A Judaisztikai Tanszék vezetője, dr. Oláh János Kicsi zsidó-magyar vademecum című kötetét nagy érdeklődés mellett mutatták be február 13-án az Írók Boltjában.
– Ambivalens érzelmek kavarognak most az emberben, hiszen itt van egy remek produktum az asztalon, de nincs jelen a szerző. Szerencsére a kötetbemutatóról felvétel készül, innen és ilyen sokan üzenjük tehát Jánosnak, hogy ünnepelni jöttünk téged, és erőt adni! – dr. Nógrádi Gergely főkántor e megható, nagyon emberi szavaival kezdődött Oláh János könyvének bemutatója.
Az első emeleti galéria olyannyira megtelt közönséggel, hogy nagyon sokan állni kényszerültek. Mint kiderült, felmerült, hogy a szerző egészségi állapotára való tekintettel elmaradjon a könyvbemutató, de Oláh János kifejezett kérése volt, hogy a rendezvényt mindenképpen tartsák meg.
Dr. Schőner Alfréd rector emeritus, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) volt rektora arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a betegséggel küszködő Oláh János jobban van, és jövő héten elhagyhatja a kórházat. Schőner Alfréd ezután hosszan méltatta az OR-ZSE tanszékvezető professzorának munkásságát, s úgy fogalmazott: „köszönöm neki, hogy én lehetek a méltatója”.
A bemutatón Nógrádi Gergely elénekelte a Jedid nefes című közkedvelt zsidó éneket, majd elhangzott az Ádon olám is. Utóbbi előadásába bekapcsolódott Fekete László főkántor, az OR-ZSE zsidó kántor szakirányú továbbképzésének szakfelelőse is, aki Nógrádi biztatására spontán bekapcsolódott az éneklésbe, így emelte az ünnep fényét.
Szöveg: Kácsor Zsolt / Mazsihisz.hu; Földi Bence / OR-ZSE
Oláh János ismertetése a kötetről
Először is e könyvecske címéről néhány mondatban. Az első szó (kicsi) jelentéstartalma egyértelműnek tűnik, hiszen ez azt jelenti, hogy nem nagy. Vagyis szűkszavúan, csak a leglényegesebbeknek tartott, és szerzője vélekedése által érdeklődésre számot tartható dolgokat gyűjtötte össze e kicsi kötetben.
A második szót (zsidó) talán nem kell megmagyaráznom, hiszen néhai tisztelt kollégám és tanítóm, Popper Péter szavaival élve: „…ma már rendszeresen, kvázi kísérőszövegként zsidóznak mindenfelé…”. Bár ez nem „mindig” szeretetteljesen történik, de hát ez van. Reményeim szerint, ha ők is bele-belelapozgatnak e kicsi könyvecskébe, akkor esetleg változhat valami, hiszen nagyon sok esetben a tudatlanság okozza, okozhatja e zsigeri zsidózást.
A címben szereplő harmadik szónak (magyar) kétségkívül érthető a jelentése kedves magyarul (is) olvasó olvasómnak. A két szó így együtt (zsidó-magyar), ebben a sorrendben és kötőjellel, már talán magyarázatra szorulhat, hiszen: „…az én gondolataim, nem a ti gondolataitok” – írja Jesájá/Ézsajás/Ézsaiás/Izajás az Örökkévaló szájába adván, és minden bizonnyal ez így van néha az én esetemben is, hiszen sokan sokfélék vagyunk.
Ha azonban becses olvasóm átlapozza a kicsi könyvecskét, elolvas néhány őt érdeklő szócikket, vagy kedvet kap és többet is elolvas, mint tervezte, akkor – szándékaim szerint – megérti majd, hogy e két szó gyakran mennyire össze is tartozik.
A címszavakról röviden: az ismertetendő szavak a (zsidó élet szervezetei, intézményei, irányzatai, sajtói stb. kivételével) zsidó szavak, amelyek héber vagy arámi vagy jiddis vagy német eredetűek. Mindazáltal ezen zsidó szavak egy része a magyar nyelv által használt szóvá (pl.: balhé, gólem, kóser, sólet stb.), vagy a magyar nyelvet beszélő, magyarországi zsidóság által használt szóvá lett (pl.: kóved, pónem, sábesz, smúzol, széder stb.). E két dolog kapcsolódik egymáshoz, sok esetben egyértelmű átfedés is tapasztalható.
A vademecumról: a különféle szótárak szerint a vademecum [vádemékum] szó jelentése: zsebkönyvszerű útikalauz, amely hasznos szakmai és gyakorlati ismereteket, tudnivalókat tartalmazó zsebkönyv, zseblexikon. A latin vade mecum (’járj velem’) kifejezésből: vadere (’lép, megy, jár’) és mecum (’velem’). E kicsinyke vademecum a magyarországi zsidó rétegnyelv gyakrabban használt idiómáit kívánja részben ismertetni, a közismertebbeket, a közérdeklődésre jobban számot tarthatókat. A héber és arámi eredetű szavak mellett, a jiddis és német-zsidó szavakat is összegyűjtöttem, és igyekeztem röviden és lényegre törően, de – reményeim és szándékaim szerint – közérthetően megmagyarázni.
Megtalálhatóak az ismertebb zsidó ünnepek, az emlék-, gyász-, böjt- és nevezetes napok egy része; a hagyományos zsidó életút szertartásainak és eseményeinek rövid áttekintése; a zsidó élet jelképeinek, tárgyainak és a hagyományos zsidó közösség és annak életét megvilágító szócikkek; valamint a magyarországi zsidó élet szervezeteiről, intézményeiről, irányzatairól, sajtóiról stb. szóló rövid ismertető is. Ez utóbbiaknál a saját maguk által írtakat és az interneten megtalálható szövegeiket vettem át, hogy így azok a leghitelesebb legyenek.
Írtam a közismertebb ételekről és süteményekről, közöttük a Magyarországon annyira még nem, de világszerte ismertekről (pl.: babka, bagel/beigel, blincsesz stb.). Néhány, Magyarországon közismertebb (tv-ből, moziból) démon nevét is belevettem a gyűjteménybe, az első emberpár nevével egyetemben, mert a közvélekedéssel szemben egészen más a jelentéstartalmuk. Nem szerepelnek e könyvecske szócikkeiben személyek, sem szűkebb értelemben vett liturgikus cselekedetek, sem imák, hiszen az utóbbiakat személyesen célszerű megtapasztalni, hiszen az élménydúsabb és nagyobb haszonnal jár.
Kellemes és hasznos böngészést, olvasgatást kívánva e Kicsi zsidó-magyar vademecumban, amelyben sok minden együtt van, röviden és egy kicsit másként, egyszerűen, közérthetően.
Nyitókép: Oláh János: Kicsi zsidó-magyar vademecum c. könyvének bemutatója az Írók Boltjában, 2020. február 13-án (Földi Bence / OR-ZSE)