Az  OR-ZSE Könyvtárának
új könyvei

 

Hans Belting: A művészettörténet vége
 Atlantisz Kiadó, Budapest, 2006.   334 p.
 Léteznek-e egyáltalán műalkotások művészettörténet nélkül? Elbeszélhető-e még egyáltalán valamiféle művészettörténet a modern művészetek lázadása után? S vajon műtárgyak, stílusok, eszmék, kultúrák vagy önmaga története volna? Átalakul-e a művészettudomány valamilyen egyetemes képtudománnyá vagy még tágabban értett kultúratudománnyá?
Belting 1983-ban írt, klasszikussá lett könyvét egy évtized múltán újraírta, nemrég pedig új zárófejezettel egészítette ki. Az Olvasó a művészettörténetről- a művészet világunkban őrzött szerepéről- írt egyik legjobb könyvet veheti a kezébe.


Naftali Kraus: A próféták népe. A háftárák könyve. Ősi forrás 2.
 Chábád Lubavics Egyesület, Budapest, 1992.   229. p.
 A Háftárák könyve. Az Ősi Forrás sorozat második kötete. Tankönyv zsidó gyerekek bár-micvá előkészítésére és a heti Háftárá recitálására.
 
  
Bertrand Russel: A nyugati filozófia története
Göncöl Kiadó  Budapest, 1996.   720 p
Mindenekelőtt néhány szó mentegetőzés és magyarázat szükségeltetik, hogy a jelen könyv ne kapjon szigorúbb kritikát, mint amilyet kétségkívül megérdemel. A mentegetőzés az egyes iskolák, ill. filozófusok szakértőit illeti. Talán Leibniz kivételével, az általam tárgyalt filozófusok mindegyikét mások jobban ismerik nálamnál. De ha egyáltalán szükség van átfogó tanulmányok írására, akkor - mivel nem vagyunk halhatatlanok - az ilyen jellegű könyvek írói óhatatlanul kevesebbet időzhetnek egy-egy részkérdésnél, mint azok a kutatók, akik csak egyetlen gondolkodóra vagy rövidebb korszakra összpontosítanak. A megalkuvást nem ismerő tudományos szigor ebből nyilván arra következtet, hogy egyáltalán nem szabad átfogó tanulmányt írni, vagy ha igen, akkor annak több szerző által írt monográfiákból kell állnia. Ez utóbbi esetben azonban valami mindig elsikkad. Ha létezik egység a történelem menetében, ha van belső kapcsolat az előzmények és a későbbi történések között, akkor ezek kifejtéséhez az egyes korszakoknak szükségképpen egy ember gondolkodásában kell összpontosulniuk. A Rousseau-kutató esetleg nehezen boldogul kutatása tárgya és a Platón- vagy Plutarkhosz-korabeli Spárta összefüggéseivel, a Spárta történetével foglalkozóban aligha tudatosul a hobbesi, fichtei vagy lenini filozófiával való kapcsolat. A jelen mű egyikfő célkitűzése éppen az, hogy rámutasson az ilyen összefüggésekre, s ezt valóban csak átfogó tanulmány képes megtenni. Számos filozófiatörténet létezik, de tudomásom szerint egyetlen másik sem íródott ilyen céllal.


Naftali Kraus: A heti szidrák. Ősi forrás 1.
Ulpius-ház Kiadó  Budapest, 2001.   331. p.
Naftali Kraus most újra kiadott könyve a zsidó vallási öntudat megerősödésének jelképe. Általa jobban megismerjük múltunkat, az előző évtizedek, évszázadok, évezredek örök értékű, a szináji kinyilatkoztatásra visszavezethető gondolatvilágot. Identifikálhatjuk önmagunkat. 
Az ilyen jellegű publikáció üzenet értékei közül az egyik legfontosabb az, hogy a nem zsidó társadalomban is az objektivitás mértékegységévé válik. Előítéleteket old fel, betekintést enged egy misztikusnak tűnő világba. Egyszóval: tanít. Pedagógiai értéke szinte felbecsülhetetlen. Közösségünknek nincs olyan korcsoportja, generációja, amelynek ne tanítottak volna belőle, s gyakran ott is megtestesíti az Írást, ahol hiánycikk az avatott ajkú vallási vezető.

 
Schőner Alfréd: Te érted …
 Bookmaker Kiadó Budapest, 2004.   328 p
 Három évtized munkássága egy kötetben. Nem könnyű vállalkozás egy annyira sokoldalú és termékeny szerző esetében, mint amilyen Schőner Alfréd. Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora, az izraeli Haifa Egyetem, a jeruzsálemi Schechter Institute of Jewish Studies volt professzora nemzetközileg elismert rabbi-művészettörténész, akinek zsidó tárgyú tanulmányai, írásai rendszeresen megjelennek hazai és külföldi szakfolyóiratokban, lapokban. Kötetünk a szerteágazó munkásság művészettörténeti vonatkozásainak néhány gyöngyszemét is felvillantja. Gyakorló rabbiként, majd főrabbiként Szegeden, Budán, Újpesten és a Dohány utcai főzsinagógában, az utóbbi években tiszteletbeli debreceni főrabbiként több mint kétezer prédikációt tartott. Ezekből készült összeállításunk - a teljesség igénye nélkül - a maga útját következetesen járó neológ rabbi pályaívét rajzolja meg. A Te érted... című kötet tisztelgés a rabbi, a tudós és nem utolsósorban az ember előtt.
 
 
Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket
Universitas Kiadó , 2005.   232 p
A zsidó történelem hazai kutatói – avagy a magyar történelem zsidó vonatkozásainak búvárai – már eddig sem kizárólag a korábban uralkodó szempontok, az asszimiláció és az emancipáció összefüggéseiben vizsgálták az újkori zsidóság történetét. Bár a magyar-zsidó történetírás elmúlt százötven évét többnyire a magyar-zsidó együttélés egysíkú felfogása jellemezte, korunkban, mikor maga a történetírás is megpróbálja feladatait más diszciplínákkal "szövetkezve" újrafogalmazni, a magyar-zsidó történetírás viszonylatában is új kérdések merültek fel.

2008.06.25


 

A szépség története
Szerkesztette: Umberto Eco
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007.   438 p.
Noha minden idők remekműveinek százai illusztrálják, mégsem művészettörténeti könyv ez. A képek, akárcsak a Püthagorasz szövegeitől a legmodernebb írásokig terjedő hatalmas szemelvénygyűjtemény, azt kívánják rekonstruálni, hogy a görög ókortól máig miféle elképzeléseket alkottak maguknak, hogyan gondolkodtak és hogyan vitatkoztak az emberek a Szépségről. Ez a könyv bemutatja, mennyire sokféle módon fogták fel a természet, a virágok, az állatok, az emberi test, a csillagok, a matematikai viszonyok, a fény, a drágakövek, a ruhák, Isten és az Ördög szépségét. Bár csak a filozófusok, írók, tudósok, misztikusok vagy teológusok írásai s a művészek tanúságtételei maradtak ránk, e dokumentumok segítségével azt is rekonstruálhatjuk, milyennek érezhették a Szépséget az egyszerű emberek, a társadalom számkivetettjei, az utca emberei. Láthatjuk, hogy nem csupán más-más korokban, de egyazon kultúrán belül is feszültség lehetett a Szépség különféle formái között. Az olvasóra bízzuk, hogy e könyv átlapozása után maga döntse el, vajon a Szépség e különféle megjelenési formáiban fellelhetőek-e közös és állandó vonások. Annyi bizonyos, hogy mindenképpen lenyűgöző szellemi és érzelmi kalandra invitálnak bennünket.


G.W.F. Hegel: Előadások a művészet filozófiájáról
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004.  373 p.
Mindazt, ami a prózai tudat számára csupán végesként létezik, a művészetnek mindenütt áttetszővé kell tennie, úgy, hogy minden ponton a lélek legyen hallható, a szellemi fedje fel magát.
Hegel legendás művészetfilozófiai előadásainak Hamburgban csak nemrég kiadott eredeti lejegyzése döbbentette rá a művészet és a filozófia barátait, hogy az eddig "Hegel esztétikájának" hitt három vaskos kötet – utólagos hallgatói konstrukció. Az eredeti szöveg először olvasható magyarul.


G.W.F. Hegel: Vallásfilozófiai előadások
Atlantisz Kiadó Budapest, 2000.   343 p.
A vallás a legmagasabb rendű tárgy, amellyel az ember foglalkozhat - az abszolút tárgy. Az örök igazság, az örök erény területén helyezkedik el, ahol feloldódik a gondolkodás minden talánya és ellentmondása, a lélek minden fájdalma - ama örök nyugalom területén, mely által az ember ember... A pszüché italának, a feledés vizének hullámai itt az igazság tengerébe ömlenek. A végcéllal foglalkozva a szellem megszabadul minden végességtől - ez az ember igazi felszabadulása és a szabadság maga, az igazság igazi tudata. A magyar nyelven most először megjelenő vallásfilozófia a művészetfilozófiával és a filozófiatörténettel együtt a hegeli rendszer csúcspontját jelenti. A vallásfilozófiai irodalom máig nem ismer ezzel összemérhető átfogó kezdeményezést.


Mannheim Károly: Ideológia és utópia
Atlantisz Kiadó Budapest, 1996.   294 p.
"Gottfried Keller jóslata szerint 'a szabadság végső győzelme száraz lesz'...
Az utópia eltűnése statikus tárgyiasságot hoz létre, amelyben az ember maga is dologgá válik...
Az ember, miután eljutott a tudatosság legmagasabb fokára - ahol a történelem immár nem vak sors, hanem saját alkotása -, elveszti történelemformáló akaratát és ezzel betekintését a történelembe."


Friedrich Schiller: Művészet- és történelemfilozófiai írások
Atlantisz kiadó Budapest, 2005.527 p.
Megeshet, hogy a sors elfoglal minden külső védművet, melyre az ember biztonságát alapozta, s neki nem marad más választása, mint a szellemek szent szabadságába menekülni. Kötetünk Schiller művészet- és történelemfilozófiai írásainak eddigi legteljesebb magyar kiadása.


Ernst Cassirer: A felvilágosodás filozófiája
Atlantisz Kiadó Budapest, 449 p.
Az a szó, hogy "ész", számunkra már rég elveszítette egyszerű voltát és egyértelmű meghatározottságát. Mi már aligha tudjuk ezt a szót anélkül használni, hogy ne elevenedne meg    előttünk a története..
Ernst Cassirer ( 1874-1945) könyve a felvilágosodásról írt alapvető szövegek egyike. Nem pusztán egyes filozófusok eszméit, hanem a kor meghatározó gondolatainak összetartozását és kumulatív hatását elemzi. Célja a felvilágosodás, a racionális gondolkodás védelmező újraértékelése.


Iszlám művészet és építészet:Szerkesztette: Markus Hattstein és Peter Delius
Az iszlámban sokféle kulturális és művészi forma létezik, a sokszínűséget a közös vallás fogja össze.
A Nagy stílusok sorozat újabb kötetében világhírű szerzők mutatják be és elemzik különleges illusztrációs anyag segítségével az iszlám képző- és iparművészet, valamint építészet emlékeit, műtárgyait. A kronologikus rend szerint haladó történeti áttekintést komoly szakmai függelék - dinasztiamutató, történelmi térképek, művészeti kislexikon és bibliográfia - egészíti ki.


A magyarok története
Officina'96 Kiadó 1987.  241 p.
A magyarság, melynek történelme több ezer évvel ezelőtt keleten kezdődött, 896 óta a Kárpát-medencében gyökeret verve, államot alapítva, a nemzeti önállóság feladása nélkül igyekezett átvenni Európától mindazt, amit átvenni érdemes volt, s ugyanakkor gazdagította is annak kultúráját tudásával, sajátos műveltségével. A könyv széles körképet rajzol a magyarság szellemi arculatáról is, amikor bemutatja az irodalom, a képzőművészet, a zene, a népművészet, a tudomány és a technika területén elért eredményeinket.


Egyetemes művészettörténet
 Park Kiadó 1999.   719 p.
A könyv valamennyi korszak és kultúra kiemelkedő művészeti alkotásait öleli fel a legfrissebb kritikai szempontok szerint. Az egyes korszakokból azokat a műveket válogatja ki, amelyek a leghitelesebben tanúskodnak az adott időszak mentalitásáról és ízléséről. A festészet, a szobrászat és az építészet klasszikusain kívül foglalkozik a „kisművészetek" számtalan formájával is az őskori agyagedényektől a kortárs formatervezés termékeiig. A kötetet magyar vonatkozású kiegészítések teszik teljesebbé. Az enciklopédia használatát megkönnyítik az időrendi táblázatok, a művésznév-, helynév- és műcím-mutatók, valamint az igényesen összeállított bibliográfia.


Rugási Gyula: A pillanat foglya
Palatinus Kiadó, Budapest, 2002.   269 p.
Rugási Gyula tanulmányai a korai kereszténység évszázadaiba kalauzolják az olvasót. A vallási tanok kialakulása, a kései antik gondolkodás jellegzetességei, a gnoszticizmus titokzatos tanításai állnak...
 
 
Will Durant: A gondolat hősei
Göncöl Kiadó Budapest,   559 p.
A gondolat hősei nem filozófiatörténet, nem is mindig a kronológia szerint halad. Durant maga "portréknak" nevezi írásait, s a portrék alanyait filozófiatörténeti nagyságuk köti össze. Kalandozások ezek, amelyeket a szerző megtett, s ott szerzett élményeit úgy kívánja megosztani olvasóival, hogy híveket toboroz az eredeti művek olvasásához.
Nem tételes filozófiatörténet tehát Durant műve, de - általános műveltséggel rendelkező, a filozófia mint tudomány iránt érdeklődő olvasók figyelmére különösen érdemes. A szubjektív hangvétel, a filozófus portrék egyénítettsége, eszmetörténeti párhuzamai sok örömet fognak szerezni az olvasóknak.

2008.06.03


 

Erdélyi Lajos: Régi zsidó temetők művészete
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest , 1980. 34 p.


Raj Tamás: A szombat angyalai
Péntek esti imakönyv
Makkabi Kiadó kft., Budapest, 2004. 72 p.



A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény
Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 657 p.

A kötet a vallástudomány legjelentősebb művelőinek munkásságából ad felekezeti szempontoktól mentes, tudományos igényű válogatást a 19. század közepétől a Durkheim-iskola képviselőinek színrelépéséig. Bemutatja a vallástudomány önállósodásától kezdve a vallástörténeti kutatás legjelentősebb teljesítményeit, s eközben bőséges figyelmet szentel a vallástudomány és egyéb diszciplínák (nyelvészet, irodalomtudomány, ókortudomány, antropológia, szociológia stb.) egymást kölcsönösen megtermékenyítő találkozásainak, amelyek alapvetően meghatározták a 20. századi kultúrát és közgondolkodást. Bevezetésként ízelítőt ad az "előtörténet" néhány nagyhatású teljesítményéből is (Xenophanész, Lucretius, al-Bírúni, Ibn Khaldún stb.). A szövegek előtt Simon Róbert alapos bevezető tanulmányai állnak, melyek a szerzők életéről és munkásságuk egészéről adnak objektivitásra törekvő elemzést. Minden tanulmányhoz kimerítő bibliográfia társul.


A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény
Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 681 p.

Szöveggyűjteményünk első része A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig (Osiris, 2001) a 19. század utolsó és a 20. század első kétharmadának legfontosabb irodalomtudományi dokumentumait mutatta be. A mostani kötet a 20. század vége, a strukturalizmus utáninak vagy posztmodernnek nevezett időszak irodalomtudományának eredményeiből nyújt válogatást. A két szöveggyűjtemény szándéka az, hogy eredeti szövegekkel egészítse ki Bókay Antal Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban (Osiris, 2001) című, az irodalomtudomány rendszereit, elméleteit áttekintő könyvét. A három kötet egységes metaelméleti logikát követ, több szempontú, átfogó képét adja diszciplínánk belső műfajainak.


A judaizmus rövid története
Akkord Kiadó, 202 p.

A judaizmus rövid története közérthető és rövid, azonban mégis átfogó tanulmányt nyújt a zsidó nép és hite hosszú történetéről. Ösztönös megérzéssel és szimpátiával megírva, végigköveti ezt a hosszú történetet, amely akkor kezdődött, amikor egy sémi törzs kétezer évvel Jézus születése előtt letelepedett a Kánaán földjére. Professzor Dan Cohn-Sherbok rabbi és társszerzője Lavinia Cohn-Sherbok életteli képet fest a judaizmus történetében kulcsfontosságú eseményekről és fogalmakról, a száműzetés tapasztalataitól kezdve a jeruzsálemi templom lerombolásán, illetve a náci holokauszton keresztül egészen a feminizmus és az óhitű és nem ortodox zsidók között feszülő modern kihívásokig.


Giacomo Filoramo: A gnoszticizmus története
Kairosz Kiadó , 420 p.

A kora kereszténység idején keletkezett szekta a II. században élte virágkorát, de tanai máig virulensek a legkülönfélébb területén a művészeteknek és a tudományoknak.
Tanításuk szerint a világban lévő rosszat nem Isten teremtette, hanem valami "demiurgosz". Az emberben lévő szellemi, lelki rész szerencsétlen bukás révén került az anyagi világba és szinte fogolyként szenved az anyag börtönében.
Az ismert olasz szerző közérthetően, de tudományos igénnyel számol be az ezoterikus tradíciók kezdeti vallástörténeti helyzetéről, egészen napjainkig követve hatásukat. Munkájához felhasználja a nemrégen megtalált Naq Hammadi kódex szövegeit is.


A Budapesti Zsidó Múzeum
Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1996. 240 p.

A budapesti Zsidó Múzeum Európa egyik legjelentősebb ilyen gyűjteménye. Az intézményt - mely az 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagógával épült össze - 1832-ben nyitották meg a nagyközönség számára. A kiállítás - eredeti dokumentumok, kéziratok és fényképek segítségével - bemutatja a magyar zsidóság történetét, egyes gyűjteményei pedig a zsidó művészeti emlékekből nyújtanak gazdag válogatást.


Felkai László: A budapesti zsidó fiú- és a leánygimnázium története
Felkai László, Budapest, 1992. 182 p.

A tanulmány végigtekint a nagy múltú magyarországi zsidó iskolázás történetén, azon a folyamaton, amely II. József óta mindig az európai normákat követte, s amely egyszerre kívánta erősíteni a sajátos zsidó identitást és a magyar nemzethez tartozás érzését. A szerző a tanulmány második részében a zsidó iskolázás jelenét, az 1989 után újra fellendülőben lévő oktatás eredményeit elemzi. Úgy látja, hogy a ma működő, rövid múltra visszatekintő intézmények egyelőre keresik arculatukat, nevelési filozófiájukat, s jelentős erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a zsidó iskolázás múltjában született jelentős értékek újraéledjenek és továbbfejlődjenek.


Dan Kurzman: A béke katonája. Jichak Rabin élete
1922-1995.Aquila Könyvkiadó, 1999. 588 p.

Aki ezt a könyvet elolvassa, nem csupán Jichák Rabinnal, a nagy formátumú politikussal köt közeli ismeretséget, hanem az emberrel is, aki elválaszthatatlan a nagy eszméktől - a szorongó, szenvedő, szerető, gyűlölő és tévedő emberrel, akit idő előtt kioltott élete megakadályozott abban, hogy beteljesítse a nagy gondolatot, és békét teremtsen az örök ellenségeskedés földjén.
Micsoda tragédia, hogy nem is az ellenség, hanem saját népének elvakult fanatikusai oltották ki a béke katonájának életét, hosszú időre visszavetve a hihetetlenül bátor és merész gondolat, az egyedül lehetséges megoldás, a zsidók és arabok közti kézfogás megvalósítását!
A folyamat Rabin borzalmas halálával elakadt, de most, hogy ismét hívei és követői kezébe került Izrael elvesztése, talán - halkan, csendben - reménykedhetünk, hogy ez a nagy szellem nem élt hiába, s utódai Ehud Barak vezetésével beteljesítik Oslo szellemét.
A világhírű újságíró, Dan Kurzman sokáig élt és dolgozott Rabin közelében, alapos kutatómunkája nyomán olyan világba kapunk betekintést, amelynek ismerete és tárgyilagos elemzése e nagyszerű könyv nélkül szinte lehetetlen.



Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető
Balatonfüred, 2004. 136 p.

Balatonfüred történetét részletesen leírja, majd a temetőről, és az ott található sírokról ír, képekkel illusztrálva.


Gereben Ágnes: "Engedd el népemet !" Zsidók a háború utáni Szovjetunióban
Athenaeum 2000 Kiadó, Szekszárd, 2003. 416 p.

Lényegében ezzel fejezi be a szerző a szovjet zsidóság történetének tárgyalását, amely nemcsak a zsidó kisebbség, hanem az egész Szovjetunió történetéről sok újat és érdekeset nyújt a történelem iránt vonzódó olvasók táborának. Szép számmal találunk magyar vonatkozásokat is, valamint a meglehetősen komor szovjet mindennapok leírását, korabeli anekdotákat, történeteket is. Rengeteg nevet, eseményt említ, amelyek megértéséhez lábjegyzetek nyújtanak értékes segítséget. Függelékben gazdag bibliográfia, névmutató és életrajzi kislexikon emeli a monográfia tudományos értékét,eligazítva a további elmélyülést, tájékozódást.
Gereben Ágnes könyve hozzásegít a kelet-európai zsidóság történetének jobb megértéséhez, feltárva a sokáig elhallgatott, néha fájdalmas tényeket.


Jan Assmann: A kulturális emlékezet
Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskulturákban
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999. 313 p.

Mi a láthatóvá tett kollektív emlékezet, a jelek, a szimbólumok, az írás szerepe a korai államok kialakulásában? Írás, emlékezés és etnikai, közösségi identitás kölcsönviszonyát Jan Assmann professzor az antik Egyiptom, Izrael és Görögország példáján mutatja be, melyek írásbeliségükkel addig bejáratlan területekre léptek: Egyiptom az államiság, Izrael a vallás, Görögország a tudomány területére. "Az irodalmi kommunikáció archeológusa" a modern etnológia, történeti kutatás és filozófia nézőpontjából tárja fel a klasszikus társadalmakkal való szoros kapcsolatunkat. Könyve az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású kultúraelméleti munkája.


Martin Buber: Angyal-, szellem, és démontörténetek.
Paul Klee rajzaival
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2002. 80 p.

E könyv angyalai, démonai és szellemei szomorú lények, maguk is segítségre szorulnak. Valakire, aki ismeri a szót, amely szárnyaik alá nyúl, hogy könnyebbé tegye terhüket. Vagy valakire, aki ismeri azt, aki ismeri a szót.
Jó hír tehát az angyaloknak, ha vannak, akik még tudnak a Harminchatokról, arról, hogy a világ sohasem marad harminchat igaz ember nélkül, akik mindennap látják Isten színét. Buber még tud róluk. Klee angyalai 1939-1940-ben már nem biztosak abban, megvan-e még a világ. Megvannak-e még a megtartó igazak? Vagy örökre magukra maradnak - a papírlapon. Kétségbeesetten igyekeznek valahogyan mégis megfelelni hivataluknak.
Nemrég a bécsi Kunsthalle-ban angyaljelző készüléket mutattak be, afféle riasztót, mely kékfényt bocsát ki, ha angyal repül át a szobán. E kötetet ilyen helyre ne vigyük magunkkal...


Mezei Balázs: A lélek és a másik. Jan Patocka és a fenomenológia
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 399 p.

"A jelen kötetben korábban már megjelent vagy előadásban elhangzott munkáim egy részét gyűjtöttem össze, de mindegyik írásomat alaposan, egyes esetekben a leglényegesebb pontokat is érintve átdolgoztam. Az íj módon kialakult gyűjtemény egységét a történetileg fenomenológiának nevezett tárgy, ezen belül is Jan Patocka munkásságának némely vonatkozása adja."


Paul Feyerabend: A módszer ellen
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2002.649 p.

E könyv Feyerabend fő műve. Szerzője a kortárs gondolkodás talán legprovokatívabb szelleme. Volt, aki csak Wittgensteinhez, Lessinghez, Heinéhez mérhető zseninek tartotta - sokan az újkori tudomány pusztító ördögének, aki után kő kövön nem maradt. És tényleg.


Perczel István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése
Szent Ágoston és Aranyszájú Szent János metafizikája és misztikája
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999, 248 p.

"Az ember még egy angyalt sem láthat meg egykönnyen..."
Ágoston és János két eltérő szellemiség bölcsőjénél áll. Az egyik a világot siralomvölgynek tekinti, a jelenvalóval soha meg nem elégszik, értelmében bízva kutatja a teremtés és a Teremtő elrejtett titkait, és minden kudarcát önnön személyes nyomorúságának tudja be, míg a másik mindenről lemondva, s az értelem képességeit mély gyanakvással szemlélve, az istentiszteletben próbálja felemelni lelkét a Felfoghatatlanhoz. Ágoston az intellektuális nyugati kereszténység előhírnöke, míg János a liturgikus és egyre anti-intellektuálisabbá váló bizánci kereszténység egyik legfontosabb őse.


Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1998. 512 p.

"Tisztázni kívántam valamennyire a katolikus teológia törekvéseinek értelmét és igazságát, hatalmas gazdagságát és szívós korlátait..."
A teológiai gondolkodás történetét és állandónak bizonyuló formáit egyaránt bejáró nagyszabású szellemi kalauz szerzője, Ghislain Lafont (1928) francia teológus, bencés szerzetes a Szent Anzelm Athenaeum és a Gergely Egyetem tanára Rómában.


David Hume: Beszélgetések a természetes vallásról
Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2006. 166 p.

Hume vallásfilozófiai fő művét nem csak a szerző rejtegette fiókjában - halála után barátai sem merték kiadni. 255 év múltán most magyarul is olvasható az újkori filozófia kulcsszövege.
 

2008.05.08


 

Karsai László: Befogadók
Írások az antiszemitizmus ellen 1882-1993
Budapest, Auróra Kiadó 1993, 256 p.

A kötetben olyan magyar politikusok, írók beszédeit, írásait olvashatjuk, akik az elmúlt évszázad során fölemelték szavukat az antiszemitizmus ellen. A kötet az antiszemiták tevékenységét próbálja meg illusztrálni, válogatva a gazdag anyagban.


Dr. Szabó Ödön: Az élő zsidó történelem
Budapest, Fémes Á. Könyvnyomda 1942. 238 p.

Az élő zsidó történelmet tartalmazza ez a könyv,- amelyet nem kegyeletből ismerünk és nem beteges büszkeséggel ismertetünk a világgal. E történelemnek csak a kezdetét tudjuk, a végét nem, de hisz' magunk is folytatói vagyunk, az események élő részesei.


Gereben Ágnes: Antiszemitizmus a Szovjetunióban
Budapest, PolgArt Könyvkiadó 2000.

A szovjet antiszemitizmus története bizonyára sok vitát vált ki Magyarországon. Talán a szerző mentségére szolgál, hogy a szovjet levéltárak megnyitása óta a kutatók még nem vállalkoztak átfogó mű megírására.


Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet
A történelemfilozófia teológiai gyökerei
Budapest, Atlantisz Könyvkiadó 1996. 315 p.

A teológia és a filozófia előjoga empirikusan megválaszolhatatlan kérdések felállítása. Ilyenfajták azok a kérdések, melyek az első és a legvégső dolgokat érintik - s éppen azért őrzik meg jelentőségüket, mert semmilyen válasz nem hallgattatja el őket . Komolyan a történelem végső értelmére kérdezni - ez túllép minden tudhatón és elállítja lélegzetünket; vákuumba helyez bennünket, melyet csak remény és hit tölthet ki. E klasszikus mű kihátrálás a történelemfilozófiából - melybe ragyogó bevezetést nyújt.


Halász Zoltán: Herzl
Magyar Világ Kiadó 1995. 244 p.

Theodor Herzl 1860-ban született a Dohány utcai zsinagóga szomszédságában.
Egy párizsi szállodaszoba magányában háromhetes lázas munkával alkotta meg a zsidó állam eszméjét.
A nagy álmodót sokan támadták, még többen megmosolyogták rövid élete során, de álma - halála után fél évszázaddal - valóra vált.


Nádas Péter: Egy családregény vége
Jelenkor Kiadó Pécs, 2005. 160 p.

"A Családregény vége... egy "Nem!" kiáltás. Ez a nagypapa "nem"-je az örök zsidó szenvedéstörténetre, és ugyanakkor a fiú "nem"-je a totalitárius elnyomásra... Ezzel Simon Péter kilép a történelemből..."


Elie Wiesel: Bölcsek és történeteik
Biblia,talmudista és haszid mesterek arcképei
Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2007. 301 p.

A Nobel-békedíjas szerző mesteri tanárként osztja meg velünk elragadó felismeréseit bibliai alakokról, talmudista tudósokról és haszid rabbikról. Mesél Sára ősanyáról, aki harciasan védelmezi fiát; Sámsonról, népének védelmezőjéről; és a szent életű Jehósua ben Lévi rabbiról, aki jó cselekedetei révén kiérdemelte, hogy még életében a Mennybe kerüljön. Elie Wiesel hőseire egytől egyig nagy feladat vár. Isten azért küldte őket hozzánk, hogy segítsenek megtalálni a hozzá vezető utat. Ám ezek a hősök hús-vér alakok is egyben, akik dühösek Istenre, mert oly sokat követel, és az emberekre, mert oly keveset tesznek. Sokszor hibáznak, és olykor még össze is zavarodnak. Egy valami azonban állandó: az a szeretet, amelyet népük iránt éreznek, kinek tanítását rájuk bízták.


Bókay Antal: Bevezetés az irodalomtudományba
Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 300 p.

Mindenki - tudattalanul - valamilyen "irodalomelmélettel" kezd egy vers vagy egy regény olvasásához. Az irodalommal magasabb szinten foglalkozónak azonban tudnia kell, hogy az olvasás hátterében milyen irodalomtudományi irányzatok rejlenek, és milyen megközelítésekre lenne szükség ahhoz, hogy olvasatának szintjét, mélységét erősítse. A könyv bemutatja az elmúlt kétszáz év irodalomtudományi irányait, olvasati stratégiáit, ezek elméleti alapfogalmait és interpretációs módszereit. A korai modern filológiai és szellemtörténeti, a modern kor formalista és strukturalista megközelítései és a posztmodern jelenkor hermeneutikai, dekonstrukciós, posztstrukturalista és kultúraelméleti tendenciái a főbb csomópontok.


Gerő András: A zsidó szempont
PolgArt Kiadó, Budapest, 2005. 179 p.

Engem az érdekelt, hogy miért csak az asszimiláció és disszimiláció kettősségében zajlott a nyilvános beszéd? Mi van az integrációval? Ha egykorúan ez nem fogalmazódott meg, akkor lehet-e utólag úgy nézni a folyamatot, azaz lehet-e utólagos nyelvet, kifejezésmódot teremteni ahhoz, ami valószínűleg volt, de nem így mondták el? Mi van a szimbolikus zsidóval? Mit szimbolizál és miért? Hogyan bomlik szét a zsidó identitás? Ha szétbomlik, marad-e valamiféle zsidó esszencia? Lehetséges-e zsidó szempont? Ha igen, akkor ez miben áll? Ha nem, akkor miért mondták, és mit értenek alatta? A származás-e a legfontosabb? Összeérhet-e egy magát zsidónak valló nézőpont az antiszemita konstrukcióval? Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több probléma együtt.


Bacskai Sándor: AZ ELSŐ NAP
Múlt és Jövő Könyvkiadó, Budapest, 2004. 230 p.

Ez a népesség, vagy inkább sajátos világ teljesen kimaradt a magyar irodalom és művelődés figyelemköréből. Mintegy megelőlegezve azt a közönyt és elutasítást, ami a holokausztban jutott e nép osztályrészéül. Maradékuk - diaszpóra a diaszpórában - szétszóródott Európában, Amerikában és Izraelben, ahová Bacskai empatikus mikrofonja követte őket. Az itt olvasható sorsinterjúk egy életformának és filozófiának állítanak emlékkövet, amely a magyar zsidóság meghatározó részére volt jellemző - és amely soha nem lelt szellemi hazára a magyar kultúrában, ezzel is megkönnyítve a nagy kiszántás mozzanatát.
Kötetünk a történeti narratíva rendjében a magyarországi zsidó ortodoxia aranykorával kezdődik és a munkaszolgálatból, a megsemmisítő táborokból történt visszatéréssel: a visszaszánthatatlanság tapasztalatára döbbenés mozzanatával zárul.


Erdélyi Lajos: Az élők háza
Héttorony Könyvkiadó

Béth Hácháim - az élők háza. Így nevezik temetőiket a zsidók. Mert halottaikat, a halottak halhatatlan lelkét élőnek tekintik.
E kötet korunk leghozzáférhetőbb, egyszersmind legnemzetközibb nyelvén, a látvány, a fényképek segítségével ráirányítja kortársaink figyelmét a száz évnél idősebb kelet-európai , zsidó temetők fájdalmasan szép művészetére, a névtelen kőfaragó mesterek népművészeti alkotásaira.


Anthony Giddens: Szociológia
Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 771 p.

A kötet elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a szociológia általános fogalmaiba, illetve a szociológusokat ma leginkább foglalkoztató kutatási problémakörökbe. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy részletes társadalmi leírásba illessze, illetve frappáns példákkal illusztrálja azokat. Ezáltal átfogó társadalomképet nyújt, amely alapján közvetlenebbül értelmezhetők a főbb elméleti, metodológiai és módszertani irányzatok, megközelítési módok.
A szerző az egyes fejezetek végén további irodalmakat (a külföldi kiadványokat kiegészítettük megfelelő hazai könyvekkel és tanulmánygyűjteményekkel) ajánl a témában elmélyedni kívánók számára. A kötet párhuzamosan használható az oktatásban Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába című tankönyvével, mert míg az utóbbi egy magyar szociológus szempontjából a magyarországi társadalmi jelenségekre összpontosítva, addig Giddens műve egy külföldi szociológus szempontjából, a világjelenségekre összpontosítva tárgyalja a bevezető szociológiai ismereteket.


Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona
Makkabi kiadó kft., Budapest, 2001. 117 p.

Kevesen tudják, milyen komoly részt vállalt magára a hazai zsidóság a magyar gyógyítás területén. Gergely András műve jól érzékelteti a magyarsághoz, a zsidósághoz és az egyetemes tudományhoz való szoros elkötelezettségét. Műve nem törekszik tudományos teljességre, a téma iránti érdeklődés felkeltését és a kutatás folytatását kívánta szolgálni.


Szenes Sándor: Befejezetlen múlt
Keresztények és zsidók, sorsok
Budapest, 1986. 332 p.

"Zsidó honfitársaink sorsáról önmagában véve is kevés közlemény jelent meg hazánkban, s még kevesebb, amely éppen a keresztény-zsidó viszonyt elemezte volna. Ezekben az interjúkban elsosorban nem azokról hallunk, akik halálba küldték a zsidókat, vagy akik végrehajtották ezeket a rendelkezéseket, azokról sem, akik haszonélvezoi voltak a világtörténelem legnagyobb méretű népirtásának, hanem egyrészt felelős helyzetben lévő, magas rangú egyházi személyiségekről, akik késlekedtek időben felemelni szavukat, másrészt olyan egyházi személyekről, püspökökről is, és hívő keresztényekről, akik felsőbb segítség nélkül, kellő anyagi eszközök híján is megkísérelték a lehetetlent; mentették az embereket, méghozzá nem is eredmény nélkül" - írja a mű előszavában dr. Nyíri Tamás. A könyvben közölt beszélgetésekből egyebek mellett megismerhetjük az Auschwitz-jegyzőkönyv történetét is.


Strba Sándor - Lang Tamás: Az érsekújvári zsidóság története
Kalligram, Pozsony, 2004. 431 p.

A kötet több éves levéltári kutatás és gyűjtőmunka után látott napvilágot, hogy képet adjon az érsekújvári zsidóságról a városban való letelepedésüktől napjainkig. Vizsgálja a zsidóság szerepét a város életében, hitéletét, művelődését, sportéletét, bemutatja rabbijait és neves közéleti személyiségeit.

2008.04.17


 

BENOSCHOFSKY IMRE: Zsidóságunk tanításai
Budapest, Makkabi Kiadó. 1997, 96 p.

Ez a könyv kiemelkedik a témába vágó egyéb művek közül, mert a vallást és a kultúrát egyszerre tárja fel mind a zsidó, mind a nem zsidó érdeklődők irányában, élvezetesen, olvasmányos eszközökkel.
Remek áttekintést nyújt a közel négyezer éves zsidó vallás, kultúra, filozófia és gondolkodásmód egészéről, miközben sok irodalmi és kulturális példával szolgál.


VERMES GÉZA: A Passió
Budapest. Osiris Kiadó, 2005. 115 p.

Vermes Géza ebben a művében a szenvedéstörténetet teszi alapos vizsgálat tárgyává. Az evangélium szövegét elemezve sorra veszi a passió egyes stációit, és a tőle megszokott alapossággal és lenyűgöző háttértudás birtokában igyekszik minél közelebb kerülni a történetileg hiteles szenvedéstörténethez.


SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY: Írd fel házad kapujára…
Budapest, Helikon. 2004. 164 p.

A Paletta-sorozat újabb, második kötete a zsidóság több ezer esztendős történetéről mesél.
Illetve vallásról, hagyományokról, hétköznapokról és ünnepekről, szokásokról és jelképekről.
A könyvet nem tudós írta, hanem szépíró, és nem tudományos szándékkal, hanem hogy
Szórakoztasson. Nem törekszik teljességre, nem a zsidó vallásról mesél, hanem emberekről. Mindannyiunkról. Rólunk zsidó és nem zsidó emberekről.


BROWN, PETER: Szent Ágoston élete
Budapest, Osiris Kiadó. 2003, 615 p.

Ritkán fordul elő, hogy a legmagasabb tudományos igényeket kielégítő szakmunka egyben lebilincselő olvasmány is. Peter Brown Ágoston-életrajza ilyen könyv. Összefoglalja és értékeli az Ágoston kutatásokat, melyek új megvilágításba helyezték Ágoston püspökségének első és utolsó évtizedét. Peter Brown tudós pontossággal, bájos humorral kiváló szépírói stílusban hozza közel hozzánk a késő antikvitás letűnt világát, mely jobban hasonlít korunkra, mint gondolnánk


Erdő Péter, Schweitzer József, Vizi E. Szilveszter: HIT ERKÖLCS TUDOMÁNY
Budapest, Éghajlat Könyvkiadó, 2006. 219 p.

A könyv üzenetet hordoz a mának és a jövőnek, mégpedig azt, hogy a gazdasági érvényesülés mellett milyen fontos az emberek egymás közötti kapcsolata, milyen fontos szerepe van az erkölcsnek.
Olyan örök kérdéseket feszeget, amelyek fontosak, de sokszor mégsem találunk rájuk választ. Állandó téma az egyén felelőssége, egyén és közösség gondolkodása, a rossz , a téves belátása, megvallása és a bocsánat.
A kötet célja, hogy ráirányítsa figyelmünket olyan gondolatokra és igazságokra, melyek kapaszkodókat jelenthetnek ebben a gyorsan változó világban.

Popper Péter: Az Írás
Az Ószövetség
A teremtés Könyvéből Malakiás prófétáig
Budapest, Saxum Kiadó 2004. 247 p.


A szerző hűségesen követve a Bibliában leírt legfontosabb eseményeket és történeteket érdekesen és olvasmányosan ismerteti az Ószövetség könyveit. A hitelesség érdekében idéz az eredeti szövegből és mint a 21. század embere, arról is mesél az olvasónak, amit saját hite, gondolatai, töprengései, kétségei és korunk ellentmondásai sugallnak.


Popper Péter: Az Írás
Az Újszövetség
Máté evangéliumától a Jelenések könyvéig
Budapest, Saxum Kiadó 2004. 239 p.


Az Írás Az Ószövetség című könyv második kötetének középpontjában az Újszövetség áll, a négy evangélium, az apostolok cselekedetei és levelei, valamint a Jelenések könyve. Ezt az anyagot még kiegészítettem némely egyéb irat részletével is, hogy az érdeklődő olvasó képet kapjon a Krisztus utáni századok szellemi atmoszférájáról és a későbbi eretnekségek keletkezéséről.


Naftali Kraus: A zsidó nép őstörténete
Ősi forrás (16)
Budapest, Wesley János Kiadó, 2007. 347 p.


A zsidó nép első felső-garnitúrája a próféták voltak, akik Isten szavát közvetítették, mind az uralkodónak mind a népnek. Bölcseink számítása szerint 48 próféta és hét prófétanő volt, akik egyfajta "ellenőrző bizottság"-ként működtek az uralkodó osztály és a kohanita papság felett.
Mind a prófétai korszakot, mind a királyságot megelőzte az un. "Bírák" kora.  Ez volt a kedélyes anarchia korszaka, amikor - a Biblia tanúsága szerint - "mindenki azt csinált amit akart". 366 évig tartott, amíg felváltotta a fejlettebb és modernebb monarchia rendszere.


Naftali Kraus: A zsidó Jesájáhu
Izrael prófétái (2)
Az ősi forrás (17)
Budapest, Wesley János Kiadó, 2007. 299 p.

Jesájáhu (vagy röviden Jesájá = Jezsajás) Izrael egyik legnagyobb és legjelentősebb prófétája. Négy júdeai király idejében működött, és könyve 66 fejezetében egy hosszú emberélet cselekedetei jutnak kifejezésre, indirekt módon, az események tükrében, de csak nagy ritkán autobiografikus stílusban. Ebből következik, hogy a próféta életrajzát nagyon nehéz, úgyszólván lehetetlen, kihámozni próféciája mondanivalójának sűrűjéből…
További problémát képez Jesája könyvében a keresztény exegetika, amely kisajátítja a próféta bizonyos verseit, és azt dogmái bizonyítására, alátámasztására használja. A középkori zsidó exegéták nagy erőfeszítéseket tettek ezen propaganda ellensúlyozására.

2008.04.04


 

KOLBACH BERTALAN dr.: A zsidó néprajzról
Bp. Gabbiano Print Kft.224 p.
/Magyar Zsidó Tudományok , 4.kötet; Szerkesztő: Oláh János/

Kolbach Bertalan munkálkodását a zsidó néprajz terén így foglalja össze:
"A zsidó néprajz ősrengetegében néhány járható ősvényt feltártam. "
Egy jellemző mondata a Libanon c. folyóiratból: "A zsidó folklore van olyan fontos,
Mint a zsidó história, talán még fontosabb, mert testünkről, lelkünkről számol be önmagunknak és válaszol embertársainknak..."


POPPER PÉTER: A széthasadt kárpit.Írások hitről és a vallásról
Bp.-Szarvaskő, Saxum Bt. 2007.471 p.

Ez a könyv a pszichológus-író valláslélektani tanulmányait tartalmazza.
Könyvében sem téríteni, sem tagadni nem akar, hanem szeretne együtt töprengeni
Az olvasóval. Kalandozni az emberi gondolkodás és képzelet által évezredek során megalkotott Isten-képek bonyolult világában.


KÉZIKÖNYV A HOLOKAUSZTRÓL Tanárok és tanulók számára
Budapest, Országos Közoktatási Intézet, 2004 273 p.

Ez a kötet abban kíván segítséget nyújtani, hogy a felnövekvő nemzedékek megismerjék a magyar történelem egyik legszörnyűbb korszakának történetét, megértsék a holokauszt lényegét, bízva abban, hogy mindez hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen az emberellenes, kirekesztő eszmék befolyása.


LEBOVITS IMRE: Zsidótörvények - Zsidómentők
Bp. Ex Libris Kiadó, 2007,417 p.

Pantheon ez a könyv, azoknak a magyaroknak a dicsőségcsarnoka, akiket az üldözöttek mentéséért Izrael Állam szigorú elbírálásában a megmentettek tanúsága alapján a Világ Igazainak sorába emelt. Mintegy 700 igaz ember, akik egy elvadult világban életüket kockáztatva nem mérlegeltek, tették, amit tenniük kellett.


STALLER TAMÁS: Menekülés az emlékezetbe A zsidó Koestler tudásszociológiai portréja.
Bp. 2007, Logos Kiadó, 178 p.

"Koestler élete, maga Koestler számára is nagy kihívás és változatokban gazdag kaland volt, nemhogy a róla író filozófusnak, aki erről a nehezen megismerhető személyiségről most előttünk igyekszik fellebbenteni a fátylat. (...) A könyv arról igyekszik olvasóit meggyőzni, hogy a honfoglaló magyarokkal együttműködő kazároktól ered az Európában élő, illetve az onnan elszármazott askenáz zsidóság szinte egésze, s minthogy a kazárok zsidó hiten voltak, az európai zsidóság többsége nem is zsidó, hanem kazár, vagyis türk (török) eredetű, tehát olyan tévtan, mint az antiszemitizmus, alapjában téves, minthogy "szemiták" (sémi népek) Európában nincsenek is."
/Dr. Borsányi Schmidt Ferenc; www.or-zse.hu/konyv152.htm/


Az ismeretlen fekete könyv Szemtanúk vallomásai a szovjet zsidók tragédiájáról (1941-1944)
Krausz Tamás (Szerk.)
Bp.,Pannonica Kiadó;2005, 389 p.

A holokauszt történetének megdöbbentő és egyedülálló dokumentumait veheti kezébe az olvasó. A náci népirtás, a szovjet zsidóság kiirtásának borzalmas története tárul fel e lapokon. Amikor a náci Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a gyakorlatban is megkezdődött a holokauszt, a náci népirtás, az európai zsidóság kiirtása. A magyar holokauszt "előtörténete", a közel 3 millió szovjet zsidó fizikai megsemmisítése eddig Magyarországon is dokumentálatlan volt. A kötet anyagát alapjában a világhírű szovjet író, a háború idején rendkívül népszerű antifasiszta haditudósító, Ilja Ehrenburg archívuma képezi.


DEUTSCH GÁBOR, FARAGÓ VERA, KALMÁR LAJOS: A Dohány utcai zsinagóga és a Zsidó Múzeum kincsei
Alexandra Kiadó; 2005, 160 p.
A Dohány utcai zsinagóga L. Förster tervei alapján progresszív vallási felfogásban épült 1854 és 1859 között. Az épület mindenekelőtt monumentalitásával, belső kiképzésének eleganciájával és gazdagságával kelt ámulatot: ez Európa legnagyobb, és a világ második legnagyobb működő zsinagógája. Egy önálló, döntően zsidó vallási kegytárgyakat tartalmazó kiállítás gondolata először az 1896. évi millennium kapcsán merült fel, amikor az ezeréves Magyarország történelmi egyházainak sorában a zsidó vallás is bemutatkozott. A mintegy 1500 tárgyból álló gyűjtemény 1932-ben talált végleges otthonra a Dohány utcai zsinagógához épített épületszárnyban. Az intézmény gazdag judaisztikai gyűjteménye révén Európa második leggazdagabb zsidó múzeuma. A kötethez - amelyet páratlan szépségű fotók díszítenek - dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi írt előszót.


DR. BACHER VILMOS: A babylóniai amórák agádája
Bp. Gabbiano Print Kft. 142 p.
/Magyar Zsidó Tudományok, 3. kötet; Szerkesztő: Oláh János/


Dr. Bacher Vilmos (1850-1913) az Országos Rabbiképző Intézetben működött, annak 1877-es megnyitásától, 36 éven át, 1913-ban bekövetkezett haláláig. Tanított Szentírást, szentírás-magyarázatot, homiletikát, majd 1907-től, Bloch Mózes nyugállományba vonulásától rektora volt az intézménynek. Tanulmányi köre a zsidó és keleti tudományok nagyon sok ágára kiterjedt. Legnagyobb, közel 10 kötetre terjedő műve a hagyományos irodalom agádikus ágával foglalkozott, ennek első kötete 1878-ban jelent meg, ez került most újból kiadásra.
"Minden kutatónak magából a Talmud szövegéből kell kiindulnia, a hagyományok rendszerével kell tisztában lennie, mert csak ekképpen lehet világos képet kapni a hagyomány teljes kifejlődéséről, kialakulásáról. Ezzel a kérdéskörrel, alapelemmel foglalkozik Bacher Vilmosnak A babylóniai amórák agádája című könyve, amely az első része az agádáról szóló műveinek, 8 nagyobb fejezetben és egy függelékben." Írja a művet szerkesztő Oláh János.
 

2008.02.05.