ANDRÁSSY ÚT
 

Budapest legszebb sugárútja, idegenforgalmi nevezetessége a Belvárosból kivezető majd három kilométeres Andrássy út. Minden útikönyvben szerepel, de a fővárosi lakosok is szívesen útba ejtik, talán ezért nevezik néha „az ország főutcájának”. Felső szakaszán elegáns üzletek kirakatai nyújtanak látnivalót, lejjebb egykori villák gyönyörködtetik a szemet.

Nem véletlen, hogy a Fekete Sas Kiadó ezzel – a 2002 óta világörökségi védettségű – főútvonallal kezdi Budapesti kultúrtörténeti séták című új sorozatát. Nehezen meghatározható könyv született a népes szerzői gárda munkájából. Nemcsak útikalauz, hanem irodalmi erényeket megcsillantó történeti és képzőművészeti gyűjtemény, amelyet elolvashatunk séta előtt, közben – de még utána is.

Külön érdekesség számunkra, hogy a Terézvárosban volt az egykori statisztika szerint a legmagasabb a zsidó lakosság aránya, 60%. Ez már az építők között jelentkezi, több házat Hajós Alfréd tervezett, a háztulajdonosok között alig találunk keresztényt. Különösen a Köröndön túli szakasz villái viseltek ismert zsidó nagypolgári családok neveit, Weisz Manfréd is itt lakott.

Saly Noémi bevezetője megismertet az Andrássy út létrehozásával, építőivel, történetével, egykori  lakóinak életével. Sok nevet említ, egyrészűk ma sem ismeretlen az olvasók előtt.

Ezután már kezdődhet az élvezetes séta a Saxlehner – palotától a Hősök teréig! József Attila szegényes albérlete, Pilinszky János lakása, Koestler Artúr szülőháza, a híres Singer és Wolfner kiadó két székháza irodalomtörténetünk állomásai, zenei életünk olyan fellegvárai mint az Operaház és a Zeneakadémia található a környéken, népszerű fővárosi színházak és még sok-sok érdekesség, amelyekről a mű írásban és képben részletesen beszámol. Nem felejti ki az áruházakat sem, helyet kap a képzőművészet, egyeteme is itt talált otthonra. Rossz emlékeket kelt a hírhedt Andrássy út 60, Perlmutter Izsák festőművész egykor házát leánya a Chevra Kadisára hagyományozta, a kibérlő nyilas pártközpont nekik fizette a lakbért – persze csak 1944-ig! Ez a ház ma már múzeum, a többi múzeumok kincsei politikamentesek. Kevesen tudják, hogy egykor a mai terézvárosi városházában volt a Népegészségügyi  Múzeum, nagy kár elveszett értékes anyagáért!

Iskolákról nem emlékezik meg, pedig pl. a Pesti Barnabás középiskola  (a volt leánygimnázium) megérdemelné, viszont a híres Gábor Ignác-intézet (Kertész Imre is növendéke volt) helyet kap a kötetben. Ma szálloda van az egykori zsidó fiúárvaház épületében, amelynek kis lakóit 1944 karácsonyán Gidófalvy Lajos őrnagy mentette meg a legyilkolástól.

Természetesen kávéházak, éttermek is szerepelnek a könyvben, törzsvendégeik gyakran a magyar művelődés történetébe is bekerültek, gondoljunk csak az egykori Japán kávéházra, ma Írók könyvesboltja.

Címét túllépve a szomszédos utcák nevezetességei is helyet kaptak a külsőleg is szép, szinte képeskönyv jellegű műben – de ez nem árt neki, sőt!

Várjuk a következő helyszínt!

Róbert Péter
2009.12.01.