Hidasi József Múlt és Jövő kiadónál megjelent könyve zaklatott kor zaklatott ifjúságát örökíti meg. A szerző egy felvidéki városban születik, gazdag zsidó családba. Társasági életet élnek, gyakran vendég náluk a fiatal katonakarmester Lehár Ferenc. Városát teljesen magyar lakossága ellenére Csehszlovákiához csatolja Trianon, de ez nem sokat változtat a lakosság mindennapjain., bár nagyon rossz az anyaországtól való elvágás. Továbbra is Budapestre járnak – aki teheti taxin. ”Vidékies hangulatú nagypolgári milliő” - így jellemzi körülményeit, sok hely- és családtörténeti érdekességgel színezve az akkori Losonc leírását. Házukat Vágó József a híres budapesti építész tervezi Masaryk, a magyarokkal rokonszenvező csehszlovák elnök is ellátogatott a „haldokló városba”, amelynek lakói felekezetre való tekintet nélkül biztosra veszik az „állam –cserét”. Erre készülve veszi fel a Hidasi-Heksch család a református vallást, de amint később látjuk ez nem segít rajtuk – sem.

A magyarok annyira várt bevonulása után egyre rosszabbodik a család helyzete, osztoznak a város majd egyötödét kitevő losonci zsidóság sorsában. Még barátságosak a hozzájuk szállásolt tisztek, de már munkaszolgálatra szól a behívó és Szlovákiából egyre riasztóbb hírek érkeznek. Kivándorlási tervekkel foglalkoznak, de a vagyon és az emlékek odakötik őket szűlőföldjűkhöz. Azután már késő, eljön 1944 szörnyű esztendeje. Patentgombot varrnak sárga csillagaikra, hogy le lehessen venni, de csak be kell menni a gettóba. Apját csendőrök kínozzák elrejtet értékeikért, a 15 éves fiút munkaszolgálatra viszik – nem sejti, hogy ez ment meg életét. Otthonmaradt családja osztozik a vidéki zsidóság tragédiájában –Auschwitzban végzi. A szerző megmenekül a pusztavámi tömeggyilkosságtól, Budapesten lappangva éri meg a felszabadulást. Visszatérve Losoncra nem találja családját, régi élete megsemmisült. Itt végződik a könyv, amelyet – miután 1956-ban Argentinába majd Svájcba távozik – már Németországban fejez be.

Érdekes művet alkot, jobb ez a munka mint a szokásos visszaemlékezések. Épitészmérnökként szép és fordulatos irodalmi stílusban ír, szemléletesen írja le az eseményeket és helyszíneket. Talán csak a történelmi események felesleges leírásánál gyengül el tolla, de ezért kárpótol a személyesen át – és túléltek bemutatása.



Múlt és jövő kiadó,2008,278 oldal

Róbert Péter
2010.03.17.