1. A tízparancsolat két táblája díszeleg az újonnan renovált
zsinagóga oromzatán. Mártíremlékművet alakított, állított a múltját
őrző utókor. Politikusok, közéleti személyiségek, lokálpatrióták,
helyi notabilitások, s néhány túlélő… Az épületet Wechselmann Ignác
tervei szerint építették még a XIX. században. Wechselmann Ignác
egyik inspirátora és tanácsadója annak a Ludwig Försternek is, aki a
Dohány utcai zsinagógát építette.(1)
A két zsinagóga – Dohány - Tatai - között sok különbség van.
Elsősorban méretekben. A Dohány zsinagóga a világ egyik legnagyobb
temploma, a tatai, egyike azoknak, melyek, meghitt, szinte
családias, bensőséges enteriőrrel rendelkeznek. A kilencvenes évek
elején így fogalmaz a helytörténész: „1861-ben került sor a régi
zsinagóga átalakítására is. A terveket Wechselmann Ignác készítette,
aki a pesti Dohány utcai templom kisebbített formája alapján oldotta
meg feladatát, de a tatai zsinagógánál a tornyokat elhagyta.
Valószínűleg a hitközségnek nem volt kellő anyagi háttere, de lehet,
hogy különösebb elhatározásra sem jutottak a községi tagok.”
(2)
Különbség tehát az is, hogy a tatai zsinagógának nincsen tornya. No,
meg már zsidó hívek, sincsenek a városban. Hiába, ez a Soá emlékéve.
Mindenütt emlékeznek, méltó módón.
Köszönet érte!
Szomorú, hogy 60 évet kellet várni erre a főhajtásra…!
Drámai módon érintett meg a tatai zsinagóga belső térkiképzése és
berendezése. A felújított zsinagógában nem láttam mást, mint egy
görög-római szobormásolat gyűjteményt. Isten házából múzeum lett….
Szobormásolat múzeum…. Mintegy jelezve a XX. századi magyarországi
zsidó traumát.(3)
Zsinagóga, vagy múzeum? A kettő együtt, a kettő egymástól
elszakadva. Bizony, gondolkodásra, elmélyedésre késztető jelenet,
amikor belép az ember Isten egykori házába, amely ma már a
művészetek bemutatóterme. Ez is közösségi célt szolgál, de
központjában nem a transzcendentalitás, hanem ismeretek átadásának,
magának a megismerésnek, más formái alakultak ki. A zsinagóga
aulájában márványból készített magyar-héber nyelvű felirat.
Hirdetve: itt e házban, zsidó imahely volt, ahol hívek fohászát
könnyével áztatta a tatai levegő. Memento, 2004.
Három nemzedékkel a genocídium után az őszi égboltot, tüzes
villámaival világítja meg, hasítja darabokra az ég. Az üzenet
hozzánk szól de a mobiltelefon kora nem alkalmas erre a „vételre”.
1. ábra: „….a Zsinagógát a Tatán letelepült zsidó közösség a XVIII.
század elején emelte….1977-től múzeumi kiállítóhely. A Holocaust 6O.
évfordulóján a megyei önkormányzat felújította…”
2. 1904-ben három testvér: Rudolf, Illés és Simon egy könyvet
jelentett meg édesapjuk tiszteletére. Az édesapát Handler Márknak
hívták. Abban az esztendőben töltötte be rabbinikus pályájának 40.
évfordulóját.(4)
Az édesapa Handler Márk, - családnevéből látszik, hogy keletről
érkezett zsidó volt - aki Pozsonyban a híres Rabbi Ábrahám Smuél
Binjámin bár Mose Szofer-nál tanult.(5) A jiddis és az ékes német
nyelvből magyarra fordította Pozsonyban a hivatalos okiratokat.
Hatalmas volt benne a tudásszomj. Pozsony után átkerült Paksra, ahol
a korszak egyik legnagyobb talmudistájánál, Joél Ungárnál tanult.
Később megkapta a rabbi-oklevelet.(6)
Ezután Handlert Siófokon választják meg rabbinak, majd Tatára kerül.
Az ő instrukciói alapján építik át, a mai napig álló zsinagógát,
amelyben, 1867-ben ékes magyar nyelven szólal meg elsőként akkor,
ott, Tata városában. Igaz korábban is prédikáltak már magyarul az
ország más városaiban. Két neves személyiség: az egyik Lőw Lipót,
Löw Immánuel édesapja. Sőt még korábban 1818-ban Nagykörösön
Krakkauer Salamon.(7) Handler Márk magyarul szól a híveihez,
gyermekeit és környezetét is ennek szellemében neveli.
Kálmán Ödön, a kőbányai rabbi(8) néhány elegáns mondatot fogalmaz
meg Handler Márkról: „…otthonában szinte hétről hétre ünneplik a
hívők papjukat, mert nagy tiszteletet szerzett a kis városka zsidó
híveinek. Ugyanis a hitközség az egyenjogosítás örömére meghívta a
világi hatóságokat is. Az 1868. január 19-én tartott magyar
hitszónoklat szinte frenetikus hatást gyakorolt a jelenlevőkre… A
helyi kaszinó dísztagnak választá Handler Márkot, aki az elsők
között volt, ki a kiegyezés után megszólaltatta a zsinagógában a
hazai nyelvet. Handlernek több munkája maradt ránk. A Vajuvinu
Bámikra c. héber elemi nyelvtanát igen sok iskolában használták…
Keszer Malchusz című munkája nyomtatásban is megjelent.”
Handler Mark családi származásáról, nemcsak gyermekétől, hanem a
rabbiszékben utódjától, a mártirhalált halt dr. Goldberger Izidortól
is olvashatunk.(9)
Három fia közül talán a legtehetségesebbet, Simont a rabbi pályára
szánja. A pesti neológ Rabbiképzőbe jár, és fiatalon Lugosra kerül
rabbinak. Édesapja tiszteletére lefordítja a legnehezebb könyvek
egyikét, Jób Könyvét magyarra, s magyarázattal, látja el. Ezt
ajánlja a fent már említett ünnepi évkönyvbe édesapjának, 1904-ben.
Handler Simon Hevesire magyarosítja nevét. Nem sokkal később
meghívják őt a Pesti Zsidó Hitközségbe próbaszónoklatra. Színre lép
egy sztentori hangú ember, akinek neve és egyénisége belevésődik a
magyar zsinagóga, -vallásfilozófia és -homiletika történetébe.
Minden idők talán legnagyobb magyar rabbi szónoka.(10)
Dalalat
al-Haírin, Majmuni útmutatójának ismertetése ma is nélkülözhetetlen
mű. Az Etika a Talmudban című könyve, amely nyolcvankét évvel
ezelőtt látott napvilágot, több magyarországi egyetemen ma is
tankönyvként szolgál.(11)
Egykori műveinek reprint kiadásai szinte
reneszánsz előtt állnak.
Kálmán Ödön gazdag tanulmányt szentel az akkori vezető főrabbi
életének. A főtextus alatt, szinte mellékesen odavetve, Hevesi
életrajzának rövid kivonata. E pár sor önmagáért beszél:
„Született Aszódon, 1868. március 22.-én. Atyja Márk, volt siófoki,
aszódi és tatai rabbi, anyja Rosenberg Julia. Az elemi iskolát
Hevesen, a négy alsó gymnáziumot magánúton végezte. Fölvételi
vizsgát tett Budapesten az Orsz. Rabbiképző Intézetbe. Ahol az alsó
és a felső tanfolyamot elvégezte és rabbi oklevelet nyert. A
Budapesti Tudományegyetemen filozófiai, műtörténeti, történeti,
irodalomtörténeti és sémi nyelvészeti kollégiumokat hallgatott.
Bölcsészettudori oklevelet nyert 1892-ben. A kassai jogakadémián 6
szemeszteren át jogi tanulmányait végezte. 1898. december 8-án a
kassai izr. hitközség(sic), mint rabbit és hitszónokot
megválasztotta, állását 1894. elején foglalta el. És ott működött
1897. áprilisáig.,. 1897-től 1905-ig mint lugosi főrabbi működött…
1905 szeptembere óta mint pesti rabbi, később, mint főrabbi, majd
mint vezető főrabbi működött. 1905. március havában még mint lugosi
főrabbi, szentföldi tanulmányutat tett. Meglátogatta Cairo és
Alexandria után Jeruzsálemet, az új zsidó kolóniákat és Palesztina
nevezetesebb helyeit. 26 évvel ezelőtt megalapította az Országos
Izraelita Közművelődési Egyesületet, később az Izraelita Patronage
Egyesületet. Állandó igazgatósági tagja volt a magyar közművelődési
egyesületeknek. Kb. 12 éve elnöke az Országos Rabbitestületnek.
Társszerkesztője volt a Magyar Zsidó Szemlének és a Hacofeh héber
nyelvű tudományos folyóiratnak. Szerkesztette az OMIKE három
Almanachját és a Blau Lajos tiszteletére kiadott kétkötetes
emlékművet. Az Országos Rabbiképző Intézetben 29 éven át adta elő a
homiletikát és dr Venetiáner Lajos halála óta a vallásbölcseletet…
Imakönyv fordítása ismételt kiadásokat ért meg, máchzor fordítása
most van sajtó alatt.” (Azóta nagyünnepi imaforditásai is többször
napvilágot láttak, Kol nidé fordítása most ismét kiadás alatt van.
Jób forditását, a héber erededetivel egyűtt a közeljövőben
megjelentetjük. Sch.A.)”
Történelmi szerep jutott neki osztályrészül, hiszen „a kiegyezést
követő három évtized áldott humusza kitermelt gazdag értékeket,
magyar zsidó értékeket, irodalmi kört, és előkelő nívójú
folyóiratot, hetilapot, európai hírnévre emelkedett festőket,
szobrászokat, a rabbiképző pedig rátermett igehirdetőket…”(12)
A
jubileumi kötetben bemutatják őt a katedrán, a templomában,
publicistaként, irodalmárként. 1934.-ben a már többször említett
Emlékkönyvben Hevesi Simon negyvenéves papi pályájának 512
bibliográfiai egységét sorolja fel Scheiber Sándor, ezen kívül 31
önálló kötete jelent meg, s publicisztikai közlései 26 – közöttük
két héber nyelvű - periodikában láttak napvilágot.
Az ő fia dr. Hevesi Ferenc. Lugoson született 1898-ban és 1952-ben
az USA-ban halt meg. 1921-ben doktorált, szakdolgozatát Philosophiai
elemek Száádjá gáon arab bibliafordításaiban és kommentárjaiban
címmel írta meg.(13)
1922-ben az Országos Rabbiképző Intézetben
rabbivá avatták, majd első székhelyére, Székesfehérvárra került,
ahol 1931-ig működött rabbiként. Szónoki képességeit édesapjától
örökölte. Publikációi magyarul és héberül jelentek meg. 1931-től
Budapesten rabbiként, majd 1943-tól főrabbiként működött. Amikor
kellett, kemény hangon állt ki a zsidóság érdekében, ugyanakkor az
önvizsgálat szükségességét, az önkritika fontosságát
hangsúlyozta.(14)
1939-46 között a Rabbiképzőben tanított. Közben
megírta Az ókor zsidó bölcselete című művét, amely kiváló
összefoglalása a zsidóság filozófiai eszmevilágának. 1945-46-ban
tábori főrabbiként, vezérőrnagyi rangban tevékenykedett. Majd
1946-ban, politikai okok (?) miatt elhagyta az országot.(15)
Az
Egyesült Államokban telepedett le. Tehetsége ott is kiteljesedett.
1946-tól Hawaii rabbiként működött.
Homiletika-retorika témakörben megjelent munkáit ma is feltüntetjük
az ORZSE szinopszisaiban.(16)
Gyermeke, Alan Hevesi, New York államgazdasági vezetőinek - New York State Comptroller - egyike. New York Állam számvevőjeként –például-
kézjegyével látta el 2003-ban a magyar kulturális örökség
megőrzéséről kötött egyezményt.(17)
3. Visszatérve Handler Márkra. Tanított, nevelt kitűnő embereket,
figyelték szavát, hallgatták tanítását... Ezek közül az egyik Mose
Fischer, rendkívül tehetséges vállalkozó, és alkotó üzletember volt.
A polgárosodás eszméjének szellemében a dinamikus gazdasági fejlődés
elősegítője akart lenni, és ennek szellemében gyárat, telepít ett
nem messze Tatától. A gyár beindul, épül, és termékei közül több is
a párizsi világkiállításon aranyérmet nyer. 1866-ban magyar
nemességet kapott a hazai kerámiai ipar fejlesztése terén szerzett
érdemeiért.
2. Farkasházy Jenő síremléke
Először, 1979–ben jártam Tatán egykori egyetemi oktatómmal. Akkor
megtaláltam Fischer Mór sírját. Bár elolvasni már nehezen tudtam,
mert tönkre tette az idő, lassan mégis -betűről betűre-
kirajzolódott a nedvességet könnyen magába szívó tatai mészkőbe
vésett szöveg:
„Itt nyugszik Mose Fischer von Fakasházy, aki megalapította
Magyarország első porcelán gyárát Herend városában…”
Igen, akinek a sírja előtt álltam nem más, mint Farkasházy Fischer
Mór, a herendi porcelán gyár megalapítója. Egyike a „hungaricum”
előállítójának. Világhírű lett. Méltán és kiérdemelten. Királyok,
császárok asztalán ott díszelgett a herendi gyár terméke, hirdetve
az alkotókészség jutalmát.
Ma már a sírkövön lévő betűket szinte kitapintani sem lehet! Igaz, a
sír meg van „jelölve”, de a héber név, a gyáralapítás
körülményeiről, a nemesi cím kiérdemléséről tájékoztató
kalligrafikus héber betűk alig-alig olvashatók. Nagyon-nagyon kár!
Környékén családtagok, kortársak népes koszorúja alussza örök álmát.
Művészek, nyomdászok, rabbik, mesteremberek, kereskedők pihennek ott
a csendes anyaföldben, Az őszi napsugár aranysugara végigpásztázza a
vidéket, majd éles fordulatot vesz, s játszi könnyedséggel eltűnik,
megteremtve az alkonyi homályt.
3. ábra: Mártír-emlékmű, Tata
A temető bejáratánál egy emléktáblát láttam a következő felirattal:
„Őrizze e tábla Tata város több mint, hatszáz Auschwitzba deportált
zsidójának nevét és emlékét.
Amikor a tatai látogatásra készültem, a Jád Vásém archívumában
megnéztem, hány zsidó élte túl a holocaustot Tatán. Harmincketten.
Visszatértek oda, és az első dolguk volt újból hitközséget
alapítani. Majd a hitközség megszűnt, de a zsinagóga „áll”, és a
zsinagóga emlékeztet arra, hogy ott élt Handler Márk, akinek fia nem
volt más, mint dr. Hevesi Simon pesti vezető főrabbi. Akinek az
unokája nem más, mint dr. Hevesi Ferenc, az egyik legmagasabb rangú
egykori rabbi-katonatiszt, és dédunokája New York Állam egyik
gazdasági vezetője.
Gondolataimban visszatérek a mához. A szépen renovált templomhoz. A
vértanúk drámai emlékművéhez. A látványossággá lett, muzeális értékű
temetőhöz. Felettünk ékeskedik a díszes múltat hirdető vár, s
messziről még látszik a Tata – tó felhőbe borult körvonala.
Állítólag minden évben egyszer leengedik a vizet, egyszer feltöltik
a tavat. A temető pedig csendes magányában hirdeti, hogy ott Európa
szívében élt egy közösség, amelynek legalább emlékét őrzi a
kegyelet.
JEGYZET:
1. Világi és vallási vezetőkből álló testület
1845-ben döntötte el a Dohány templom építését. Az az elv vezérelte
őket, hogy e helyen olyan zsinagóga álljon, mely tiszteletben tartja
a tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az
istentiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni orgona és énekkar
alkalmazásával. A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszl
Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentkezett. Végül Ludvig Förster
, mór stílusú épülettervét fogadták el. Ő tervezte a bécsi
zsinagógát és több bécsi középületet. Magyarországon a Dohány utcai
zsinagóga megépítésével iskolát teremtett. E stílustörténeti
jellegzetesség megnyilvánulása a tatai zsinagóga is. A Dohány
zsinagóga építéséhez 1854. július 30-án fogtak hozzá azzal, hogy az
e helyen álló, s korábban funkcionáló épületeket lebontották. Amikor
Förster az építkezésektől távol volt, a munkálatokat Wechselmann
Ignác vezette. 1859. szeptember 6-án a zsidó nagyünnepek előtt
ünnepi külsőségek közepette felavatták a Dohány templomot.
2. Ifj. Gyüszi László, A tatai zsidóság története.
A tanulmány előadás formájában a Zsidó Kultúra hetén hangzott el
Tatán, a Magyary Zoltán Művelődési Központban 1994. november 4-én.
Gyüszi László tanulmánya a történész objektivitásával mutatja be a
helyi zsidók vázlatos történetét 1867.-ig. Külön kiemelendők azok a
részek, amelyek a tudós , mártírhalált halt főrabbi, a nemzetközi
szakirodalomban is elismert rabbi, Goldberger Izidor kutatásait és
közleményeit használja fel. E helyen hívjuk fel a szerző facsimile
kiadásra érdemes munkáját: Dr. Goldberger Izidor, A Talmud bölcsei,
IMIT Kiadó, Budapest, 1932.
3. HUNYADI Imre, A tata-tóvárosi zsidóság története 1867-1938.
4. JUBILÁRIS EMLÉKMŰ. HANDLER MÁRK TATAI RABBI 40 ÉVES HIVATALI
JUBILEUMA ALKALMÁBÓL. Szerkeszti: Hevesi (Handler) Simon dr, lugosi
főrabbi, Lugos, 1904.
5. Rabbi Ábrahám Smuél Binjámin bár
Mose Szofer, ismertebb nevén Ketáv Szofer, 1815-1871. Chátám Szofér
elsőszülött fia. Apja halálának évében töltötte be 25. életévét. A
pozsonyi közösség az apa végakaratát teljesítette, amikor Chátám
Szofér elsőszülöttjével tölteti be a megüresedett helyet. Több, mint
32 évig végezte rabbinikus munkáját. 1862-ben magyar bevándorlók
részére alapítja meg a Somréi Háchomot Kolel-iskolát. Élete utolsó
periódusában nemcsak a magyar chárédi közösség szellemi vezetőjeként
ismerték, hanem Európa-szerte elismert tudóssá vált. Művei közül
kiemelem a Ketáv Szofér-t, valamint a Tálmud különböző köteteihez
fűződő, responzorikus munkáit. Leghíresebb tanítványai közül
kiemelem, Háráv Zuszmán Szofért, Háráv Mose Joszéf Hofmannt, és a
miskolci Háráv Jiszráél Groszt. (Részletesebb információt lásd:
http://www.tora.co.il/gdolim/katavsofer.htm
6. Unár Joel paksi rabbi,
1800-1885 . Nagy jesívájában számtalan kitűnő tanítvány hallgatott .
Halála után közeli rokona tette közzé SUT irodalmi alkotásait.
7. "...biztonságos jele az örökké tartandó szeretetnek" - 180 éve
hangzott el magyarul az első zsinagógai prédikáció in: Schőner
Alfréd, Mérleg, Válogatott beszédek, cikkek, tanulmányok, Budapest, pp. 258-268.
8. Kálmán Ödön 1886-19.. , a budapesti Rabbiképző végzettje.
1910-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1912-ben kapta rabbidiplomáját.
Tudományos munkásságban igen gazdag életpályáját A RABBI KÖNYVE,
Budapest, 1940 című munkájával koronázta meg, amely generációk óta a
gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.
9. Dr. Goldberger Izidor, Hevesi Simon szüleiről, in: Hevesi
Emlékkönyv, Budapest, 1934. p.35
10.Hevesi Simon (Aszód, 1868. márc. 22. – Bp., 1943. febr. 1.):
rabbi, vallásfilozófus. A bp.-i orsz. rabbiképző intézetben és a bp.-i
egy.-en tanult. 1894-től kassai, 1897-től lugosi, 1905-től bp.-i
rabbi. 1927-től a pesti izraelita hitközség vezető főrabbija. Az
Országos Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) alapítója.
– F. m. Versek: Elbeszélő költemények (Lugos, 1904); Jób könyvének
fordítása és elmélete (Lugos, 1904); Etika a Talmudban (Bp., 1920);
Kant Immánuel (Bp., 1925); A causalitás válságáról (Bp,, 1938). –
Irod. Scheiber Sándor: H. S. irodalmi munkássága (Hevesi-Emlékkv.
1934): Katona József: H. S. (Izr. Magy. Irod. Társ. évk. Bp., 1943.)
(Forrás: Magyar Életrajz Lexikon.)
11. Lásd a Debrecen Egyetem Jogtörténet Fakultásán az Egyházjog
címszót.
12. Oláh János, Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Szentírás-és
Talmudtudományi Tanszékének története. Elhangzott a Pápai Református
Teológiai Akadémia "A Héber Biblia kutatása Magyarországon" című
konferenciáján, 2001.05.14-én, Pápán
12. Emlékkönyv Dr. Hevesi Simon pesti főrabbi papi működése
negyvenedik évfordulójára. Tanítványai, barátai és tisztelői
közreműködésével szerkesztették: Dr. Guttmann Mihály, Dr Löwinger
Sámuel, Dr Hevesi Ferenc, Dr. Friedmann Dénes. Budapest, 1934. pp.
7-8.
Az emlékkötethez héber nyelvű szöveg is társul. Címe: Széfer Hájobél
Lichvod Háráv Hákolél doktor Cádok Hevesi. A két részből álló
tudományos mű szerzői közül hadd emeljük ki – Kálmán Ödönön kívül – Hajdu Miklóst, Farkas Józsefet, Vidor Pált, Groszmann Zsigmondot,
Hoffer ármint, Katona Józsefet, Kecskeméti Lipótot, stb. A héber
nyelvű részben – többek között – Blau Lajos, Hahn istván és Guttmann
Mihály tanulmányai is megtalálhatók.
13. Lásd: Dr. Borsányi Schmidt Ferenc, Orientalisztikai kutatások és
tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézetben. Elhangzott a "Zsidó
oktatás, nevelés - 125 éves az Országos Rabbiképző Intézet" című "A
Magyar Tudomány Napja 2002" konferencián (Budapest, 2002. december
17-18.)
14. „ Szomoryt megannyi póz mentette meg attól, hogy rádöbbenjen
álmai hiábavalóságára. A sárga csillagról azt a megjegyzést tette,
hogy nem illik egy szürke ruhához. Betevő falatja sem volt, amikor a
hitközségi segélyt gőgösen elutasította. A zsidóság múltját és
történetét tisztelte s költői ihlettel jelenítette meg. Nem szerette
a zsidót – önmagában.
A magányos próféta szerepét azonban nemcsak Szomory hirdette meg a
Levelek… s a Párizsi regény idején. A korban a zsidóság
megtisztulását követelő röpiratok hasonló hangon, az eksztázis
ugyanilyen magasában szóltak. Hevesi Ferenc (Hevesi Simon fia, a
székesfehérvári főrabbi) Szenvedés, igazság címen adta ki könyvét. A
mai ember világa, fejtegeti, kihűlt, halott világ, „amelyből
elvétetett a szív”, a poézist az üzlet tartja távol, nincs hona a
részvétnek, irgalomnak, könyörületnek, a fájdalmak és örömök
magasztos harmóniájának. A mai ember homlokán nem ragyog az
istennév. A szentély pusztulását azért érdemelte meg a választott
nép, mert az már csak üres hüvely volt, a hit tartalmának híján. A
hit szerepe olyan, mint a muzsikusé, a zsidóság az istenség
instrumentuma” in.:Ungvári Tamás, A pária-párvenű tragédiája. Múlt
és Jövő 1999/1.
15. „A magyar zsidóság együttes megmozdulása a Palesztina-kérdésben.
In: Haderech, 1945. november 29. (VI. évf. 34. sz. 5-6. o.).
Valamint: A magyar zsidóság egységes állásfoglalása Palesztina
kérdésében. In: Új Élet, 1945. nov. 27 (I. évf. 3. sz. 3-4. o.).
November 25-én a Royal Színház épületében. Megjelent dr. Balogh
István miniszterelnökségi államtitkár, dr. Vidor Gyula miniszteri
tanácsos és dr. Jakobovits Béla miniszterelnökségi jogtanácsos. Ott
van Kahán-Frankl Samu, Stöckler Lajos, dr. Geyer Albert,dr. Hevesi
Ferenc lelkész, vezérőrnagy, dr. Náthán Sándor a Jewish Agency
Palesztina Hivatalának vezetője, dr. Duschinsky Jenő ort. rabbi, az
Aguda képviselője és a Hechaluc zsidó ifjúsági munkásszervezet
megbízottja.” In: Novák Attila, Cionizmus érett korban, Múlt és
Jövő, 1998/ 2-3
Gergely Anna, A székesfehérvári és fejér megyei zsidóság tragédiája.
(1938-1944) Vince Kiadó, 2003. 44.old. ( A névmutató szerint – a
tudományos igényességgel összeálított, és komoly levéltári
kutatásokat is felvonultató kötetben - mindössze kétszer kerül
említésre Hevesi Ferenc neve)
16. Izrael Eszmevilága. Magyar rabbik válogatott hitszónoklatai.
(szerkesztik: Hevesi Simon, Kiss Arnold, Groszmann Zsigmond, Hevesi
Ferenc)
17. Lásd:New York-i Magyar Konzulátus honlapja, 2003. november 7.
http://www.gimagine.com/gimagine/
Hungarian_Consulate/2003-11-07-Kulturalis_oroksog_megallapodas/default.htm
|
