Az  OR-ZSE Könyvtárának
új könyvei

 

 

 

Hidvégi Máté: Löw Lipót főrabbi élete
Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, Pápa, 2011.

A születésének 200. évfordulóján kiadott mű Löw Lipót főrabbira emlékezik. A kiadvány az életrajz mellett gazdag dokumentációt is közread, ezzel is bemutatva a hatalmas életművet. Löw Lipótot halálakor gyászolta az egész magyar nemzet. A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy hogyan méltatták őt kiemelkedő személyiségeink a halála után. „Egyike volt a zsidóság legnagyobbjainak” – írta róla Venetianer Lajos. „Ő volt az egyetlen, ki tehetség, képesség, hatáskör, működés és eredmény tekintetében mindazt egyesíté egymagában, aminek mindegyikünknek csak egy-egy része jutott” – mondta búcsúbeszédében Steinhardt Jakab. Eötvös Károly „az Ószövetség patriarchájának”, Kossuth Lajos „a nemzet veszteségének”, Tisza Kálmán miniszterelnök „a haza egyik legnagyobb halottjának”, Kecskeméti Lipót a „zsidóság nagy megértőjének” nevezte.

 

Szita Szabolcs: Raoul Wallenberggel Moszkváig
Langfelder Vilmos élete és családtörténete

Aura Kiadó, Budapest, 2011.

A kötet Raoul Wallenberg szerény, hűséges munkatársának, Langfelder Vilmos mérnöknek állít emléket, akit valószínűleg a budapesti svéd követségi titkár csak részben ismert, tragikus sorsának egyetlen osztályrészesévé vált. A Szita Szabolcs új kutatási eredményei alapján született monográfia igazi XX. századi drámai történet. Középpontjában egy magyar vállalkozó család, a Langfelderek sorsa, 1944-1945 nyers hazai valósága és a Raoul Wallenberg vezetésével folyt áldozatos embermentések állnak. A mű új adatok, eddig ismeretlen tények sorával, korábbi és újabb legendák kritikus felülvizsgálatával szolgál. Raoul Wallenberg és Langfelder Vilmos 2012-ben lettek volna száz évesek. E könyv tisztelgés előttük. A könyv mellékletében válogatott bibliográfia található Wallenberg életéről és budapesti működéséről, a szerző e témában írt fontosabb munkáiból illetve olvasható a Wallenberg szűkebb környezetéből, közvetlen kapcsolataiból ismert magyarok tematikusan szerkesztett névsora.

 

Gyárfás Endre: Mátyásföld, alkonyuló éden
Holokauszt-életek 4.

Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, 2013.

Minden megvolt, hogy a kisfiúnak idilli gyerekkora legyen. Szorgalmas szülők, bölcs nagymama. „saját” kutya, nagy kert, patakpart, szomszédlányka… Csak hogy az eszterláncot láncbombázás zavarta meg, a bújócska terepe az óvóhely lett, az égből pottyant alvóbaba robbanóanyagot rejtett. Mialatt elsős füzetében a betűk szavakká, mondatokká, verssé álltak össze, a Horthy-korszak törvényeinek betűi sárga csillagot parancsoltak a matrózkabátra, halálmenetbe sorolták az apát, gettóba zárták a családot. Mi volt még hátra? Nyilasház, téglagyár, Wallenberg jóvoltából „védett” ház, kibombázás. A szabadság első hónapjaiban hazai cionisták gyerektáborai ajándékozták meg a kilenc éves fiút a közösség élményével. Az alijázás csak ígéret maradt. A kiskamasz gondolkodásában humorforrásul szolgálnak a félrehallások, a félreértések. Az olvasó inkább mulatságosnak, semmint szomorúnak találja majd a József Attila díjas író önéletrajzi regényét.

 

Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok
Fejezetek a bori munkaszolgálat történetéből

Vince Kiadó, 2011.

Csapody Tamás jogász-szociológus könyve a második világháború alatt a szerbiai Borba vitt magyar munkaszolgálatosokról szól. A szerző a zsidó és a katonai szolgálatot megtagadó (Jehova Tanúi, szombatista, nazarénus) munkaszolgálatosok és az őket kísérő katonai keret máig ható történetének egyes fontos eseményeit mutatja be. A kötet foglalkozik a Borban és környékén dolgozó hatezer kényszermunkás között tevékenykedő orvosokkal, akik Radnóti Miklós és Lukács László költőket, valamint Justus Pál szociáldemokrata politikust is gyógyították. A 15 térképvázlatot és számos fényképet is tartalmazó kötet a fellelhető források széles körét egymással összevetve tárja fel a Szentkirályszabadjáról elinduló gyalogmenet és az abdai kivégzés történetét. Radnóti Miklós és társai utolsó időszakával, kivégzésükkel, exhumálásukkal és nyughelyeikkel kapcsolatban a kötet számos, irodalomtörténetileg is jelentős, új megállapítást tesz.

 

Várnai Pál: Életeim
Zachor Alapítvány, 2011.

E gyönyörű könyv ajánlásaként álljon itt a szerző utószóban közölt gondolata: „Összehasonlítva sok más visszaemlékezéssel, az enyém, azt hiszem, bizonyos távolságtartással, sőt iróniával íródik. Bizonyára engem is megviselt az 1944-es deportálás, mégis viszonylag kíméletes volt hozzám ez az év. Gyerekként éltem át, kevesebbet láttam, értettem meg belőle, mint egy felnőtt, kevesebb negatív érzést is váltott ki belőlem. Mindig elutasítottam, ha – olykor ostoba – sorstársaim gyűlöletet kértek számon tőlem. Lehetett volna rosszabb is. Ami igazán fájdalmas volt, az a közeli hozzátartozók, a gyerekkori játszó- és osztálytársak elvesztése, meg a többi, sok-sok ártatlanul meggyilkolt sorsa. A gyerekkori sérülés mindenképpen nehezen feldolgozható, s ez nem is lenne baj. Az igazi baj az, hogy az emberek semmit nem tanulnak a történelemből, amelyet nem is ismernek. S ami még nagyobb baj, hogy nincs menekvés az ostobaság, az előítéletek és a gyűlölet elől. Az élet abszurditását csak humorral lehet elviselni – amit szerencsére kitaláltak.”

 

A zsidó Szabadka
Szerkesztette: Negyela László Márk
Kiadja: a Tuum Egyesület Zsinagóga.com Műhelye, Szabadka 2012.

Emlékek, emberek, épületek. Egy letűnt kor elfelejtett emlékei. A zsidó Szabadka nem egy időn és síkon túli, fiktív hely és nem csak a beavatottak láthatják. Sok emlék mellett naponta suhanunk el, és nem is gondolnánk, hogy ennek a világnak a részesei, melyet a város zsidósága épített, teremtett meg. A zsidó Szabadka egy lehetséges útvonal, mely értékek, emlékek és események nyomába szegődik és kalandra hívja a mindenkori Vándort.

 

A zsidó asszony kötelességei
Kiadja: Debreceni Zsidó Hitközség, Debrecen, 2012.

Dr. Asher G. Ehrenfeld debreceni főrabbi ajánlása a könyvhöz:
„Kiadványunk több évtizedes űrt szeretne betölteni, melyben igyekeztünk részletezni és mindenki számára érthetővé tenni a zsidó asszonyok Tóra szerinti alapkötelességét. A Tórában lévő 613 parancsot bölcseink úgy magyarázzák, hogy egyes parancsok népünk más-más csoportjaira vonatkoznak. Az asszonyt, aki a zsidó ház alapja és annak fennmaradását biztosítja, három tórai parancs kötelezi, annak érdekében, hogy a zsidó nép létezéséről és folyamatosságáról gondoskodjon a jövő nemzedékeiben. Ezek a parancsok jelképezik létünket, a zsidó élet alapját a kezdetektől, amióta az Ö-ó ránk bízta őket: víz – mikve, alámerülés, tűz – gyertyagyújtás, élelem (kenyér) – chálá-vétel. E parancsok betartása által az Ö-ó adjon áldást házunkra és cselekedeteinkre. A zsidó asszonynak felelőssége és bölcsessége szerint be kell tartania ezeket a parancsokat, és ígéret van rá, hogy képes erre úgy, ahogy a Talmud írja: „ Az Ö-ó több bölcsességgel áldotta meg az asszonyt, mint a férfit.” (Nidá 45.

 

Kertész Ödön: A Magyar Izr. Kézmű- és Földművelési Egyesület százéves működésének története
Szerkesztette: Vajda Orsolya
Kiadja a Magyar Zsidó Levéltár, Budapest, 2011.

„Nem a történelmi szabályokhoz mereven alkalmazkodó könyvet kap az olvasó. Megszólalhat a kritikus az anyag megválasztása, rendszerezése, feldolgozása tekintetében, számon kérheti egyes tények kihagyását, avagy elmosódó beállítását, viszont kifogásolhatja pleonazmusként ható jelentéktelenségek meghagyását, sőt kidomborítását és talán - az intézmény iránti jószándékkal – csupán annyit mond, hogy ez nem az ő ügye. És igaza van, mert ez az írás néhány ezer tagból álló családnak készült, melynek minden hozzátartozója tudományos kutató módszerrel készült monográfia helyett csak emlékeket keres. Mennél többet kap, annál dicséretesebb. Nem talál felesleges szakaszokat és a múltból felhozott kis jelentőségű, szentimentális, elmaradható adatokat. És mert a szerkesztő is családbeli, - mint a közepes szintű színész – átérezte, átlelkesedte és átszenvedte teljesítését, úgy a rendelkezésre álló okmányok, jegyzőkönyv- és napló fóliánsokban való kutatásoknál, mint az újabb korszakban szerzett személyes élmények felvázolásánál.” (Kertész Ödön, 1942)

 

Dr. Róbert Péter: Herzl követőinek lapjai
A cionista sajtó története Magyarországon 1904-1919

Bethlen-téri füzetek
Kiadja: Magyarországi Cionista Szövetség

Dr. Róbert Péter a következő gondolatokkal ajánlja könyvét az olvasók figyelmébe: „Ezzel a könyvvel a nagy múltú magyar zsidóság újkori történelmének fontos részét, a cionista mozgalom történetének megismerését törekedtem szolgálni, a szervezkedés korai sajtójának felidézésén keresztül. Az egyes lapok bemutatása, a bennük megjelenő anyagok elemzésével történt. Legnagyobb részét a könyvnek a Zsidó Szemle első hét évfolyama teszi ki, de a megtalálható kisebb lapok is feldolgozásra kerülhettek. Remélem, jól illeszkednek a tárgyhoz azok a történelem eseményeit, a kort bemutató részek, amelyekkel közelebb szerettem volna hozni az olvasóhoz azt a világot, amelyben ezek a sajtótermékek éltek és hatottak, különös tekintettel az első világháborúra. Jelen munka terveink szerint egy nagyobb monográfia első része, a teljes mű napjainkig tárgyalná a magyar cionista sajtó történetét. Reméljük, már az első kötet is kellemes és hasznos olvasmány lesz!”

 

Peremiczky Szilvia: Jeruzsálem a zsidó irodalomban
Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.

A könyv a zsidó irodalom Jeruzsálem-képének alakulását követi végig, amely kép pontos tükre az egyes korok zsidó identitásának. A kötet ezt a folyamatot vizsgálja a bibliai kezdetektől a posztbiblikus és rabbinikus irodalom, valamint a hispániai zsidó aranykor és kiűzetés irodalmának Jeruzsálem-képein keresztül a zsidó felvilágosodásból kibontakozó 19-20. századi nemzeti zsidó irodalmakon át a modern izraeli irodalomig. Az izraeli irodalom témája immár nem a visszatérés, hanem a beteljesülés és a küszködés a másnappal, azaz az örök, de egyúttal mindennapos földi gondokkal. A kötet részletesen foglalkozik azzal, hogy Jeruzsálem mint kód hogyan és miért nyerhetett különös jelentőséget a szefárd zsidóság irodalmában és kultúrájában, identitástudatában.

2013.07.18


A régi-új retorika
A retorikai elemzés

Szerkesztette: Dr. Raátz Judit, Tóthfalussy Zsófia Sarolta
Közreadja az ELTE Bölcsészettudományi Kar
Mai Magyar Nyelvi Tanszéke, Budapest, 2012.

A 13. Országos Kossuth Lajos Szónokversenyt és Retorikai konferenciát 2011. novemberében az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanácstermében tartották meg az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke, valamint az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete és az Anyanyelvápolók Szövetsége rendezésében. A konferencia témája a retorikai elemzés volt. A kötet e konferencia, - mely „A retorika a társadalomban – a társadalom a retorikában” címet viselte - előadásait, illetve a 13. országos Kossuth-szónokverseny beszédeit tartalmazza.

 

„Krisztusért járva követségben…”
Teológia – igehirdetés – egyházkormányzás
Tanulmánykötet a 60. éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára

Szerkesztette: Fazakas Sándor – Ferencz Árpád
Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen, 2012.

„Bölcskei Gusztáv 2012. július 30-án ünnepelte 60. születésnapját. Ebből az alkalomból szeretettel és tisztelettel köszöntik őt pályatársai, egykori tanítványai és kollégái, elsősorban a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanárai, de a testvér hittudományi felsőoktatási intézmények vezetői és a rokon szakterületek képviselői is."

2013.január


Individuum, közösség és jog Spinoza filozófiájában
Szerkesztette: Boros Gábor
Áron Kiadó, Budapest, 2000.

Spinoza olyan etikai és politikai gondolkodó volt, akinek legfontosabb nézetei termékenyen kapcsolhatók be a kortárs filozófiai viták közegébe. Ennek bemutatása volt a fő célja annak a konferenciának, amelyet a hannoveri székhelyű Spinoza-Gesellschaft és az ELTE Bölcsészettudományi karán, a Filozófiatörténet tanszék keretén belül működő XVII. századi kutatócsoport közösen szervezett. A konferencia előadásai elsősorban a politikai, illetve jogfilozófiai kérdésekre összpontosítottak, ám a címben megbúvó „individuum” szócska lehetőséget adott a spinozai gondolkodás etikai aspektusának vizsgálatára is. A tanulmánykötet a legjobb hazai és külföldi szakemberek értekezéseinek közzétételével mutatja be Spinozát. A magas szintű filozófiai szaktanulmányokat tartalmazó kötet - mely az 1997. szeptemberében megtartott konferencia szerkesztett anyaga - elsősorban szakemberek olvasmánya.

 

Ivánka Endre: Heidegger filozófiája és az ókori metafizika
Összegyűjtött tanulmányok
Paidion Kiadó, 2004.

Ivánka Endre pályája a két világháború közötti Magyarországon, a múlt század 30-as éveiben ívelt fölfelé. A század 40-es éveire foglalhatta el helyét a magyar tudományos élet nagyjai között. Ebben az időben a kor legjelentősebb hazai és külföldi filozófiai, teológiai és bölcseleti folyóirataiban közölte tanulmányait, de cikkei jelentek meg kisebb vidéki lapokban és kulturális folyóiratokban is. E kötet a teljesség igényével igyekszik az olvasó elé tárni Ivánka Endre magyar nyelvű munkáit. A könyv az egyes cikkeket, tanulmányokat megjelenésük sorrendjében, az eredeti nyelvezettel közli. „Minden vallás, helyesen vagy helytelenül, azon alapszik, hogy az ember valahogyan kilép azokból a korlátokból, melyeket empirikus lénye neki szabott, több akar lenni, vagy legalább többet akar átélni, mint ami a saját természetében adva van, vagy ami normális élete, racionális gondolkodása számára hozzáférhető.” (Ivánka Endre)

 

Nagy V. Rita: Teológia és antiszemitizmus
Krisztus megfeszítésétől a 20. századig
Az amillenizmus és hatása a magyarországi egyházi képviselők parlamenti hozzászólásaira (1840-1941)
Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2011.

A szerző az antiszemitizmus genezisét vizsgálja Jézus megfeszítésétől a középkoron át, a magyarországi 19-20. századi parlamenti megnyilatkozásokig. A kötetben nyomon kísérhető az egyházak szerepe a zsidóellenesség kialakulásában az előítéletesség, a túláltalánosítás, s „legendakeltés” születésében, elterjedésében, s maradandónak bizonyulásában. Külön elemzés mutatja be az 1840-1941 közötti magyarországi országgyűlés egyházi elkötelezettségű tagjainak beszédeiben megjelenő antiszemitizmust. E könyv ezen évezredeken átnyúló probléma teljességre törekvő kézikönyve. Az elmúlt évtizedekben gesztusok, találkozók, dokumentumok sora jelezte, hogy egyes katolikus (és más keresztény) vezetők őszintén szabadulni akarnak az antiszemitizmus örökségétől. A gond csak az, hogy valójában a keresztény egyházak többségében – vélekedik Nagy V. Rita – ezek ellenére sem változott meg a zsidó néppel kapcsolatos bibliaértelmezés, és ez a fajta szellemiség nem hatotta át a teljes kereszténységet. Magyarországon legalábbis még nem.

 

Weiss János: Metafizika és esztétika
Tanulmányok Adorno hagyatékáról
Áron Kiadó, Budapest, 2002.

Theodor W. Adorno az ún. Frankfurti Iskola vezető teoretikusa, a múlt század kiemelkedő jelentőségű filozófusa, zeneesztétája és elméleti szociológusa hatalmas életművet hagyott hátra. Ennek az életműnek a szerző életében megjelent darabjai a filozófiatörténeti kutatás standard vizsgálati objektumai (különösen esztétikáját, zeneelméleti munkáit, negatív dialektikáját és morálfilozófiáját elemzik-értelmezik sokan), ám csak mostanság adták ki kéziratban maradt előadásait, leveleit, töredékben maradt dolgozatait, amelyek az eddig kialakult Adorno-képet jelentősen módosíthatják. Adornót gondolkodóként az állandó útkeresés jellemezte. Tanárként mindent megtett az autoriter viszonyok leküzdése érdekében, és nagyon érdekes, sokszor viharos személyes kapcsolatokat tartott fenn. Weiss János könyve a nemzetközi szakirodalomban is az elsők között tesz kísérletet a hagyaték interpretálására.

 

Pogonyi Szabolcs: Közösségelvűség és politikai liberalizmus
Charles Taylor liberalizmuskritikája
ELTE BTK Filozófiai Intézet – L’Harmattan Kiadó – Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 2012

A kortárs politikai filozófia egyik legfontosabb és legintenzívebben tárgyalt témája a liberális szerződéselméleti hagyomány közösségelvű bírálata. A közösségelvű-liberális vita jelentőségéhez nagyban hozzájárult, hogy az egyén és a közösség viszonyát vizsgáló normatív szempontú filozófiai megközelítésnek politikai vetülete van. Európa és Észak-Amerika államaiban a bevándorlók számának növekedése ráirányította a figyelmet a kulturális sokszínűségből fakadó politikai dilemmákra, így a kisebbségi jogok és a multikulturalizmus kérdései fontos közpolitikai kérdésekké váltak. A multikulturalizmus és a kulturális jogok körüli kortárs politikai viták megértéséhez elengedhetetlen az egyéni és a kollektív jogok viszonyának filozófiai igényű vizsgálata. Pogonyi Szabolcs monográfiája Charles Taylor műveinek elemzésével mutatja be a liberális állam közösségelvű kritikáját és a kritikára adott liberális válaszokat.

 

Heller Ágnes: Az érzelmek elmélete
Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest, 2009.

Heller Ágnes „Az érzelmek elmélete” című könyve, „ Az ösztönök” című könyvvel egy kötetben 1978-ban jelent meg magyarul, a Gondolat kiadó gondozásában. A könyv évtizedek óta nem kapható magyar nyelven. Azóta a mű megjelent németül, angolul, spanyolul és olaszul. Egy amerikai kiadó azzal a kéréssel fordult Heller Ágneshez, hogy járuljon hozzá ennek a már egy ideje nem kapható könyvnek, új kiadásához. A szerző egy második, javított kiadást javasolt. A könyv alapgondolata lénygében nem változott, fejezetbeosztása is maradt. A javított kiadásban a fejezeteken belüli változtatások részben rövidítések és pontosítások. Másrészt tekintetbe veszik az agyfiziológia és agypszichológia terén az utolsó harminc évben elért jelentős eredményeket. Egyes fejezetekben a hangsúly átrendeződik, más fejezetekben a szerző újrafogalmazza, illetve pontosítja a korábbi szöveget, helyenként rövidíti azt. Az első kiadás előszavát és bevezetését pedig egy teljesen új előszóval és bevezetéssel helyettesíti. Ennek az új kiadásnak a magyar nyelvű változatát tartja kezében az olvasó.

 

Krausz Tamás: Lenin
Társadalomelméleti rekonstrukció
Napvilág Kiadó, Budapest, 2008.

A tudomány posztmodern világában a történetírás fő árama Lenin elméleti és politikai teljesítményét a terrorizmus és a diktatúra narratívájába helyezte. Lenin ismét ellentmondások nélkül áll előttünk, csak most ellenkező az előjel: a Lenin-kultusz helyét egy differenciálatlan ellenkultusz foglalta el Oroszországtól Amerikáig. A könyv kísérletet tesz arra, hogy Lenin világlátását, gondolkodásának fő irányait, társadalomelméleti nézeteit a történetírás módszereivel rekonstruálja, újraértelmezze. A szerző célja az volt, hogy módszeresen összerakja a valóban összetartozó életrajzi és elmélettörténeti mozaikokat. Ennek következtében a marxista forradalmár, a politikus és a gondolkodó leegyszerűsítő ábrázolásaival szemben bonyolultabb, összetettebb kép kerekedik ki, amelynek megformálásában az is szerepet játszik, hogy a szerző nem tér ki sem a vitás kérdések tisztázása, sem pedig a történetírásban zajló viták elől.

 

Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom
A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918-1941
Új Mandátum Könyvkiadó, 2010.

Aligha adható valóban megalapozott válasz arra a kérdésre, hogy a 20. század elején, 1914-ben vagy akár 1917-ben az Osztrák-Magyar Monarchiában és Európa más társadalmaiban ki és milyen mértékben látta előre a kontinens egyik legrégebbi és egyben legújabb államának felbomlását. Még ennél is nehezebb lenne megállapítani, hogy mennyiben tartalmaztak visszavetített, utólagos tudást azok az 1918 utáni vélemények, amelyek felbomlás régóta előrelátható volta mellett érveltek. A kötet a Habsburg-dinasztia történelmi szerepével és a birodalom felbomlásával kapcsolatos, a két világháború között született német, osztrák és magyar értelmezéseket, narrációkat tekinti át, elsősorban a német etnicitás szempontjából.

 

Antonio R. Damasio: Descartes tévedése
Érzelem, értelem és az emberi agy
Aduprint, Budapest, 1996.

„…Könyvemet úgy írtam, mintha egy értelmes, kíváncsi és bölcs képzeletbeli baráttal folytatott társalgásnak általam nyújtott része lenne, mely barátom keveset tudna a neuropszichiátriáról, de sokat az életről. Megállapodást kötöttünk: a beszélgetéseknek kölcsönösen hasznosnak kell lenniük. Barátomnak az agyról, s a titokzatos mentális dolgokról kellett tanulnia, én pedig belátásokra fogok szert tenni, ahogy próbálom magyarázni, hogy mi is a test, az agy és az elme. …Barátom azt mondta, hogy beszélgessünk Descartes égisze alatt, hiszen e kérdéseket nem lehet úgy megközelíteni, hogy elő ne hívnánk azt a sokféle értékelésű személyt, aki a legközkeletűbb felfogást alakította ki e kérdésekről. Ezen a ponton észrevettem, hogy fura módon a könyv Descartes tévedéséről fog szólni. Az olvasó természetesen kíváncsi arra, hogy mi is ez a tévedés, e pillanatban azonban még titoktartási fogadalmam kötelez. Ígérem azonban, hogy el fogom árulni….” Antonio R. Damasio

2012.december


 

Oláh János: Kohn, a bányász
Gabbiano Print Kft., Budapest, 2012.

Dr. Oláh János, az OR-ZSE tanára kezdi így írását: Kohn, a bányász. Sőt! Kohn és Grün, a bányászok. Mi több! Kohn, Grün és a többiek, a bányászok. Első olvasatra meglepőnek tűnhet a személynevek és e tisztes szakma összekapcsolása, pedig így igaz. Mert bizony Kohn, Grün és a többiek dolgoztak a bányákban, a bányákért. A magyar szénbányászat elkezdői, tovább építői, kiteljesítői és felvirágoztatói között előkelő helyet foglaltak el a "kohnok" és "grünök", a zsidónak született honfitársaink. Nélkülük más lett volna néhány falu, város, kistérség, régió és az ország is. Nem közismert dolog ez, ám aki elolvassa majd e könyvet, minden bizonnyal osztani fogja e vélekedést.

 

A zsidó ifjú és a barmicvó könyve
Összeállította: Szemző Gyula
Gabbiano Print Kft., Budapest, 2012.

Szemző Gyula, a Lipótvárosi Templom Egyesület és a Pesti Izraelita Hitközség V. kerületi templomkörzet titkára valószínűleg hittantanító lehetett. A kötet az eredeti mű hasonmás kiadása és egy tévedést oszlat el. Azt, hogy a kongresszusi – vagy ha úgy tetszik neológ – irányzat különösen a háború előtt egyenlő volt a vallástalansággal. A Hitközség vezetősége a bár micvót - tehát a tizenhárom éves ifjú kötelesség fiává való avatását - nem egy ünnepélyes aktusnak tekintette, hanem vizsgának és feltételeket határozott meg hozzá. Fel is sorolja azokat. Valamennyi prófétai szakasznak tartalmát magyarul közli a mű. Kotta is található a kiadványban. Ezen kívül az Alef-bésztől kezdve valamennyi vallási szabályzatot és elvárást felsorol a szerző. A törvényeknél nemcsak a Tórában olvashatót idézi a találhatóság pontos megjelölésével, hanem a Talmud és az abból vonatkoztatott szabálygyűjteményből, a Sulchan Aruchból származó követelményeket is fontosnak tartja. A különböző ünnepek nevét és szokásait, törvényeit pontosan leírja. A könyv képet ad, hogy egykor mit is jelentett az ú.n. neológ irányzat illetve ezen összeállítás lényegében a remélhetőleg minél több számban jelentkező ifjú felkészítésére is szolgálhat.

 

Egykor nekik szólt a himnusz
Mazsihisz – Magyar Zsidó Múzeum, 2012.

Egykori zsidó sportolóknak állít emléket a Magyar Zsidó Múzeumban nyílt kiállítás és e kiadvány is. Nagy magyar zsidó sportolók és sportvezetők egyéni életútját, személyiségét rajzolja meg a mű, akik magyarok voltak, zsidók voltak, sportolók voltak és egyszeri, megismételhetetlen egyéniségek. Szerepelnek benne olyan sportolók, akik túlélték a holokausztot és nemcsak sportteljesítményükkel, hanem életük egyéb tevékenysége révén is teljes életet élhettek. A továbbiakban azokról olvashatunk, akik nem élték túl a soát: munkaszolgálatban vagy koncentrációs táborban haltak meg és ma is jeltelen sírban nyugszanak. A harmadik csoportba tartozik az a nemzedék, akik nemcsak a 30-as és 40-es években értek el sportsikereket, de túlélték a vészkorszakot, a nulláról újrakezdték, és így lettek olimpiai bajnokok. Mellettük két olyan sportklub történetét is olvashatjuk, amelyek nagyban járultak hozzá a magyar sport és olimpiai mozgalom sikereihez.

 

"A szívnek van két rekesze"
Tanulmánykötet Prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére, 90. születésnapja alkalmából
Szerkesztette: Koltai Kornélia
L’Harmattan Kiadó – Magyar Hebraisztikai Társaság, 2012.
Egészen rendkívüli alkalomból készült ez a kötet: Professzor Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója és tanára 90. születésnapja alkalmából. A kötetben barátok, kollégák, tanítványok – köztük a szeretett fiúgyermek, Gábor – és tanítványok tanítványai tisztelegnek a tudós tanár és vallási vezető – az apa – előtt. A tanulmányok olyan főbb témakörök mentén csoportosíthatóak – a Biblia, a Biblia utáni zsidó irodalom, a zsidó történelem, ezen belül is a magyar zsidó történelem -, amelyek éppen Schweitzer József kutatási területeivel esnek egybe. Egy reprezentatív körképet tartunk a kezünkben a hazai hebraisztika-judaisztika művelőiről, kutatási irányairól, friss eredményeiről.

 

Jehuda Koren – Eilat Negev: Lélekben óriások voltunk
A liliputi társulat különös története – Hogyan élte túl egy törpe család Auschwitzot
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006.

A család története a legfiatalabb Ovics gyerek, Ovics Perla emlékei alapján elevenedik meg, aki őszintén beszél törpe létének nehézségeiről és az auschwitzi emlékekről. A törpe művészcsalád története több lesz, mint egy egyszerű mese a valóságban élt hét törpéről: egyszerre szól a Magyarországtól elszakított erdélyi zsidók húszas évekbeli reménykedéséről, majd keserű csalódásáról, a fogyatékos művészek ellenmondásos világáról, az auschwitzi kivételezett-meggyötörtek eddig ismeretlen sorsáról és az izraeli újrakezdés korántsem zökkenőmentes éveiről. Jehuda Koren és Eilat Negev tanulmányaikat a jeruzsálemi Héber Egyetemen végezték. Számos önálló publikációjuk után a Lélekben óriások voltunk az első közösen írt könyvük.
 

2012. október


 

György Péter: A hely szelleme
Magvető Kiadó, Budapest, 2007.

György Péter esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, a Média és Kommunikáció tanszék tanára. A kötetben szereplő írásai esettanulmányok, az esetek pedig kulturális gyökereinket, magát az emlékezést kutatják. Ha a múzeumban – akkor például azt, hogyan vált funkciót, arcot és beszédmódot maga a múzeum. Hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek egyikévé, hogyan őrzi és mutatja saját történetét, illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik modernizálódó környezetéhez és megváltozott közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet szentélyből agóra, befelé forduló, áhítattal teli zárványból beszédes, életes tér. A kötet más írásaiban a szerző a testet és teret öltött emlékekről, emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti radikális különbségről. A "mindig emlékezni" és a "sosem felejteni" kettősségéről: a személytelenné, történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott múltról. A koncentrációs táborok, az átlényegülő műalkotások és a forradalmi emlékművek jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz, ellentmondásos, de megúszhatatlan feldolgozásáról, az önazonos történelmi létezésről.

Rácz Andrea: Barkácsolt életutak, szekvencális (rendszer)igények
Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett fiatal felnőttek iskolai pályafutásának, munkaerő-piaci részvételének és jövőképének vizsgálata
L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.

E kötet témája az állami gyermekvédelem rendszerében nagykorúvá vált, utógondozói ellátásban és utógondozásban részesülő fiatal felnőttek iskolai pályafutásának, munkaerő-piaci részvételének, jövőbeli elképzeléseinek, a támogatások szakmai tartalmáról alkotott véleményének vizsgálata. Az érdeklődő olvasó a kötetből választ kap arra is, hogy a gyermekvédelemben nevelkedetteknek mely típusai különíthetők el az életút eddigi alakulása alapján, valamint hogy miért mondhatjuk azt, hogy a hazai gyermekvédelem történeti fejlődése során megrekedt az ontológiai stádiumban és jelen működését a kvázi-professzionalitás jellemzi.

 

Nagy Alpár –Csaba: A dél-erdélyi református egyházkerületi rész története (1940-1945)
L’Harmattan Kiadó, 2012.

1940. augusztusában Románia és Magyarország kormánya a két ország között fennálló területi disputa megoldásához a német és az olasz kormány döntőbíráskodását kérte. A kérelmezők kötelezettséget vállaltak, hogy az így születendő ítélet feltételeit vonakodás nélkül elfogadják. A kihirdetett döntés a vita tárgyát képező Erdély területét etnikai, gazdasági és stratégiai szempontok alapján felosztotta a két ország között. Északi része Magyarországhoz került, déli része továbbra is Romániánál maradt. Az új határ példátlan módon szakította ketté Erdély területét. Történelmi régiókat, évszázadok óta összefonódott gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatrendszert, falvakat, családokat vágott ketté minden pragmatikus szempont mellőzésével. Városok szakadtak el az őket ellátó vidéktől, ipari vállalatok nyersanyag- és munkaerőbázisuktól, kistermelők felvevő piacuktól, vasútvonalak holtvágánnyá, főútvonalak határ menti zsákutcákká változtak. A döntés megosztotta Erdélyt és annak lakóit. Északon a románok, délen a magyarok keserűen szemlélték az új határt, emitt kitörő öröm, üdvrivalgás, amott fellángoló gyűlölet, nacionalista hisztéria. A két nemzet egyébként is terhelt viszonya hirtelen nyílt ellenségeskedéssé változott.

 

Martos Levente Balázs: Misztikus malom
Zsoltáridézetek a páli levelekben

Sapientia Főiskola – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.
A Zsoltárok könyve az Ószövetség, Pál leveleinek korpusza viszont az Újszövetség kivételes jelentőségű gyűjteménye. Pál levelei az első dokumentumai annak, ahogy a születő kereszténység Izrael szent iratait olvassa. A zsoltárok szépsége és jelentősége indít arra, hogy keressük használatuk közvetlen jeleit az ősegyház egyik legjelentősebb teológusának és misszionáriusának, Pál apostolnak írásaiban. A tanulmány a zsoltárok eredeti héber szövege, a közvetítő nyelvként használt és értelmezett görög zsoltárfordítás, illetve a páli levelek görög eredeti szövegének kapcsolatát vizsgálja. A franciaországi Vézelay katedrálisának egyik oszlopfője Mózest és Pált ábrázolja együtt, amint egy malomnál dolgoznak. Az Ószövetség a búza, amelyet megőröl a "misztikus malom", hogy az Újszövetség lisztjévé változzon. Az maradt, ami volt, mégis megváltozott. A megőrölt búza és az új liszt ez alkalommal nemcsak eucharisztikus jelkép, hanem az Ó- és Újszövetség egységének és különbségének példázata is. A kötet a páli íráshasználat kérdéseibe kíván bevezetni, illetve nyomon követi azt, ahogy a zsoltárok fohászai és himnuszai Pál hitét építették.

 

Angelika Schrobsdorff: Ház Jeruzsálemben-
Élet egy viszályokkal terhes földön

Alexandra Kiadó, Pécs, 2009.

Angelika Schrobsdorff munkája az írónő 1987-88-ban Izraelben töltött éveiről szól. Az izraeli-palesztin zöld határon álló ház asszonyának története különálló epizódokban bontakozik ki. A vele és ismerőseivel történő eseményeken keresztül megismerjük a helyiek által "mazafként" emlegetett konfliktust, ami a nyolcvanas években lángolt fel ismét erőszakos formában a két fél között. A későbbi betelepülőként kívülállónak számító írónő regényében felvonultatja mindkét oldal több jellegzetes figuráját. Megjelenik pl. a felkelők közé álló fiatal palesztin diák, az izraeli álláspontot is megértő palesztin orvos, egy békemozgalomhoz csatlakozó zsidó értelmiségi, vagy a legkülönfélébb országokból érkezett, Izraelben otthonra lelt szomszédok, ismerősök. A könyv témája ma is eleven és megoldatlan probléma. Az írónő mindig igyekszik a szituációt mindkét fél, a palesztinok és az izraeliek szempontjából is ábrázolni, mindezt őszintén és egészséges iróniával. A történet egyaránt szól a gyűlöletről – mindkét oldal gyűlöletéről a másikkal szemben -, és ugyanilyen súllyal arról is, hogy miképp tudnak együtt élni az oly különböző emberek a viszályokkal terhes földön.

Henry Ford: A nemzetközi zsidó
Stádium Sajtóvállalat R.-T. kiadása, Budapest, 1926.

Üzleti pályafutásának csúcspontján Henry Ford, az ipari szellemóriás megérezte, hogy vállalkozását minden erővel el akarják venni tőle, és a pénzváltók kezére akarják játszani. Fordnak az a benyomása támadt, hogy e műveletek mögött hatalmas zsidó pénzmágnások állnak. A legkiválóbb kutatókat hívta az irodájába, akiket csak ismert, és azzal bízta meg őket, hogy alapos vizsgálatot végezzenek a nemzetközi zsidóról, és annak eredményeit jelentessék meg a Dearborn Independent című lapban, amely akkoriban a Ford Motor Company hivatalos kiadványa volt. Ford nem sajnálta a költségeket, hiszen ez a kutatómunka a becslések szerint több millió dollárba került. A cikkek eredetileg a fent említett lapban, majd később könyv formájában jelentek meg négy kötetben.
Az antiszemitizmus témájában kutatók munkáját segítheti e könyv.

Philip Roth: Sabbath színháza
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008.

2006. május 21-én a The New York Times Book Review megjelentette azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket "több száz elismert író, kritikus, szerkesztő és más irodalmár az elmúlt huszonöt év legeslegjobb amerikai irodalmi művének tartott". A 22 megnevezett könyvből hat Philip Roth munkája volt, köztük a Sabbath színháza. Az író ebben a könyvében is képességeinek legjavát nyújtja. A Sabbath színháza egy vénülő bábjátékos, Mickey Sabbath története, aki zsidó öngyűlöletében, és az életfilozófia szintjére emelt megbotránkoztató képességében egészen egyedülálló. Sabbath amolyan művészféle, de valódi műalkotása az élete, az élvezetek végeláthatatlan sorozata. Roth elképesztően nyers szókimondással tálalja hőse perverzitásait, hogy aztán végrehajtsa írói bravúrját: néhány mesteri jelenettel - a főhős visszaemlékezése gyerekkorára és a második világháborúban hősi halált halt bátyjára, látogatása százéves kuzinjánál, ügyintézése egy elhanyagolt zsidó temetőben, ahol önmagának vált sírhelyet - együttérzést, sőt szeretetet keltsen az olvasóban ez iránt a megrögzött embergyűlölő, erotomán, de végül is nagyon esendő és emberi figura iránt.

Történelmet írunk
Tisztelgő kötet Ladányi Sándor 75. születésnapja alkalmából

Szerkesztette: Horváth Erzsébet, Literáty Zoltán
Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012.
"Történelmet írunk." A nagy horderejű politikai vagy kulturális események sodrában elhangzó, néha kicsit fellengzősnek tűnő megállapítás a történetkutatást végzők mindennapi sajátja. A történész a rendelkezésére álló vagy saját maga által felkutatott források alapján megpróbálja elemezni, értékelni, rekonstruálni a múltat. Dr. Ladányi Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi karának emeritus egyháztörténész professzora életének javarésze ezzel telt. Közel ötven éve, 1964-ben jelent meg első írása, s azóta töretlen lelkesedéssel írja a történelmet. Ebben a kötetben kollégái, tantársai, doktoranduszai, tanítványai "történetírásaikkal" köszöntik a 75 éves professzort. Az így megjelenő munkák elsősorban Ladányi Sándor fő kutatási korszakaival, a reformáció, illetve a legújabb kor magyar (egyház)történelmével foglalkoznak, de került az ünnepi kötetbe, teológia, illetve eszmetörténeti, és bibliai kontextusú írás is.

Logos tés akoés – Az ige megszólalása és megszólaltatása
Tanulmányok a 60 éves Vladár Gábor tiszteletére

Szerkesztette: Hanula Gergely
Kiadja a Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa, 2012.

E kötetben biblikusok, gyakorlati- és rendszeres-teológusok írnak arról, hogyan segíthetik a Szentírás megszólaltatását saját tudományterületük eredményei. A nagyon is gyakorlatias kérdésfelvetés a szerzők többségében az elvi alapok tisztázásának szükségességére mutatott rá. Ez a kötet egy olyan teológus tiszteletére készült el, aki biblikus teológusként az elméleti felkészültséghez való ragaszkodás mellett is mindig a gyülekezet hasznát tartotta és tartja szem előtt, és ez jelent meg a gyakorlati teológiának alárendelt teológiai oktatásról megfogalmazott elképzelésében is. Ennek a munkának elismeréseként köszöntik a 60 éves Vladár Gábort, a lelkészt, a professzort, a rektort ezzel a kötettel a szerzők, debreceni és pápai tanárságának diákjai és tanártársai, és mindazok, akik egyházáért végzett munkájában szolgatársai és elöljárói.

Farkas Péter: A szeretet civilizációjáért
Társadalompolitika – szociálpolitika – családpolitika és a keresztény társadalometika

L’Harmattan Kiadó, 2012.
A kötet a társadalom-, szociál- és csalápolitika témaköreit szeretné megismertetni az olvasóval a keresztény társadalometika szemszögéből. A családok védelme, a közösségek támogatása és a szociális biztonság szolgálata több megközelítésben kibontható. A szerző mindezek legfőbb biztosítékát a keresztény társadalmi tanítás értékrendjében és az ökoszociális piacgazdaság paradigmájában látja. Ez a kötet az első ilyen megközelítésű munka, amely egyszerre kívánja szolgálni a felsőoktatás céljait és tájékoztatni az érdeklődő és igényes olvasóközönséget.
 

2012.szeptember


Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I-II.
Kalligram Kiadó, Pozsony, 2012.

A Magyarország történelmét tárgyaló könyvekben nem sok szó esik a zsidókról. Ha említik őket, rendszerint mint idegeneket: kereskedőket, gyárosokat, nagybirtokosokat, akik pénzért vásárolták meg a nemesi oklevelet. Többet írnak a teljes beilleszkedésre törekvő asszimilánsokról vagy a régi rendet felforgató forradalmárokról, mint azokról, akik zsidóként élték le életüket, ragaszkodva hagyományaikhoz. A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. Komoróczy Géza több évtizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan könyv - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka, illusztrációkkal, fotókkal.

 

Tokics Imre: A menedékvárosok
A ius talionis és az asylum városok jogi, vallási és kultúratörténeti jelentősége a T’náchban, intézménytörténeti vázlat, PhD disszertáció
Adventista Teológiai Főiskola és Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola, Budapest, 2012.

Tokics Imre doktori disszertációja egy jogtudós biblikus munkája. Az ókori keletnek gyakorlata volt ezen intézmény, a zsidóság pedig önálló módon, saját meggyőződése és teológiai habitusa szerint tovább vitte és megőrizte, példát adva kései utódoknak, koroknak és civilizációknak. A monográfia igen érdekes és értékes kutatás eredménye, hiánypótló, nemzetközi vonatkozásban is meglehetősen ritka témának számít. A mű külön értéke, hogy nem csupán vallási szempontokat érvényesít a szerző, hanem mint jogász, e tudomány figyelembe vételével közelíti meg kutatási területét.

 

Szántó T. Gábor: Édeshármas avagy A córesz elmélete és gyakorlata
L’Harmattan , Könyvpont Kiadó, Budapest, 2012.

Egy mester, egy tanítvány és egy nő próbálnak kikeveredni életük zsákutcáiból az ezredforduló Budapestjének jellegzetes helyszínein: az Újlipótvárosban, a Duna-parton, divatos bárokban vagy éppen romkocsmákban, a zsidónegyed sikátoraiban. Hol együtt, hol külön, hol egymást segítve, hol egymás elől menekülve keresik a választ: hogy viseljék el a szerelmet, az életet és a halált? Keresik a választ: kiléphetnek -e a múlt árnyékából, vagy holtig magukban hordozzák? Keresik a választ: hogy lehet így élni és szeretni? A múlt élő valóság e könyvben, mely azonban ízig-vérig kortárs regény. A szerelmi szenvedély és a nemzedékek közötti dialógus lehetősége éppúgy szerepet kap benne, mint az, hogy a különböző hitű és gondolkodású embereknek hogyan kellene élnie egymás mellett, s mihez kezdjen a tradíció és a modern kor kihívásaival korunk szülötte.

 

Xeravits Géza (szerk.): Izsák megkötözése, Történet és hatástörténet
Sapientia Főiskola - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010.

A könyv témája az Ószövetség egyik legérdekesebb perikópája. Izsák megkötözésének (a rabbinikus terminológia szerint az "aqédának") a Genesis 22. fejezetében elbeszélt története. A kötet összeállításánál nem csupán biblikus kutatók működtek közre, hanem ennek az olyannyira fontos elbeszélésnek a hatástörténete egyfajta tágabb perspektívába kerül. A kiadvány anyagának alapjául a Sapientia Főiskola Bibliatudomány Tanszékének 2009. őszi szimpóziumán elhangzott előadások szolgálnak.

2012. június


Klein Rudof: Zsinagógák Magyarországon 1782-1918
Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség
Terc Kiadó, 2011.
Két évtizeddel Gazda Anikó úttörő, feltáró jellegű, a trianoni Magyarország zsinagógáival foglalkozó műve után ez az első átfogó munka, amely a történelmi Magyarország zsinagógaépítészetének egészét tanulmányozza. A kötet a 19. századra összpontosít, amikor Magyarországon virágzott a zsinagógaépítés. A korábbi szigorú stíluskötelékek felbomlottak, és a zsidó emancipáció, valamint a keresztény-zsidó dialógus nyomán számtalan új forma és formakeverék látott napvilágot. Az alapvetően építészeti könyv meghaladja e diszciplínát, a zsinagógák elemzésével értékrendet, identitást, vágyakat fed fel, és a diaszpórai zsidó lét nehezen megragadható lényegére vet fényt. Egyedülálló művet tart kezében az olvasó, amely érdemes úgy a hazai, mint a nemzetközi figyelemre. A könyvet gyönyörű fotók, lábjegyzetek gazdagítják.

 

Fényes Balázs: "Őrizzétek meg őrizetemet..."
Tanulmányok a rabbinikus hagyomány köréből
Jószöveg Műhely Kiadó, 2012.
A kötet, a szerző elmúlt néhány évben született írásait tartalmazza. Egy részük már megjelent nyomtatásban, folyóiratokban, illetve konferenciakötetekben, néhány pedig most lát először napvilágot. A megjelent tanulmányok mindegyike a rabbinikus hagyomány egy-egy szegmensét járja körül. A szerző többek között megvizsgálja a rabbinikus tradíció történetíráshoz való viszonyát, a zsidó liturgia talmudi alapjait, a zsidó folklórt, vagyis a rabbinikus hagyományban gyökeredző zsidó gasztronómiát és "népviseletet", valamint a Tóra "földrajzát" arra keresve a választ, hogy hol volt az Éden kertje. Emellett górcső alá veszi a 19. század derekán színre lépő magyarországi "ultra"-ortodoxia ideológiáját is.

 

Az elkerülhetetlen
Vallásantropológiai tanulmányok Vargyas Gábor tiszteletére
Szerkesztette: Landgraf Ildikó és Nagy Zoltán
PTE Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék
MTA BTK Néprajztudományi Intézet
L’Harmattan Kiadó -Könyvpont Kiadó, 2012.
A vallásantropológiai kutatások megélénkülésében nagy szerepet játszottak az egyetemi oktatásban, doktoranduszképzésben irányító és kutatásokat szervező személyiségek a hazai egyetemeken és az MTA BTK Néprajztudományi Intézetében. Közülük kiemelkedő szerepet játszik Vargyas Gábor, a PTE habilitált egyetemi professzora és az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tanácsadója. A kötet valamennyi szerzője az ő tiszteletére készítette hatvanadik születésnapja alkalmából írását. Egy részük a jeles ünnepelt munkatársa, kollégája, akik a hazai, sőt a nemzetközi vallásantropológiai kutatások elismert, neves kutatói, másik részük pedig tehetséges, fiatal, pályakezdő kutató, többségüknek tanára, témavezetője, mestere Vargyas Gábor. A munkák gazdag tereptapasztalatokra, egyes esetekben állomásozó terepmunkák eredményeire alapulnak. A tanulmányok egy másik részében a vallásantropológiai szemlélet a történeti források újraértelmezésére ad lehetőséget. Különös hangsúlyt kap a kötetben a vallás, a politika és a hatalom kapcsolatrendszere.

 

Deutsch Gábor: "...virágzik, mint a pálma..."
Gabbiano Print Nyomda és Kiadó Kft. 2012.
Deutsch Gábor, egyetemünk oktatója jelen kötetben összegyűjtött írásait hetilapokból és folyóiratokból ismerhettük meg. Visszaemlékezésekből, személyes élményekből és korabeli dokumentumokból táplálkozó írásai ajtót nyitottak azok előtt, akik családi elbeszélésekből, rokonaik visszaemlékezéseiből már nem ismerhették meg a 20. századi magyar zsidóság valóságát. Személyes életutak, a "kis emberek" látószögéből szemlélt történelem, közösségi értékeket rejtő sorsesemények, valamint emberi válaszutak, döntések jelennek meg a kötetben. Hatvan érdekes írás a múltról és jelenről. Tájékoztatást nyújthat a történésznek és az érdeklődő fiatalnak, hasznos és kellemes olvasmányt középkorúnak, valamint az azon éveket át- és túlélőnek, és minden kedves olvasónak.

 

Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege. A masszoréta szöveghagyományozás és annak megjelenítése a Biblia Hebraicában
A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2010.
Magyar nyelven mindezideig nem volt elérhető olyan szisztematikus, mégis gyakorlati orientáltságú munka, amely az ókori-középkori zsidó szöveghagyományozás és a tibériási masszóra azon jellegzetességeibe vezetné be az olvasót, melyek a héber Ószövetség modern kritikai kiadásaiban, a Biblia Hebraicában is megjelennek. Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege című munkája a témában korábban megjelent - egyházi és nem egyházi felsőoktatásban is tankönyvként használt egyetemi jegyzetének jóval részletesebben kidolgozott változata. A tárgyalt anyag elrendezése és mélysége monografikus igényű, ugyanakkor a mű kézikönyvszerűen is használható.

2012.07.05