Vissza

blue.gif (53 bytes)   

Vajda, Georges:
Kutatások a filozófiáról és a kabbaláról a középkori zsidó gondolkodásban


KUTATÁSOK A FILOZÓFIÁRÓL ÉS A KABBALÁRÓL

Georges Vajda (1908-1981), a hazánkból elszármazott világhírű tudós, akinek életműve 1675 bibliográfiai tételt mondhat magáénak, - első könyves szerző Magyarországon.

Orientalistaként elsősorban a középkori zsidó és arab filozófiával, misztikával és ebből következően a kabbalával foglalkozott. Számos művet írt e tárgykörökben, illetve a vizsgált kor arab kéziratairól. Nemzetközi hírnevét a zsidó filozófia és a kabbala kezdeteiről, illetve a két tudományterület egymásrahatását feltáró művei alapozták meg. Különös figyelmet fordított azoknak a középkori zsidó és arab misztikus gondolkodóknak a munkásságára, akiknek művei az ő feltáró kutatásai előtt nyomtatásban még nem jelentek meg.

Georges Vajda Budapesten született, és középiskolai tanulmányait befejezvén - a Numerus Clausus nyomasztó árnyékából - húsz éves korában Párizsba emigrált. Egyetemi diplomájának megszerzése után, 1936-ban a párizsi Séminaire Israélite de France tanára lett, ahol 1960-ig a Biblia és a teológia professzora volt. 1970-től haláláig a Párizsi Egyetem (Sorbonne) professzora.

Nem véletlen választás eredménye, hogy Georges Vajda ezidáig egyetlen magyar nyelven megjelenő művét a Logos Kiadó jelentette meg. Ez a kiadó már több fontos kiadvánnyal tette le névjegyét a magyar nyelvű judaisztikai kiadványok sorában. A zsidó filozófia tárgykörében a "Maimonidész - Zsidó filozófia" című kötetben összegezte a nagy középkori zsidó filozófus - orvos - teológus munkásságát és adott visszapillantást hazai fogadtatásáról. Ezt követte Maimonidész fő művének A tévelygők útmutatója teljes szövegű fordításának kiadása, fontos függelékekkel és Heller Ágnes utószavával kiegészítve. Filozófiai témában harmadikként közreadott kötete, Colette Sirat "A zsidó filozófia a középkorban" című könyve készítette elő az olvasók ismereteit és befogadó készségét az általános bevezetéstől a speciális részletkérdések tárgyalásáig, vagyis a most ismertetendő Vajda-kötetig. Az első részben a középkori filozófiai gondolkodás, amelynek általános irányai ugyanúgy nyomon követhetők a korabeli arab és zsidó filozófiában, szembesül a máig kevésbé ismert, de olyannyira félreismert, gyakran torzképszerűen fel-felvillanó kabbalával, a kabbalisták tanításaival. A görög gyökerekből táplálkozó filozófia és a kabbalista világnézet, valamint a hozzá párosuló gyakorlati misztika két kortárs szerző, S'muel ben Juda ibn Tibbon (megh. 1232. körül), a Spanyolországban és francia földön élt filozófus-teológus, és a kabbalista Já'ákov ben Séset írásain keresztül találkozik, és puhatolja az érintkező és taszító pontokat. A szerző rendkívüli hozzáértéssel és ráérzéssel használja fel a kor és a hely e két filozófus-óriásának eszmefuttatásait arra, hogy ezek fényében reális, érzékelhető képet fessen a szellemi légkörről, amely keretül szolgált a zsidó filozófia és kabbala "aranykorához".

A kötet második része a XIV. századi Toledoban élt és alkotott zsidó filozófus, Joszéf ben Ábrahám ibn Wáqár fő művével, az "Értekezés a vallás és a filozófia összebékítéséről" című, a kortársak között nagy visszhangot keltett könyvével foglalkozik. Ennek kapcsán Vajda professzor beavatja olvasóját azokba a nem ritkán heves viszályokba torkolló ellentétekbe, amelyek a korabeli filozófusok és a kabbalisták között feszültek. Az ellentétes nézetek többek között a filozófusok azon állítása körül ütköztek, amely szerint a világ örökkévaló. Ezzel szemben állt a kabbalisták ellenvetése, amely a misztikus prófétai hagyományra épült.

Georges Vajda egyedülálló érdeme, hogy műveiben a középkori zsidó filozófia és teológia, valamint a misztika, és ennek fő iránya, a kabbala mellett a két másik nagy monoteista vallásra, a kereszténységre és az iszlámra is kiterjeszti vizsgálódási körét, és kimutatja ezek - és belevonva a görög előzményeket is - érintkezési felületeit.

Ennek a fontos, a magyar könyvkiadásban hiánypótló kiadványnak értékei között kell említenünk a gondos, gördülékeny fordítást, ami a vallástudományi művek olvasói előtt jól ismert Saly Noémi munkája.

keksor.gif (227 bytes)

Borsányi-Schmidt Ferenc  

Vissza.