December 19-én többek között a Tromsøi Egyetem professzorának részvételével beszélgettek az érdeklődők a kutatási területről.
Megtartotta bemutatkozó miniworkshopját az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) Hálózatkutatás a Zsidó Tanulmányokban Kutatócsoportja. Bevezetőjében Biró Tamás, egyetemünk rektorhelyettese elmondta, hogy egyetemünk új vezetése fontosnak tartja, hogy intézményünk lépést tartson a kortárs tudományos trendekkel. Ezért örült nagyon annak, hogy Kárpáti Judit még nyár végén, az első új egyetemi kutatócsoportok megalakulásának idején megkereste őt a hálózatkutatás gondolatával.
Kárpáti Judit, a kutatócsoport vezetője a bevezetőjében a skálafüggetlen hálózatok jelentőségéről beszélt mindennapi életünkben. Elmondta, hogy minél több érdeklődőt szeretnének bevonni a kutatócsoport működésébe. Ezért nagyon örvendetes szerinte az a tény, hogy a miniworkshop szervezése során már kiderült, hogy több egyetemi hallgató és kolléga is érdeklődik a téma iránt az OR-ZSE-n, lelkesen szállnának be új kutatásokba.
Zsidók, tudomány és hálózatok? Bevezető gondolatok és alapfogalmak című előadásában Biró Tamás arról beszélt, hogy e kutatási terület számos diszciplína metszéspontjában található. Egyebek mellett a gráfelmélet, a fizika, a szociológia, a számítástechnika, a biológia, a közgazdaság-tudomány és a pszichológia is hatott rá. Biró Tamás az alapfogalmak mellett példákat is bemutatott, szót ejtett a társadalmi hálókról (annak kapcsán az iWiW-ről és a Facebookról), a szavak hálójáról, valamint a bigdatáról is.
Czachesz István újszövetség-kutató (Tromsøi Egyetem, Norvégia) Hálózatkutatás az újszövetségtudományban és a korai keresztyénség kutatásában című előadásában röviden beszélt hálózatmodellezési módszerekről, valamint hosszabban a társadalmi kapcsolatokról is. Ezen belül kiemelte a gyenge kapcsolatok fontosságát. A professzor az őskereszténység kapcsán azt kutatta, hogy az ún. gyenge kapcsolatok szerepet játszottak-e abban, hogy a Római Birodalom vallásai közül lényegében csak a zsidóság és a kereszténység maradt fenn. Azt találta, hogy az őskereszténység számos funkcióval ruházta fel a nőket, akik fontos szereplőkké váltak e közösségekben. Ez azért fontos Czachesz István szerint, mert a nők jellemzően a férfiaknál nagyobb arányban tartanak fenn diverzifikált, gyenge társadalmi kapcsolatokat, így az őskereszténységben igenis jelen volt ez a társas kapcsolati forma. Az előadásban kitért az újszövetségi szöveghálókra is, illetve arra, hogy ezek hogyan felelnek meg a fejünkben lévő fogalmi hálóknak. Ezáltal arra lehet következtetni, hogy miként gondolkodhattak a kor emberei. Sokkal mélyebbre is ásott volna a hálózatkutatás szokatlan használatában, ám időhiány miatt végül erre nem került sor.
Kárpáti Judit, a kutatócsoport vezetője Zsidó közösségek a hálózatelmélet tükrében című előadásában olyan teóriát mutatott be, amelyet még tovább szeretne vizsgálni a hálózatelmélet elméleti keretének és módszereinek segítségével. Olyan kérdésekre kíván választ adni, hogy miként terjedt el a Babilóniai Talmud relatíve gyorsan az egész zsidó világban. Szerinte a válasz a zsidó közösségek „kisvilág” típusú hálózati struktúrájában található, amely lehetővé teszi a kulturális javak hatékony áramlását. Kárpáti Judit azt a hipotézist is felvetette, hogy a zsidó ?hálózatosodás? lehet az oka annak is, hogy a nagy tragédiákat is túl tudta élni e nép. Mint mondta, a közösségen belül nagyon erős családi kapcsolatok mellett az ún. gyenge kapcsolatok is jelentős arányban vannak jelen, és ezek adják a zsidóság hálózatának rugalmasságát.
Az előadásokat követően a közönség kérdezhetett, majd kötetlen keretek között folytatódott a beszélgetés a hálózatelmélet által megnyitott új kutatási irányokról.