Magén István:
Isten a fegyvergolyóban

Magén István sokoldalú alkotó. Itthon és külföldön ismert képzőművész. Cikkei gyakran jelennek meg folyóiratokban, de szépíróként is tevékeny, novellái, könyvei sikert arattak.

Legújabb könyve "Isten a fegyvergolyóban" talányos címmel a Pont kiadó gondozásában látott napvilágot. Egy Soá-túlélő csapongó gondolatait vetíti ki, rendszertelenül, de tanulságosan és élvezhetően.

Antal testileg még bírja magát: 38 fekvőtámasza nemcsak kortársaiban kelt irigységet, de lelkében nem tud megszabadulni Dunába-lövése szörnyű emlékétől. Még most is retteg „ezektől a szörnyetegektől”, bár találkozik az egyik gyilkossal, de nem viszi rá a szíve, hogy megölje. Viszonya fiához és feleségéhez ezért ellentmondásos, életét a regény végefelé már csak a haldoklás „unalma” tölti be. Öngyilkosságra gondol, de nem sikerül. Végül vállalja sorsát, nem akarja „beszennyezni az évtizedeket”. Megtalálja Istent, még a fegyvergolyóban is.

Jól tükrözi a leírás az elegáns öregúrban tomboló lelki válságot, amely nemcsak az övé, hanem az egész tétova világé, az emberiségé. Néha az emlékek kicsit zavarosak, például a dunaparti kivégzéseket nem hajtották végre fényes délutánokon és amikorra a folyó befagyott már nem járt a 2-es villamos, de ez a lényeget nem csorbítja.

Figyelmesen kell olvasni Magén István könyvét, az idősíkok néha egy mondaton belül is váltakoznak, de megéri a fáradságot, mert más mint a Holokauszt irodalom zöme, új nézőpontból szemléli hősét és környezetét.

A szerző grafikái a geometrikus absztrakt műfajából kerülve ki, rímelve a tartalomra jól egészítik ki a könyv mondanivalóját.

Róbert Péter
2014.09.23