében sem téríteni, sem tagadni nem akar, hanem
szeretne együtt töprengeni
Az olvasóval. Kalandozni az emberi gondolkodás és képzelet
által évezredek során megalkotott Isten-képek bonyolult
világában.
KÉZIKÖNYV A HOLOKAUSZTRÓL Tanárok és tanulók számára
Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2004 273 p.
Ez a kötet abban kíván segítséget nyújtani, hogy a
felnövekvő nemzedékek megismerjék a magyar történelem
egyik legszörnyűbb korszakának történetét, megértsék a
holokauszt lényegét, bízva abban, hogy mindez hozzájárul
ahhoz, hogy csökkenjen az emberellenes, kirekesztő eszmék
befolyása.
LEBOVITS IMRE: Zsidótörvények - Zsidómentők
Bp. Ex Libris Kiadó, 2007,417 p.
Pantheon ez a könyv, azoknak a magyaroknak a
dicsőségcsarnoka, akiket az üldözöttek mentéséért Izrael
Állam szigorú elbírálásában a megmentettek tanúsága
alapján a Világ Igazainak sorába emelt. Mintegy 700 igaz
ember, akik egy elvadult világban életüket kockáztatva nem
mérlegeltek, tették, amit tenniük kellett.
STALLER TAMÁS: Menekülés az emlékezetbe A zsidó
Koestler tudásszociológiai portréja.
Bp. 2007, Logos Kiadó, 178 p.
"Koestler élete, maga Koestler számára is nagy kihívás és
változatokban gazdag kaland volt, nemhogy a róla író
filozófusnak, aki erről a nehezen megismerhető
személyiségről most előttünk igyekszik fellebbenteni a
fátylat. (...) A könyv arról igyekszik olvasóit meggyőzni,
hogy a honfoglaló magyarokkal együttműködő kazároktól ered
az Európában élő, illetve az onnan elszármazott askenáz
zsidóság szinte egésze, s minthogy a kazárok zsidó hiten
voltak, az európai zsidóság többsége nem is zsidó, hanem
kazár, vagyis türk (török) eredetű, tehát olyan tévtan,
mint az antiszemitizmus, alapjában téves, minthogy
"szemiták" (sémi népek) Európában nincsenek is."
/Dr. Borsányi Schmidt Ferenc;
www.or-zse.hu/konyv152.htm/
Az ismeretlen fekete könyv Szemtanúk vallomásai a
szovjet zsidók tragédiájáról (1941-1944)
Krausz Tamás (Szerk.)
Bp.,Pannonica Kiadó;2005, 389 p.
A holokauszt történetének megdöbbentő és egyedülálló
dokumentumait veheti kezébe az olvasó. A náci népirtás, a
szovjet zsidóság kiirtásának borzalmas története tárul fel
e lapokon. Amikor a náci Németország 1941. június 22-én
megtámadta a Szovjetuniót, a gyakorlatban is megkezdődött
a holokauszt, a náci népirtás, az európai zsidóság
kiirtása. A magyar holokauszt "előtörténete", a közel 3
millió szovjet zsidó fizikai megsemmisítése eddig
Magyarországon is dokumentálatlan volt. A kötet anyagát
alapjában a világhírű szovjet író, a háború idején
rendkívül népszerű antifasiszta haditudósító, Ilja
Ehrenburg archívuma képezi.
DEUTSCH GÁBOR, FARAGÓ VERA, KALMÁR LAJOS: A Dohány
utcai zsinagóga és a Zsidó Múzeum kincsei
Alexandra Kiadó; 2005, 160 p.
A Dohány utcai zsinagóga L. Förster tervei alapján
progresszív vallási felfogásban épült 1854 és 1859 között.
Az épület mindenekelőtt monumentalitásával, belső
kiképzésének eleganciájával és gazdagságával kelt
ámulatot: ez Európa legnagyobb, és a világ második
legnagyobb működő zsinagógája. Egy önálló, döntően zsidó
vallási kegytárgyakat tartalmazó kiállítás gondolata
először az 1896. évi millennium kapcsán merült fel, amikor
az ezeréves Magyarország történelmi egyházainak sorában a
zsidó vallás is bemutatkozott. A mintegy 1500 tárgyból
álló gyűjtemény 1932-ben talált végleges otthonra a Dohány
utcai zsinagógához épített épületszárnyban. Az intézmény
gazdag judaisztikai gyűjteménye révén Európa második
leggazdagabb zsidó múzeuma. A kötethez - amelyet páratlan
szépségű fotók díszítenek - dr. Schweitzer József
nyugalmazott országos főrabbi írt előszót.
DR. BACHER VILMOS: A babylóniai amórák agádája
Bp. Gabbiano Print Kft. 142 p.
/Magyar Zsidó Tudományok, 3. kötet; Szerkesztő: Oláh
János/
Dr. Bacher Vilmos (1850-1913) az Országos Rabbiképző
Intézetben működött, annak 1877-es megnyitásától, 36 éven
át, 1913-ban bekövetkezett haláláig. Tanított Szentírást,
szentírás-magyarázatot, homiletikát, majd 1907-től, Bloch
Mózes nyugállományba vonulásától rektora volt az
intézménynek. Tanulmányi köre a zsidó és keleti tudományok
nagyon sok ágára kiterjedt. Legnagyobb, közel 10 kötetre
terjedő műve a hagyományos irodalom agádikus ágával
foglalkozott, ennek első kötete 1878-ban jelent meg, ez
került most újból kiadásra.
"Minden kutatónak magából a Talmud szövegéből kell
kiindulnia, a hagyományok rendszerével kell tisztában
lennie, mert csak ekképpen lehet világos képet kapni a
hagyomány teljes kifejlődéséről, kialakulásáról. Ezzel a
kérdéskörrel, alapelemmel foglalkozik Bacher Vilmosnak A
babylóniai amórák agádája című könyve, amely az első része
az agádáról szóló műveinek, 8 nagyobb fejezetben és egy
függelékben." Írja a művet szerkesztő Oláh János.
2008.02.05.
|