Mint más országokban mindenütt, hazánkban is sikert aratott Steven Spielberg díjazott filmje a Schindler listája. Már öt éve vetítették a megrázó és művészi alkotást, amikor egy hildesheimi ház padlásán 1999 októberében egy bőröndben megtalálták a negyedszázada halott német embermentő leveleit és iratait. A bőrönd és tartalma a Yad Vashem kutatóintézetbe került Jeruzsálembe, a szerzői jogok az Argentínában élő özvegy részére való fenntartásával, akinek barátnője, Erika Rosenberg vállalta a 40 füzet összeszerkesztését és kiadását.

Az újságíró és tanárnő német emigráns szülők gyermeke, Oskar Schindler és özvegye Emilie Schindler életrajzának írója.

Munkájának szép eredménye a Canissa kiadónál megjelent Én, Oskar Schindler -Személyes feljegyzések, levelek és dokumentumok c. kötet, amely 35 fotó és számos dokumentum másolatával lép a magyar közönség elé. Magyarul olvasható a múlt drámai és tragikus eseményeit új szemszögből bemutató hagyaték, amely nemcsak a hőst, hanem az embert is megmutatja az olvasónak. Különösen érdekes e tekintetben Schindler háború utáni sorsának bemutatása, küzdelmeinek, egzisztenciateremtésének, emigrációjának leírása.

Fordulatos élete tükrözi a század történelmét. Dolgozott az Abwehrnek, de a Gestapo háromszor is letartóztatta. Tárgyalt a magyar Kasztnerrel és a Joint más képviselőivel, soha sem titkolta a nők és az alkohol iránti vonzalmát, összeverte a munkásait terrorizáló SS-legényeket, ügyelt a náci parancsnokokkal fenntartott jó kapcsolatokra, de tudott jiddisül is - ami jól jön neki, amikor az oroszok és a csehek elől az amerikai csapatokhoz menekül, kitüntetések és rágalmak egyaránt érték, nagy lábon élt, de anyagi gondjai is voltak, a Joint viteti ki Argentinába...

Regénybeillő, csodálatos élete volt...

Láthatjuk az eredeti 1300 nevet tartalmazó listát, a Brünnlitzbe való áttelepítés viszontagságainak dokumentumait. Cigarettát szerzett a kényszermunkásoknak, szabadulásukra két rend ruhával, kabáttal látta el őket, nyírfákkal övezett zsidótemetőt kezdeményez a kazánházban való elégetés helyett, az elhunytak felett rabbi mondott imát.

Később is síkraszállt egykori védencei ügyéért részt vállalt a Tevékeny Vezeklés nevű német szervezet munkájában, többször is Izraelbe látogat fogadva volt munkásai háláját, 1956-ban az izraeli-egyiptomi háború alatt harckocsivezetőnek ajánlkozik. 

Sok mindent megpróbál, de vállalkozásai nem járnak sikerrel. Pedig még szárnyas- és nutriatenyészetet is alapit Argentínában.

Családi élete is viharos, elválik feleségétől, gyermeke csak barátnőjétől születik, később betegségek gyötrik, amelyhez életmódja is hozzájárul (20-40 cigaretta és 2-4 konyak volt napi adagja). Ezeket az emberi gyöngeségeket is megismerhetjük a könyvből, Schindler zilált anyagi viszonyaival együtt.

Erika Rosenberg szoros baráti kapcsolatban állott a Buenos Airesben élő Emilie Schindlerrel 1990 óta és 1997-ben megjelentetett egy regényes Schindler-életrajzot mindent megtett az általa véghezvitt nemes cselekedetek ismertetésére. Ezért vállalta az írásos hagyaték gondozását is. Budapesten is ő mutatta be művét, itt kapva a szomorú hírt az özvegy haláláról.

Kommentárokkal és értékelésekkel kiegészített összeállítása jól használható az iskolai oktatásban és a források kutatásánál egyaránt, megismerjük belőle a történelmi események hátterét és egy melegszívű hős emberi arcát.

Róbert Péter