2018. január 28 - február 3


A Vilnai Gáon nevében írták: "a Tóra hatása olyan a lélekre, mint az esőnek a földre. Ha valaki hasznos magot ültet el, akkor az eső hatására növényt terem. Ha viszont mérgezőt, az eső akkor is kifejti hatását. Ugyanígy, ha valakinek a szíve a jóra hajlik, a Tóra tanulmányozása által istenfélelemmel gazdagszik, de ha a szíve nem tiszta, akkor a tanulás által csak rossz késztetései erősödnek, amint írva van: "Az Örökkévaló útjain csak igazak járhatnak, a vétkesek elbotlanak azon" (Hosea 14:10). Ezt erősíti a Talmud (Sábbát 88b): "akik jóra használják a Tórát, azoknak gyógyszer, akik rosszra, azoknak méreg".

A Tízparancsolat ötödik előírása a szülők tiszteletére utasít. A Talmud kiegészítése (Ketubot 103a) szerint az ember köteles tiszteletet adni bátyjának is, egyesek szerint ez tórai, mások szerint rabbinikus előírás.

A Birké Joszef annyit tesz hozzá (a szent Arizal alapján!), hogy kötelesek vagyunk nővérünknek is tiszteletet adni. Ezt támasztja alá a midrási forrás (B’rési rabba 74:4), mely szerint Ráhel büntetést kapott, amikor nővére, Lea előtt beszélt, illetve a Talmud (Ávodá zárá 17a) is, mert beszámol arról, hogy jelentős bölcsünk, Ullá, megcsókolta nővére kezét, amikor elhagyta a zsinagógát.

A Talmudban (Sábát 89a) olvassuk: "Amikor Mózes lejött Istentől, a Sátán odalépett hozzá és megkérdezte: Világ Ura, hol van a Tóra? A Teremtő így válaszolt: elhelyeztem a Földön" A Sátán hosszasan keresgélt a Földön, de nem találta a Tórát, végül az Örökkévaló azt tanácsolta neki: "menj Ámrám fiához"!

Elment Mózeshez és megkérdezte: hol van az Örökkévaló által neked adott Tóra? Ki vagyok én, hogy Isten neked adja a Tórát? - válaszolta Mózes. Isten így szólt Mose rábénu-hoz: Mózes, hazudós vagy! Világ Ura, van egy elrejtett kincsed, melyben gyönyörűséged leled minden nap, hogy mondhatnám, hogy az enyém?

Ekkor Isten megenyhülve így szólt: mivel ennyire szerény vagy, rólad lesz elnevezve, amint írva van: "emlékezzetek szolgám, Mózes Tórájára"! (Malahi 3:23).

Tu Bisvát napján szokás egyes helyeken, hogy a gyümölcsök fogyasztását etrog-gal kezdik el. Egy tórai verset mondanak el az evés előtt: "Vegyétek magatoknak az első napon díszes fa gyümölcsét, pálmaágakat, sűrű lombú fa ágát és patakmenti fűzfaágakat, és örvendezzetek Örökkévaló Istenetek színe előtt hét napig" (3Mózes 23:40).

A tu bisváti etrog-evés és áldás forrását egyesek a Tórában találták meg, nem volt egyszerű dolguk. A magyarázathoz szükség van egy tórai versre: "Olyan országba, ahol búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma (terem), olyan országba, ahol olajfa és méz van". (5Mózes 8:8). A pászuk felsorolja Izrael növényeit, és a mondat három első szavának (erec, hitá, usz’orá) első betűinek (álef, het, váv) számértéke összesen tizenöt (15). A vers utolsó három szavának (záit, semen udvás) első betűinek (zájin, sin, váv) számértéke (313) éppen a biSvát kifejezés számértékével egyenlő.

Pihenjünk kicsit. Nagy örömünkre megvan a mondatban a svát 15-ös dátum, de hol az etrog? A tórai vers középső szavainak első betűi (gefen, t’éná, rimon, erec) megfelelő sorrendben az etrog szót adják. Megdolgoztunk a mai kommentárért, jöhetnek a további gyümölcsök.

"És látta Mózes apósa mindazt, amit tesz a néppel, és mondta: micsoda dolog, amit teszel a néppel? Miért ülsz egyedül, és az egész nép áll körülötted reggeltől estig"? (18:’4).

A Hatam Szofer szerint Jitró általában megértette, mi lehet az a két ok, amiért Mózes ül miközben Izrael fiai állnak. Részint a Mózes iránti tiszteletből, részint azért, mert az Örökkévaló szavait hallották. Ami viszont nem volt világos számára: vajon a polgári törvények (a jövő héten, Mispátim szidrájában olvasunk ezekről) ismertetésekor - amelyekre nem tekintett isteni eredetűként - miért ül Mose rábénu és állnak a többiek?

Jitró úgy vélte, hogy Mózes maga alkotta ezeket a törvényeket, ebből következően a maga tisztelete okán marad ülve, amikor megtanítja azokat. Erre vonatkozik a válasz: "És mondta Mózes apósának: mivel eljön hozzám a nép, hogy megkérdezze Istent". (18:15), vagyis a Tóra minden törvénye isteni eredetű.

Meghallotta Jitró, Midján papja, Mózes apósa mindazt, amit Isten tett Mózessel és népével Izraellel, hogy kivezette az Örökkévaló Izraelt Egyiptomból (18:1). Pontosan mit hallott meg Jitró?

A Hida (Háim Joszef Dávid Ázuláj) szerint: "Mózes eredetileg kohén volt, és mielőtt elindult volna Egyiptomba, hogy megmentse népét, get-et (válólevelet) adott feleségének, Jitró lányának, Cippórának. Mivel kohén volt, ezért nem vehette volna el újra a feleségét, de Isten átruházta a kehuná feladatát testvérére, Áronra, ezáltal Mose rábénu újból nőül vehette Cippórát, ennek pedig természetesen nagyon örült Jitró.

Ezt az érvelést a Tóra is alátámasztja a folytatásban: "Akkor vette Jitró, Mózes apja Cippórát, Mózes feleségét, miután (Cippóra korábban) el lett küldve" (uo. 2.).

Már csak egy kérdést kell tisztázni, vajon miért váltak el? Azért, mert az Egyiptomba családostul visszatérő Mózesnek Áron azt tanácsolta (Mehilta d’Rabbi Jismael 18:2), hogy ne szaporítsa az elnyomottak számát öccse, azáltal, hogy a feleségét és fiait is magával hozza, és ekkor Mose rábénu hazaküldte őket Midjánba.

Tekintettel arra, hogy küldetése sikerében nem volt biztos, ezért Cippórának - a későbbi bonyodalmak elkerülése végett - válólevelet, szabadságot adott. Az Örökkévaló végül mindent  elrendezett, őseink kiszabadultak, a család pedig újra összeállt.

Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!

Darvas István rabbi
 

   Copyright © ORZSE.HU, 2018.
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet.

Vissza