Domán István főrabbira emlékezünk

Prof. dr. Domán István főrabbira, az OR-ZSE professor emeritusára, több vidéki és fővárosi hitközség egykori rabbijára emlékezett az egyetem hitközsége.


Egyetemünk néhai növendékének, később professzorának halálozási évfordulója alkal­má­ból Zucker Im­má­nuel fő­kán­tor az Él málé ráchámim kezdetű imába foglalta főrabbink és professzorunk nevét.

A reggeli istentiszteletet követő kiddus alkalmából Darvas István főrabbi, egyetemünk főtitkára em­lé­ke­zett vissza meste­ré­re, korkülönbséget nem ismerő közvetlenségére és szelídségére, mellyel tanítványai felé fordult és akár a legkisebb körben is, tanpárban, tanította a Talmud végeláthatatlan távlatait. Ezt követően Vajda Károly, az OR-ZSE rek­to­ra azt a szerepet emelte ki, melyet az egyetem egykori professzora kora neo­ló­giá­já­ban a Soá előtti Magyar­or­szág vidéki jesiváiban szerzett tudásával játszott. Emlékeztetett arra, hogy Domán Istvánt a hatvanas évek közepén, a kádári kon­szo­li­dá­ciót kihasználva Scheiber Sándor hívta vissza Budapestre amerikai emigrációjából. Ő is avatta föl immáron negyvenhárom évesen neológ rabbivá, hogy szolgálja vidéki és fő­vá­ro­si hitközségek sorát, majd megtérjen abba a Hunyadi utcai körzetbe, ahol az avatásán könnyes szemmel ülő édesapja, a szintén rabbi Domán Ernő látta el korábban a rabbinusi teen­dő­ket.

Domán István 1996-ban Scheiber–díjat kapott. 2002-ben 80. születésnapja alkalmából egyetemünk dísz­ok­le­ve­lét vehette át. Tíz évvel később pedig a MAZSIHISZ alapította a „Magyarországi Zsidókért” elne­ve­zé­sű díj ki­tün­te­tett­je volt, illet­ve el­nyer­te egye­te­münk dísz­dok­to­ri cí­mét is. Ezek a dí­jak, ha meg­ké­sett­sé­gük miatt nem is mér­föld­kö­vei, de be­szé­des szim­­bó­­lu­­mai an­nak az élet­út­nak, mely a zsidóság tudomá­nyá­nak műve­lé­sé­től az embe­rek szívé­hez ve­ze­­tett.

Fakadjon áldás a róla való megemlékezésből!

A felvétel az 1965-ös rabbiavatáson készült. (FORTEPAN / Bauer Sándor)