Az OR-ZSE Könyvtárának
új
könyvei |
Hidvégi
Máté: Löw Lipót főrabbi élete
Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, Pápa, 2011.
A születésének 200. évfordulóján kiadott mű Löw Lipót főrabbira emlékezik. A
kiadvány az életrajz mellett gazdag dokumentációt is közread, ezzel is bemutatva
a hatalmas életművet. Löw Lipótot halálakor gyászolta az egész magyar nemzet. A
könyvből megtudhatjuk azt is, hogy hogyan méltatták őt kiemelkedő
személyiségeink a halála után. „Egyike volt a zsidóság legnagyobbjainak” – írta
róla Venetianer Lajos. „Ő volt az egyetlen, ki tehetség, képesség, hatáskör,
működés és eredmény tekintetében mindazt egyesíté egymagában, aminek
mindegyikünknek csak egy-egy része jutott” – mondta búcsúbeszédében Steinhardt
Jakab. Eötvös Károly „az Ószövetség patriarchájának”, Kossuth Lajos „a nemzet
veszteségének”, Tisza Kálmán miniszterelnök „a haza egyik legnagyobb
halottjának”, Kecskeméti Lipót a „zsidóság nagy megértőjének” nevezte.
Szita
Szabolcs: Raoul Wallenberggel Moszkváig
Langfelder Vilmos élete és családtörténete
Aura Kiadó, Budapest, 2011.
A kötet Raoul Wallenberg szerény, hűséges munkatársának, Langfelder Vilmos
mérnöknek állít emléket, akit valószínűleg a budapesti svéd követségi titkár
csak részben ismert, tragikus sorsának egyetlen osztályrészesévé vált. A Szita
Szabolcs új kutatási eredményei alapján született monográfia igazi XX. századi
drámai történet. Középpontjában egy magyar vállalkozó család, a Langfelderek
sorsa, 1944-1945 nyers hazai valósága és a Raoul Wallenberg vezetésével folyt
áldozatos embermentések állnak. A mű új adatok, eddig ismeretlen tények sorával,
korábbi és újabb legendák kritikus felülvizsgálatával szolgál. Raoul Wallenberg
és Langfelder Vilmos 2012-ben lettek volna száz évesek. E könyv tisztelgés
előttük. A könyv mellékletében válogatott bibliográfia található Wallenberg
életéről és budapesti működéséről, a szerző e témában írt fontosabb munkáiból
illetve olvasható a Wallenberg szűkebb környezetéből, közvetlen kapcsolataiból
ismert magyarok tematikusan szerkesztett névsora.
Gyárfás
Endre: Mátyásföld, alkonyuló éden
Holokauszt-életek 4.
Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 2013.
Minden megvolt, hogy a kisfiúnak idilli gyerekkora legyen. Szorgalmas szülők,
bölcs nagymama. „saját” kutya, nagy kert, patakpart, szomszédlányka… Csak hogy
az eszterláncot láncbombázás zavarta meg, a bújócska terepe az óvóhely lett, az
égből pottyant alvóbaba robbanóanyagot rejtett. Mialatt elsős füzetében a betűk
szavakká, mondatokká, verssé álltak össze, a Horthy-korszak törvényeinek betűi
sárga csillagot parancsoltak a matrózkabátra, halálmenetbe sorolták az apát,
gettóba zárták a családot. Mi volt még hátra? Nyilasház, téglagyár, Wallenberg
jóvoltából „védett” ház, kibombázás. A szabadság első hónapjaiban hazai
cionisták gyerektáborai ajándékozták meg a kilenc éves fiút a közösség
élményével. Az alijázás csak ígéret maradt. A kiskamasz gondolkodásában
humorforrásul szolgálnak a félrehallások, a félreértések. Az olvasó inkább
mulatságosnak, semmint szomorúnak találja majd a József Attila díjas író
önéletrajzi regényét.
Csapody
Tamás: Bori munkaszolgálatosok
Fejezetek a bori munkaszolgálat történetéből
Vince Kiadó, 2011.
Csapody Tamás jogász-szociológus könyve a második világháború alatt a szerbiai
Borba vitt magyar munkaszolgálatosokról szól. A szerző a zsidó és a katonai
szolgálatot megtagadó (Jehova Tanúi, szombatista, nazarénus) munkaszolgálatosok
és az őket kísérő katonai keret máig ható történetének egyes fontos eseményeit
mutatja be. A kötet foglalkozik a Borban és környékén dolgozó hatezer
kényszermunkás között tevékenykedő orvosokkal, akik Radnóti Miklós és Lukács
László költőket, valamint Justus Pál szociáldemokrata politikust is
gyógyították. A 15 térképvázlatot és számos fényképet is tartalmazó kötet a
fellelhető források széles körét egymással összevetve tárja fel a
Szentkirályszabadjáról elinduló gyalogmenet és az abdai kivégzés történetét.
Radnóti Miklós és társai utolsó időszakával, kivégzésükkel, exhumálásukkal és
nyughelyeikkel kapcsolatban a kötet számos, irodalomtörténetileg is jelentős, új
megállapítást tesz.
Várnai
Pál: Életeim
Zachor Alapítvány, 2011.
E gyönyörű könyv ajánlásaként álljon itt a szerző utószóban közölt gondolata:
„Összehasonlítva sok más visszaemlékezéssel, az enyém, azt hiszem, bizonyos
távolságtartással, sőt iróniával íródik. Bizonyára engem is megviselt az 1944-es
deportálás, mégis viszonylag kíméletes volt hozzám ez az év. Gyerekként éltem
át, kevesebbet láttam, értettem meg belőle, mint egy felnőtt, kevesebb negatív
érzést is váltott ki belőlem. Mindig elutasítottam, ha – olykor ostoba –
sorstársaim gyűlöletet kértek számon tőlem. Lehetett volna rosszabb is. Ami
igazán fájdalmas volt, az a közeli hozzátartozók, a gyerekkori játszó- és
osztálytársak elvesztése, meg a többi, sok-sok ártatlanul meggyilkolt sorsa. A
gyerekkori sérülés mindenképpen nehezen feldolgozható, s ez nem is lenne baj. Az
igazi baj az, hogy az emberek semmit nem tanulnak a történelemből, amelyet nem
is ismernek. S ami még nagyobb baj, hogy nincs menekvés az ostobaság, az
előítéletek és a gyűlölet elől. Az élet abszurditását csak humorral lehet
elviselni – amit szerencsére kitaláltak.”
A zsidó Szabadka
Szerkesztette: Negyela László Márk
Kiadja: a Tuum Egyesület Zsinagóga.com Műhelye, Szabadka 2012.
Emlékek, emberek, épületek. Egy letűnt kor elfelejtett emlékei. A zsidó Szabadka
nem egy időn és síkon túli, fiktív hely és nem csak a beavatottak láthatják. Sok
emlék mellett naponta suhanunk el, és nem is gondolnánk, hogy ennek a világnak a
részesei, melyet a város zsidósága épített, teremtett meg. A zsidó Szabadka egy
lehetséges útvonal, mely értékek, emlékek és események nyomába szegődik és
kalandra hívja a mindenkori Vándort.
A zsidó asszony kötelességei
Kiadja: Debreceni Zsidó Hitközség, Debrecen, 2012.
Dr. Asher G. Ehrenfeld debreceni főrabbi ajánlása a könyvhöz:
„Kiadványunk több évtizedes űrt szeretne betölteni, melyben igyekeztünk
részletezni és mindenki számára érthetővé tenni a zsidó asszonyok Tóra szerinti
alapkötelességét. A Tórában lévő 613 parancsot bölcseink úgy magyarázzák, hogy
egyes parancsok népünk más-más csoportjaira vonatkoznak. Az asszonyt, aki a
zsidó ház alapja és annak fennmaradását biztosítja, három tórai parancs
kötelezi, annak érdekében, hogy a zsidó nép létezéséről és folyamatosságáról
gondoskodjon a jövő nemzedékeiben. Ezek a parancsok jelképezik létünket, a zsidó
élet alapját a kezdetektől, amióta az Ö-ó ránk bízta őket: víz – mikve,
alámerülés, tűz – gyertyagyújtás, élelem (kenyér) – chálá-vétel. E parancsok
betartása által az Ö-ó adjon áldást házunkra és cselekedeteinkre. A zsidó
asszonynak felelőssége és bölcsessége szerint be kell tartania ezeket a
parancsokat, és ígéret van rá, hogy képes erre úgy, ahogy a Talmud írja: „ Az
Ö-ó több bölcsességgel áldotta meg az asszonyt, mint a férfit.” (Nidá 45.
Kertész
Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének
története
Szerkesztette: Vajda Orsolya
Kiadja a Magyar Zsidó Levéltár, Budapest, 2011.
„Nem a történelmi szabályokhoz mereven alkalmazkodó könyvet kap az olvasó.
Megszólalhat a kritikus az anyag megválasztása, rendszerezése, feldolgozása
tekintetében, számon kérheti egyes tények kihagyását, avagy elmosódó
beállítását, viszont kifogásolhatja pleonazmusként ható jelentéktelenségek
meghagyását, sőt kidomborítását és talán - az intézmény iránti jószándékkal –
csupán annyit mond, hogy ez nem az ő ügye. És igaza van, mert ez az írás néhány
ezer tagból álló családnak készült, melynek minden hozzátartozója tudományos
kutató módszerrel készült monográfia helyett csak emlékeket keres. Mennél többet
kap, annál dicséretesebb. Nem talál felesleges szakaszokat és a múltból
felhozott kis jelentőségű, szentimentális, elmaradható adatokat. És mert a
szerkesztő is családbeli, - mint a közepes szintű színész – átérezte,
átlelkesedte és átszenvedte teljesítését, úgy a rendelkezésre álló okmányok,
jegyzőkönyv- és napló fóliánsokban való kutatásoknál, mint az újabb korszakban
szerzett személyes élmények felvázolásánál.” (Kertész Ödön, 1942)
Dr. Róbert Péter: Herzl követőinek lapjai
A cionista sajtó története Magyarországon 1904-1919
Bethlen-téri füzetek
Kiadja: Magyarországi Cionista Szövetség
Dr. Róbert Péter a következő gondolatokkal ajánlja könyvét az olvasók
figyelmébe: „Ezzel a könyvvel a nagy múltú magyar zsidóság újkori történelmének
fontos részét, a cionista mozgalom történetének megismerését törekedtem
szolgálni, a szervezkedés korai sajtójának felidézésén keresztül. Az egyes lapok
bemutatása, a bennük megjelenő anyagok elemzésével történt. Legnagyobb részét a
könyvnek a Zsidó Szemle első hét évfolyama teszi ki, de a megtalálható kisebb
lapok is feldolgozásra kerülhettek. Remélem, jól illeszkednek a tárgyhoz azok a
történelem eseményeit, a kort bemutató részek, amelyekkel közelebb szerettem
volna hozni az olvasóhoz azt a világot, amelyben ezek a sajtótermékek éltek és
hatottak, különös tekintettel az első világháborúra. Jelen munka terveink
szerint egy nagyobb monográfia első része, a teljes mű napjainkig tárgyalná a
magyar cionista sajtó történetét. Reméljük, már az első kötet is kellemes és
hasznos olvasmány lesz!”
Peremiczky
Szilvia: Jeruzsálem a zsidó irodalomban
Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.
A könyv a zsidó irodalom Jeruzsálem-képének alakulását követi végig, amely kép
pontos tükre az egyes korok zsidó identitásának. A kötet ezt a folyamatot
vizsgálja a bibliai kezdetektől a posztbiblikus és rabbinikus irodalom, valamint
a hispániai zsidó aranykor és kiűzetés irodalmának Jeruzsálem-képein keresztül a
zsidó felvilágosodásból kibontakozó 19-20. századi nemzeti zsidó irodalmakon át
a modern izraeli irodalomig. Az izraeli irodalom témája immár nem a visszatérés,
hanem a beteljesülés és a küszködés a másnappal, azaz az örök, de egyúttal
mindennapos földi gondokkal. A kötet részletesen foglalkozik azzal, hogy
Jeruzsálem mint kód hogyan és miért nyerhetett különös jelentőséget a szefárd
zsidóság irodalmában és kultúrájában, identitástudatában.
2013.07.18
A
régi-új retorika
A retorikai elemzés
Szerkesztette: Dr. Raátz Judit, Tóthfalussy Zsófia Sarolta
Közreadja az ELTE Bölcsészettudományi Kar
Mai Magyar Nyelvi Tanszéke, Budapest, 2012.
A 13. Országos Kossuth Lajos Szónokversenyt és Retorikai konferenciát 2011.
novemberében az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanácstermében tartották meg az
ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke, valamint az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi
és Finnugor Intézete és az Anyanyelvápolók Szövetsége rendezésében. A
konferencia témája a retorikai elemzés volt. A kötet e konferencia, - mely „A
retorika a társadalomban – a társadalom a retorikában” címet viselte -
előadásait, illetve a 13. országos Kossuth-szónokverseny beszédeit tartalmazza.
„Krisztusért
járva követségben…”
Teológia – igehirdetés – egyházkormányzás
Tanulmánykötet a 60. éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára
Szerkesztette: Fazakas Sándor – Ferencz Árpád
Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, 2012.
„Bölcskei Gusztáv 2012. július 30-án ünnepelte 60. születésnapját. Ebből az
alkalomból szeretettel és tisztelettel köszöntik őt pályatársai, egykori
tanítványai és kollégái, elsősorban a Debreceni Református Hittudományi Egyetem
tanárai, de a testvér hittudományi felsőoktatási intézmények vezetői és a rokon
szakterületek képviselői is."
2013.január
Individuum,
közösség és jog Spinoza filozófiájában
Szerkesztette: Boros Gábor
Áron Kiadó, Budapest, 2000.
Spinoza olyan etikai és politikai gondolkodó volt, akinek legfontosabb nézetei
termékenyen kapcsolhatók be a kortárs filozófiai viták közegébe. Ennek
bemutatása volt a fő célja annak a konferenciának, amelyet a hannoveri székhelyű
Spinoza-Gesellschaft és az ELTE Bölcsészettudományi karán, a Filozófiatörténet
tanszék keretén belül működő XVII. századi kutatócsoport közösen szervezett. A
konferencia előadásai elsősorban a politikai, illetve jogfilozófiai kérdésekre
összpontosítottak, ám a címben megbúvó „individuum” szócska lehetőséget adott a
spinozai gondolkodás etikai aspektusának vizsgálatára is. A tanulmánykötet a
legjobb hazai és külföldi szakemberek értekezéseinek közzétételével mutatja be
Spinozát. A magas szintű filozófiai szaktanulmányokat tartalmazó kötet - mely az
1997. szeptemberében megtartott konferencia szerkesztett anyaga - elsősorban
szakemberek olvasmánya.
Ivánka
Endre: Heidegger filozófiája és az ókori metafizika
Összegyűjtött tanulmányok
Paidion Kiadó, 2004.
Ivánka Endre pályája a két világháború közötti Magyarországon, a múlt század
30-as éveiben ívelt fölfelé. A század 40-es éveire foglalhatta el helyét a
magyar tudományos élet nagyjai között. Ebben az időben a kor legjelentősebb
hazai és külföldi filozófiai, teológiai és bölcseleti folyóirataiban közölte
tanulmányait, de cikkei jelentek meg kisebb vidéki lapokban és kulturális
folyóiratokban is. E kötet a teljesség igényével igyekszik az olvasó elé tárni
Ivánka Endre magyar nyelvű munkáit. A könyv az egyes cikkeket, tanulmányokat
megjelenésük sorrendjében, az eredeti nyelvezettel közli. „Minden vallás,
helyesen vagy helytelenül, azon alapszik, hogy az ember valahogyan kilép azokból
a korlátokból, melyeket empirikus lénye neki szabott, több akar lenni, vagy
legalább többet akar átélni, mint ami a saját természetében adva van, vagy ami
normális élete, racionális gondolkodása számára hozzáférhető.” (Ivánka Endre)
Nagy
V. Rita: Teológia és antiszemitizmus
Krisztus megfeszítésétől a 20. századig
Az amillenizmus és hatása a magyarországi egyházi képviselők parlamenti
hozzászólásaira (1840-1941)
Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2011.
A szerző az antiszemitizmus genezisét vizsgálja Jézus megfeszítésétől a
középkoron át, a magyarországi 19-20. századi parlamenti megnyilatkozásokig. A
kötetben nyomon kísérhető az egyházak szerepe a zsidóellenesség kialakulásában
az előítéletesség, a túláltalánosítás, s „legendakeltés” születésében,
elterjedésében, s maradandónak bizonyulásában. Külön elemzés mutatja be az
1840-1941 közötti magyarországi országgyűlés egyházi elkötelezettségű tagjainak
beszédeiben megjelenő antiszemitizmust. E könyv ezen évezredeken átnyúló
probléma teljességre törekvő kézikönyve. Az elmúlt évtizedekben gesztusok,
találkozók, dokumentumok sora jelezte, hogy egyes katolikus (és más keresztény)
vezetők őszintén szabadulni akarnak az antiszemitizmus örökségétől. A gond csak
az, hogy valójában a keresztény egyházak többségében – vélekedik Nagy V. Rita –
ezek ellenére sem változott meg a zsidó néppel kapcsolatos bibliaértelmezés, és
ez a fajta szellemiség nem hatotta át a teljes kereszténységet. Magyarországon
legalábbis még nem.
Weiss
János: Metafizika és esztétika
Tanulmányok Adorno hagyatékáról
Áron Kiadó, Budapest, 2002.
Theodor W. Adorno az ún. Frankfurti Iskola vezető teoretikusa, a múlt század
kiemelkedő jelentőségű filozófusa, zeneesztétája és elméleti szociológusa
hatalmas életművet hagyott hátra. Ennek az életműnek a szerző életében megjelent
darabjai a filozófiatörténeti kutatás standard vizsgálati objektumai (különösen
esztétikáját, zeneelméleti munkáit, negatív dialektikáját és morálfilozófiáját
elemzik-értelmezik sokan), ám csak mostanság adták ki kéziratban maradt
előadásait, leveleit, töredékben maradt dolgozatait, amelyek az eddig kialakult
Adorno-képet jelentősen módosíthatják. Adornót gondolkodóként az állandó
útkeresés jellemezte. Tanárként mindent megtett az autoriter viszonyok leküzdése
érdekében, és nagyon érdekes, sokszor viharos személyes kapcsolatokat tartott
fenn. Weiss János könyve a nemzetközi szakirodalomban is az elsők között tesz
kísérletet a hagyaték interpretálására.
Pogonyi
Szabolcs: Közösségelvűség és politikai liberalizmus
Charles Taylor liberalizmuskritikája
ELTE BTK Filozófiai Intézet – L’Harmattan Kiadó – Magyar Filozófiai Társaság,
Budapest, 2012
A kortárs politikai filozófia egyik legfontosabb és legintenzívebben tárgyalt
témája a liberális szerződéselméleti hagyomány közösségelvű bírálata. A
közösségelvű-liberális vita jelentőségéhez nagyban hozzájárult, hogy az egyén és
a közösség viszonyát vizsgáló normatív szempontú filozófiai megközelítésnek
politikai vetülete van. Európa és Észak-Amerika államaiban a bevándorlók
számának növekedése ráirányította a figyelmet a kulturális sokszínűségből fakadó
politikai dilemmákra, így a kisebbségi jogok és a multikulturalizmus kérdései
fontos közpolitikai kérdésekké váltak. A multikulturalizmus és a kulturális
jogok körüli kortárs politikai viták megértéséhez elengedhetetlen az egyéni és a
kollektív jogok viszonyának filozófiai igényű vizsgálata. Pogonyi Szabolcs
monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam
közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.
Heller
Ágnes: Az érzelmek elmélete
Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2009.
Heller Ágnes „Az érzelmek elmélete” című könyve, „ Az ösztönök” című könyvvel
egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul, a Gondolat kiadó gondozásában. A
könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent németül,
angolul, spanyolul és olaszul. Egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult
Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek a már egy ideje nem kapható könyvnek,
új kiadásához. A szerző egy második, javított kiadást javasolt. A könyv
alapgondolata lénygében nem változott, fejezetbeosztása is maradt. A javított
kiadásban a fejezeteken belüli változtatások részben rövidítések és
pontosítások. Másrészt tekintetbe veszik az agyfiziológia és agypszichológia
terén az utolsó harminc évben elért jelentős eredményeket. Egyes fejezetekben a
hangsúly átrendeződik, más fejezetekben a szerző újrafogalmazza, illetve
pontosítja a korábbi szöveget, helyenként rövidíti azt. Az első kiadás előszavát
és bevezetését pedig egy teljesen új előszóval és bevezetéssel helyettesíti.
Ennek az új kiadásnak a magyar nyelvű változatát tartja kezében az olvasó.
Krausz
Tamás: Lenin
Társadalomelméleti rekonstrukció
Napvilág Kiadó, Budapest, 2008.
A tudomány posztmodern világában a történetírás fő árama Lenin elméleti és
politikai teljesítményét a terrorizmus és a diktatúra narratívájába helyezte.
Lenin ismét ellentmondások nélkül áll előttünk, csak most ellenkező az előjel: a
Lenin-kultusz helyét egy differenciálatlan ellenkultusz foglalta el
Oroszországtól Amerikáig. A könyv kísérletet tesz arra, hogy Lenin világlátását,
gondolkodásának fő irányait, társadalomelméleti nézeteit a történetírás
módszereivel rekonstruálja, újraértelmezze. A szerző célja az volt, hogy
módszeresen összerakja a valóban összetartozó életrajzi és elmélettörténeti
mozaikokat. Ennek következtében a marxista forradalmár, a politikus és a
gondolkodó leegyszerűsítő ábrázolásaival szemben bonyolultabb, összetettebb kép
kerekedik ki, amelynek megformálásában az is szerepet játszik, hogy a szerző nem
tér ki sem a vitás kérdések tisztázása, sem pedig a történetírásban zajló viták
elől.
Romsics
Gergely: Nép, nemzet, birodalom
A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai
gondolkodásban, 1918-1941
Új Mandátum Könyvkiadó, 2010.
Aligha adható valóban megalapozott válasz arra a kérdésre, hogy a 20. század
elején, 1914-ben vagy akár 1917-ben az Osztrák-Magyar Monarchiában és Európa más
társadalmaiban ki és milyen mértékben látta előre a kontinens egyik legrégebbi
és egyben legújabb államának felbomlását. Még ennél is nehezebb lenne
megállapítani, hogy mennyiben tartalmaztak visszavetített, utólagos tudást azok
az 1918 utáni vélemények, amelyek felbomlás régóta előrelátható volta mellett
érveltek. A kötet a Habsburg-dinasztia történelmi szerepével és a birodalom
felbomlásával kapcsolatos, a két világháború között született német, osztrák és
magyar értelmezéseket, narrációkat tekinti át, elsősorban a német etnicitás
szempontjából.
Antonio
R. Damasio: Descartes tévedése
Érzelem, értelem és az emberi agy
Aduprint, Budapest, 1996.
„…Könyvemet úgy írtam, mintha egy értelmes, kíváncsi és bölcs képzeletbeli
baráttal folytatott társalgásnak általam nyújtott része lenne, mely barátom
keveset tudna a neuropszichiátriáról, de sokat az életről. Megállapodást
kötöttünk: a beszélgetéseknek kölcsönösen hasznosnak kell lenniük. Barátomnak az
agyról, s a titokzatos mentális dolgokról kellett tanulnia, én pedig belátásokra
fogok szert tenni, ahogy próbálom magyarázni, hogy mi is a test, az agy és az
elme. …Barátom azt mondta, hogy beszélgessünk Descartes égisze alatt, hiszen e
kérdéseket nem lehet úgy megközelíteni, hogy elő ne hívnánk azt a sokféle
értékelésű személyt, aki a legközkeletűbb felfogást alakította ki e kérdésekről.
Ezen a ponton észrevettem, hogy fura módon a könyv Descartes tévedéséről fog
szólni. Az olvasó természetesen kíváncsi arra, hogy mi is ez a tévedés, e
pillanatban azonban még titoktartási fogadalmam kötelez. Ígérem azonban, hogy el
fogom árulni….” Antonio R. Damasio
2012.december
Oláh
János: Kohn, a bányász
Gabbiano Print Kft., Budapest, 2012.
Dr. Oláh János, az OR-ZSE tanára kezdi így írását: Kohn, a bányász. Sőt! Kohn és
Grün, a bányászok. Mi több! Kohn, Grün és a többiek, a bányászok. Első olvasatra
meglepőnek tűnhet a személynevek és e tisztes szakma összekapcsolása, pedig így
igaz. Mert bizony Kohn, Grün és a többiek dolgoztak a bányákban, a bányákért. A
magyar szénbányászat elkezdői, tovább építői, kiteljesítői és felvirágoztatói
között előkelő helyet foglaltak el a "kohnok" és "grünök", a zsidónak született
honfitársaink. Nélkülük más lett volna néhány falu, város, kistérség, régió és
az ország is. Nem közismert dolog ez, ám aki elolvassa majd e könyvet, minden
bizonnyal osztani fogja e vélekedést.
A
zsidó ifjú és a barmicvó könyve
Összeállította: Szemző Gyula
Gabbiano Print Kft., Budapest, 2012.
Szemző Gyula, a Lipótvárosi Templom Egyesület és a Pesti Izraelita Hitközség V.
kerületi templomkörzet titkára valószínűleg hittantanító lehetett. A kötet az
eredeti mű hasonmás kiadása és egy tévedést oszlat el. Azt, hogy a kongresszusi
– vagy ha úgy tetszik neológ – irányzat különösen a háború előtt egyenlő volt a
vallástalansággal. A Hitközség vezetősége a bár micvót - tehát a tizenhárom éves
ifjú kötelesség fiává való avatását - nem egy ünnepélyes aktusnak tekintette,
hanem vizsgának és feltételeket határozott meg hozzá. Fel is sorolja azokat.
Valamennyi prófétai szakasznak tartalmát magyarul közli a mű. Kotta is található
a kiadványban. Ezen kívül az Alef-bésztől kezdve valamennyi vallási szabályzatot
és elvárást felsorol a szerző. A törvényeknél nemcsak a Tórában olvashatót idézi
a találhatóság pontos megjelölésével, hanem a Talmud és az abból vonatkoztatott
szabálygyűjteményből, a Sulchan Aruchból származó követelményeket is fontosnak
tartja. A különböző ünnepek nevét és szokásait, törvényeit pontosan leírja. A
könyv képet ad, hogy egykor mit is jelentett az ú.n. neológ irányzat illetve
ezen összeállítás lényegében a remélhetőleg minél több számban jelentkező ifjú
felkészítésére is szolgálhat.
Egykor
nekik szólt a himnusz
Mazsihisz – Magyar Zsidó Múzeum, 2012.
Egykori zsidó sportolóknak állít emléket a Magyar Zsidó Múzeumban nyílt
kiállítás és e kiadvány is. Nagy magyar zsidó sportolók és sportvezetők egyéni
életútját, személyiségét rajzolja meg a mű, akik magyarok voltak, zsidók voltak,
sportolók voltak és egyszeri, megismételhetetlen egyéniségek. Szerepelnek benne
olyan sportolók, akik túlélték a holokausztot és nemcsak sportteljesítményükkel,
hanem életük egyéb tevékenysége révén is teljes életet élhettek. A továbbiakban
azokról olvashatunk, akik nem élték túl a soát: munkaszolgálatban vagy
koncentrációs táborban haltak meg és ma is jeltelen sírban nyugszanak. A
harmadik csoportba tartozik az a nemzedék, akik nemcsak a 30-as és 40-es években
értek el sportsikereket, de túlélték a vészkorszakot, a nulláról újrakezdték, és
így lettek olimpiai bajnokok. Mellettük két olyan sportklub történetét is
olvashatjuk, amelyek nagyban járultak hozzá a magyar sport és olimpiai mozgalom
sikereihez.
"A
szívnek van két rekesze"
Tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja
alkalmából
Szerkesztette: Koltai Kornélia
L’Harmattan Kiadó – Magyar Hebraisztikai Társaság, 2012.
Egészen rendkívüli alkalomból készült ez a kötet: Professzor Dr. Schweitzer
József nyugalmazott országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet egykori
igazgatója és tanára 90. születésnapja alkalmából. A kötetben barátok, kollégák,
tanítványok – köztük a szeretett fiúgyermek, Gábor – és tanítványok tanítványai
tisztelegnek a tudós tanár és vallási vezető – az apa – előtt. A tanulmányok
olyan főbb témakörök mentén csoportosíthatóak – a Biblia, a Biblia utáni zsidó
irodalom, a zsidó történelem, ezen belül is a magyar zsidó történelem -, amelyek
éppen Schweitzer József kutatási területeivel esnek egybe. Egy reprezentatív
körképet tartunk a kezünkben a hazai hebraisztika-judaisztika művelőiről,
kutatási irányairól, friss eredményeiről.
Jehuda
Koren – Eilat Negev: Lélekben óriások voltunk
A liliputi társulat különös története – Hogyan élte túl egy törpe család
Auschwitzot
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006.
A család története a legfiatalabb Ovics gyerek, Ovics Perla emlékei alapján
elevenedik meg, aki őszintén beszél törpe létének nehézségeiről és az auschwitzi
emlékekről. A törpe művészcsalád története több lesz, mint egy egyszerű mese a
valóságban élt hét törpéről: egyszerre szól a Magyarországtól elszakított
erdélyi zsidók húszas évekbeli reménykedéséről, majd keserű csalódásáról, a
fogyatékos művészek ellenmondásos világáról, az auschwitzi
kivételezett-meggyötörtek eddig ismeretlen sorsáról és az izraeli újrakezdés
korántsem zökkenőmentes éveiről. Jehuda Koren és Eilat Negev tanulmányaikat a
jeruzsálemi Héber Egyetemen végezték. Számos önálló publikációjuk után a
Lélekben óriások voltunk az első közösen írt könyvük.
2012. október
György
Péter: A hely szelleme
Magvető Kiadó, Budapest, 2007.
György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének
igazgatója, a Média és Kommunikáció tanszék tanára. A kötetben szereplő írásai
esettanulmányok, az esetek pedig kulturális gyökereinket, magát az emlékezést
kutatják. Ha a múzeumban – akkor például azt, hogyan vált funkciót, arcot és
beszédmódot maga a múzeum. Hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség
kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek egyikévé, hogyan őrzi és
mutatja saját történetét, illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik modernizálódó
környezetéhez és megváltozott közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet
szentélyből agóra, befelé forduló, áhítattal teli zárványból beszédes, életes
tér. A kötet más írásaiban a szerző a testet és teret öltött emlékekről,
emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti radikális különbségről. A
"mindig emlékezni" és a "sosem felejteni" kettősségéről: a személytelenné,
történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott múltról. A koncentrációs
táborok, az átlényegülő műalkotások és a forradalmi emlékművek
jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz, ellentmondásos, de
megúszhatatlan feldolgozásáról, az önazonos történelmi létezésről.
Rácz
Andrea: Barkácsolt életutak, szekvencális (rendszer)igények
Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett fiatal felnőttek iskolai
pályafutásának, munkaerő-piaci részvételének és jövőképének vizsgálata
L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.
E kötet témája az állami gyermekvédelem rendszerében nagykorúvá vált,
utógondozói ellátásban és utógondozásban részesülő fiatal felnőttek iskolai
pályafutásának, munkaerő-piaci részvételének, jövőbeli elképzeléseinek, a
támogatások szakmai tartalmáról alkotott véleményének vizsgálata. Az érdeklődő
olvasó a kötetből választ kap arra is, hogy a gyermekvédelemben nevelkedetteknek
mely típusai különíthetők el az életút eddigi alakulása alapján, valamint hogy
miért mondhatjuk azt, hogy a hazai gyermekvédelem történeti fejlődése során
megrekedt az ontológiai stádiumban és jelen működését a kvázi-professzionalitás
jellemzi.
Nagy
Alpár –Csaba: A dél-erdélyi református egyházkerületi rész története (1940-1945)
L’Harmattan Kiadó, 2012.
1940. augusztusában Románia és Magyarország kormánya a két ország között
fennálló területi disputa megoldásához a német és az olasz kormány
döntőbíráskodását kérte. A kérelmezők kötelezettséget vállaltak, hogy az így
születendő ítélet feltételeit vonakodás nélkül elfogadják. A kihirdetett döntés
a vita tárgyát képező Erdély területét etnikai, gazdasági és stratégiai
szempontok alapján felosztotta a két ország között. Északi része Magyarországhoz
került, déli része továbbra is Romániánál maradt. Az új határ példátlan módon
szakította ketté Erdély területét. Történelmi régiókat, évszázadok óta
összefonódott gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatrendszert, falvakat,
családokat vágott ketté minden pragmatikus szempont mellőzésével. Városok
szakadtak el az őket ellátó vidéktől, ipari vállalatok nyersanyag- és
munkaerőbázisuktól, kistermelők felvevő piacuktól, vasútvonalak holtvágánnyá,
főútvonalak határ menti zsákutcákká változtak. A döntés megosztotta Erdélyt és
annak lakóit. Északon a románok, délen a magyarok keserűen szemlélték az új
határt, emitt kitörő öröm, üdvrivalgás, amott fellángoló gyűlölet, nacionalista
hisztéria. A két nemzet egyébként is terhelt viszonya hirtelen nyílt
ellenségeskedéssé változott.
Martos
Levente Balázs: Misztikus malom
Zsoltáridézetek a páli levelekben
Sapientia Főiskola – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.
A Zsoltárok könyve az Ószövetség, Pál leveleinek korpusza viszont az Újszövetség
kivételes jelentőségű gyűjteménye. Pál levelei az első dokumentumai annak, ahogy
a születő kereszténység Izrael szent iratait olvassa. A zsoltárok szépsége és
jelentősége indít arra, hogy keressük használatuk közvetlen jeleit az ősegyház
egyik legjelentősebb teológusának és misszionáriusának, Pál apostolnak
írásaiban. A tanulmány a zsoltárok eredeti héber szövege, a közvetítő nyelvként
használt és értelmezett görög zsoltárfordítás, illetve a páli levelek görög
eredeti szövegének kapcsolatát vizsgálja. A franciaországi Vézelay
katedrálisának egyik oszlopfője Mózest és Pált ábrázolja együtt, amint egy
malomnál dolgoznak. Az Ószövetség a búza, amelyet megőröl a "misztikus malom",
hogy az Újszövetség lisztjévé változzon. Az maradt, ami volt, mégis
megváltozott. A megőrölt búza és az új liszt ez alkalommal nemcsak
eucharisztikus jelkép, hanem az Ó- és Újszövetség egységének és különbségének
példázata is. A kötet a páli íráshasználat kérdéseibe kíván bevezetni, illetve
nyomon követi azt, ahogy a zsoltárok fohászai és himnuszai Pál hitét építették.
Angelika
Schrobsdorff: Ház Jeruzsálemben-
Élet egy viszályokkal terhes földön
Alexandra Kiadó, Pécs, 2009.
Angelika Schrobsdorff munkája az írónő 1987-88-ban Izraelben töltött éveiről
szól. Az izraeli-palesztin zöld határon álló ház asszonyának története különálló
epizódokban bontakozik ki. A vele és ismerőseivel történő eseményeken keresztül
megismerjük a helyiek által "mazafként" emlegetett konfliktust, ami a nyolcvanas
években lángolt fel ismét erőszakos formában a két fél között. A későbbi
betelepülőként kívülállónak számító írónő regényében felvonultatja mindkét oldal
több jellegzetes figuráját. Megjelenik pl. a felkelők közé álló fiatal palesztin
diák, az izraeli álláspontot is megértő palesztin orvos, egy békemozgalomhoz
csatlakozó zsidó értelmiségi, vagy a legkülönfélébb országokból érkezett,
Izraelben otthonra lelt szomszédok, ismerősök. A könyv témája ma is eleven és
megoldatlan probléma. Az írónő mindig igyekszik a szituációt mindkét fél, a
palesztinok és az izraeliek szempontjából is ábrázolni, mindezt őszintén és
egészséges iróniával. A történet egyaránt szól a gyűlöletről – mindkét oldal
gyűlöletéről a másikkal szemben -, és ugyanilyen súllyal arról is, hogy miképp
tudnak együtt élni az oly különböző emberek a viszályokkal terhes földön.
Henry
Ford: A nemzetközi zsidó
Stádium Sajtóvállalat R.-T. kiadása, Budapest, 1926.
Üzleti pályafutásának csúcspontján Henry Ford, az ipari szellemóriás megérezte,
hogy vállalkozását minden erővel el akarják venni tőle, és a pénzváltók kezére
akarják játszani. Fordnak az a benyomása támadt, hogy e műveletek mögött
hatalmas zsidó pénzmágnások állnak. A legkiválóbb kutatókat hívta az irodájába,
akiket csak ismert, és azzal bízta meg őket, hogy alapos vizsgálatot végezzenek
a nemzetközi zsidóról, és annak eredményeit jelentessék meg a Dearborn
Independent című lapban, amely akkoriban a Ford Motor Company hivatalos
kiadványa volt. Ford nem sajnálta a költségeket, hiszen ez a kutatómunka a
becslések szerint több millió dollárba került. A cikkek eredetileg a fent
említett lapban, majd később könyv formájában jelentek meg négy kötetben.
Az antiszemitizmus témájában kutatók munkáját segítheti e könyv.
Philip
Roth: Sabbath színháza
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008.
2006. május 21-én a The New York Times Book Review megjelentette azoknak a
könyveknek a listáját, amelyeket "több száz elismert író, kritikus, szerkesztő
és más irodalmár az elmúlt huszonöt év legeslegjobb amerikai irodalmi művének
tartott". A 22 megnevezett könyvből hat Philip Roth munkája volt, köztük a
Sabbath színháza. Az író ebben a könyvében is képességeinek legjavát nyújtja. A
Sabbath színháza egy vénülő bábjátékos, Mickey Sabbath története, aki zsidó
öngyűlöletében, és az életfilozófia szintjére emelt megbotránkoztató
képességében egészen egyedülálló. Sabbath amolyan művészféle, de valódi
műalkotása az élete, az élvezetek végeláthatatlan sorozata. Roth elképesztően
nyers szókimondással tálalja hőse perverzitásait, hogy aztán végrehajtsa írói
bravúrját: néhány mesteri jelenettel - a főhős visszaemlékezése gyerekkorára és
a második világháborúban hősi halált halt bátyjára, látogatása százéves
kuzinjánál, ügyintézése egy elhanyagolt zsidó temetőben, ahol önmagának vált
sírhelyet - együttérzést, sőt szeretetet keltsen az olvasóban ez iránt a
megrögzött embergyűlölő, erotomán, de végül is nagyon esendő és emberi figura
iránt.
Történelmet
írunk
Tisztelgő kötet Ladányi Sándor 75. születésnapja alkalmából
Szerkesztette: Horváth Erzsébet, Literáty Zoltán
Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.
"Történelmet írunk." A nagy horderejű politikai vagy kulturális események
sodrában elhangzó, néha kicsit fellengzősnek tűnő megállapítás a
történetkutatást végzők mindennapi sajátja. A történész a rendelkezésére álló
vagy saját maga által felkutatott források alapján megpróbálja elemezni,
értékelni, rekonstruálni a múltat. Dr. Ladányi Sándor, a Károli Gáspár
Református Egyetem Hittudományi karának emeritus egyháztörténész professzora
életének javarésze ezzel telt. Közel ötven éve, 1964-ben jelent meg első írása,
s azóta töretlen lelkesedéssel írja a történelmet. Ebben a kötetben kollégái,
tantársai, doktoranduszai, tanítványai "történetírásaikkal" köszöntik a 75 éves
professzort. Az így megjelenő munkák elsősorban Ladányi Sándor fő kutatási
korszakaival, a reformáció, illetve a legújabb kor magyar (egyház)történelmével
foglalkoznak, de került az ünnepi kötetbe, teológia, illetve eszmetörténeti, és
bibliai kontextusú írás is.
Logos
tés akoés – Az ige megszólalása és megszólaltatása
Tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére
Szerkesztette: Hanula Gergely
Kiadja a Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa, 2012.
E kötetben biblikusok, gyakorlati- és rendszeres-teológusok írnak arról, hogyan
segíthetik a Szentírás megszólaltatását saját tudományterületük eredményei. A
nagyon is gyakorlatias kérdésfelvetés a szerzők többségében az elvi alapok
tisztázásának szükségességére mutatott rá. Ez a kötet egy olyan teológus
tiszteletére készült el, aki biblikus teológusként az elméleti felkészültséghez
való ragaszkodás mellett is mindig a gyülekezet hasznát tartotta és tartja szem
előtt, és ez jelent meg a gyakorlati teológiának alárendelt teológiai oktatásról
megfogalmazott elképzelésében is. Ennek a munkának elismeréseként köszöntik a 60
éves Vladár Gábort, a lelkészt, a professzort, a rektort ezzel a kötettel a
szerzők, debreceni és pápai tanárságának diákjai és tanártársai, és mindazok,
akik egyházáért végzett munkájában szolgatársai és elöljárói.
Farkas
Péter: A szeretet civilizációjáért
Társadalompolitika – szociálpolitika – családpolitika és a keresztény
társadalometika
L’Harmattan Kiadó, 2012.
A kötet a társadalom-, szociál- és csalápolitika témaköreit szeretné
megismertetni az olvasóval a keresztény társadalometika szemszögéből. A családok
védelme, a közösségek támogatása és a szociális biztonság szolgálata több
megközelítésben kibontható. A szerző mindezek legfőbb biztosítékát a keresztény
társadalmi tanítás értékrendjében és az ökoszociális piacgazdaság paradigmájában
látja. Ez a kötet az első ilyen megközelítésű munka, amely egyszerre kívánja
szolgálni a felsőoktatás céljait és tájékoztatni az érdeklődő és igényes
olvasóközönséget.
2012.szeptember
|
Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I-II.
Kalligram Kiadó, Pozsony, 2012.
A Magyarország történelmét tárgyaló könyvekben nem sok szó esik a zsidókról. Ha
említik őket, rendszerint mint idegeneket: kereskedőket, gyárosokat,
nagybirtokosokat, akik pénzért vásárolták meg a nemesi oklevelet. Többet írnak a
teljes beilleszkedésre törekvő asszimilánsokról vagy a régi rendet felforgató
forradalmárokról, mint azokról, akik zsidóként élték le életüket, ragaszkodva
hagyományaikhoz. A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer
évét próbálja áttekinteni. Komoróczy Géza több évtizedes kutatásainak impozáns
eredménye e páratlan könyv - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló
színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka, illusztrációkkal, fotókkal. |
|
Tokics Imre: A menedékvárosok
A ius talionis és az asylum városok jogi, vallási és kultúratörténeti
jelentősége a T’náchban, intézménytörténeti vázlat, PhD disszertáció
Adventista Teológiai Főiskola és Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Zsidó
Vallástudományi Doktori Iskola, Budapest, 2012.
Tokics Imre doktori disszertációja egy jogtudós biblikus munkája. Az ókori
keletnek gyakorlata volt ezen intézmény, a zsidóság pedig önálló módon, saját
meggyőződése és teológiai habitusa szerint tovább vitte és megőrizte, példát
adva kései utódoknak, koroknak és civilizációknak. A monográfia igen érdekes és
értékes kutatás eredménye, hiánypótló, nemzetközi vonatkozásban is meglehetősen
ritka témának számít. A mű külön értéke, hogy nem csupán vallási szempontokat
érvényesít a szerző, hanem mint jogász, e tudomány figyelembe vételével közelíti
meg kutatási területét.
Szántó T. Gábor: Édeshármas avagy A córesz elmélete és gyakorlata
L’Harmattan , Könyvpont Kiadó, Budapest, 2012.
Egy mester, egy tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az
ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein: az Újlipótvárosban, a
Duna-parton, divatos bárokban vagy éppen romkocsmákban, a zsidónegyed
sikátoraiban. Hol együtt, hol külön, hol egymást segítve, hol egymás elől
menekülve keresik a választ: hogy viseljék el a szerelmet, az életet és a
halált? Keresik a választ: kiléphetnek -e a múlt árnyékából, vagy holtig
magukban hordozzák? Keresik a választ: hogy lehet így élni és szeretni? A múlt
élő valóság e könyvben, mely azonban ízig-vérig kortárs regény. A szerelmi
szenvedély és a nemzedékek közötti dialógus lehetősége éppúgy szerepet kap
benne, mint az, hogy a különböző hitű és gondolkodású embereknek hogyan kellene
élnie egymás mellett, s mihez kezdjen a tradíció és a modern kor kihívásaival
korunk szülötte.
Xeravits Géza (szerk.): Izsák megkötözése, Történet és hatástörténet
Sapientia Főiskola - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010.
A könyv témája az Ószövetség egyik legérdekesebb perikópája. Izsák
megkötözésének (a rabbinikus terminológia szerint az "aqédának") a Genesis 22.
fejezetében elbeszélt története. A kötet összeállításánál nem csupán biblikus
kutatók működtek közre, hanem ennek az olyannyira fontos elbeszélésnek a
hatástörténete egyfajta tágabb perspektívába kerül. A kiadvány anyagának
alapjául a Sapientia Főiskola Bibliatudomány Tanszékének 2009. őszi szimpóziumán
elhangzott előadások szolgálnak.
2012. június
Klein
Rudof: Zsinagógák Magyarországon 1782-1918
Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség
Terc Kiadó, 2011.
Két évtizeddel Gazda Anikó úttörő, feltáró jellegű, a trianoni Magyarország
zsinagógáival foglalkozó műve után ez az első átfogó munka, amely a történelmi
Magyarország zsinagógaépítészetének egészét tanulmányozza. A kötet a 19.
századra összpontosít, amikor Magyarországon virágzott a zsinagógaépítés. A
korábbi szigorú stíluskötelékek felbomlottak, és a zsidó emancipáció, valamint a
keresztény-zsidó dialógus nyomán számtalan új forma és formakeverék látott
napvilágot. Az alapvetően építészeti könyv meghaladja e diszciplínát, a
zsinagógák elemzésével értékrendet, identitást, vágyakat fed fel, és a
diaszpórai zsidó lét nehezen megragadható lényegére vet fényt. Egyedülálló művet
tart kezében az olvasó, amely érdemes úgy a hazai, mint a nemzetközi figyelemre.
A könyvet gyönyörű fotók, lábjegyzetek gazdagítják.
Fényes
Balázs: "Őrizzétek meg őrizetemet..."
Tanulmányok a rabbinikus hagyomány köréből
Jószöveg Műhely Kiadó, 2012.
A kötet, a szerző elmúlt néhány évben született írásait tartalmazza. Egy részük
már megjelent nyomtatásban, folyóiratokban, illetve konferenciakötetekben,
néhány pedig most lát először napvilágot. A megjelent tanulmányok mindegyike a
rabbinikus hagyomány egy-egy szegmensét járja körül. A szerző többek között
megvizsgálja a rabbinikus tradíció történetíráshoz való viszonyát, a zsidó
liturgia talmudi alapjait, a zsidó folklórt, vagyis a rabbinikus hagyományban
gyökeredző zsidó gasztronómiát és "népviseletet", valamint a Tóra "földrajzát"
arra keresve a választ, hogy hol volt az Éden kertje. Emellett górcső alá veszi
a 19. század derekán színre lépő magyarországi "ultra"-ortodoxia ideológiáját
is.
Az
elkerülhetetlen
Vallásantropológiai tanulmányok Vargyas Gábor tiszteletére
Szerkesztette: Landgraf Ildikó és Nagy Zoltán
PTE Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék
MTA BTK Néprajztudományi Intézet
L’Harmattan Kiadó -Könyvpont Kiadó, 2012.
A vallásantropológiai kutatások megélénkülésében nagy szerepet játszottak az
egyetemi oktatásban, doktoranduszképzésben irányító és kutatásokat szervező
személyiségek a hazai egyetemeken és az MTA BTK Néprajztudományi Intézetében.
Közülük kiemelkedő szerepet játszik Vargyas Gábor, a PTE habilitált egyetemi
professzora és az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tanácsadója. A kötet
valamennyi szerzője az ő tiszteletére készítette hatvanadik születésnapja
alkalmából írását. Egy részük a jeles ünnepelt munkatársa, kollégája, akik a
hazai, sőt a nemzetközi vallásantropológiai kutatások elismert, neves kutatói,
másik részük pedig tehetséges, fiatal, pályakezdő kutató, többségüknek tanára,
témavezetője, mestere Vargyas Gábor. A munkák gazdag tereptapasztalatokra, egyes
esetekben állomásozó terepmunkák eredményeire alapulnak. A tanulmányok egy másik
részében a vallásantropológiai szemlélet a történeti források újraértelmezésére
ad lehetőséget. Különös hangsúlyt kap a kötetben a vallás, a politika és a
hatalom kapcsolatrendszere.
Deutsch
Gábor: "...virágzik, mint a pálma..."
Gabbiano Print Nyomda és Kiadó Kft. 2012.
Deutsch Gábor, egyetemünk oktatója jelen kötetben összegyűjtött írásait
hetilapokból és folyóiratokból ismerhettük meg. Visszaemlékezésekből, személyes
élményekből és korabeli dokumentumokból táplálkozó írásai ajtót nyitottak azok
előtt, akik családi elbeszélésekből, rokonaik visszaemlékezéseiből már nem
ismerhették meg a 20. századi magyar zsidóság valóságát. Személyes életutak, a
"kis emberek" látószögéből szemlélt történelem, közösségi értékeket rejtő
sorsesemények, valamint emberi válaszutak, döntések jelennek meg a kötetben.
Hatvan érdekes írás a múltról és jelenről. Tájékoztatást nyújthat a történésznek
és az érdeklődő fiatalnak, hasznos és kellemes olvasmányt középkorúnak, valamint
az azon éveket át- és túlélőnek, és minden kedves olvasónak.
Kustár
Zoltán: A héber Ószövetség szövege. A masszoréta szöveghagyományozás és annak
megjelenítése a Biblia Hebraicában
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2010.
Magyar nyelven mindezideig nem volt elérhető olyan szisztematikus, mégis
gyakorlati orientáltságú munka, amely az ókori-középkori zsidó
szöveghagyományozás és a tibériási masszóra azon jellegzetességeibe vezetné be
az olvasót, melyek a héber Ószövetség modern kritikai kiadásaiban, a Biblia
Hebraicában is megjelennek. Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege című
munkája a témában korábban megjelent - egyházi és nem egyházi felsőoktatásban is
tankönyvként használt egyetemi jegyzetének jóval részletesebben kidolgozott
változata. A tárgyalt anyag elrendezése és mélysége monografikus igényű,
ugyanakkor a mű kézikönyvszerűen is használható.
2012.07.05 |