A Vilnai Gáon nevében írták: "a Tóra hatása olyan a lélekre, mint az
esőnek a földre. Ha valaki hasznos magot ültet el, akkor az eső hatására
növényt terem. Ha viszont mérgezőt, az eső akkor is kifejti hatását.
Ugyanígy, ha valakinek a szíve a jóra hajlik, a Tóra tanulmányozása
által istenfélelemmel gazdagszik, de ha a szíve nem tiszta, akkor a
tanulás által csak rossz késztetései erősödnek, amint írva van: "Az
Örökkévaló útjain csak igazak járhatnak, a vétkesek elbotlanak azon" (Hosea
14:10). Ezt erősíti a Talmud (Sábbát 88b): "akik jóra használják a
Tórát, azoknak gyógyszer, akik rosszra, azoknak méreg".
A Tízparancsolat ötödik előírása a szülők tiszteletére utasít. A Talmud
kiegészítése (Ketubot 103a) szerint az ember köteles tiszteletet adni
bátyjának is, egyesek szerint ez tórai, mások szerint rabbinikus
előírás.
A Birké Joszef annyit tesz hozzá (a szent Arizal alapján!), hogy
kötelesek vagyunk nővérünknek is tiszteletet adni. Ezt támasztja alá a
midrási forrás (B’rési rabba 74:4), mely szerint Ráhel büntetést kapott,
amikor nővére, Lea előtt beszélt, illetve a Talmud (Ávodá zárá 17a) is,
mert beszámol arról, hogy jelentős bölcsünk, Ullá, megcsókolta nővére
kezét, amikor elhagyta a zsinagógát.
A Talmudban (Sábát 89a) olvassuk: "Amikor Mózes lejött Istentől, a Sátán
odalépett hozzá és megkérdezte: Világ Ura, hol van a Tóra? A Teremtő így
válaszolt: elhelyeztem a Földön" A Sátán hosszasan keresgélt a Földön,
de nem találta a Tórát, végül az Örökkévaló azt tanácsolta neki: "menj
Ámrám fiához"!
Elment Mózeshez és megkérdezte: hol van az Örökkévaló által neked adott
Tóra? Ki vagyok én, hogy Isten neked adja a Tórát? - válaszolta Mózes.
Isten így szólt Mose rábénu-hoz: Mózes, hazudós vagy! Világ Ura, van egy
elrejtett kincsed, melyben gyönyörűséged leled minden nap, hogy
mondhatnám, hogy az enyém?
Ekkor Isten megenyhülve így szólt: mivel ennyire szerény vagy, rólad
lesz elnevezve, amint írva van: "emlékezzetek szolgám, Mózes Tórájára"!
(Malahi 3:23).
Tu Bisvát napján szokás egyes helyeken, hogy a gyümölcsök fogyasztását
etrog-gal kezdik el. Egy tórai verset mondanak el az evés előtt:
"Vegyétek magatoknak az első napon díszes fa gyümölcsét, pálmaágakat,
sűrű lombú fa ágát és patakmenti fűzfaágakat, és örvendezzetek
Örökkévaló Istenetek színe előtt hét napig" (3Mózes 23:40).
A tu bisváti etrog-evés és áldás forrását egyesek a Tórában találták
meg, nem volt egyszerű dolguk. A magyarázathoz szükség van egy tórai
versre: "Olyan országba, ahol búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma
(terem), olyan országba, ahol olajfa és méz van". (5Mózes 8:8). A pászuk
felsorolja Izrael növényeit, és a mondat három első szavának (erec, hitá,
usz’orá) első betűinek (álef, het, váv) számértéke összesen tizenöt
(15). A vers utolsó három szavának (záit, semen udvás) első betűinek (zájin,
sin, váv) számértéke (313) éppen a biSvát kifejezés számértékével
egyenlő.
Pihenjünk kicsit. Nagy örömünkre megvan a mondatban a svát 15-ös dátum,
de hol az etrog? A tórai vers középső szavainak első betűi (gefen, t’éná,
rimon, erec) megfelelő sorrendben az etrog szót adják. Megdolgoztunk a
mai kommentárért, jöhetnek a további gyümölcsök.
"És látta Mózes apósa mindazt, amit tesz a néppel, és mondta: micsoda
dolog, amit teszel a néppel? Miért ülsz egyedül, és az egész nép áll
körülötted reggeltől estig"? (18:’4).
A Hatam Szofer szerint Jitró általában megértette, mi lehet az a két ok,
amiért Mózes ül miközben Izrael fiai állnak. Részint a Mózes iránti
tiszteletből, részint azért, mert az Örökkévaló szavait hallották. Ami
viszont nem volt világos számára: vajon a polgári törvények (a jövő
héten, Mispátim szidrájában olvasunk ezekről) ismertetésekor - amelyekre
nem tekintett isteni eredetűként - miért ül Mose rábénu és állnak a
többiek?
Jitró úgy vélte, hogy Mózes maga alkotta ezeket a törvényeket, ebből
következően a maga tisztelete okán marad ülve, amikor megtanítja azokat.
Erre vonatkozik a válasz: "És mondta Mózes apósának: mivel eljön hozzám
a nép, hogy megkérdezze Istent". (18:15), vagyis a Tóra minden törvénye
isteni eredetű.
Meghallotta Jitró, Midján papja, Mózes apósa mindazt, amit Isten tett
Mózessel és népével Izraellel, hogy kivezette az Örökkévaló Izraelt
Egyiptomból (18:1). Pontosan mit hallott meg Jitró?
A Hida (Háim Joszef Dávid Ázuláj) szerint: "Mózes eredetileg kohén volt,
és mielőtt elindult volna Egyiptomba, hogy megmentse népét, get-et (válólevelet)
adott feleségének, Jitró lányának, Cippórának. Mivel kohén volt, ezért
nem vehette volna el újra a feleségét, de Isten átruházta a kehuná
feladatát testvérére, Áronra, ezáltal Mose rábénu újból nőül vehette
Cippórát, ennek pedig természetesen nagyon örült Jitró.
Ezt az érvelést a Tóra is alátámasztja a folytatásban: "Akkor vette
Jitró, Mózes apja Cippórát, Mózes feleségét, miután (Cippóra korábban)
el lett küldve" (uo. 2.).
Már csak egy kérdést kell tisztázni, vajon miért váltak el? Azért, mert
az Egyiptomba családostul visszatérő Mózesnek Áron azt tanácsolta (Mehilta
d’Rabbi Jismael 18:2), hogy ne szaporítsa az elnyomottak számát öccse,
azáltal, hogy a feleségét és fiait is magával hozza, és ekkor Mose
rábénu hazaküldte őket Midjánba.
Tekintettel arra, hogy küldetése sikerében nem volt biztos, ezért
Cippórának - a későbbi bonyodalmak elkerülése végett - válólevelet,
szabadságot adott. Az Örökkévaló végül mindent elrendezett, őseink
kiszabadultak, a család pedig újra összeállt.
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
Darvas István rabbi
|