Napok óta azon gondolkodom, hogy a Tórában van-e még egy olyan összefüggő, több
egymást követő hetiszakaszt átölelő elbeszélés, mint József története. Azt
hiszem, nincs. Nem összehasonlítva más műfajokkal, mégis a "folytatásos
regényekre" emlékeztet a történet.
A drámai csúcsokon a legkiélezettebb helyzetben szakad meg az olvasmány. Egy hetes
töprengést adva az olvasónak a folytatást illetően.
A Vájigás hetiszakasz drámai szituációjának megértéséhez szükséges az
előzmények rövid felelevenítése. A világot sújtó éhinség átterjedt Kánaán
országára is. Jákob hallotta, hogy Egyiptomban kapható élelem. Ezért tíz fiát
elküldi, hogy vásároljanak gabonát. Mivel soha nem hitte el, hogy József meghalt,
megkéri fiait, nézzenek körül a nagy országban, hátha a testvérükre bukkannak.
Benjámint, kedvencét nem engedi el a kalandos útra.
A testvéreket elveszett fivérük miatt mardossa a lelkiismeret, ezért az egyiptomi
főváros tíz kapujába egyenként mennek be, hogy a város eldugott pontjain is
kereshessék fivérüket. József megismeri testvéreit, de azok nem őt. Érkezésük
módja - a tíz kapun való bejövés - ürügyet szolgáltat Józsefnek, hogy kémeknek
nevezze a vándorokat.
Nem is bosszúból, hanem hogy szívük őszinteségéről meggyőződjön. Benjámint
követeli, Simeont túszként magánál tartja és meghagyja nekik, hogy Benjámin
nélkül ne kerüljenek a szeme elé. A vásárolt gabona árát visszacsempészi a
testvérek zsákjába.
Telt-múlt az idő, a Kánaánba hozott élelem elfogyott újért csak Benjáminnal
lehetett menni, amiről Jákob hallani sem akart. Jehuda kezességet vállalt, hogy
épségben visszahozza Jákob legkisebb fiát, így erős unszolásra Jákob is hajlik a
szóra. József jószívvel fogadja a testvéreket, Simeon szabadságát is visszaadja,
hangulatos vacsorát fogyasztanak el. Benjámin zsákjába az alkirály elrejtet egy
ezüstserleget, amelyet meg is találnak József emberei. Benjámint elfogják. A
testvérek felajánlják, hogy foglyok maradnak Benjámin helyett. De József ragaszkodik
a "vétkes" megbüntetéséhez.
"Vájigás élov Jehuda."
Ekkor lép elő Jehuda. Bátran az alkirály szemébe mondja, hogy nem erről volt szó.
József megigérte annak idején, hogy Benjámin szabadon visszatérhet apjához, mert
"lelkük össze van kötve". Még egy megpróbáltatást nem bírna ki az
öregember. Szeretett felesége meghalt, az egyik fia elment tőle, nem is látta azóta,
a másik fiát is elveszíti, búbánatában a sírba száll. Kéri Jehuda, hogy
maradhasson Benjámin helyett, mert nem nézheti atyjának szerencsétlenségét,
szenvedését. Jehuda szavai nem is hatástalanok. József nem bír uralkodni magán és
leleplezi kilétét testvérei előtt.
"Vájigás élov Jehuda."
Jelenthetnek ezen szavak mást is. Előlépett Jehuda. Róla nevezik majd el Salamon
halála után a Szentföld déli részét, Júdeát. Nevéből származik a zsidó szó.
Eszter könyve Mordechájt is Jehudi-nak, zsidó férfinak nevezi. Mind a vallás, mind a
nép megnevezése származik Jákob fiától.
A történetre visszatérve József megnyugtatja testvéreit, hogy ne legyen lelkiismeret
furdalásuk. Az egész kalandos történet isteni forgatókönyv része volt. Azért, hogy
ő Egyiptomba jusson, neki ott feladata volt. Meg kellett menteni a fél világot az
éhínségtől, többek között apját és testvéreit is. Ez országba kellett jutnia,
mert így írta elő az Örökkévaló, hogy József és családja Egyiptomba jusson. Meg
is hívja apját és testvéreit, azok házanépét, hogy csomagoljanak és telepedjenek
le a számukra kijelölt Gósen földjén, el lesznek látva mindennel. Össze is
csomagoltak fivérei és Jákob mind azt, amit elhozni lehetett a nagy útra, mintegy
hetven ember jött le Egyiptomba.
Mert Kánaánból és később a Szentföldről mindig " lemegyünk " ( jeridá
). Még akkor is, ha a Kilimandzsáróra költöznénk onnan. Mint ahogy Kánaánba,
vagyis a Szentföldre mindig " felmegyünk " ( álijá ), mégha a
Kilimandzsáró tetejéről vezetne az utunk.
József testvérei és családjai Gósenbe telepedésével kezdődött a diaszpóra,
egyelőre nagy tisztelet, kiváló körülmények közepette. Az Írás szerint :
"...és Izrael lakott Egyiptom országában, Gósen földjén, birtokukba vették és
nagyon megszaporodtak és megsokasodtak".
Lehet, hogy ez későbbi konfliktusok magva lesz, de ne szaladjunk előre. A történet
ezzel véget ért, míg Mózes első könyvéből hátravan egy hetiszakasz, Jákob
végrendeletével és szó esik halála utáni sorsáról is.
Majd József végrendeletéről beszélünk és halála utáni sorsáról kapunk
tájékoztatást.
Tiszteletben tartva a "folytatásos regények" íratlan szabályait, nem
áruljuk el az elbeszélés befejezését. Töprengünk rajta egy hétig, aztán úgyis
minden kiderül.
Deutsch Gábor
adjunktus
Halacha tanár |