A Sorsok Háza projekt kapcsán egyetemünk tanársegédje és a neológ rabbitestület elnöke, Radnóti Zoltán és a Szombat újságírója, Gadó János került konfliktusba (Cikkeik: 1, 2, 3). A témában az Országos Rabbiképző ? Zsidó Egyetem (OR?ZSE) rektorhelyettese, Biró Tamás is közölt tisztázó cikket.
Biró Tamás a fenti vitában felmerült gondolatok jó részével egyetértett, írásában inkább árnyalta az írásokban bemutatottakat, néhol vitatta is azokat. A cikkben új aspektust is behozott a vitában, azt, hogy ?a történészvégzettségű Köves Slomó milyen történelmi narratívákat hoz létre?. A rektorhelyettes egyebek mellett úgy fogalmaz, ?a történelemről való gondolkodás számára (is) eszköz saját identitásának a megalkotásához.?
Cikkének fő mondanivalóját pedig így foglalja össze: ?kísérjük figyelemmel Köves Slomó és a Chabad történelmi narratíváit, legyen szó akár a status quo ante irányzatról, akár a holokausztról, akár a budavári zsinagógáról. Higgyük el, rendkívül tanulságos lesz!?
A teljes cikket itt lehet elolvasni:
Elhozza-e az új magyar-zsidó identitást egy új narratíva? | Szombat Online
A Szombat.org hasábjain a Sorsok Háza ügye körül kibontakozó Radnóti-Gadó-vitában véleményem szerint több kérdést is tisztázni érdemes. ?A 19. századi neológia abban a szellemben fogant, hogy a zsidók a magyar nemzet részei, illetve, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetők. Az előbbit összetörte a 20. század, az utóbbin túlhaladt az idő.”
A Szombat a vitát lezáró cikkében pedig ekképpen fogalmazott:
?Csak azt mondhatjuk, ha a Rabbiképző ? melynek szellemi vezetői 1989 után ezekben kérdésekben nemigen foglaltak állást ? ilyen intenzíven és bátran néz szembe a rég válaszra váró kihívásokkal, akkor az eddig langyos állóvíz helyét hamarosan felváltja a szellemi pezsgés.?