Elment Heller Ágnes

Heller Ágnes (1929–2019) úgy fogalmazott, hogy „az emberek nem elhunyni szoktak, hanem meghalnak, én is meghalni fogok, nem pedig elhunyni.”

És így is lett. Heller Ágnes elúszott, imádott Balatonjában kiúszott a szabadságba. Két héttel korábban, egyazon nap, még ő temette el két közeli barátját, Ungvári Tamást és Sós Vilmost, majd ő maga is távozott, a maga örökké fiatalos, dinamikus és váratlan fordulatokat sem nélkülöző stílusában. Kilencven éven keresztül itt a földön vitatkozott, érvelt, küzdött, kereste az igazságot, harcolt diktatúrákkal és önmagával. Majd hirtelen felpattant Kharón ladikjára, akárcsak 1944-ben arra a villamosra, amellyel elkerülhette Kertész Imre sorstalanságát. Most, töretlen dinamizmussal, a vitáit Arisztotelésszel és Lukáccsal, Mózessel és Maimonidesszel, Márkus Györggyel és Fehér Ferenccel folytatja. Heller Ágnesnél még az sem elképzelhetetlen, hogy retúrjegyet váltott Kharón ladikjára.

Intézményünkhöz több szálon is kötődött. A Zsidó Gimnázium, amelynek 1939-től kezdve tanulója volt, 1945 áprilisában előbb egy körúti lakásban, majd a Rabbiképző Intézet épületében működött, mielőtt (a Wesselényi utca érintésével) visszaköltözhettek volna az Abonyi utcába. Első férje, Hermann István eredetileg rabbiszeminarista volt. Miután fiatalkori cionizmusukat felváltották ifjú kommunizmusukra, Heller Ágnes is eltávolodott a Bérkocsis utcától, és talán csak a kilencvenes években tért ide vissza. A zsidóság szellemétől, különösen a Zsidó Gimnáziumban Kandel tanár úr által beléoltott bibliaszeretettől azonban soha nem távolodott el, a bibliai motívumok gyakoriak voltak a Lukács-iskola tagjaként írt műveiben is.

Szimbolikus a kilencvenes évek közepén az Országos Rabbiképző Intézet és a Yahalom Zsidó Művelődéstörténeti Kutatócsoport szervezésében tartott előadásának a címe: Zsidótlanítás a magyar zsidó irodalomban. Ezekben az években, a „kései Heller” korai korszakában, ismerhette meg a magyar olvasóközönség Heller Ágnes zsidó oldalát. Ekkor jelent meg az utószava Maimonides Tévelygők útmutatója reprint kiadásához is, amelyet a 19. század hetvenes-nyolcvanas éveiben Klein Mór nagybecskereki rabbi, az Országos Rabbiképző Intézet első vezérlőbizottságának tagja fordított le. Heller nagyszámú zsidó témájú könyveinek, publikációinak, előadásainak, nyilatkozatainak a bemutatása lehetetlen e rövid nekrológ keretében.

Heller Ágnes a 2000-es évek elején, Staller Tamás z”l invitálására, a zsidó művelődéstörténet MA szakon tanított vendégprofesszorként. Doktori disszertációk opponenseként, záróvizsgák elnökeként és egyéb formákban is hozzájárult intézményünk szakmai munkájához, reputációjához. Kharón ladikjára nem lehet retúrjegyet váltani. De művei és szelleme továbbra is jelen lesznek azok között a falak között, ahol hetvenöt éven keresztül otthon érezhette magát.

A Mazsihisz.hu megemlékezése Heller Ágnesről:

Gyász: Elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus | Mazsihisz

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, akadémikus – közölte a Magyar Tudományos Akadémia pénteken. Július 19-én elhunyt Heller Ágnes a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Temetéséről a család később gondoskodik. Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban.


Nyitókép: Heller Ágnes a nagybörzsönyi tájban, 2017 augusztusában (Fotó: Hidvégi Máté)