Komplex vizsga

A komplex vizsga a képzési és kutatási szakaszban (tehát a doktori képzés első két évében) megszerzett elméleti ismeretek összefoglaló számonkérését, valamint a kutatási és disszertációs szakaszra (a doktori képzés második két éve) való felkészültség felmérését célozza.

A komplex vizsga két fő részből áll:
Az elméleti részben a vizsgázó elméleti felkészültségéről, szakmai alapműveltségéről ad számot; a kutatási és disszertációs részben a vizsgázó tudományos előre haladásáról (eddigi kutatási eredmények) ad számot egy műhelybeszélgetés keretében.

A műhelybeszélgetéshez be kell nyújtania a tervezett disszertáció tárgyában készült, legalább 1,5 szerzői ív (kb. 60 000 leütés) terjedelmű írásművet. A komplex vizsgára benyújtott írásmű a készülő disszertáció egy-két fejezetének – ha nem is végleges, de már kidolgozott – korai verziója. A tudományos értekező próza szabályainak megfelel, és a készülő disszertáció hivatkozási rendszerét követő hivatkozásokat, bibliográfiát tartalmaz. Egy bevezető bekezdésben javasolt bemutatni azt, hogy hogyan illeszkedik a benyújtott egy-két fejezet a készülő disszertáció egészébe. A témavezetővel történő konzultáció függvényében ajánlott egy, a készülő dolgozatot elméleti-módszertani szempontból megalapozó (rész)fejezetet és/vagy annak egy konkrét példán történő alkalmazását bemutató (rész)fejezetet benyújtani.

A komplex vizsga elméleti része

A vizsga e része a doktori képzés alprogramjainak megfelelően öt témakört foglal magában, melyhez szakirodalomként az alprogramok két-két monográfiát adnak meg.

A hallgató a megadott tíz monográfiából alprogramonként egyet-egyet választ ki előzetesen a vizsgára, melyeket megad a doktori iskola titkárának. A monográfiák listáját a hallgató a komplex vizsga elektronikus rendszerben való felvételét követően kézhez kapja.

A vizsgázó által választott monográfiák témái közül kettőre vonatkozóan tesznek fel kérdéseket a vizsgabizottság tagjai a vizsgán. A vizsgán folyó szakmai beszélgetés anyagát tehát az előre megadott monográfiák közül a hallgató által kiválasztott körülbelül 400 oldalnyi szakirodalomról folyik.

A hallgató a vizsga időpontja előtt legalább egy hónappal írásban köteles a DI-nak jelezni, hogy melyik öt monográfiát választotta.

A komplex vizsga kutatási és disszertációs része

  • a tervezett disszertáció tárgyában készült, legalább 1,5 szerzői ív (kb. 60 000 leütés) terjedelmű írásmű tartalmának, lényegi részeinek bemutatása prezentáció keretében, amely után a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tesznek fel,
  • kérdések a benyújtott kutatási tervhez kapcsolódóan,
  • az első két évben, a tervezett disszertáció tárgykörében végzett tudományos tevékenységeiről benyújtott beszámoló értékelő elemzése,
  • a második két évre vonatkozó kutatási tervének értékelő elemzése.

Jelentkezés a komplex vizsgára

  • jelentkezési lap a komplex vizsgára
  • komplex vizsga dolgozat (a tervezett disszertáció tárgyában készült, legalább 1,5 szerzői ív terjedelmű írásmű),
  • beszámoló az első két évben, a tervezett disszertáció tárgykörében végzett tudományos tevékenységeiről (publikációk, konferencia-előadások stb.),
  • kutatási terv a második két évre vonatkozóan,
  • témavezetői ajánlás.

Szakirodalom a doktori képzés alprogramjai szerint

Judaisztikai alprogram
Biró Tamás – Komoróczy Szonja

  • Spolsky, Bernard: The Languages of the Jews. Cambridge University Press, 2014.
  • Myhill, John: Language in Jewish Society. Towards a New Understanding. Multilingual Matters, 2004.

Szentírás- és Talmudtudományi alprogram
Zsengellér József – Fényes Balázs

  • Brettler, Marc Zvi: How to Read the Jewish Bible. Oxford University Press, 2007.
  • Stemberger, Günter: A zsidó irodalom története. Budapest, Osiris

Társadalomtudományi alprogram
Fenyves Katalin – Gábor György

  • Yerushalmi, Yosef Hayim: Záchor. Zsidó történelem és zsidó emlékezet. Osiris Kiadó – ORZSE, Budapest, 2000.
  • Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999.

Történeti és irodalmi alprogram
Peremiczky Szilvia – Uhrman Iván

  • Arguing the Modern Jewish Canon. Essays on Literature and Culture in Honor of Ruth R. Wisse. ed.: Justin Daniel Cammy, Dara Horn, Alyssa Quint, Rachel Rubinstein. Center for Jewish Studies, Harvard University, 2009.
  • Yerushalmi, Yosef Hayim: Záchor. Zsidó történelem és zsidó emlékezet. Osiris Kiadó – ORZSE, Budapest, 2000.

Vallástudományi és vallásfilozófiai alprogram
Rugási Gyula – Balázs Gábor

  • Colette Sirat: A zsidó filozófia a középkorban. Logosz Kiadó, Budapest, 1999.
  • History of Jewish Philosophy. ed.: Daniel Frank, Oliver Leaman. Routledge, London, 1997.