E nagy hagyománnyal rendelkező, fennállásának 150. évfordulóját
ünnepségsorozattal köszöntő Debreceni Zsidó Hitközség is, Ádár hónap hetedikén
emlékezik a nagy tanítómesterre, Mózesre, s az év halottaira. Keresi a tanítást az
idő, és az elmúlás okozta fájdalomra.
1. Százhúsz év.
Tizenkét évtized kronológiai
érdekességét, a születés és az elmúlás azonos napját jelzi a talmudi textus.
Kidusin 38a oldalán olvashatjuk a következő mondatot:
" Ádár hónap hetedikén hunyt el
Mózes, s e hónap hetedik napján született. "
Mesterünk egyéniségéről, végső nyughelyéről, életének évei számáról
Devárim könyve számol be:
" ... és senki sem tudta sírját
egész a mai napig. És Mózes százhúsz éves volt, midőn meghalt: nem homályosodott
el szeme és nem fogyott meg ereje. " (1)
Zájin Ádár leglényegéről és a
mózesi emberi nagyságról az elmúlt évek egyik, háláchikus
"sikertörténetének" könyve - többek között - így tanít, s ébreszt
gondolatokat:(2)
Nem ismerjük Mózes sírját, viszont a
történelemtől egy napot "érdemelt" ki. Sírja nincs, emléknapja van.
Ellentmondásokkal teli, feloldhatatlan anakronizmust rejtő, modernkori párhuzam: A
genocídium legtöbb mártírjának nincs sírja, de megszületett, létrejött,
"kötelező tárggyá" lett a Holocaust.
A huszadik századi történelem
reprodukciós-reciprok fintora ez.
Kultuszhely helyett - tanítás?
Sír helyett - emlékmű?
Zájin Ádár napjára az emlékezés
rétegei tapadnak:
emlékezés az év halottaira
emlékezés az év elhunyt rabbijaira
emlékezés Medinát Jiszráél névtelen
mártírjaira, s a terror áldozataira, akiknek nem adatott meg a sír
"nyugalma"
a "DEKER" nevű izraeli
tengeralattjáró fájdalmas elvesztésére 1968 telén, a Földközi tengeren a
sírhullám áldozatává lett tengerészekre
emlékezés a Nagykálói Cádikra,
elhunytának napján, amikor hászidok százai érkeznek Kálóba és éneklik a "
Szól a kakas már..." világhíressé vált dallamát (3)
2. Mózes személye.
A bibliai személyiségrajzot, a talmudi
konkordancia áradatot, a római katakombák hellenisztikus világlátását, Michelangelo
tüzes szemű remekének monumentalitását, a zseniális Madách lobogó drámáját, a
freudi kétkedést és az Áchád Háám-i bizonyosságot, ha kutatjuk, egy Próféta
portréja rajzolódik ki előttünk. A történelmi áttekintést is adó, egyedi
biográfia vázlatpontjait fogalmazza újra a Szentírás Enciklopédia. (4) olyan
címszavakban, mint A források. A Tóra általános jellemrajza. Mózes, mint
történelmi személyiség, stb., stb...S önálló egység foglalkozik a Mózes által
Egyiptomból megmenekült nép küzdelmeivel, így Amalékkal vívott háborújáról.
Most Sábát záchor előtt néhány nappal
különös érdekessége van a témának. Ámálékról olvasunk a Tórában, arról az
Ámálékról, melyről így ír Semot könyve:
"Ekkor jött Amálék és
hadakozott Izraellel Refrdimben. És szólott Mózes Józsuához: Válogass ki nekünk
férfiakat és menj, ütközz meg Amálékkal. Holnap én ott állok a domb tetején és
Isten vesszeje kezemben lesz. És Józsua úgy cselekedett, amint Mózes mondta neki, hogy
szálljon szembe Amálékkal: és Mózes, Áron és Húr fölmentek a domb csúcsára. És
történt midőn Mózes felemelte karját" akkor erősödött Izráel, és midőn
lebocsátotta karját erősödött Amálék. És Mózes karjai nehezek voltak, ezért
vettek egy követ és elhelyezték alatta és ő leült rája és Áron meg Húr,
támogatták karját, az egyik innen a másik túlnan. "(5)
E csodás eseményt interpretálja, a
történelmi esemény hátterét, az erkölcsi norma fenségével ékesíti, és szellemi
üzenetértékkel aktualizálja a talmudi hagyomány:
"Vajon -szól a talmudi kérdés -
Mózes magasba lendülő karja dönti el a háborút? Amikor magasban feszül-
győzedelmeskedik népe? Ha leengedi - vesztesen hagyja el a csatateret?
Nem erről szól az Írás! Hanem így tanít: Amíg Izrael az Örökkévalót
keresi, a magasságot fürkészi és szívét a Mindenható szolgálatába állítja,
akkor megerősödve kikerül a történelmi traumákból. Ha hitével nem keresi
az Urat-aláhull!"
3. A relief, a dombormű
E grandiózus jelenetet álmodja bronzba
Beno Elkáná, amikor a mai Izrael egyik építészeti szimbólumára a Knesszet
Menorájára a kezeit magasba emelő Mózes alakját jeleníti meg.(7)
Nagy Britannia parlamentjének hivatalos küldöttsége 1951-ben első alkalommal
látogatott, az akkori három éves függetlenségét ünneplő Izraelbe. Hazatérésük
után felkérték, az akkor Angliában élő szobrászt, Beno Elkénát: a Brit
Parlament ajándékaként készítsen egy Menórát, egy menóraszimbolumot Jeruzsálem
részére. 1956 -ban, Jom Háácmáut napján már ál1 a mű, akkor még a King
George-on, ma szemben a Knesszettel.
Monumentális alkotás, szimbólumértékű emlékmű, amely méltósággal tekint a
városra. Rajta domborművek, a zsidó történelem jelzőpontjai. A bibliai múlt, a
hispániai aranykor, a hálucok küzdelme, stb...E reliefek központjában szerényen
húzódik meg Mose Rábénu személye. A legnagyobb profétánké, a tanítóé, akinek
életéről, küldetéséről, ma Zájin Ádár napján megemlékezünk. Az emberről, aki
vívódott, s öntudatra ébredt. Aki menekült, majd aki vezetett. Aki övéiért
protestált, akinek diadaléneke győzelmi ihletettségű. Aki megkapta az erkölcsi
világrend alapját képező parancsolatokat, akinek pánim el pánim jelent meg a Világ
Alkotója. Akit támadtak, aki nem védekezett. Aki népet formált, de aki nem jutott be
az Ígéret Földjére. Akinek ha lába nem is érintette a szent földet, de aki látta a
majdani Országot. Aki élt és isteni "csókkal" az ajkán adta vissza lelkét
Alkotójának, az ember, aki mégis, ma is köztünk él.
JEGYZETEK:
Devárim 34. 7-8. Mózes őt
könyve és haftárák. Deuteronomium, 1984. 438. old.
Rozen, Dov: Semá Jiszráél. Lechizuk
vátodáá hájehudit.Jerusálájim, 1994. p.298.
Szól a kakas már... címen jelent meg
az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem énekkarának ötödik lemeze. illetve CD-je. A
korábbiak: "Szombati és nagyünnepi héber dallamok" (1974.LP), " Eljött
az ének ideje..." (1992. MK.CD), " És felnyitod az Emlékezések
Könyvét..." (1966.MK.CD), "Fűszerek kertje" (1999.MK.CD) . E legutolsó
igen igényes, s magasnívójú zenei kultúrát tükröző lemez a címadó Szól a kakas
már...himnuszáról így ír:
" A hagyomány szerint a nagykálói rabbi különleges képességgel bírt:
felismerte azokat a szent dallamokat, amelyeket az egykori Jeruzsálemi Szentélyben
énekeltek a leviták. A magyar népdalok közül az egyik leghíresebb - a rabbi által
felfedezett -a "Szól a kakas már..." kezdetű ének, melyet a legenda szerint
szombat előestéjén az angyalok kara magyar nyelven énekel."
Enciklopédijá Mikráit. Jeusálájim,
1993. VL482 p.
Semot 17. 8-12.
Ros Hásáná 29a. Misna. Lásd a Sonsino
legutóbbi grandiózus CD kiadását, amelyben héber, arameus és angol szöveggel
megtalálható a teljes Tánách, Rási tórakommentárjai, Midrás Rábbá, Misná,
Tálmud Bavli, Rási a Talmud Bavlihoz, Toszeftot leBavli, valamint a Zohár.
Lásd: Iflend, Iláná : Má
meszáprim hátávlitim biMnorát háKneszet, Peetách Tikvá, 1993
|
