Elhangzott az OR-ZSE
zsinagógájában 2012. 12.07-én.
"És
Jáákajv/Jákob lakozék az ő atyja lakóhelyén, Kánaán földjén." (XXXVII,1)
Így kezdődik majd holnap reggel olvasandó hetiszakaszunk, amely e
mondat első szaváról: "Vájésev"-nek neveztetik. A hetiszakasz
javarészben Jajszéf/József történetét, Kánaánból Egyiptomba,
Pajtifár/Potifár házából a börtönbe kerülés/vettetés eseményeit
ismerteti, egy rövid kitérővel Jehudó/Júda és Tomor/Támár
históriájára.
"És Jáákajv/Jákob lakozék…" -RÁSI-nak, a jól ismert középkori
kommentátorunknak e mondathoz fűzött magyarázatából idézek: Élt
egyszer egy kereskedő, akinek tevéi egy alkalommal nagyon sok
lenkévékkel voltak megrakva, így érkeztek vissza útjukról a
városba.
A város kovácsa látta a lenkévékkel rogyásig megrakott tevéket és
hangosan eltűnődött: Vajon hol fogják majd tárolni ezt a rengeteg
lenkévét?
Volt ott egy bölcs ember, aki erre azt mondta neki: Elég egy
szikra, amely kipattan a fújtatódból, hogy lángra kapjon az egész
és elenyésszen.
"Elég egy szikra…" -mondta egy bölcs ember, RÁSI kommentárja
szerint. Átvitt értelemben a "szikra" jelenthet egy gondolatot,
egy fejből kipattant gondolatot, jó vagy rossz gondolatot is.
1980. december 8-án, tehát a holnapi napon lesz a 32. évfordulója,
hogy a Beatles együttes híres-neves énekes-zeneszerzőjét: John
Lennont, lelőtte egy őrültnek gondolt, de mégsem őrült, hanem egy
tudatos gyilkos, hiszen ekként nyilatkozott kihallgatásán: "Azt
éreztem, hogy John Lennon meggyilkolásával valaki lehetek, és
ezért gyilkos lettem, és a gyilkosok nem akárkik." Igen…, a
hírnév…
Az, hogy John Lennon és a Beatles "valakik" lettek, "nem akárkik"
lettek, hírnevesek lettek, első menedzserüknek, felfedezőjüknek:
Brian Samuel Epsteinnek köszönhetik, kinek zsidó nagyszülei
Oroszországból vándoroltak Angliába.
John Lennon gyilkosa, miután lelőtte a Beatles hírneves
énekes-zeneszerzőjét, elővette a Jerome David Salinger által írt
"Zabhegyező" című könyvet és olvasni kezdte annak 26. fejezetet,
egy utcai lámpás alatt állva. A lengyel zsidó apa és ír katolikus
anya gyermekének: Salingernek a hírnevet az 1951-ben írt
"Zabhegyező" hozta meg. Ebben olvashatjuk: "Semmi nem változik;
ami változik: az ember saját maga. Nem az, hogy idősebb lesz, vagy
ilyesmi. Nem éppen azért. Csak éppen megváltozik. (…) Úgy értem,
az ember kicsit mindig más..."
Igen, "az ember kicsit mindig más", de az ember ugyanaz is. A zsidóellenesség-judeofóbia-antijudaizmus-antiszemitizmus, ezek a
különböző megnevezések lényegükben ugyanazok, az Ö.való által
megszólított Ávrom/Ávrahám utódainak "zsigeri" gyűlöletét
tartalmazzák, és akik ezt vallották/vallják, lényegében ugyanazok,
bár "az ember kicsit mindig más". A bűnbakképzés volt a
zsidógyűlölet korai lényege, egyúttal fennmaradásának titka, a XIX.
század második felében pedig a tradicionális zsidógyűlölet
találkozott a fajelmélettel.
És ismételten hallhattuk/hallhatjuk napjainkban is egyes
emberektől a zsidógyűlölet megnyilvánulásait, szerte-széjjel a
nagyvilágban és itt is, az Országgyűlés üléstermétől, az
interneten át az utcákig.
Holnap, szombat este, a sábesz "kimenetele" után kezdődnek hanuka
napjai, amelyek 8 napon át "fényeskednek". Hagyományainkhoz híven
- a hanukai csoda emlékére, azt hirdetendő - meggyújtjuk majd
hanukijáink lángjait, fellobbantjuk a lángokat, a fényeket.
A Mislé/Példabeszédek könyve írja: …
- "Az I.ten lámpása az ember lelke." (XX,27) A lélek, amelyet
I.tentől kaptunk, a fény, a láng.
A láng, a lángok nagyon érzékenyek. Ha szellő, ha fuvallat, ha
huzat éri bármely irányból is, meg-megbillennek a fények, a
lángok, és kilengenek ellentétes irányba, védekeznek, mert élni és
ezáltal fényeskedni akarnak. Ha megszűnik az őket megbillentő erő,
visszatérnek eredeti irányukba és tovább világítanak, fényeskednek
és fölfelé mutatnak, fölfelé törekszenek. Ez a dolguk!
Az I.ten által teremtett embernek, "lámpásnak" is így kell/kellene
cselekednie, föl kell/kellene emelkednie olyan magasságba, egy
másik szintre, hol nincsen már gyűlölet! Sem zsidógyűlölet, sem
bármiféle embergyűlölet. A Mislé/Példabeszédek könyve írja:
- "Az igazak világossága vígan ég, de a bűnösök lámpása kialszik."
(XIII,9) Jöjjön el miharabb ez az idő, és valóban aludjon végre ki
az ő gyűlöletük lámpása!
Ismerhetjük már az emberiség történelmét. "Semmi nem változik; ami
változik: az ember saját maga." -írta Salinger, és olvashatta azt,
egy hírnévre törő, gyilkossá lett ember.
"Elég egy szikra…" A mi szikránk fényt lobbant, világító és éltető
fényt lobbant fel majd hanuka napjaiban. Vajon mikor tanulja már
meg végre az ember, hogy nem kioltani kell a fényeket, hanem
csatlakozni hozzá és növelni a fényességet, a sötétséget eloszlató
fényességet? Adja az Isten, hogy mielőbb, még a mi életünkben!
Sábát sálom! Git sábesz! Békés, boldog szombatot, szombatokat
kívánok mindnyájónknak!
Veurim szaméáh! És örömteli, fényességes, boldog, gondtalan
napokat mindnyájónknak!
Dr. Oláh János docens
|