|
|
|
Egy
zsidó értelmiségi életei
Másodszor is kiadta a Zachor kiadó Várnai Pál Életeim című könyvét.
Olvasói egy részében talán felvillan Szabó Dezső hasonlóan életrajzi
ihletésű könyvével való címazonosság, ami annál inkább véletlen mert
a célzott olvasótábor meglehetősen különbözik.
Összetett szerkezetű munka a zsidó körökben ismert és kedvelt szerző
műve mind témáját, mind szerkezetét tekintve.
Család- és helytörténet a gerince, a zsidósággal, antiszemitizmussal
foglalkozó részei tanulmányértékűek. Egyes írásai folyóiratokból már
megismert szövegeinek odaillő változatai.
Talán legnagyobb részt szülővárosa, Kiskunhalas foglalja el, mind a
könyv lapjain, mind a szerző szívében. Kanadai egyetemi tanárként
sem felejti az ismerős utcákat, könyve első mondata: "Azért Halas
mégiscsak szebb."
Idősebb utazókban óhatatlanul felrémlik Michel Gyarmati, a párizsi
Folies Bergerbe magyar turistákat ingyen beeresztő költő-igazgató
összehasonlítása:"Párizs, az is egy város? Balassagyarmat szebb!"
Megszépítő messzeség, a családi idillt, az utolsó években már
zsidótörvények által fenyegetett zsidó kispolgári életet deportálás
szakította szét, szerencse a szerencsétlenségben, hogy Strasshofba
kerülnek, nem a többséggel Auschwitzba. Gyerekként lát borzalmakat,
Bergen Belsen után Theresienstadtban szabadul, egy életre mély hálát
olt belé a szovjet tankok látványa. További sorsa tipikus zsidó
történet.
Amig engedik a cionista ifjúsági mozgalom, Palesztinába készül, de
ez nem akadályozza, hogy a gimnázium kommunista ifjúsági
szervezetének (DISZ volt a neve, a fiatalok kedvéért) funkcionáriusa
ne legyen. Pesten a Lenin Intézetben készül magyar-orosz szakos
tanárnak, de 1956 forgószele az óceánon túlra repíti.
Alulról kezdi, zsidó üzletekben rakodik, takarít de szorgalma és
tehetsége az egyetemi katedrára segíti. Közben rengeteg élmény éri,
amelyekről jó stílusban, érdekesen számol be, ahogy a politikai
eseményekről, ezeknek az évtizedeknek az oly gyakori magyarországi
politikai változásairól is.
Kanadai sikerei dacára megőrzi emigráns lelkületét, "kívülálló"
marad, ahogy ő írja magáról Philip Roth nyomán: vándor, járókelő.
Könyve fókuszában az identitási kérdések állnak, egész fejezetet
szentel zsidóságának - de hát az egész mű erről szól.
1966 óta hazajár Magyarországra, már a rendszerváltás előtt részt
vesz a zsidó életben, ismert nevek bukkannak fel emlékeiben. Ma már
sajnos többségük nincs köztünk, elég ha Scheiber Sándor professzort,
Antalffy Máriát említjük.
Sok-sok kép teszi kellemessé a könyv forgatását.
Olvassuk el Várnai Pál munkáját, ismerjük meg "életeit"! Érdemes…
Róbert Péter
2014.10.15
|
|
|
|